I.A BRDC diagnosztikája Vírusos fertőzések II. BVDV mentesítés egyes kérdései

1. I.A BRDC diagnosztikájaVírusos fertőzésekII. BVDV mentesítés egyes kérdései Pálfi Vilmos Budapest, 2013. 06. 22.

2. Csoportosítás : I. Klinikai Felső légúti fertőzések – az orrüreget, garatot és a légcsövet érinti. A klinikai tünetek általában enyhék, köhögés, orrfolyás, láz és csökkent étvágy látható. Alsó légúti megbetegedés –Pneumonia. A hörgőkben és a tüdőben primer elváltozások vagy a felső légúti folyamatok tovább terjednek. II: Járványtani Enzoociás pneumonia: Szállítási betegség Kóroktan : Három csoportba sorolhatók : Tartási , takarmányozási problémák ( stressz faktorok). Hőmérséklet, pára, por, éhezés, szomjazás, állatok mozgatása,szállítás, stb. Vírusok : PI3, IBR, BRS, BC, BVD, Adenovírusok Baktériumok : Pasteurella multocida. M. haemolytica, Histophilus somni, Mykoplazma bovis, M. dispar, M. bovirhinis, Ureaplazma diversum Borjak légzőszervi betegségei

3. Enzoociás pneumia • Borjak fertőző légzőszervi megbetegedése, főként 6 hónapos korig fordul elő. • Gyakoribb tejelő mint hús marha állományokban. A zárt tartás kedvez a megjelenésének. Az épületek folyamatos üzemelése segít „a fertőzési lánc” kialakulásában. • Megjelenése gyakran egybeesik a kolosztrális ellenanyagok kiürülésével • Morbiditás megközelítheti a 100%, mortalitás 20%-ot. • Kóroktan : Stressz faktor + vírus + másodlagos fertőzés • Ketreces tartásnál főként választás után jelentkezik • Szállítási betegség (Shipping Fever) • Szállítás, átcsoportosítások után megjelenő légzőszervi megbetegedés. Magas láz, bágyadtság, nehezített légzés, a tüdőben gyulladásos és elhalásos folyamatok. Morbiditás elérheti a 35%-ot, a mortalitás 5-10%. • Multifaktoriális betegség: szállítási stressz, vírusok és baktériumok együttesen okozzák . • Vírusok : IBR, PI-3, BRS, BVD és újabban BCV. • Baktériumok : M. hemolitica, H. somni, P. multocida • Klinikai tünetek : a szállítás után 7-10 nappal félheveny exudatív, vagy exudatív és elhalásos, lebenyekre kiterjedő pneumonia. Fibrinben gazdag váladék – a mellhártyán fibrinlemezek . Kórbonctani vizsgálattal heveny, félheveny fibrines bronchopneumonia.

4. Vírus okozta kórképek diagnosztikája • Parainfluenza-3: gyakori a tünetmentes vagy nagyon enyhe ( felső légúti) megbetegedés, de főként a téli hónapokban súlyos tünetekkel ( tracheo- bronchitis) is jelentkezik. Tisztán vírus okozta kórkép ritkán figyelhető meg. Komoly veszteségek csak a gyakran társuló baktériumos szövődmények következtében alakulnak ki. Láz, savós orrfolyás, könnyezés, szapora légzés, köhögés figyelhető meg. Kórbonctani vizsgálattal a tüdőben cranioventrálisan tömött területek láthatók. 3-5 napos lappangási idő az a tünetek 4-5 napig figyelhetők meg. Az orrváladékkal a vírus 8-10 napig ürül. Az ellenanyagválasz gyors, HAG ellenanyagok már 1 hét után kimutathatók. Kórjelzés csak laboratóriumi vizsgálattal lehetséges. Minták: orrváladék lappangási vagy heveny szakban lévő, tüdő, hörgőkörüli nycs. heveny szakban elhullott állatból. A vérsavó pár vizsgálat gyakran nem kórjelző, mert a tüneteket mutató állatokból, majd 3 hét múlva vett mintákban már nem észlelhető specifikus titeremelkedés. Helyette betegségen átesett 5-10 állatban, ha magas HAG titerek mutathatók ki, ez kórjelző értékű. Diagnosztika :telepen klinikai tünetek, kórbonctani kép gyanú megállapítása – laboratóriumi vizsgálatok – víruskimutatás, specifikus ellenanyagok megjelenése, specifikus titeremelkedés, rekonvaleszcens állatokban magas titerek – PI-3 fertőzés megállapítása. Kórszövettan : citoplazmazárványok !

5. 2. BRSV : a vírus az alsó légutakban szaporodik. Egy állat többször fertőződhet, az első súlyosabb, a későbbiek enyhébb tünetekkel járnak. A morbiditás magas, a mortalitás 0-20% között váltakozik. A fertőzést követően 3-7 nap lappangási idő után légzőszervi és általános tünetek figyelhetők meg. Láz, bágyadtság, szapora légzés, köhögés, orrfolyás, könnyezés jelentkezik,. Esetenként súlyos nehéz légzés,bőralatti emfizéma is megfigyelhető ilyenkor gyakoriak a hirtelen elhullások. Baktériumos szövődmények a légzőhám és a makrofágok károsítása miatt gyakoriak. Boncoláskor a tüdő tömött tapintatú, mellhártya alatti és szövetközi emfizéma mellett, gyakori a baktériumos szövődményre utaló tüdőelváltozás. Az orrváladékban a vírus a 4.-10. napok között, a VN ellenanyagok a 7. naptól mutathatók ki. Minták: orrváladék, heveny szakban elhullott állatból tüdő és légúti nyirokcsomó. A víruskimutatás bizonytalan, nehéz megfelelő mintát venni, rövid a tünetek jelentkezése és a VN ellenanyagok megjelenése közötti idő. Vérsavópár, vagy rekonvaleszcens állatokból vérminta. Diagnosztika : a súlyos emfizémával járó forma a klinikai tünetek és a kórbonctan alapján a telepen megállapítható. Egyéb esetekben csak a gyanú. Laboratóriumi vizsgálat minden esetben szükséges. A vírus kimutatása, specifikus ellenanyagok megjelenése, specifikus titeremelkedés, rekonvaleszcens állatokban magas titerek –BRSV fertőzés megállapítása. Kórszövettani vizsgálattal a tüdőben, nyirokcsomókban szinciciumok láthatók.

6. A Bovin Coronavírus a felső és alsó légutakat fertőzi. Enyhe légzőszervi tüneteket okoz, az esetek mintegy 50%-ában hasmenés is jelentkezik. 2 hetes kortól itatásos, választott és hízómarhákban is előfordul. A légutakban az orrkagylók, a légcső és a tűdő hámsejtjeit károsítja, emellett intersticiális pneumoniát is okoz. A morbiditás 30%, elhullás ritkán jelentkezik. Az orrváladékkal, könnyel és a bélsárral nagy mennyiségű vírus ürül. Szövődménymentes esetekben a veszteségeket a csökkent súlygyarapodás és a kezelési költség okozza. Minták : orrváladék (bélsár) minta, vérsavópár. Diagnosztika : tömeges, enyhe légúti megbetegedés esetén a telepen a betegség gyanúja állapítható meg. A laboratóriumi vizsgálat során a vírus kimutatása vagy specifikus titer emelkedés kórjelző értékű.

7. Az IBRV számos kórformát idéz elő. A klasszikus forma a rhinotracheitis, emellett általános légzőszervi formája is ismert. Az IBR forma főként hízómarhákon jelentkezik, az általános légzőszervi forma főként újszülött és fiatal borjakban. A légzőszervi tünetek 2-6 nap lappangási idő után jelentkeznek. Kezdetben magas láz, (41 ºC, 4-5 napig), bágyadtság étvágytalanság figyelhető meg. A légzőszervi tünetek a 3. naptól jelennek meg. A felső légutak nyh-jában gyulladás ( „Red nose”), nyálzás, kezdetben nyálkás, majd nyálkás-gennyes orrfolyás, az orrban sárgás/fehér elhalásos területek köhögés és könnyezés figyelhetők meg. Az általános légzőszervi forma esetében fekélyek nem láthatók. A tünetek egy 4-5 nap után enyhülnek, gyógyulás 7-10 nap után. A baktériumos légúti szövődmények az IBRV immunszupresszív hatása miatt gyakoriak. Az orrváladékkal a vírus magas titerben 10-14 napig ürül. A 7. napon jelennek meg a keringő ellenanyagok és a celluláris immunitás. Minták : a vírus kimutatására orr- és szemváladék, orr- légcső nyálkahártya, tüdő, tonzilla és hörgőkörüli nyirokcsomó alkalmas. Szerológiai vizsgálatot vérsavópárból végeznek. Egyedi mintákat vizsgálnak pl. mentesség igazolására, vakcinázási programok ellenőrzésére, mentesítés során. Diagnosztika : az IBR forma klinikai és kórbonctani vizsgálattal a telepen megállapítható. Az általános légzőszervi forma esetében csak az IBR gyanúja állapítható meg. A vírus kimutatása, szerológiai vizsgálattal pedig specifikus ellenanyagok megjelenése, vagy legalább 4-szeres titeremelkedés kórjelző értékű.

8. IBR Egyedi vér-, tejminta, tanktej mintavizsgálata esetén mentesítés alatt álló állományokban a különböző módszerekkel kapott szerológiai vizsgálati eredmények értékelése : Módszerek: VN , gB és gE ELISA (DIVA teszt) VN pozitív : szeropozitív állat, gB pozitív : szeropozitív állat gB +,gE - : marker vakcinával vakcinázott gB+, gE+ : vad vírussal fertőzött gE+ : vad vírussal fertőzött gE - : vad vírussal NEM fertőzött

9. A BVDV fertőzés eltérő kórképket idéz elő immunkompetens nem vemhes és vemhes állatban. Az immunszupresszió révén elősegíti a légutakban jelenlévő vírusok és baktériumok kórokozó hatását. Emellett tüdőelváltozásokból gyakran izolálható a BVDV. A Shipping Fever kórképben az egyik leggyakoribb vírusos alapbántalom. A gyűjtőtelepeken a beérkező állatcsoportok közül amelyekben BVDV szerológiai áthangolódást mutattak ki sokkal gyakoribbak a légzőszervi megbetegedések. A BVDV fertőzést követően a virémia és az orrváladékkal történő vírusürítés 2 hétig tart. Az VN ellenanyagok 3-4 hét után jelennek meg. Minták : a vírus kimutatására az alvadásban gátolt (EDTA!!) vérminta, vérsavó, orr-, szemváladék, bélsár, a nyirokszervek és a tüdő alkalmas. Szerológiai vizsgálatra vérsavópárt küldenek 3-4 hetes időközzel. Diagnosztika: amennyiben a légzőszervi tünetek mellett heveny BVD vagy Mucosal Disease is előfordul, akkor a telepen a klinikai és kórbonctani elváltozások alapján a BVDV jelenlétét meg lehet állapítani. A laboratóriumivizsgálatok során a vírus kimutatása heveny fertőzést jelez, amennyiben ugyanazon állatból az 1 hónap múlva vett minta is víruspozitív, vagy pedig az állat szerológiai vizsgálattal negatív, akkor perzisztensen fertőzött. A vérsavópár vizsgálata során a specifikus ellenanyagok megjelenése, vagy pedig a legalább 4-szeres titeremelkedés diagnosztikai értékű.

10. Laboratóriumi kórjelzés • Mikor küldjünk mintát a laboratóriumba • Ha probléma van az állományban • Ha tájékozódni akarunk ( saját állomány időszakos vizsgálata, vásárlások, állatmozgatások előtt ) • Tömeges megbetegedés esetén heveny szakban elhullott állatot(szerveit), valamint váladék és vérmintát küldjünk laboratóriumi vizsgálatra. • Évenként érdemes az állomány nagyságától függően 5-10 db, 6 hó feletti nem vakcinázott állatból vérmintát küldeni és ún. vírustérképet csináltatni. Az eredmények megmutatják az állományban aktívan cirkuláló vírusokat. Ennek ismeretében a prevenció sokkal hatékonyabb lesz. • Ugyan csak ajánlatos évente 2-3 nem kezelt légzőszervi tünetekben beteg, levágott vagy elhullott borjú tüdejéből és légúti nyirokcsomójából bakteriológiai és antibiotikum érzékenységi vizsgálatot végezni. Ez biztosítja a kezelések hatásosságát. • Hosszabb ideje fennálló problémák esetén betegségen átesett csoportokból egyedi vérminta, friss esetben – savópár vizsgálat ajánlott. • Mintaszám !!

11. 1. kérdés • A felsorolt vírusok közül melyik okoz súlyos emfizimát ? • PI.- 3 • IBR • BRS

12. 2. kérdés • A felsorolt vírusok közül melyik nem immunszupresszív hatású • BDV • IBR • Bovin Coronavírus

13. BVD mentesítés I. Mikor gondoljunk az állományban aktív BVDV fertőzésre • Heveny BVD-re utaló klinikai tünetek. 70-90%-ban nagyon enyhe vagy tünetmentes. 5-7 nap lappangási idő után láz, bágyadtság, étvágytalanság, leukopénia, tejcsökkenés, szem-orrváladék, hasmenés, kimaródások az emésztőcsatornában.Trombocitopénia. A PI állatok 93%-a heveny fertőzés után születik ! • Romlanak a szaporodásbiológiai mutatók (visszaivarzás). A vemhesülési arány 60%-ról 20%ra esett. A termékenyítéskor szero- pozitívaknál 78%, míg a termékenyítés előtt szeronegatív, majd utána áthangolódott állatoknál pedig 22% volt ez a mutató ! • Vemhes állat fertőződése -vetélés (CPE, nem CPE), PI borjak, teratogén hatás, gyenge borjak, szeropozitív egészséges borjak születése • Fejlődési rendellenességet mutató, kisebb borjak születése. A PI borjak súlya és mérete szignifikánsan kisebb • Borjak rosszul fejlődnek, 1 hó korig megemelkedik az elhullás, kb. 6 hónappal követi a fertőzés behurcolását, az elhullás 3x-osra emelkedhet • „Mucosal Disease” (heveny , idült) megjelenése az állományban. Morbiditás alacsony, mortalitás 100% • Immunszupresszív hatás – légzőszervi megbetegedések • Ezek a tünetek változó súlyossággal fordulnak elő általában 2-3 évig. Egy adott állomány vizsgálatakor a fenti adatokat 2 évre visszamenőleg érdemes áttekinteni.

14. BVD mentesítés. 2. PI állat az állományban • Számuk alacsony, egy vizsgálatban 8 állományban 3 év alatt 2952 ellésből 29 PI borjú született. Gyengébb életképességűek, fogékonyabbak a fertőzésekre. 2 éves korig kb 50% elhullik. • Gyengén fejlődnek. Súlygyarapodásuk 3 hetes korban 3,5 kg-mal, 21 hónapos korban 68 kg-mal (17%) volt alacsonyabb • Rövid élettartam. PI állatok 13x gyakrabban betegszenek meg. • Csökkent termelés. Az 1. laktációs tejtermelés 50%-kal volt alacsonyabb A lesoványodott, csökött, idülten beteg, rosszul termelő állatok (rizikó csoport) vizsgálatával találhatunk PI állatokat. A vizsgálatok értékelése BVDV NEG, E.a. NEG – BVDV fogékony állat BVDV NEG, E.a. POZ – BVD immunis állat BVDV POZ, E.a NEG - Heveny BVD, PI állat BVDV POZ, E.a. POZ – Heveny BVD, PI + maternális e.a., PI + rezisztencia bizonyos törzsekkel szemben

15. BVD diagnosztika • Egyedi vizsgálat • Heveny BVD : vírus ürítés alacsony titerű és rövid ideig tart, virémia 14.napig, savópár vizsgálat (3-4 hetes időközzel) • Vetélés: Korai- Vírus NEG, anya titeremelkedés , Magzat vírus vagy E.a pozitív –diagnosztikai értékű, vetélt anya és istállótársak titeremelkedés. • Prekolosztrális szérum vizsgálata pl gyenge borjak születése esetén (vírus, ellenanyag). • Fiatal borjak BVDV vizsgálata : maternális ellenanyagok zavarják a VI és ELISA módszert, PCR-t NEM!! • Vírus POZ - többnyire PI borjú (heveny fertőzés 6-9 hónapja van az állományban • E.a POZ – heveny fertőzés 5-6 hónapja van az állományban

16. PI állatok felderítése • Állományvizsgálat. Van-e az állományban PI állat ? • 5-10 db, 6-18 hó korú állat E. a. vizsgálata alapján meg lehet mondani hogy az állomány BVD státuszát ( negatív, heveny, PI ) Vakcinázott állományokban ún „sentinel” állatokat oltatlanul hagyunk, és 8 hó kor után vizsgáljuk. • Tanktej VN titere alapján ( PI állat – VN titer ≥ 64) • PI állatok kimutatása: Egyesített mintacsoportok vizsgálata (Ly, tej, fül) – pozitív esetben –egyedi vizsgálat. • Vizsgálat : vírus kimutatás ( VI, ELISA, PCR, IHC),). Minták : fül darab, vér, tanktej, fejési csoportok elegyteje. • PI állatok eltávolítása az állományból, majd legalább 1 évig valamennyi született borjú vizsgálata BVD vírusra . • Minden újonnan bekerült állat és született borjának BVDV vizsgálata !

17. A BVD elleni védekezés • BVDV perzisztálása az állományban • PI állat ( egy vagy több) – fertőzöttség a 8-12 hónapos csoportban >70% • Átmeneti virémiás állatok –fertőzöttség a 8-12 hónapos csop.-ban <50% 2. Alapvető cél a PI állatok eltávolítása és az újabb PI állatok születésének megakadályozása! A BVDV hosszan csak akkor képes egy állományban perzisztálni ha vírusürítő és a vemheség korai szakaszában lévő szeronegatív állatok érintkezhetnek egymással. A BVD esetében gyakran figyelhető meg az állományok spontán mentesülése, ennek feltétele hogy a vírust ne hurcolják be! 3. Kockázati tényezők a BVDV behurcolásában és terjedésében: • Tenyészállat forgalom – PI állat érintkezhet a vemheség első felében lévő szeronegatív állattal, PI magzatot hordó anyaállat vásárlása ( anyaállat titere nagyon magas – PI borjú?) • Élő vakcinák, ondó , embrió. PI bika folyamatosan üríti a vírust, heveny fertőzés után a bikák ondójukkal hónapokig üríthetnek, vérükből a vírus már nem mutatható ki! Mesterséges termékenyítés során az ondó vagy az embrió fertőződhet a mosófolyadékban használt FCS BVDV kontaminációjától! • További fertőzési források : állatkiállítások, PI állatok a közös legelőn, PI állat vetélése, más állatfajokkal való érintkezés

18. Állományok BVD minősítése • BVDV POZITÍV állomány ha PI állat mutatható ki • PI állatokat utódaikkal együtt legrövidebb időn belül levágatni • 12 hónapon belül született valamennyi borjút vizsgálni BVD vírusra • 6 hó kortól minden állatot vakcinázni kell • Állományba csak BVD mentes vagy vírus negatív állatot szabad beállítani ( karanténban vizsgálat, vakcinázás) • Az állomány legkorábban 12 hónap múlva átkerülhet a BVDV NEGATÍV , SZEROPOZITÍV státuszba, ha eltávolították a PI állatokat, 12 hónapon belül minden született borjút megvizsgáltak BVDV-re, csak BVD vagy BVDV mentes állatok kerültek be az állományba és rendszeresen vakcináznak. • BVD mentes állomány • Valamennyi 9-36 hó korú állat BVD negatív • Nincs klinikai BVD az állományban • Évenként egyedileg vért vagy félévenként tejet kell vizsgálni • Csak mentes állatok állíthatók be az állományba • Nem szabad vakcinázni

19. A mentesítés 3 elemből tevődik össze • PI állatok eltávolítása. • Az állomány védettségi szintjét vakcinázással emelni. A magzati fertőzések 95%-ában az anya PI állattól fertőződik! A vakcinázással ez gyakorlatilag megszüntethető. Vakcinázás utáni magas szeropozitivitás (>93%) 4-6 év alatt megszünteti a fertőzést az állományban. • Járványvédelmi intézkedések bevezetése • Általános szabályok ( látogatók, ruházat, lábbelik, járművek, fertőtlenítés,) • Csak nem vemhes, BVDV negatív állományból minimálisan 30 napi karantén után származó nőivarú állatok kerüljenek be a telepre (vizsgálat, vakcinázás) • Termékenyítés és a vemhesség első harmada alatt ne keverjük az állatokat ! • Ondó BVDV negatív legyen • Az állomány ne érintkezzen más állományokkal, egyéb kérdőzőkkel (vadon élő, házi)

20. 3. kérdés • BVDV mentesítés alatt álló, vagy BVD mentes állományba szeropozitív és vírusnegatív vemhes állat • Azonnal bevihető • Karanténozás , vizsgálatok és vakcinázás után bevihető • Nem vihető be

21. 4. kérdés • Újszülött borjú prekolosztrális vérsavójának negatív szerológiai vizsgálata azt mutatja hogy • A borjú nem fertőződött BVD vírussal • A borjú perzisztensen fertőzött lehet • A borjú frissen fertőzött lehet

22. 5. Kérdés Szeropozitív borjak BVD vírusra történő vizsgálata esetén a laboratóriumtól melyik módszerrel történő vizsgálatot kérjük : • Vírusizolálás és azt követő immunperoxidáz festés vagy ELISA • ELISA • PCR