A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációs jelentősége és feladatai

1. A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációs jelentősége és feladatai

2. A munkaügyi szervezetet érintő TÁMOP programok • A munkaügyi központok egyik fontos feladata a TÁMOP programok megvalósítása • A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ kiemelt figyelmet fordít ezekre a programokra ↓ A programokhoz kapcsolódó kommunikációs feladatokat is kiemelten, külön kezeljük

3. A TÁMOP programok kommunikációja • A TÁMOP programokhoz kapcsolódó kommunikációs stratégia kialakításában a megvalósító regionális munkaügyi központok alapvetően szabad kezet kaptak • A kommunikációs terveket a pályázatokhoz kapcsolódóan kellett elkészíteni • Az első uniós program, melynek kommunikációs feladatait regionális szinten oldottuk meg a TÁMOP 1.1.2. – „Decentralizált programok a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásáért” elnevezésű projekt volt ↓ A többi régió is átvette, így regionális szintűből országossá nőtte ki magát

4. A TÁMOP 1.1.1. program kommunikációja • A kommunikációs terv a TÁMOP 1.1.1/07/1 „Megváltozott munkaképességű emberek rehabilitációjának és foglalkoztatásának segítése” kiemelt projektre vonatkozó kommunikációs elemek és lépések tervszerű, tematikus összefoglalása. • A tájékoztatásnak kettős célja van: - bemutatni, hogy a program az Európai Unió és a magyar állam támogatásával, milyen eredményekkel valósul meg - megfelelő társadalmi támogatást nyerni az adott program megvalósításához.

5. Kommunikációs kötelezettségek • Az Európai Unió a korábbinál szigorúbb és pontosabb kommunikációs kötelezettségeket határoz meg az uniós támogatások kedvezményezettjei számára. • Az előírt kommunikációs kötelezettségek betartása így feltétele a támogatás odaítélésének. ↓ Fontos az irányadó jogszabályok betartása és a tájékoztatói tevékenység gyakorlati útmutatóinak ismerete

6. Kommunikációs kötelezettségek Az irányadó jogszabályok elsősorban: • A 1083/2006/EK tanácsi rendelet • a 1828/2006/EK bizottsági végrehajtási rendelet • A 2007-2013 programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről szóló 255/2006. (XII.8.) Korm. rendelet. • A 2007-13 időszak strukturális alapok és a Kohéziós Alap támogatása felhasználásának részletes eljárási szabályairól szóló 16/2006. (XII.28.) MeHVM-PM együttes rendelet.

7. Kommunikációs kötelezettségek Kötelező tájékoztatói tevékenység gyakorlati útmutatói: • Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Egységes Működési Kézikönyve • Kedvezményezettek tájékoztatási útmutatója • Új Magyarország Fejlesztési Terv Arculati kézikönyve 2007-2013

8. Általános kommunikációs célok A legfontosabb kommunikációs feladatok: • a program bemutatása a széleskörű nyilvánosság számára • a célcsoportok (rehabilitációs járadékban részesülők, munkáltatók) számára pontos információnyújtás az igénybe vehető támogatások körérő és feltételrendszeréről • a megvalósító szervezetek közötti hatékonyabb együttműködés elősegítése

9. Specifikus kommunikációs célok A program célcsoportjainak tekintetében: • a projekt bemutatása, köztudatba építése • a projekttevékenység megismertetése a lakossággal • az információhoz való zavartalan hozzáférés biztosítása • a részvétel feltételeinek ismertetése

10. Specifikus kommunikációs célok A partnerszervezetek, a szűkebb és tágabb társadalmi környezet tekintetében: • az elsődleges munkaerőpiac szereplőinek bevonása • az információk szabad áramlásának biztosítása • a szakmai együttműködésben résztvevők számára naprakész információk rendelkezésre bocsátása • az esélyegyenlőség tudatosítása, a munkaerő-piaci diszkrimináció csökkentése • a projekt során sikeresen alkalmazott jó módszerek és gyakorlatok megismertetése • a döntéshozók folyamatos tájékoztatása • jó kapcsolat fenntartása az érintett szervezetekkel, vállalkozásokkal

11. Belső kommunikáció • A megfelelő belső kommunikáció a kitűzött cél elérésének alapvető eszköze és feltétele • A belső kommunikációs eszközök használatának elsődleges célja az Irányító Hatóság (HEP IH), az ESZA Kht., a konzorciumot vezető minisztérium (SZMM), az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI), a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal valamint a régiós projekt menedzsmentek közötti megfelelő információáramlás biztosítása, mely egyúttal a kifelé irányuló, hiteles és összehangolt kommunikáció alapja is.

12. Belső kommunikáció A belső kommunikáció célcsoportjai • a program Irányító Hatósága és Közreműködő Szervezete: HEP IH, ESZA Kht. • az SZMM vezetői és munkatársai • az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) vezetői és munkatársai • Nyugdíjbiztosító igazgatósága, munkatársai • a Foglalkozatási és Szociális Hivatal (FSZH) munkatársai • regionális munkaügyi központok és kirendeltségek

13. Belső kommunikáció A belső kommunikáció során használt módszerek: • Programkoordinációs értekezlet • Szakmai munkacsoport, Szakmai Irányító Tanács (SZIT) ülései • Programmenedzsment Értekezlet (PMÉ) • Workshopok • (Kis) csoportos egyeztetés, konzultáció • Szakmai team megbeszélés A belső kommunikáció során használt eszközök: • személyes élőbeszéd, telefon, internet, intranet, elektronikus és hagyományos levelezés

14. Külső kommunikáció A külső kommunikáció segítségével a projekt céljait, üzenetét kell a legmegfelelőbb módon eljuttatni a célcsoportokhoz. Célcsoportok: • megváltozott munkaképességűek (rehabilitációs járadékban részesülő személyek) • munkáltatók, vállalkozók • érdekképviseleti csoportok • regionális és helyi hatóságok (önkormányzatok) • civil szervezetek, egyesületek, alapítványok, kamarák, családsegítő központok • cigány kisebbségi önkormányzatok • esélyegyenlőséget ösztönző szervezetek • széles körű nyilvánosság (az ország lakossága)

15. Külső kommunikáció A megváltozott munkaképességűek (rehabilitációs járulékban részesülő személyek) felé irányuló kommunikáció: • elsődleges cél, hogy egyszerű, letisztult, közérthető, egyértelmű információval rendelkezzenek a projekt céljairól, saját szerepükről, lehetőségeikről ↓ itt elsősorban a személyes, interaktív kapcsolatra épülő kommunikációs csatornákat kell használni

16. Külső kommunikáció A nyilvánosság felé irányuló kommunikáció (civil szervezetek, önkormányzatok, a projekt hatókörében élők, hasonló projektek munkatársai stb.) • változatosabb kommunikációs eszközök (cél: elkötelezettség kialakítsa a projekt iránt) Módszerek: • a program bemutatása, a köztudatba építése, tevékenységének megismertetése a lakossággal • a lakosság bizalmának és tetszésének elnyerése • tapasztalatcsere más programokkal • jó kapcsolat fenntartása a további érdeklődő szervezetekkel

17. Kommunikációs eszközök • Az alkalmazott kommunikációs eszközök tervezésénél mindig az adott kommunikációs céloknak és a megcélzott célcsoportoknak legjobban megfelelő, leghatékonyabb eszközöket kell megtalálni és kiválasztani. • A projekt során a régiós munkaügyi központokban, kirendeltségeken olyan komplex és mindenre kiterjedő tájékoztatásra törekszünk, amelyek a megváltozott munkaképességűek, a munkáltatók és egyéb érdeklődők legszélesebb rétegeit elérik. Ennek során figyelembe vesszük a különböző régiók sajátosságait, a megcélzott célcsoport jellemzőit.

18. Kommunikációs eszközök • A kommunikációs eszközök alkalmazásánál – főképp a projektbe bevonandók esetében – a szóbeli kommunikációra kell helyezni a hangsúlyt, de emellett fontos a nyomtatott kommunikációs eszközök (szórólapok, tájékoztató kiadványok, sajtóhírek, PR-cikkek, hirdetések), az elektronikus kommunikációs eszközök (honlap, televíziók, rádiók) igénybevétele is.

19. Kommunikációs eszközök A tájékoztatás, reklámozás eszközeit két nagy csoportba soroltuk. 1. Primer (közvetlen) kommunikációs csatornák eszközei: személyes kommunikáció, sajtótalálkozó, rendezvények 2. szekunder (közvetett) kommunikációs csatornák eszközei: nyomtatványok, sajtóközlemények, sajtóhirdetések, PR-cikkek, PR-filmek, köz- és zártterületi médiumok (plakát, tábla), reklámajándékok, online kommunikáció

20. Arculati kommunikáció • Az arculati kommunikáció az Európai Unió elfogadott tematikus identifikációs eszköze. • Az átfogó arculati kézikönyv alapján használt arculati elemek legfontosabb küldetése az, hogy a jól felismerhető és könnyen megszokható látványelemek révén azonosíthassák a célcsoportok az ÚMFT üzeneteit. • A programban résztvevők és a közvélemény tájékoztatást kap arról, hogy az Európai Unió (Európai Szociális Alap) és a magyar állam által támogatott programban vesznek részt.

21. Arculati kommunikáció Kötelező arculati elemek: • Az ÚMFT Arculati kézikönyve 2007-2013 tartalmazza őket • az ÚMFT logója és szlogenje • az Európai Unió és a magyar állam támogatásának megjelenítése • az Európai Unió zászlója, az EU emblémája • Egyéb arculati elemek (pl. betűtípus, színek, trikolor, arányosítási rendszer stb.)

22. Arculati kommunikáció Saját arculat kialakítása: • A TÁMOP 1.1.2. kommunikációs sikereinek köszönhetően a DDRMK felkérést kapott a TÁMOP 1.1.1. arculatának kidolgozására is • Az általunk tervezett arculatot országosan is bevezetik

23. Köszönöm a figyelmet! Gyuricza Ágnes Harkány, 2008. október 15.