Szerződéstan általános rész

1. Szerződéstan általános rész

2. A polgári jogviszonyok osztályozása

3. A polgári jogviszony alanyainak csoportosítása ■A polgári jogviszony alanyai: azok a személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.

4. Hogy keletkeznek a kötelmek? A kötelmek (két vagy több személy közötti mellérendelt jogviszony, amelynél fogva kikényszeríthető kötelezettség keletkezik valamely szolgáltatás teljesítésére, ugyanakkor jogosultság a szolgáltatás követelésére) ún. jogi tényekkel keletkeznek: ■ Szerződéssel ■ Jogellenes (vagy jogszerű) károkozással: aki másnak jogszabályba ütköző módon vagyoni vagy személyi hátrányt okoz és magatartása felróható (kivételesen felróható magatartás nélkül is), a kárt köteles megtéríteni a károsultnak. ■ Egyoldalú jogügylettel: pl.: a nyilatkozó saját vagyona terhére vállal kötelezettséget (alapítványrendelés, díjkitűzés stb.). ■ Közhatalmi aktusokkal pl.: kisajátítás. ■ Jogalap nélküli gazdagodással. ■ Egyéb törvényben szabályozott kötelem-keletkeztető tényállásokkal.

5. A jogalap nélküli gazdagodás ■ Fogalma: Aki másnak rovására jogalap nélkül jut vagyoni előnyhöz, köteles ezt az előnyt visszatéríteni. ■ Esetei: □ Tartozatlan fizetés esetei: pl.: téves címzés, helytelen átutalás, túlfizetés, kétszeri fizetés stb. □ Okafogyott szolgáltatás: az eredetileg fennállott jogalap megszűnt vagy a felek által együttesen kívánt eredmény meghiúsult, de már teljesítettek. PL: a megbízó az ügyvédi díjat előre kifizeti, de mielőtt érdemi ügyintézésre kerül sor, meghal.

6. A visszatérítési kötelezettség ■ Nem köteles visszatéríteni a gazdagodást az, aki attól a visszakövetelés előtt elesett, kivéve, ha □Számolnia kellett a visszatérítési kötelezettséggel, és felelőssége a gazdagodás megszűnéséért megállapítható, vagy □ Rosszhiszeműen jutott gazdagodáshoz. ■ Az életfenntartás céljára adott és arra felhasznált juttatást visszakövetelni nem lehet, kivéve ha jogszabály másként rendelkezik, vagy a juttatást bűncselekmény útján szerezték meg.

7. A szerződések közös szabályai

8. A kötelem és a szerződés ■ Kötelmet többféle tényállás keletkeztethet. ■ Ha az egymástól független jogalanyok gazdasági érdekeiket egymással egyetértésben törekszenek kielégíteni, akkor szerződésről beszélhetünk. ■ A szerződések joga a kötelmi jog egyik legjelentősebb, legterjedelmesebb része.

9. A szerződésekről ■ Szerződés: két vagy több személy joghatás kiváltását célzó és arra alkalmas, egybehangzó akaratnyilatkozata. ■ Akaratnyilatkozat: joghatás kiváltására irányuló akarat bármilyen módon történő kifejezése. ■ Az akaratnyilatkozat alakja: □ szóbeli, □ írásbeli, □ ráutaló magatartás pl.: automataügyletek. ■ Főszabály: az alaki megkötés hiánya.

10. A szerződés alanyai ■ A szerződés alanyai: legalább két alanya mindig van, akik jogi értelemben szabadok, egyenrangúak, mellérendelt pozícióban vannak. ■ A szerződés alanyai lehetnek: □ természetes személyek, □ jogi személyek, □ jogi személyiség nélküli egyéb jogalanyok (törvényi ill. szervezeti képviselő útján). ■ A szerződés alanyait feleknek nevezzük (jogosult és kötelezett; adós és hitelező).

11. A szerződési jog alapelvei és fő jellemzői ■A polgári jog általános alapelvei az egész polgári jogra, így a szerződési jogra is kihat (jóhiszeműség és tisztesség elve, elvárhatóság, együttműködés, rendeltetésszerű joggyakorlás, joggal való visszaélés tilalma stb.) ■ Azonban a szerződési jogban speciális alapelvek is érvényesülnek (az általános alapelveken kívül). ■ Ezek a speciális alapelvek: □szerződési szabadság és korlátai; □egyenértékűség; □ pacta sunt servanda és a clausula rebus sic stantibus; □együttműködés a szerződés megkötése és teljesítése körében.

12. A szerződési szabadság elve ■ A szerződésre lépő alanyok akarata jogi értelemben nincs megkötve, azaz a felek eldönthetik: □ szerződéskötési szabadsága: akar-e egyáltalán szerződést kötni; □ a partnerválasztás szabadsága: kivel akar szerződést kötni; □ szerződési típusszabadság: milyen szerződést kíván kötni; □ diszpozitivitás: milyen tartalommal kíván szerződést kötni.

13. A szerződési szabadság korlátai az egyes területeken ■ Szerződéskötési kötelezettség: a szerződési szabadság elve alóli kivétel. Pl.: közüzemi szerződés, előszerződés. ■ Partnerválasztás tilalma: a partnerválasztás szabadsága alóli kivétel. Pl.: a közforgalmú tömegközlekedést üzemeltető cég az utazásból önkényesen senkit nem zárhat ki. ■ Típuskényszer: a szerződési típusszabadság alóli kivétel. Pl.: a gazdasági társaságokról szóló törvény 6 társasági jogi formát ismer. A Gt.-ben nem szereplő gazdasági társasági formát a cégjegyzékbe nem lehet bejegyezni. ■ Tartalom szabadságának korlátai: jogszabály meghatározhatja a szerződés egyes tartalmi elemeit és kimondhatja, hogy ezek a szerződésnek akkor is részei, ha a felek eltérően rendelkeznek. Pl.: biztosítási szerződés esetén a biztosított vagy a szerződő fél hátrányára törvény rendelkezésitől sem a biztosítási szabályzat, sem a felek szerződése nem térhet el.

14. Az egyenértékűség alapelve ■ A szerződéssel kikötött szolgáltatásért - ha a szerződésből vagy a körülményekből kifejezetten más nem következik - ellenszolgáltatás jár. ■ Visszterhesség követelménye: a szolgáltatással szemben éltékét tekintve vele arányban álló ellenszolgáltatásnak kell állnia. ■ De: az értékarányosság nem egyenlő az értékazonossággal. Az egyenértékűség követelménye eltűr bizonyos értékeltolódást a szerződés megkötésekor a felek szolgáltatása között. Ez az ún. „alkusáv”. ■ A szerződések lehetnek jogszerűen és jogellenesen egyensúlyhiányosak.

15. Pacta sunt servanda, a szerződések megtartandók ■ A szerződés a megkötő feleket kötelezi, akik kötelesek az abban foglaltakat jóhiszeműen végrehajtani. ■ A szerződő felek kötelesek tartózkodni minden olyan magatartástól, amely a szerződés céljainak meghiúsítására irányul. ■ A szerződést aszerint kell végrehajtani, ahogy a felek a szerződésben rögzítették, és attól csak közös akarattal lehet eltérni.

16. Clausula rebus sic stantibus, ameddig a dolgok így állnak fenn ■ A pacta sunt servanda elv alóli kivételt jelenti: amennyiben a szerződés megkötése után a felek bármelyikének körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés további teljesítése el nem várható, mentesülhet a teljesítési kényszer alól: □Kezdeményezheti a bíróság előtt a szerződés módosítását vagy □Egyoldalú nyilatkozatával a szerződést megszüntetheti (felmondhatja), esetleg felbonthatja (elállás). □A felek közötti tartós jogviszonyokban van különös jelentősége.

17. A szerződések létrehozása

18. A szerződések létszakai 1. A szerződés létrehozásának folyamata, ami a szerződés megkötéséig terjed. 2.A szerződés létrejöttétől az előre meghatározott teljesítési határidőig terjedő időszak. 3.A teljesítés: a kötelem tartalmának eredményes véghezvitele. 4.Szerződésszegés vagy helytállás szakasza.

19. A szerződés létrehozása I. ■ A szerződéses kötelem alapja az akarategység; azaz a szerződés alanyainak egybehangzó akaratnyilatkozata szükséges. ■ Tipikus: kétalanyú szerződésnél az egyik fél ajánlatot tesz, a másik elfogadja. ■ Ajánlat: amennyiben a fél akaratnyilatkozata közvetlenül szerződéskötésre irányul oly módon, hogy az ezzel egybecsengő nyilatkozat kölcsönös kötelezettségeket keletkeztet.

20. A szerződés létrehozása II. ■ Ajánlat megtétele — ajánlat elfogadása. ■ Ajánlati kötöttség fogalma: az ajánlattevő az ajánlat megtétele után egy bizonyos ideig köteles állni ajánlatát, attól egyoldalúan nem léphet vissza. ■ Ajánlati kötöttség időtartama: 1. A felek maguk határozzák meg → ha nem → 2. Jelenlévők között vagy telefonon 3. Távollevők között ■ Ajánlat elfogadása ↔ új ajánlat. ■ Konszenzus: a kontraktus lényeges elemeire kell kiterjednie.

21. Előszerződés ■ Fogalma: a felek szerződéssel arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. ■ Alaki, tartalmi követelményei. ■ Szerződéskötési kötelezettség. ■ Bíróság szerepe: kötelem létrehozása, tartalom megállapítása ■ Szerződéskötés megtagadása.

22. A szerződés érvénytelensége

23. Az érvénytelenség ■ Érvénytelenség: amennyiben a szerződés valamely, a törvényben meghatározott oknál fogva nem alkalmas a kívánt joghatás előidézésére, érvénytelen szerződésről beszélünk: □ a szerződés a felek akaratából létrejött ugyan, de olyan hibában szenved, amely miatt □ nem fűződik hozzá jogkövetkezmény vagy □ ha már bekövetkezett a változás, a szerződéskötés előtti állapotot állítja helyre. ■ Az érvénytelenség okának a szerződés megkötésekor kell fennállnia.

24. Az érvénytelenség megjelenési formái ■Az érvénytelen szerződések megnyilvánulási formái: □Semmisség: a semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat; a bíróság köteles a semmisséget hivatalból figyelembe venni. □Megtámadhatóság: az érvénytelenség feltételes formája. A szerződés csak sikeres megtámadás következtében válik érvénytelenné. Az ilyen szerződés mindaddig érvényes, amíg sikeresen meg nem támadják. Megtámadásra jogosult: ■a sérelmet szenvedett fél és ■akinek a megtámadáshoz érdeke fűződik.

25. Megtámadási okok I. ■ Tévedés: az egyik fél a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, ha tévedését a másik fél okozta vagy felismerhette. ■ Megtévesztés, jogellenes fenyegetés: az egyik fél a másik felet megtévesztéssel vagy jogellenes fenyegetéssel vett rá a szerződés megkötésére. Fenyegetés: személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése abból a célból, hogy ezáltal a szerződő felet nyilatkozat tételében befolyásolják. Tkp. a szabad akarat kifejeződését gátolja pl. valakit azzal a fenyegetéssel késztetnek szerződéskötésre, hogy különben feljelentik egy általa valóban elkövetett bűncselekmény miatt.

26. Megtámadási okok II. ■ Objektív értékaránytalanság: ha a szolgáltatás és ellenszolgáltatás között anélkül, hogy az egyik felet az ajándékozás szándéka vezetné, a szerződéskötés időpontjában feltűnően nagy az értékkülönbség. ■ Az eset összes körülményeinek körültekintő vizsgálata alapján dönthető el, hogy a „feltűnően nagy-e az értékkülönbség”. Elemezni kell a szerződéskötés körülményeit, a szerződés egész tartalmát, a forgalmi és értékviszonyokat, a szolgáltatás és ellenszolgáltatás meghatározásának módját és az ügylet sajátosságait. ■ Az alkusávon (+/- 20%) belül kell mozognia a szolgáltatás és ellenszolgáltatás értékének. □ 20%-ot el nem érő értékkülönbség általában nem számít feltűnőnek; □ 40-50%-ot meghaladó értékkülönbség általában feltűnő. □ Amennyiben a bíróság megállapítja az értékaránytalanságot, az alkusáv széléig korrigál, azaz megengedi a +/- 20%-os eltérést

27. Semmisségi okok I. • Cselekvőképesség hiánya vagy korlátozottsága. • Színlelt szerződés. • Fizikai kényszer: a nyilatkozatot a fél fizikai kényszer hatására tette meg, korlátozták az önálló akaratát, így ehhez nem fűződhet joghatás pl. erőszakkal vezetik a kezét egy okirat aláírása közben. • Megszabott alakszerűség hiánya: pl. ingatlan adásvételi szerződést nem írásban kötik meg. • Álképviselet: ha valaki más nevében úgy tesz nyilatkozatot, hogy arra nem jogosult, vagy képviseleti jogkörét terjedelemben vagy időben túllépi. • Tilos szerződés: törvényi tilalomba ütköző szerződés.

28. Semmisségi okok II. Jogszabály megkerülésével kötött szerződés: az ilyen szerződéssel a felek valamilyen, a jog által nem helyeselt állapotot kívánnak előidézni oly módon, hogy a tényleges ügyleti szándékukat egyébként nem tilalmazott formába öntik. Jóerkölcsbe ütköző szerződés: a jóerkölcs fogalmát a bírói gyakorlat tölti ki tartalommal. Uzsorás szerződés: a szerződő fél a szerződés megkötésekor a másik fél helyzetének kihasználásával feltűnően aránytalan előnyt köt ki. Lehetetlen szerződés: a szolgáltatás már a szerződés megkötésekor lehetetlen. Fizikailag lehetetlen az a szolgáltatás, amelynek teljesítése a tudomány és a technika pillanatnyi állása szerint nem lehetséges pl. valaki arra vállalkozik, hogy gyalog átkel az óceánon, de ennél gyakoribb a jogi lehetetlenség pl. a polgármester eladja a törzsvagyonba tartozó önkormányzati ingatlant.