A NAV által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása 2012–2013. évben

1. A szakképzés adókötelezettségeJogszabályi háttér:A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésénektámogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény

2. A NAV által kezelt adó- és adójellegű bevételek alakulása2012–2013. évben Megnevezés2012. év (millió Ft)2013. év (millió Ft) NAV által kezelt összes befizetés 10 216 708 10 722 639 Ebből: Szakképzési hozzájárulás 76 113 59 716 Aránya, %: 0,74 0,56 Ebből: Észak-alföldi Reg. Főig.: 4038 3348

3. A kötelezettek köre 1. Szakképzési hozzájárulásra kötelezett: • a belföldi székhelyű gazdasági társaság, • a szövetkezet, • az állami vállalat, • tröszt, tröszti vállalat, • közös vállalat, • az erdőbirtokosságitársulat, vízgazdálkodási társulat, • az egyes jogi személyek vállalata és a leányvállalat, • az ügyvédi iroda, végrehajtó iroda és szabadalmi ügyvivő iroda, a közjegyzői iroda, • a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, és az egyéni cég.

4. A kötelezettek köre 2. Nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettsége a szakképzésről szóló törvény szerinti, szakképzési feladatot ellátó nonprofit gazdasági társaságnak, a lakás szövetkezetnek, a szociális szövetkezetnek, valamint az iskolaszövetkezetnek, és a víziközmű-társulatnak. Nem tartoznak a kötelezetti körbe: • a társasházak, az egyesületek, a köztestületek, az alapítványok, a pártok, egyházak, költségvetési szervek, stb., de a kötelezettségét meg kell állapítania a belföldön vállalkozási tevékenységet folytató, külföldi székhelyű jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cégnek, személyi egyesülésnek, és az egyéb szervezetnek is, ha belföldön telephellyel, fiókteleppel rendelkezik.

5. A kötelezettek köre 3. A szakképzési hozzájárulásra kötelezettek esetében az adózási mód választása jelentőséggel bír a szakképzési hozzájárulás vonatkozásában is, mert például: → az átalányadózóknak nincs a szakképzési hozzájárulás tekintetében bevallási és fizetési kötelezettsége, mert az átalányadó magában foglalja a szakképzési hozzájárulást is. A kisadózó vállalkozások a bejelentett kisadózóval összefüggésben a kisadózóknak teljesített kifizetések tekintetében – egyebek mellett – a szakképzési hozzájárulás megállapítása, bevallása és megfizetése alól is mentesülnek. A kisvállalati adóalanyiságot választó adózók mentesülnek a szakképzési hozzájárulás bevallása és megfizetése alól. Ez azt is jelenti, hogy nincs szakképzési hozzájárulási kötelezettségük, azaz gyakorlati képzéssel nem csökkenthetik a nem létező kötelezettségüket, így visszaigénylésre sincs mód. Az Eva adózók az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvényben meghatározott szabályok szerint teljesítik a kötelezettségüket.

6. Az adó alapjának megállapítása 1. A szakképzési hozzájárulás alapja a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó (a továbbiakban: szocho) alapja, azzal, hogy az Szht. speciális adóalapot rendel alkalmazni a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítása során. • Meghatározza, hogy mely jogviszonyokra tekintettel megállapított szocho alapot lehet figyelembe venni. • Az adott jogviszonyok esetén mi képez szocho alapot. A tanulószerződéssel foglalkoztatott után fizetett szocho nem képez szakképzési hozzájárulás alapot.

7. A bruttó kötelezettség megállapítása A kötelezettség alapja a szociális hozzájárulási adó alapja, de az Szht. a szakképzési hozzájárulás alapjának megállapítására vonatkozóan úgy rendelkezik, hogy a szociális hozzájárulási adó terhére érvényesített adókedvezmény is figyelembe veendő a szakképzési hozzájárulás alapjának meghatározásakor. Bruttó kötelezettség: - együttműködési megállapodás - tanulószerződés - hallgatói szerződés - gyakorlatigényes alapképzés - saját munkavállaló képzése - Befizetés

8. A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek 1. A szakképzési hozzájárulás alapját csökkenti a munkavállalóknak a szociális hozzájárulási adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő köz terhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabérének összege, de legfeljebb a kedvezménnyel érintett munkavállalónként havonta 100 ezer (kutatók, fejlesztők esetében 500 ezer) forint, amely a munkavállalók munkaviszonyára tekintettel a tárgyhónapban a szociális hozzájárulási adó alanya • a pályakezdő munkavállalók után • a tartósan álláskereső személyek után, • a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély vagy a gyermeknevelési támogatás folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott munkavállalók után • a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók után a foglalkoztatás első két évében, illetve a foglalkoztatás első három évében igénybe vehető – 27 százalékos mértékű – szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít. Részmunkaidős foglalkoztatott esetén legfeljebb 100 ezer (kutatók, fejlesztők esetében 500 ezer) forint arányosan csökkentett része vehető figyelembe.

9. A szakképzési hozzájárulás alapját csökkentő tételek 2. A szakképzési hozzájárulásra kötelezett csak abban az esetben korrigálhatja az előzőek szerint a kötelezettség alapját, ha érvényesítette a szociális hozzájárulási adó terhére a kedvezményt. Nem jöhet szóba korrekció abban az esetben, ha az érvényesített kedvezmény nem 27 százalék mértékű, tehát a 14,5 százalékos kedvezmény érvényesítése nem alapozza meg a szakképzési hozzájárulás kötelezettség alapjának módosítását. Abban az esetben, ha a munkáltatónak lehetősége lett volna a 27 százalék mértékű adókedvezmény érvényesítésére, de ezt bármilyen ok miatt elmulasztotta, akkor nem módosíthatja a szakképzési hozzájárulás alapját sem.

10. A szakképzési hozzájárulás mértéke A szakképzési hozzájárulás mértéke: a szakképzési hozzájárulás alapjának 1,5 százaléka (a továbbiakban: bruttó kötelezettség).

11. Teljesítés gyakorlati képzéssel A gyakorlati képzésnek • a szakképzésről szóló törvény szerint iskolarendszerben, • állami fenntartású intézményben, illetve • ha az intézmény nem állami fenntartású, akkor szakképzési megállapodás alapján kell megtörténnie. Iskolarendszerben a gyakorlati képzést vagy együttműködési megállapodás, vagy tanulószerződés alapozhatja meg. A gyakorlati képzés magában foglalja a szorgalmi időszakon kívül szervezett szakmai gyakorlatot is. A felsőoktatási intézmény hallgatói tekintetében is szóba jöhet a gyakorlati képzéssel történő kötelezettség teljesítés. A szakmai gyakorlattal történő teljesítés feltétele, hogy a képzés államilag támogatott létszámmal összefüggésben, gyakorlatigényes alapképzési szak keretében, külső képzőhelyen és hallgatói munkaszerződés alapján valósuljon meg. Abban az esetben, ha a gyakorlati képzésre előírt törvényi feltételek valamelyike nem teljesül, akkor a szakképzési hozzájárulás teljesítése nem valósul meg.

12. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 1. Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 57. § (8) bekezdése szerint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott alapnormatíva összege a 2014. évben 453 000 forint/fő/év. A szakképzési hozzájárulást gyakorlati képzés szervezésével teljesítő hozzájárulásra kötelezett a bruttó kötelezettsége mértékét 2014. évre vonatkozóan 453 000 Ft/fő/év összegben meghatározott alapnormatíva alapján, a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról szóló 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet (R.) szerint számított összeggel (a továbbiakban: csökkentő tétel) csökkentheti.

13. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 2. Az együttműködési megállapodással érintett tanuló esetében a gyakorlati képzési normatíva összegét egy napra meghatározva, az alapnormatíva összegének 130-al történő elosztásával kell kiszámítani, amelynek eredményeként gyakorlati képzési naponként 3 485 forint számolható el kötelezettség csökkentő tételként. Azokra a napokra, amely napokon a gyakorlati képzés nem valósult meg, a normatíva nem számolható el, és annak nincs jelentősége, hogy igazolt, vagy igazolatlan hiányzás miatt hiúsult meg a gyakorlati képzés.

14. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 3. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki gyakorlatigényes alapképzési szak keretében folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, a hallgatóra vonatkozóan a gyakorlati képzési normatíva napi összegét az alapnormatíva összegének 100-zal történő elosztásával számítja ki. Ebben az esetben is csak a ténylegesen teljesített gyakorlati képzésre számolható el a napi 4 530 forint normatíva.

15. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 4. A tanulószerződéses tanulók esetében a csökkentő tétel éves összege - ha a tanulószerződés hatálya a tárgyév teljes időtartamára fennáll - tanulónként az alapnormatíva összegének és a tanulószerződésben megnevezett szakképesítéshez tartozó, a) a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény alapján indított szakképzés esetében a R. 1. sz. mellékletében, b) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény alapján indított szakképzés esetében a R. 2. mellékletében meghatározott szakképesítésenkénti súlyszorzó szorzata. A szakképzési hozzájárulási előleg fizetésénél a csökkentő tétel havi összegét a tárgyév 1-11. hónapjára vonatkozóan tanulónként a számított csökkentő tétel éves összegének egy tizenketted része képezi.

16. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 5. Példa egy Kft. Esetében: Szociális hozzájárulási adó alapja tárgyévben: 55 000 000 forint, a bruttó kötelezettsége éves szinten: 825 000 forint. A tárgyévben 2 fő nyomdaipari tanulóval kötött tanulószerződést, amely szerződések az év teljes egészében fennálltak. A gyakorlati képzésével összefüggésben 453 000 forint x1.1385 = 515 741 Ft/fő/év kötelezettség csökkentő tételt számolhat el, azaz a 2 fő tekintetében összesen 1 031 482 forinttal csökkentheti a bruttó kötelezettségét, ami havonta 85 956 forintot jelent.

17. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 6. Ha a tanulószerződés megkötésére hónap közben kerül sor, a csökkentő tétel összege azon hónap vonatkozásában számolható el a tanuló után először, amelyben a hozzájárulásra kötelezett legalább egy nap gyakorlati képzést teljesített, ebben az esetben arányosításról nem rendelkezik a jogszabály. Ha a tanulószerződés hónap közben szűnik meg, az adott hónapra vonatkozóan a csökkentő tétel összegét az adott hónapból a tanulószerződés megszűnésének napjáig eltelt napok és az adott hónap naptári napjai számának arányában kell meghatározni.

18. Gyakorlati képzési normatíva meghatározása 7. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében együttműködési megállapodás alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét az erre vonatkozó szabályok szerint megállapított csökkentő tétel összegével csökkentheti. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény szerinti felsőfokú szakképzés keretében hallgatói szerződés alapján folytatott gyakorlati képzés szervezésével tesz eleget hozzájárulási kötelezettségének, éves és havi bruttó kötelezettségét a tanulószerződésre vonatkozó szabályok szerint meghatározott csökkentő tétel összegével csökkentheti.

19. Elszámolás 1. Ha a szakképzésről szóló törvény szerinti gyakorlati képzés esetén az együttműködési megállapodás és tanuló szerződés alapján számított csökkentő tételek összege a bruttó kötelezettség mértékét meghaladja, és • az együttműködési megállapodás alapján számított csökkentő tétel összege nagyobb vagy egyenlő, mint a bruttó kötelezettség mértéke, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél. A bruttó kötelezettség 12 000 e forint. Együttműködés alapján elszámolt kötelezettség csökkentő tétel 12 500 e forint. Tanulószerződés alapján elszámolt kötelezettség csökkentő tétel 6 000 e forint. A kötelezettség csökkentő tételek összege 18 500 e forint, de nem a bruttó kötelezettséget meghaladó 6 500 e forint igényelhető vissza, hanem csak a tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél, azaz 6 000 e forint.

20. Elszámolás 2. 2. Az együttműködési megállapodás alapján megállapított kötelezettség csökkentő tétel kisebb, mint a bruttó kötelezettség, de nagyobb, mint a tanulószerződésre megállapított csökkentő tétel, ez esetben a csökkentő tételek a bruttó kötelezettség mértékéig vehetők figyelembe. Bruttó kötelezettség 15 000 e forint. Együttműködésre elszámolt csökkentés 14 000 e forint. Tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel 2 000 e forint. Ebben az esetben a kötelezettség csökkentő tétel összege meghaladja a bruttó kötelezettséget, de a hozzájárulásra kötelezett nem kerül visszaigénylő pozícióba, a kötelezettségét nulláig csökkentheti.

21. Elszámolás 3. 3. Az együttműködési megállapodás alapján elszámolható kötelezettség csökkentő tétel kisebb, mint a bruttó kötelezettség, és kisebb, mint a tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel, akkor a bruttó kötelezettséget meghaladó kötelezettség csökkentő összeg igényelhető vissza. Bruttó kötelezettség 15 000 e forint. Együttműködés alapján elszámolt kötelezettség csökkentés 13 200 e forint. Tanulószerződésre elszámolt csökkentő tétel 13 700 e forint. Ez azt jelenti, hogy az adózó 11 900 e forintot visszaigényelhet.

22. Elszámolás 4. 4. Amennyiben a bruttó kötelezettség nulla, akkor kizárólag a tanulószerződés alapján számított csökkentő tétel vehető figyelembe a visszaigénylésnél. Az előzőekben ismertetett szabályrendszerből fakad, hogy amennyiben a gazdálkodó saját munkavállalók képzési költségei, vagy hallgatói munkaszerződés tekintetében számol el kötelezettség csökkentő tételt, akkor nem kerülhet visszaigénylő pozícióba, a kötelezettség csökkentő tételeket csak a bruttó kötelezettség mértékéig számolhatja el.

23. Elszámolás 5. Mikor számolható el, vagy mikor nem számolható el a normatíva összege a gyakorlati képzéssel összefüggésben. A legfontosabb és első szempontnak kell tekinteni azt a követelményt, hogy csak érvényes együttműködési megállapodás és tanulószerződés alapozhatja meg a kötelezettség csökkentő tétel elszámolhatóságát. Az érvényességet mindkét esetben a kamarai ellenjegyzés teremti meg. Tehát addig az időpontig, míg a gyakorlati képzés szervezőjének birtokában nincs érvényes szerződés, addig nem számolhat el kötelezettség csökkentést. A szakképzésről szóló rendelkezések szerint a tanulószerződés az abban meghatározott időponttól lesz hatályos, vagyis érvényes. Azaz a nem érvényesített kötelezettség csökkentő tételt utólag önellenőrzés keretében lehet érvényesíteni.

24. Elszámolás 6. A szakképzési hozzájárulás kötelezettség terhére elszámolható-e a normatíva, ha a tanulószerződésben meghatározott díj kifizetése elmarad, vagy csökkentésre kerül, illetve ha a tanulószerződés szünetel? Ha a gazdálkodó esetében a tanulószerződés alapján a gyakorlati képzés megszervezésének kötelezettsége fennáll – függetlenül attól, hogy a gyakorlati képzés a tanuló igazolt vagy igazolatlan mulasztása miatt teljesíthető-e, illetve van-e kifizetés a tanuló részére -, elszámolhatja a kötelezettség csökkentő tétel teljes összegét. Ha azonban a tanulószerződés szünetel, a gyakorlati képzést szervező hozzájárulásra kötelezettnek az adott tanuló esetében nincs gyakorlati képzés szervezési kötelezettsége, ezért ezen tanulók tekintetében a tanulószerződés szüneteltetésének időtartama alatt a kötelezett nem érvényesíthet kötelezettség csökkentést.

25. Elszámolás 7. A tanuló igazolatlan hiányzása hogyan befolyásolja a biztosítotti jogállását, azaz, az igazolatlan hiányzás a biztosítotti pozíció megszüntetését eredményezheti-e vagy sem? A gazdálkodók azon eljárása, mely szerint az érvényes tanulószerződéssel rendelkező tanuló igazolatlan hiányzásának időtartamát úgy tekintik, mintha szünetelne a tanulószerződés, azaz a tanuló biztosítotti jogviszonyát megszűntetik (kijelenti a biztosítotti nyilvántartásból), majd, ha a tanuló megjelenik a gyakorlati képzésen, akkor ismételten bejelentik, helytelen és nem felel meg a jogszabálynak. Az igazolatlan hiányzás nem alapozza meg a biztosítási kötelezettség megszüntetését. A tanulószerződés megszüntetése, szüneteltetése eredményezia biztosítási kötelezettség megszűnését, szüneteltetését.

26. Elszámolás 8. A gyakorlatigényes alapképzési szakok jellemzője, hogy legalább 6 hét időtartamú gyakorlati képzés teljesítését írják elő feltételként. Szóba jöhet-e a „részmunkaidős” gyakorlati képzés, illetve ebben az esetben a normatíva teljes összegben elszámolható-e, vagy sem? A hallgatói munkaszerződés alapján folytatott gyakorlati képzés napi időtartamának meghatározásával és a napi normatíva összegének meghatározásával összefüggésben kialakított szakmai álláspont szerint a napi munkaidő nyolc óra terjedelmű és a napi nyolc órás gyakorlati képzés esetén csökkenthető a 4 530 forint összegű normatívával a szakképzési hozzájárulás a 2014. évben. Abban az esetben, ha a napi képzési idő „részmunkaidőben” kerül meghatározásra, a gyakorlati képzés szervezője a szakképzési hozzájárulás terhére a gyakorlati képzési napokra nem számolhatja el a napi normatíva teljes összegét, csak annak időarányosan csökkentett összegét.

27. A kötelezettség csökkentőtételek elszámolásának korlátjai 1. A tanulószerződés csak a képzés teljes időtartamára köthető. Amennyiben a kötelezett az általa megkötött tanulószerződést az abban foglalt határidő lejárta előtt jogellenesen felmondja, a tanulószerződés alapján a szakképzési hozzájárulási kötelezettsége terhére a tanulószerződés felmondásáig elszámolt csökkentő tétel teljes összegét az önellenőrzésre vonatkozó szabályoknak megfelelően a szerződés felmondását követő 15 napon belül köteles az állami adóhatóságnál vezetett számlára visszatéríteni. Amennyiben a kötelezett túlzott mértékben vesz igénybe teljesítési megbízottat, vagy jogellenesen szüntet meg tanulószerződést, akkor a jogellenes eljárással érintett évek tekintetében nem élhet a saját munkavállaló képzésével kapcsolatos csökkentő tétel érvényesítésével. A levonás teljes összegét önellenőrzés benyújtását követően vissza kell fizetnie.

28. Saját munkavállaló képzése 1. Saját munkavállaló képzésére csak abban az esetben lehet csökkentő tételt a szakképzési hozzájárulás terhére elszámolni, ha: →a kötelezett havonta legalább 45 fő tanulószerződéses tanuló gyakorlati képzésével teljesíti részben a hozzájárulási kötelezettségét, és →az elszámolt képzésről a jogszabályban előírt adatszolgáltatást a fővárosi, megyei kormányhivatal munkaügyi központ szakigazgatási szervéhez az éves elszámolásra nyitva álló határidőig – az adóévet követő január 12-éig - teljesítette. A határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának helye nincs.

29. Saját munkavállaló képzése 2. A saját munkavállaló képzésével kapcsolatos feltétel a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó rendelkezés teljesülése. A képzést a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott felnőttképzési szerződés és a munka törvénykönyvéről szóló törvény szerinti tanulmányi szerződés vagy a tanulmányok folytatására történő munkáltatói kötelezés alapozza meg. A képzésnek szakmai vagy nyelvi képzésnek kell lennie, a hatósági jellegű képzések költségei nem számolhatóak el. Az elszámolható költségeket és a képzésre vonatkozó egyéb feltételeket a gyakorlati képzést végző gazdálkodó szervezetek saját munkavállalói részére szervezett képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásáról szóló 21/2013. (VI. 18.) NGM rendelet tartalmazza.

30. Saját munkavállaló képzése 3. A bruttó kötelezettség csökkenthető a tanulószerződés alapján meghatározott csökkentő tétel összegével, de legfeljebb a bruttó kötelezettség 16,5 százaléka mértékéig. Az a hozzájárulásra kötelezett, aki hozzájárulási kötelezettségének nem, részben vagy időszakosan tesz eleget a gyakorlati képzés szervezésével, valamint a saját munkavállalói részére szervezett képzéssel, a bruttó kötelezettségét vagy a nettó kötelezettségét az állami adóhatóságnál vezetett számlára történő befizetéssel teljesíti.

31. Bevallás és befizetés 1. A hozzájárulásra kötelezett a) a szakképzési hozzájárulás alapját és az éves bruttó kötelezettségét, b) a csökkentő tétel és a saját munkavállaló képzésével kapcsolatos levonás éves összegét, c) az éves bruttó kötelezettség és a b) pont szerinti összeg különbözeteként megállapított éves nettó kötelezettségét maga állapítja meg, elektronikus úton vallja be és fizeti meg a tárgyévet követő év január 12. napjáig az állami adóhatóságnak. A hozzájárulásra kötelezett az év 1-11. hónapjára vonatkozóan havonta szakképzési hozzájárulási előleget fizet. A befizetett előleg és az éves nettó kötelezettség különbözetét a tárgyévet követő év január 12. napjáig kell befizetni vagy a többletbefizetést ettől az időponttól lehet visszaigényelni.

32. Bevallás és befizetés 2.

33. Bevallás és befizetés 3. A ’08-as járulék bevallást csak az okmányirodai regisztrációval rendelkező, és az állami adóhatósághoz a ’T180-as lapon bejelentett adózó, vagy annak kép viselője nyújthatja be. A bevallás részletes kitöltési útmutatója jogszabályra történő hivatkozással teljes körű tájékoztatást és megfelelő segítséget nyújt a szakképzési hozzájárulás (előleg) bevallás elkészítéséhez. A 1408A-02-01 szakképzési hozzájárulás részletező lap kitöltésével, illetőleg az adózási szabályokkal kapcsolatosan további segítség kérhető a 06-40/42-42-42 kék számon is.

34. Nyilvántartás A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2011. évi CLV. törvény 11. § (2) bekezdése, valamint a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 2012. szeptember 1-jével hatályba lépő 44. § (2) bekezdése értelmében a tanulószerződést és az együttműködési megállapodást is tartalmazó nyilvántartáshoz mindkét gazdasági kamarának (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Magyar Agrár, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara) közvetlen hozzáférést kell biztosítania a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére. - Együttműködési megállapodás

35. Köszönöm a figyelmet!