Kisvállalkozás fejlesztési politika

1. Kisvállalkozás fejlesztési politika Dr. Michelberger Pál michelberger.pal@kgk.uni-obuda.hu

2. Javasolt szakirodalom: • J.A. Timmons – S. Spinelli: New venture creation (Entrepreneurship for the 21st Century). McGraw-Hill. Internetional Edition, 2003. • Vecsenyi János: Kisvállalkozások indítása és működtetése. Perfekt. 2009. • Rekettye Gábor: Kisvállalati marketing. Szakkönyv Kft. (Akadémiai Kiadó), 2007. • R.D. Hisrich – M.P. Peters: Vállalkozás. Akadémiai Könyvkiadó, 1991. • Sara Williams – Hevesi Zsuzsa: Kisvállalkozói kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1995. • és néhány magyar kutató, akikre érdemes rákeresni; Szerb László, Szirmai Péter, Szabó Antal, Kadocsa György

3. Vállalkozás definiciói… „Vállalkozásnak tekinthető minden olyan üzleti egység létrehozási kísérlete, mint amilyen a magánfoglalkoztatás, vagy új vállalkozói szervezet alapítása, vagy a már létező vállalkozás bővítése, amelyet magánszemélyek csoportok vagy egy már létező üzleti vállalkozás akar megvalósítani.” Global Entrepreneurship Monitor 2004 „A vállalkozás valami új és érdekes dolog létrehozásának folyamata, amelyben a vállalkozó biztosítja a szükséges időt és erőfeszítést, vállalva a várható pénzügyi, pszichikai és társadalmi kockázatot és megkapja a folyamat révén keletkező anyagi és személyes megelégedettséget nyújtó elismerést.” Robert Hisrich 1985 A szó francia eredetű, jelentése „kapcsolatteremtő” vagy „közvetítő”. (enterprise ≠ entrepreneurship)

4. KIS- ÉS KÖZÉPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Közepes vállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 250 főnél kevesebb, és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 50 millió euró vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 43millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

5. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kisvállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 50 főnél kevesebb és • az éves nettó árbevétele legfeljebb 10millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 10millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

6. KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Mikrovállalkozás: • az összes foglalkoztatotti létszám 10 főnél kevesebb és • éves nettó árbevétele legfeljebb 2millió eurónak megfelelő forintösszeg vagy a mérleg-főösszege legfeljebb 2 millió eurónak megfelelő forintösszeg és • megfelel a függetlenségi kritériumnak.

7. FÜGGETLENSÉGI KRITÉRIUM Az állam, az önkormányzat vagy KKV-en kívüli vállalatok tulajdoni részesedése (jegyzett tőke vagy szavazati jog alapján) nem haladja meg a 25%-ot. Az előző 3 dia forrása: Az Európai Bizottság által megfogalmazott a egységes fogalmi keret (1996). Magyarország: 2004. évi XXXIV. törvény Kis- és közepes vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról, 2005. jan. 1-jén módosítva.

8. Kisvállalkozások makroszintű elemzése • Vállalkozások száma és összetétele (jogi formák szerinti csoportosítás) • Működő vállalkozások ágazatok szerint • Területi (regionális és megyei) megoszlás • Vállalkozások alkalmazotti létszáma • Tulajdonosi szerkezet (állami, belföldi magán, belföldi társasági, külföldi) • Részesedés más vállalkozásokban (hálózatosodás?) • Aktivált beruházások és azok kedvezményei • Bruttó hozzáadott érték „termelése” (kisvállalkozások aránya az egész gazdasághoz viszonyítva, egy alkalmazottra vetítve) • Export értékesítés hányada • Költségszerkezet és jövedelmezőség (árbevétel és nyereség) • Hitelállomány szerkezete és megoszlása…

9. Vállalkozások alapítása Egyéni vállalkozás (többször módosított 1990. évi V. törvény) – „egyablakos” rendszer – illetékes önkormányzat, okmányiroda v. ügyfélkapus regisztráció… (egyszerű vállalkozói igazolvány költsége: ~ 25 eFT) Gazdasági társaságok (2006. évi IV és V. törvény (cégeljárásról…)) 2007 januárjától megnyílt az elektronikus cégeljárás lehetősége… (bt alapítás költsége ~100 eFt, kft-é ~250 eFt…)

10. A magyar vállalkozási szféra jellemzői (1990 után): • privatizált állami vállalatok • átalakult vagy megszűnt szövetkezetek • állami tulajdonú vállalatok teljesítmény- és munkavállalói létszám csökkenéssel • beáramló külföldi tőke • nagyszámú, erősödő (?) magánvállalkozás • nagy szervezetek decentralizálása, dezintegrálódása (small is beauty…) • megmaradtak belső rendszerének átalakulása, divíziók és profitcenterek létrejötte…

11. Magyarországi vállalkozások… • Kb. 1,5 millió vállalkozás, de ezek egy része nem működik… • ~ 1 millió egyéni cég (általában foglalkoztatott nélkül) – nem a cég működtetése, hanem a tevékenység a hivatás (tanár, könyvelő, vendéglátó, építész, patikus, őstermelő, ill. kényszervállalkozó - cél a számlaképesség…) • ~ 500 ezer mikrovállalkozás, ~25 ezer kisvállalkozás és ~ 4 ezer középvállalkozás és kb. 820 nagyvállalkozás (SBA Fact Sheet- Hungary‘2009) • A magyar mikro-, kis- és középvállalkozások adják a GDP 45%-át és a nettó árbevétel több mint 60%-át (2008) • A vállalkozások közel 40%-a Közép-Magyarországi Régióban (Budapesten és környékén) található…

12. Magyarországi KKV szektor (2008) • A hazai KKV szektor magas munkaerő- és alacsony tőkeigényű tevékenységet folytat…, jövedelemtermelő képességük egytizede az EU15-ök átlagának és kb. 20%-uk bankképes… • A magyar kkv-k átlagos mérete kicsi az EU régi országaihoz képest (5 fő alatt van) • Több mint 2 millió embert foglalkoztatnak… • Export részesedésük meghaladja a 25%-ot • Termelékenységük folyamatosan javul… • Túl sok a „kicsi” cég • Kevés a gyorsan növekvő, innovatív, ún. „gazella” típusú vállalkozás

13. Kisvállalkozások szerepe Magyarországon • Munkaalkalmat teremtenek (elsősorban foglalkoztatási kérdés – az EU-ban a magánszektor munkavállalóinak több mint fele, 50 fősnél kisebb cégnél dolgozik, Magyarországon kb. 2/3-a…) • Helyi igények kielégítése • Innováció (? – ld. később…) • Élénkítik a versenyt (új ötlet → új cég) • Alvállalkozói, beszállítói és értékesítői tevékenységük az ellátási láncok két végén állandó kínálatot biztosítanak • Társadalom politikai célok megvalósítása (elmaradott térségek felzárkóztatása, vállalkozóvá válás lehetősége)

14. Kisvállalkozás fejlesztési stratégia – állami feladatok: • szabályozási környezet egyszerűsítése • versenyképes adó- és járulékterhelés • finanszírozási lehetőségek javítása • jogbiztonság (jogviták, ill. csődhelyzet és felszámolás megfelelő rendezése) • információszolgáltatás (nemzetközi kapcsolatok is) • versenyképesség javítása (innovációs és képzési források biztosítása) • információs és kommunikációs technológia alkalmazása • környezetvédelem • regionális- és kisvállalkozási politikai összehangolása…

15. Világbank – Üzleti környezet ranglista (kivonat; 2009)

16. Világgazdasági fórum (World Economic Forum) – Globális Versenyképességi Jelentés (Global Competitiveness Report); 2009 (és 2011) 121 mutató alapján 133 országot rangsorolnak… (makrogazdasági feltételek, hatékonyságnövelés, innováció, üzleti környezet); 31. (36.) Csehország 37. (45.) Szlovénia 46. (39.) Lengyelország 47. (60.) Szlovákia 58. (52.) Magyarország (Az EU-ban 2009-ben Bulgáriát, Görögországot, Lettországot és Romániát előzzük meg…)

17. Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 1. Pénzügyi eszközök: • Hitelgarancia (a Garantiqa Hitelgarancia ZRt kevesebb mint 10%-át fedi le a KKV-k hiteleinek…) • Faktoring (a piaci potenciál 4-5%-át éri csak el…) • Lízing • Bankhitel (a hazai vállalkozások ~20%-a bankképes, de a hitelállomány nő, 2500 mrdFt felett van…) • Hitelprogramok → mikro-finanszírozás, árfolyam-garancia • Közvetlen egyedi támogatások (konkrét célokhoz pl. innováció, K+F, felzárkóztatás, inkább pályázatok, EU-ban „tiltott”…) • Tőkeprogramok (magánbefektetői források bevonása, állami tőkével együtt…) (egyéni vállalkozói hitelek a lakossághoz sorolódnak, a lakossági hitelállomány ~3%-a)

18. Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 2. Szolgáltatások: • Üzleti környezet fejlesztése – cégalapítás, adó- és járulékrendszer, számviteli kötelezettségek, közigazgatási engedélyeztetések, elektronikus ügyintézés (az adminisztrációs költségek Mo-n a GDP ~ 7%-át emésztik fel, EU átlag ~3,5%...) • Jogbiztonság növelése – jogsegély, bírósági ügyek és felszámolások gyorsítása, szerződéses kultúra fejlesztése, egyablakos ügyintézés • Pénzügyi működési feltételek javítása – körbetartozások csökkentése, állami fizetési fegyelem • Verseny tisztaságának növelése – korrupció elleni küzdelem, nyilvánosság, piacfelügyelet, erőfölénnyel történő visszaélés megszüntetése • Vállalatirányítási eszközök támogatása – környezetvédelem, szabványos irányítási rendszerek támogatása, etikai kódexek kidolgozása, társadalmi felelősségvállalás ösztönzése

19. Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 3. Oktatás, képzés, tanácsadás, információnyújtás: • Vállalkozói ismeretek iskolarendszerű képzésben • Továbbképzések – adminisztrációs kötelezettségek versenyszabályok, környezetvédelem, piacszabályozás, finanszírozási lehetőségek, humánerőforrás fejlesztés • Internetes tartalomszolgáltatás • Szervezet- és folyamatfejlesztési tanácsadás (kapcsolódás ellátási láncokhoz) • Elektronikus kereskedelmi megoldások terjesztése

20. Kisvállalkozások fejlesztésének állami eszközei 4. Vállalkozói infrastruktúra fejlesztése : • Inkubátorházak • Ipari parkok • Innováció menedzselése • Logisztikai központok • Tudásközpontok (oktatás, tanácsadás, információszolgáltatás és mentorálás együtt…) Uniós források bevonása, ill. szétosztása (pl. operatív programok a versenyképesség, humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem, agrár- és vidékfejlesztés és regionális fejlesztés területén…)

21. Mi a baj a kisvállalkozásoknak szóló pályázatokkal? • Az esetek nagy részében önrészt követel meg. • A pályázati feltételeknek történő megfelelés és jó pályázati anyag esetén sem biztos a siker… • A pályázatok utófinanszírozottak, sokszor késnek a kifizetések • Bürokratikus az „utógondozás” és ellenőrzés • Külső segítség igénybevétele (pályázatíró cég) indokolt. • Nem mindegy, hogy „kinek” adjuk be…

22. Kisvállalkozások növekedését befolyásoló tényezők (reprezentatív felmérések alapján…) • magas adó és tb terhek • gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága • erős verseny • tisztességtelen verseny • nem elegendő megrendelés • vevők fizetési késedelme • tőkehiány • beszerzési nehézségek • hitelhiány • meglévő kapacitások korszerűtlensége • egyéb akadályozó tényező • munkaerőhiány

23. Kisvállalkozásokat érintő adó- és járulékrendszer • EVA (ld. később) • SZJA • Társasági adó (beruházási, ill. fejlesztési kedvezmények) • Iparűzési adó (önkormányzaté…, társasági adó alapját csökkenti) • ÁFA • Jövedéki adó • Regisztrációs adó • Helyi adók (építmény-, telek-, gépjárműadó – önkormányzaté…) • TB járulék (nyugdíj és egészségbiztosítási járulék) • Innovációs járulék (GT-knél…) • Munkaadói járulék • Szakképzési járulék

24. Két lehetőség… EVA – egyszerűsített vállalkozói adó 2003-tól lehetséges adózási forma • max. 25 mFt-os árbevételig • két éve változatlan formában működő cégek választhatják • ~ 100 ezer vállalkozás alkalmazza Hálózatosodás • leküzdhetők a méretgazdaságossági hátrányok… • elsősorban kis- és nagykereskedelmi hálózatok (pl. CBA, Diego)

25. Közbeszerzés A kisvállalkozások méretükből fakadóan versenyhátrányban vannak a közbeszerzési piacokon. Az okok: • Hiányozó, ill. költségesen megszerezhető minőségi tanúsítványok, környezetvédelmi és egyéb szakhatósági igazolások, • Nehezen értelmezik a pályázati követelményeket, • Információhiány a kormányzati szállítások lehetőségeit tekintve, • Nincs forrás a tenderdokumentációk megvételére, • Idő- és forrásrabló a közbeszerzési eljárásokon való részvétel, • Gyakran képtelenek a mennyiségi és minőségi követelményeket teljesíteni…

26. Közbeszerzés Lehetséges megoldások… • Kisvállalkozások közbeszerzési kvótájának kijelölése (USA, F, Japán…) • Kisvállalkozók „kötelező” bevonása alvállalkozóként a közbeszerzés teljesítésekor (USA) • Azonos ajánlat esetén a kisebb cégek preferálása (GB) • Kereskedelmi kamara aktív lobbi tevékenysége (D) • Közbeszerzésben érdekelt kisvállalkozói adatbázisok létrehozása (USA) • Közbeszerzési „vásárok” és internetes tájékoztatás (az EU-ban 470 mrd € potenciális megbízás van évente…, pl.: http://simap.eu.int) • A tender részvétel feltételeinek egyszerűsítése (korrupció???) • Aktív tanácsadás a konkrét pályázati részvételkor • Védelem a késedelmes fizetés ellen

27. Képzés, oktatás A képzési rendszerünk nem segíti a vállalkozóvá válást, inkább munkavállalókat képzünk… Érintett területek: • Alapítás, működtetés, adminisztráció, társadalombiztosítási kérdések • Jól képzett munkaerő biztosítás • K+F projekttámogatás, iparjogvédelem • Környezetvédelem és energiatakarékosság

28. KKV fejlesztést szolgáló eszközök Magyarországon 2007-2013 (operatív programok) Ebben az oktatási, vidékfejlesztési, és infrastruktúra fejlesztési programok potenciális forrásai nincsenek benne...

29. Gazdasági kamarák (Mo.) 1999. évi CXXI. törvény (önkormányzati elven működő hierarchikus rendszer, köztestületek (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, területi kereskedelmi és iparkamarák, Magyar Agrárkamara, ún. vegyes kamarák ) • Gazdaságfejlesztési és –szervezési szerep (?) • Lobbi tevékenység • Szak- és mesterképzés szervezése és felügyelete • Etikátlan vállalkozói magatartás megítélése kikerült a hatáskörükből… • Kötelező kamarai tagság…?

30. JEREMIE –Joint Eurpoean Resources for Micro to Medium Enterprises 2007-2013 • Európai Uniós fejlesztési alapok – többek között mikrohitelezésre • 50-60 ezer hazai mikrovállalkozás esélyteremtése, • 6,5 %-os kamat, 5 éves futamidő és 2 éves türelmi idő, • max. 200 mFt/év árbevételig • 2013-ig > 80 mrdFt

31. Global Entreprenuership Monitor A vállalkozói aktivitás és a vállalkozást befolyásoló tényezők alakulása Magyarországon az uniós csatlakozás után – nemzetközi felmérés (35 ország) „része”,2005 és 2010. www.gemconsortium.org 3 forrás Magyarországon; • vállalkozói kérdőívek • szakértői (kutatói) interjúk és kérdőívek • Nemzeti, ENSZ, OECD statisztikai adatok

32. Global Entreprenuership Monitor A vizsgálat céljai: • A vállalkozói aktivitás szintjének és az országok között tapasztalható különbségeinek mérése • A vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők feltárása • A vállalkozói aktivitás szintjét növelő sikeres gazdaságpolitikák azonosítása Vállalkozói keretfeltételek: Finanszírozási lehetőségek Kormányzati politika Kormányzati programok Oktatás és tréning Kutatási-oktatási transzfer Fizikai, kereskedelmi és nem fizikai infrastruktúra Belső piaci nyitottság Kulturális és szociális normák

33. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 1. – Timmons, Hisrich, Peters) • Kutatási és fejlesztési fázis (alapítás előtt 1-3 évvel) • ötlet • termék elképzelés • termékfejlesztés • „próbagyártás” • előzetes piaci kipróbálás • Indulási fázis (a vállalkozás első 3 éve) • Korai növekedési fázis (4-10. évig) • Az érettség fázisa (11-15. év között) • Stabilitási fázis (15. év után)

34. A növekedés fázisai Timmons szerint…

35. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 2. – Vecsenyi) Miért alapították a vállalkozást? Eltartó vállalkozás (életforma cégek a tisztes megélhetésért, pl. étterem, tanácsadó cég, fuvarozók, háziorvosi praxis, autójavító) Eladható vállalkozások (növekedési potenciál, 5-10 év alatt 40-400 fő alkalmazott, K+F-ből indul…, pl. Kürt, Graphisoft, Pharmavit) Ez utóbbiból akár „nagyreményű cégek” is lehetnek…(500 fő felett, 5-10 év után akár tőzsdei bevezetés…) Egyéb vállalkozások (se nem eltartók, se nem eladhatók - nincsenek „kitalálva”, vagy nem „etikus működésűek”)

36. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (makroszintű vizsgálat 3. – Szirmai) Empirikus tapasztalatok; A kisvállalkozások fejlődése sokkal inkább modellezhető egy spirális, felfelé haladó vonallal, mintsem egy lövedék röppályájával (indulás, felívelés, tetőzés, hanyatlás)… A kérdés az, hogyan nyújtható el, emelhető magasabbra, vagy fékezhető hanyatlása, ill. tehető új fejlődési pályára…?

37. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (kutatói szintű vizsgálat) Magyar sajátosságok; • A magyar kisvállalkozások több mint fele rokonokat, családtagokat von be (adóterhek és munkanélküliség elkerülése…) • Céljuk a megélhetés, ill. magasabb életszínvonal… • Az emberi erőforrás menedzsment és a tervezés, ill. annak hiánya jelenti a gyenge pontokat • A kisvállalkozás a környezetére van utalva, inkább alkalmazkodik, míg a nagy cégek inkább befolyásolnák azt, általában kezdeményezők… • Fejlődési lépcső lehet, amikor a vállalkozás kiszakad a családi kötelékből és gazdasági racionalitás kapja a főszerepet

38. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (mikroszintű vizsgálat 1.) • A vállalkozások indulásának van egy speciális magyar formája; Az üzleti ötlet megszületése után a „vállalkozó” egy ideig még „fusizik”, kétlaki életet él, megtartja korábbi alkalmazotti státuszát. • A rendszerváltás óta vállalkozók egy része megöregedett, kiszálláson töri a fejét… Nem akar fejleszteni, csak a nyugdíjig kihúzni… Nincs „tapasztalat” a vállalkozás átörökítésére… • Van ~ 100 ezer főfoglalkozású nyugdíjas, akik félállásban vállalkozók… (ennek oka a megélhetési kényszer, ill. az alacsony nyugdíj) • Jelentős ugrások a kisvállalkozás életében; • az első különálló telephely • a családi könyvelés helyett könyvelő cég foglalkoztatása • az első alkalmazottak felvétele

39. Kisvállalkozások fejlődési szakaszai (mikroszintű vizsgálat 2.) Kisvállalkozások munkaerő biztosítása Magyarországon… A rendszerváltás utáni munkanélküliség miatt a 90-es években a vállalkozók ezt nem érezték problémának… Az ezredforduló környékén derült ki, hogy a szakképzés korábban sem volt „vállalkozóbarát”, inkább nagyvállalati igényeknek megfelelő… Ráadásul kapacitásai jelentős mértékben csökkentek. A kisvállalkozások pedig nem akarták, tudták felvállalni gyakorlati képzéseket.

40. Greiner vállalat-fejlődési modellje (növekedés és irányítás…)

41. A „Greiner modell” kulcstényezői • A vállalat kora • A vállalat mérete • Ágazati növekedés üteme (statikus v. dinamikus a környezet?) • Evolúció (kipróbált eszközök a fejődéshez) • Revolúció („paradigmaváltás” szükséges a fejlődéshez)

42. A „Greiner modell” szakaszai • Kreativítás (informális kommunikáció, túlterhelt vezető) • Irányítás (szervezeti működés, feladatmegosztás, vezetési szintek ellentéte) • Delegálás (profitcentrumok, stratégiai tervezés) • Koordináció (termékcsoportok, formális vezetés szerepe nő) • Együttműködés (mátrix szervezet, tudásmenedszment, szervezeti tanulás)

43. Szervezeti életciklus modell (Adizes)

44. „Adizes modelljének” szakaszai 1. • Megszületés előtti szakasz (udvarlás, „alapítói álom”, termékközpontúság) • Csecsemőkor (eredmények is szükségesek, kialakulatlan szervezet, tőkehiány) • „Gyerünk-gyerünk” (növekedés korszaka; a vállalkozás a piacra koncentrál, túlterheltség, alapítói delegálás) • Serdülőkor (újjászerveződő vállalat, stratégiaalkotás, valódi menedzsment kialakulása) • Felnőtt- v. férfikor (rugalmasság és irányíthatóság egyensúlya, letisztult szervezet)

45. „Adizes modelljének” szakaszai 2. • A megállapodott szervezet (a hanyatlás kezdete, rutin és túlszabályozottság) • Arisztokrácia (eltávolodás a piactól, innováció csökken, külsőségek megjelenése) • Korai bürokrácia (megbénuló szervezet, hatalmi harcok, csökkenő bevétel) • Bürokrácia és halál (erőforrás- és jövőkép-hiány, látszattevékenységek)

46. Vállalkozó személyisége Pozitív személyiségjegyek: • szakmai, vezetési, irányítási ismeretek • tapasztalat • jó gyakorlati érzék • önállóság és fejlődőkészség • kíváncsiság és fogékonyság az új iránt • állhatatosság, kitartó szívósság • kreativitás és intuitív készség • kommunikációs készség, jó partnerkapcsolat építés • modern korszemlélet • tekintély, személyiség varázsa • kockázatvállalási hajlandóság vállalkozó ≠ vezető / menedzser

47. Vállalkozás (definició J.A. Timmonstól – 2003) „A vállalkozás értékteremtés és alkotás gyakorlatilag a semmiből. Ez azt jelenti, hogy: • a vállalkozás a lehetőségek feltárásának és alkalmazásának folyamata (függetlenül a jelenleg birtokunkban lévő forrásoktól), • a vállalkozás érték-meghatározást, - alkotást és -elosztást jelent az egyén, a csoportok, szervezetek és társadalom javára, • a vállalkozás nagyon ritkán jelent gyors meggazdagodási pozíciót, ez inkább hosszú távú folyamat.”

48. Üzleti etika (etika: erkölcstan, erkölcsi és magatartási szabályok összessége) Üzleti etika: az üzleti élet területén és helyzeteiben követhető, közmorál által elfogadott eljárások rendszere (az üzleti döntéseket, üzletvitelt, és a vállalkozói magatartást szembesítjük a nyilvánossággal…) Etikai kódexek (erkölcsi normák, szokások, ajánlások, magatartási és viselkedési minták a törvényeken túl…)

49. Etikátlan vállalkozói magatartás • erőfölénnyel való visszaélés • diszkrimináció alkalmazása • ármanipuláció • szándékos minőségrontás • elbocsátások immorális háttere • inkorrekt pénzügyi tranzakciók • biztonságos üzemelési feltételek megteremtésének elmulasztása • veszélyes hulladékkal történő manipuláció • életfeltételek rontása a vállalkozás környezetében • megtévesztő reklám • stb.

50. Üzleti etika alapelvei • Általános írott és íratlan társadalmi elvek és követelmények megtartása • Etikus magatartás, felelősség a • tulajdonosokkal, • munkavállalókkal, • üzleti partnerekkel, • vevőkkel és fogyasztókkal, • környezettel és társadalommal, • állammal és magával a vállalkozással szemben…