600 likes | 739 Views
10. nap Hazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre. REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2 KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT képzés. Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje. PCM.
E N D
10. napHazai és nemzetközi pályázatok forrásai kulturális fejlesztésre REgionális Kultúra Építő Projekt TÁMOP 3.2.3./08/2KULTURÁLIS PROJEKTCIKLUS MENEDZSMENT képzés
Európai kulturális együttműködési projektek generálása és menedzsmentje
PCM • a projekt ciklus menedzsment (részletesen ld. 11. nap) alkalmazása rendszerszemléletű módszertant nyújt a projektek generálásának folyamatában: strukturált rendszerbe foglalja a meghozandó legfontosabb döntéseket, adatokat, dokumentumokat • a PCM projektgenerálási „kényszerpályát” testesít meg a döntéshozatali folyamatban: a menedzsment rendszeresen minősíti a projektet a tervezés aktuális szakaszában: érdemese-e, megéri-e, lehetséges-e folytatni az adott projekt tervezését
egy tudatos tervezés, mely egy ötletet visz végig a megvalósításon át a lezárásig • témánk szempontjából kiemelendő a PCM kidolgozás/ tervezés és finanszírozási szakaszai, ugyanis ekkor történik a projekttervek és a formális (forrásigényt is tartalmazó) projektjavaslatok készítése és finanszírozási források, pályázatok keresése a projekthez
Együttműködés • együttműködési projekt azt jelenti, hogy nem egy szervezet, hanem több működik közre a projekt tervezési és megvalósítási szakaszában • partnerség valósul meg, mely: • egyenrangú viszony • gyors és pontos információszerzés színtere • új feladatok, megrendelések és források megszerzésének lehetősége • az innovációk, ötletek, új látásmód forrása • visszajelzés saját munkánkról • a növekedés lehetősége
Együttműködés előnyei A partnerség előnyei: • több lehetőség a tanulásra és innovációra • intézményi kapacitások fejlődése • menedzsment hatékonyságának növekedése • lehetővé teszi az egyes partnerek tapasztalatának, tudásának és forrásainak közös hasznosítását (a partnerség kiszélesítése nem feltétlenül jár együtt a hatékonysággal)
Együttműködés formái Az együttműködés megvalósulhat különböző formákban: • azonos vagy különböző jogi formában és működési területen tevékenykedő szervezetek, intézmények között • azonos vagy különböző országban (nemzetközi együttműködés) működő szervezetek, intézmények között stb.
Források • ebben az értelemben: fejlesztések, programok megvalósításához szükséges pénzeszközök • forráskombináció: eltérő eredetű források összessége
Források konkrét esetre • a kultúra témájával kapcsolatban számos típusú hazai és nemzetközi pályázati forrás áll rendelkezésre • egy adott pályázati felhívásban való részvétel lehetőségét többek közt behatárolja a szervezet jogi formája, működési területe és a földrajzi elhelyezkedése (régió, település)
A EU költségvetés bevételei: • vámbevételek: harmadik országból származó import után fizetendők, teljes egészében a közös költségvetést illetetik • mezőgazdasági lefölözések és a cukor-hozzájárulás: harmadik országokból való behozatal után • áfaalapú forrás: nem része e nemzeti áfakulcsnak, az adott tagállamban beszedett áfa alapjára vetített kulcs alapján számítják, 2007-től az áfaalap 0,3%-a • GNI (bruttó nemzeti jövedelem, a GDP-ből származtatott mutató)-alapú forrás: lényege, hogy a többi forrás által nem fedezett kiadásokat finanszírozza, egységes kulcsát évente határozzák meg
Az EU költségvetés kiadási oldala: • a pénzügyi perspektíva: a közösség több éves kereteit határozza meg, ez képezi az éves költségvetési tervezés kereteit, fejezetekre bontva tartalmazza a kötelezettségvállalási előirányzatok számszerű nagyságának felső határát
a pénzügyi keretek 2007-2013-as szerkezete: • fenntartható növekedés (versenyképesség és kohézió a növekedés és foglalkoztatás érdekében) • természeti erőforrások megőrzése és a velük való gazdálkodás (mezőgazdasági politika, fenntartható környezet) • az Unió a polgárai szolgálatában (belügyek, az európai kultúra és sokszínűség megőrzése, stb.) • az Unió mint globális partner (harmadik országoknak nyújtott támogatások • adminisztratív kiadások
Magyarország és az EU költségvetés • Magyarországnak (mint minden tagállamnak) „tagdíjat” kell fizetnie, amely meghatározó elemeit a GNI forrás és az áfa-alapú befizetések képezik • a befizetésekkel szemben a lehívható források állnak: 2007 és 2013 között hazánk részére az Európai Unió (2004-es árakon számítva) 32,8 milliárd euró értékű kötelezettségvállalást tett, ami alatt a hét év alatt hazánknak 8,3 milliárd euró a befizetési kötelezettsége
Magyarország jelenleg a nettó haszonélvező országok közé tartozik: nagyobb támogatásban részesül, mint amekkora összeggel hozzájárul a közös költségvetéshez • (2007-ben Magyarország 870,2 millió eurót fizetett be a közös költségvetésbe, míg a közös költségvetésből 2,43 milliárd euró tényleges kifizetésre került sor)
Az Európai Unió támogatási rendszere • napjainkra egyszerű, átlátható, bizonyos területekre koncentráló mechanizmus • egyes belső szakpolitikákhoz kapcsolódó pénzügyi alapokból és programokból áll • az Európai Unió legfontosabb politikai céljainak egyike a tagállamok és a régiók közötti fejlettségi különbségek csökkentése
A Strukturális Alapok működésének alapelvei • addicionalitás • koncentráció • partnerség • programozás
Strukturális Alapok • Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA): • főbb támogatott tevékenység: termelő beruházások, gazdasági infrastruktúra • Európai Szociális Alap (ESZA): • foglalkoztatás, humán erőforrás fejlesztés • Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap (EMOGA): • vidékfejlesztés (agrár) • Halászati és Orientációs Pénzügyi Eszközök (HOPE): • halászat, halfeldolgozás
Európai Szociális Alap (ESZA) • fő célja az munkanélküliség elleni küzdelem, az emberi erőforrások fejlesztése, a foglalkoztatással összefüggő szociálpolitikai intézkedések, a magas szintű foglalkoztatás elérése, a nők és a férfiak közötti esélyegyenlőség biztosítása, a fenntartható fejlődés és a gazdasági és társadalmi kohézió elősegítése
célterületei 2007 után: • munkavállalók és vállalkozók alkalmazkodóképességének fejlesztése • munkakeresők és inaktívak munkaerőpiacra jutásának támogatása, munkanélküliség megelőzése, • nők és bevándorlók munkaerő-piaci jelenlétének erősítése, a munkaélettartam hosszítása • hátrányos helyzetű személyek társadalmi beilleszkedésének javítása, diszkrimináció megelőzése
a foglalkoztatás és a beilleszkedés területén reformok érdekében történő mobilizálás, partnerségek és szövetségek kiépítése nemzeti, regionális és helyi szinteken • humán tőkébe történő beruházások javítása • a közigazgatási szervek kapacitásának és a közszolgáltatások hatékonyságának javítása központi, regionális és helyi szinten
Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) • célja: társadalmi-gazdasági kohézió előmozdítása, a regionális különbségek csökkentése és a regionális szerkezeti hiányosságok felszámolása, továbbá a fenntartható fejlődés és a tartós munkahelyteremtés elősegítése
támogatott területei: • beruházások támogatása az alábbi területeken: kutatás és technológiafejlesztés, információs társadalom fejlesztése, idegenforgalom-fejlesztés, a természeti és kulturális örökség, oktatás, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő vagy megtartó beruházásai, stb. • regionális versenyképesség és foglalkoztatás • európai területi együttműködés
Kohéziós Alap • dimenzióját tekintve nem regionális, hanem tagállami orientációjú • a felzárkóztatást szolgálja nagy közlekedési és környezetvédelmi infrastruktúra-fejlesztési projektek támogatásával • azon tagállamok számára elérhető, amelyek 1 főre eső GNP-je nem éri el a közösségi átlag 90%-át
A támogatások felhasználása • a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap forrásainak igénybevételéhez a tagállamok tervet nyújtanak be az Európai Bizottsághoz • a tervek több évre szólnak (most 2007-2013) • a forrás a hazai költségvetés, annak célirányzatai és egyéb keretei, ezt társfinanszírozza az EU pénzügyi alapjain keresztül
az EU támogatások felhasználáshoz meg kell határozni a fejlesztési célokat, az ezek eléréséhez szükséges stratégiát és munkaprogramokat • a terveket (NFT, ÚMFT, OP, Akcióterv) a tagországok egyeztetik az Európai Bizottsággal • majd a tervek elfogadását követően megjelenhetnek a pályázati felhívások
Új Magyarország Fejlesztési Terv (Támogatási Keret) Operatív Programok Akciótervek Pályázati kiírások
Új Magyarország Fejlesztési Terv: az adott több éves periódusra (2007-13) tartalmazza a fejlesztés célkitűzéseit, prioritási területeit. • a tagállam ezt tárgyalja meg az Európai Bizottsággal, és elfogadása után ebből születik meg a Közösségi Támogatási Keret, ami tartalmazza a több éves költségvetést is
a keret végrehajtását tartalmazó Operatív Programot szintén a Bizottság fogadja el a nemzeti hatóságok ajánlása alapján, melyben az intézkedésekig lebontva szerepel a végrehajtás többéves menete, a programokon belül prioritások szerepelnek • akcióterv: a támogatási konstrukció részletes bemutatását tartalmazza, OP prioritásonként készül, két éves periódusra, meghatározza a támogatások felhasználásának szabályait és eljárásait, kijelöli a szükséges intézményi kereteket
ÚMFT • az ÚMFT legfontosabb célja a foglalkoztatás bővítése és a tartós növekedés feltételeinek megteremtése • ennek érdekében hat kiemelt területen indít el összehangolt állami és uniós fejlesztéseket: • a gazdaságban, • a közlekedésben, • a társadalom megújulása érdekében, • a környezet és az energetika területén, • a területfejlesztésben • és az államreform feladataival összefüggésben
TÁMOP Prioritási tengelyek és beavatkozások 1. A foglalkoztathatóság fejlesztése, a munkaerőpiacra való belépés ösztönzése • foglalkoztatási szolgálat fejlesztése, integrált munkaügyi és szociális rendszer kialakítása • munkaerő-piaci aktivizálás, megelőzés és képzés • szociális gazdaság, innovatív és helyi foglalkoztatási kezdeményezések és megállapodások
2. Alkalmazkodóképesség javítása • a képzéshez való hozzáférés segítése • a munkaerő-piaci alkalmazkodást segítő intézményrendszer fejlesztése • a szervezetek alkalmazkodóképességének fejlesztése
3. Minőségi oktatás és hozzáférés biztosítása mindenkinek • kompetencia alapú oktatás elterjedésének támogatása • a közoktatási rendszer hatékonyságának javítása, újszerű megoldások, együttműködések kialakítása • a halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése, esélyegyenlőségük megteremtése a közoktatásban • az eltérő oktatási igényű csoportok oktatásának és a sajátos nevelési igényű tanulók integrációjának támogatása, az interkulturális oktatás
4. A felsőoktatás tartalmi és szervezeti fejlesztése a tudásalapú gazdaság kiépítése érdekében • a felsőoktatás minőségének javítása az egész életen át tartó tanulással összhangban • a felsőoktatás K+F+I+O kapacitásainak bővítése a vállalkozásokkal való szerves együttműködés kiépítésének szolgálatában
5. Társadalmi befogadás, részvétel erősítése • a kiemelt leghátrányosabb helyzetű térségek, és a településen belüli szegregáció csökkentését célzó komplex fejlesztések támogatása • beruházás a jövőnkbe: gyermek és ifjúsági programok • a halmozottan hátrányos helyzetű csoportok szociális ellátórendszerhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása munkaerő-piaci integrációjuk előmozdítása érdekében • a szociális ellátórendszer fejlesztése, a szolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása • a helyi közösségek és a civil társadalom fejlesztése • a társadalmi kohézió erősítése bűnmegelőzési és reintegrációs programokkal
6. Egészségmegőrzés és egészségügyi humánerőforrásfejlesztés • egészségfejlesztés és egészségtudatos magatartásra ösztönzés • egészségügyi szerkezetátalakítást támogató humánerőforrás- és szolgáltatásfejlesztés
7. Technikai segítségnyújtás a konvergencia régiókban 8. Az operatív program prioritási tengelyeinek megvalósítása a Közép-magyarországi régióban 9. Technikai segítségnyújtás a Közép-magyarországi régióban
Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program prioritási tengelyek • oktatási infrastruktúra fejlesztése: • iskolarendszerű oktatás informatikai fejlesztése • oktatási és a kulturális intézmények együttműködését támogató infrastruktúra fejlesztése • szolgáltató és kutatási infrastruktúra fejlesztése a felsőoktatásban
egészségügyi infrastruktúra fejlesztése • munkaerő-piaci részvételt és a társadalmi befogadást támogató infrastruktúra fejlesztése • TIOP lebonyolításának finanszírozása (technikai segítségnyújtás)
GOP • KÖZOP • KEOP • ÁROP • EKOP • NYDOP, DAOP, ÉAOP, KMOP, ÉMOP, KDOP, DDOP
Európai Területi Együttműködés (ETE)2007-2013 • az ETE keretében az EU belső határai mentén valósulnak meg kétoldalú fejlesztési programok • fő céljuk a határok elválasztó jellegének csökkentése, a határon átnyúló infrastruktúrák és együttműködések fejlesztése, ill. a határ menti közösségek kapcsolatainak erősítése • Magyarország partnerei: Ausztria, Románia, Szlovákia és Szlovénia
egy következő csoportot képeznek azon az EU külső határai mentén található országok, amelyek csatlakozási tárgyalásokat folytatnak, ill. amelyek taggá válásával középtávon számolni lehet • a területi együttműködések harmadik csoportja azon országok felé irányul, amelyek várhatóan tartósan az EU-n kívül maradnak, ugyanis elkerülendő, hogy az új külső határok mély politikai-gazdasági választóvonalként húzódjanak végig a kontinensen (az EU az Európai Szomszédsági és Partnerségi Eszközből támogatja a külső határokon átnyúló együttműködési programokat)
Közösségi kezdeményezések • az Európai Unió létrehozott különleges programokat, ún. Közösségi Kezdeményezéseket, hogy közös megoldásokat találjon az Unió egészét érintő problémákra • szintén a gazdasági és társadalmi kohéziós célok érdekében működnek, de míg a strukturális alapok fejlesztéseit nemzeti szinten koordinálják, addig a közösségi kezdeményezéseket központilag, Brüsszelből irányítják
a közösségi kezdeményezések fő célja a specifikus területekhez tartozó úttörő jellegű, innovatív megközelítések támogatása • a Kezdeményezésekben részt vevők kötelezik magukat az eredményeik közkinccsé tételére annak érdekében, hogy más tagállamokban és tagjelölt országokban is fel lehessen használni a megszerzett tapasztalatokat • pl. LEADER + intézkedés
Közösségi Programok • azok a közösségi politikák végrehajtását szolgáló cselekvési akciók, amelyek átfogják a gazdasági és társadalmi élet szinte minden területét • az integrációs felkészülés érdekében egyes közösségi programokhoz a társult közép-kelet európai országok is csatlakozhatnak • Magyarország 1997 óta, 17 közösségi programban vett részt • az Európai Unióban mintegy 35 Közösségi Program van folyamatban
Egyes Közösségi Programok • Kultúra 2000 és utóda a Kultúra 2007-2013 • Leonardo da Vinci - szakképzés • Socrates – oktatás • Ifjúság 2000 - ifjúságpolitika (utóda: Youth in Action) • Media + - audiovizuális politika (utóda: MEDIA 2007) • Közegészségügyi keretprogram - egészségügy • Daphne - erőszak elleni küzdelem • Gender Equality - egyenjogúság • CIP - Versenyképességi és Innovációs Keretprogram • LIFE + • EU7 K+F Keretprogram • Integrated Action Plan in Lifelong Learning