A A kerettantervek és helyi alkalmazásaik Dr. Bodó Márton 2012. október 24.

1. A A kerettantervek és helyi alkalmazásaik Dr. Bodó Márton 2012. október 24.

2. Oktatásirányítási eszközök • Törvényi szabályozás (Nemzeti köznevelési törvény); • Tartalmi szabályozási dokumentumok (NAT, kerettantervek) érvényesítése; • Tanárképzés;Tanártovábbképzés; • Országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés rendszere; • Hazai és nemzetközi tanulói teljesítménymérések rendszere, • Kutatás – visszajelzés – korrekció; • Kimeneti szabályozás (érettségi vizsga)

3. A hazai tantervi szabályozás szintjei és műfajai Kormányrendelet 2012. május 16. Miniszteri rendelet, kerettantervek 2012. szeptember folyamán Pedagógiai program/ helyi tanterv 2012. szeptember-december

4. A hazai tartalmi szabályozás „gyorsmérlege” szűkülés és bővülés

5. Tartalmi szabályozás rendszere NAT a tartalmi követelményeket is meghatározó központi alaptanterv Kerettantervek részletes, tantárgyra és évfolyamokra vonatkozó követelményeket meghatározó tanterv Erre épülnek a TANKÖNYVEK Helyi tantervek: a helyi sajátosságoknak, az iskola arculatának megfelelően kialakított, ám a kerettantervekben meghatározottakat figyelembe vevő tanterv

6. Kulcskompetenciák és kiemelt fejlesztési területek a Nemzeti alaptantervben -2012

7. Nat műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

8. A Nemzeti alaptanterv általános jellemzői • a közműveltségi elemek felsorolása ellenére sem tartalomközpontú hagyományos tanterv, hanem továbbra is a tanulók fejlesztésének terve; • értékelvű, de tudásfelfogásában eklektikus; • a hagyományos elvárások és az ún. modernizációs elemek párhuzamosan érvényesülnek (pl. Erkölcsi nevelés; Nemzeti identitás, hazafias nevelés; Médiatudatosság; Gazdasági és pénzügyi nevelés); • fejlesztés-centrikus az iskolák közötti különbségek csökkentése érdekében.

9. Műveltségi területek kiemeltközös céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata

10. A kerettantervek kidolgozását előkészítő K+F szakasz (1. és 2. projekt) 1. A tartalmi szabályozók struktúrájának vizsgálata 2. Kerettantervek tartalmi elemzése 3.A jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata

11. A kerettantervek elemzése – következtetések • Az iskolai felhasználást segítő, gyakorlatorientált kerettantervi formára van szükség, amely törekszik az egységességre és az áttekinthetőségre. • A részletes, de lényegre törő célhierarchia segíti az iskolai adaptálást. • A kerettanterv nem egyenlő a pedagógiai programmal, de alapja a helyi tantervnek. • A differenciálás lehetőségét biztosítania kell a kerettantervnek (pl. alternatívák megjelenítése az órakeretekre, tananyagok variációjának lehetősége). • NAT absztrakciós és részletezettségi szintjét a kerettanterv haladja meg, de ne érjen el egy tanmenetszerű megközelítést és részletezettséget.

12. Kerettantervi mappák Egységes struktúrájú kerettantervi mappakialakítása történt meg: • Alsó tagozat • Felső tagozat • Négy évfolyamos gimnázium • Hat évfolyamos gimnázium • Nyolc évfolyamos gimnázium • Szakközépiskola • Szakiskola (külön projektben) További fejlesztések: • Nemzetiségi iskolák • alsó tagozat • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium • SNI kerettantervek • alsó tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • felső tagozat enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára • Két tanítási nyelvű iskolák • felső tagozat • négy évfolyamos gimnázium

13. A kerettantervek készítésének erőtere ellentétek kapcsolatok, együttműködés Oktatáspolitikai elvárások Szakmai szempontok Felhasználói igények

14. Kerettantervi rendelet I. • Az új rendelet a kerettantervek jóváhagyási eljárását egyszerűsíti. • A tervezet szerint nem lehet majd jóváhagyásra benyújtani: • az iskolaszakasz meghatározott részére, • egyes pedagógiai feladatok végrehajtásához, • több iskolai évfolyam különböző tantárgyait, tananyagát érintő tananyaghoz, • bármely műveltségi területnek, tantárgynak a teljes köznevelés összes pedagógiai szakaszát átfogó tanításához.

15. Kerettantervi rendelet II. • Nkt. 5. § (6) bekezdése szerint iskolafenntartó, az Országgyűlés által elismert magyarországi egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek kerettantervet nyújthatnak be jóváhagyás céljából a miniszternek. • A miniszter az OFI-t kéri fel szakvélemény kialakítására, • 60 napon belül szakmai javaslat születik. • A miniszter az új kerettantervről határozatot hoz, rendeletben nem kerülnek kihirdetésre.

16. Kerettantervi rendelet III. • A kerettantervek értékrendszere tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, • biztosítják az adott pedagógiai szakaszt lezáró vizsgák követelményeire való felkészítést, felkészülést, • azonosítható – koherens és indokolt – szaktudományi és tantárgy-pedagógiai tudományos világképet, műveltségképet közvetítenek, • segítik a differenciált tanulást, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekekkel való foglalkozást, • kijelölik mind a kiemelt, mind az egyes műveltségi területekhez rendelt fejlesztési feladatokat, • továbbfejleszthetők, adaptálhatók.

17. Kalkulációs tábla

18. Kerettanterv beadási szabályai • A kerettantervet lehet készíteni: • a) teljes pedagógiai szakaszra, • b) iskolatípusra, • feltéve, hogy az tartalmazza a teljes körű tantárgyi rendszert, az érintett pedagógiai szakaszok minden évfolyamára és tantárgyára kiterjedő teljes tananyagtartalmát. • (5) Az alternatív nevelést-oktatást folytató iskola kerettanterve az Nkt. 9.§ (8)-(10) bekezdéseire figyelemmel eltérhet a 3-6.§-ban meghatározottaktól.

19. A kerettantervek tantárgyi rendszere

20. Kerettantervi sablon

21. Kerettantervek készítése • Kerettantervek összeállítása: • 2012 márciusától – közel 180 szakember bevonásával (pedagógiai szakértők, tantervfejlesztők, gyakorló pedagógusok és intézményvezetők) • műveltségterületi és tantárgyi bizottságok; • a természettudományok területén együttműködve az MTA bizottságaival; • közel négyezer oldalas dokumentum összeállítása. • Még kidolgozás alatt lévő területek: • a nemzetiségi nyelv és irodalom és nemzetiségi népismeret kerettantervei (65 db – két nyelven); • a sajátos nevelési igényű tanulók kerettantervei; • további választható tantárgyak kerettantervei (Családi életre nevelés, Pénzügyi és gazdasági kultúra stb.).

22. Az új kerettantervi rendszer jellemzői

23. A kerettantervi rendszer új elemei • a Nemzeti alaptanterv fejlesztési területeinek – nevelési céljainak és kulcskompetenciáinak beépítése a tantárgyi tartalmakba; • a tagolt iskolaszerkezetből adódó különbségek nyílt vállalása mellett az egységesítés szempontjainak érvényesítése is (óraszámok, nyelvtanulás, szakiskola); • a nevelési-fejlesztési feladatok hangsúlyosabbá tétele különösképpen a humán tantárgyakban; • képzési tartalmakba ágyazott kompetencia-fejlesztés (lásd a kulcskompetenciák); • egyes tantárgyak esetén választási lehetőségek, pl. emelt szint (tagozat) vagy más szempontú feldolgozási alternatíva felajánlása.

24. Tantárgyi kerettantervek 1. 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

25. Tantárgyi kerettantervek 2. 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

26. Emelt szintű (tagozatos) és más választható tantárgyi kerettantervek 1csak a 6 osztályosban (7-12. évf.) 2csak a 8 osztályosban (5-12. évf.)

27. További tantervek

28. Későbbi kerettantervek

29. Kerettantervi mappák Általános iskola 1-4. • Magyar nyelv és irodalom • 1. idegen nyelv (általános kerettanterv) • Matematika • Erkölcstan • Környezetismeret • Ének-zene • Vizuális kultúra • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport • Tagozatos és kiegészítő kerettantervek • Ének-zene (emelt általános iskolai terv) • Dráma és tánc • Külsős kerettantervek

30. Kötelező minimális óraszámok 1–4. évfolyamon

31. Emelt szintű ének-zenei képzés1-4. évfolyamon

32. Kerettantervek: 5–8. évf.Kötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom (2 változat) • Idegen nyelv • Matematika • Erkölcstan • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Természetismeret • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Dráma és tánc/Hon- és népismeret • Vizuális kultúra • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat (több változat) • Testnevelés és sport

33. Kötelező minimális óraszámok 5–8. évfolyamon

34. Emelt szintű ének-zenei képzés5-8. évfolyamon *A jogszabályban foglaltaknak megfelelően az ének-zene oktatásához szükséges tanórai foglalkozásokba az énekkari vagy a kórus foglalkozás összesen heti egy óra erejéig beszámították.

35. Emelt szintű matematika képzés5-8. évfolyamon

36. Emelt szintű idegen nyelvi képzés5-8. évfolyamon

37. Emelt szintű természettudományi képzés 5-8. évfolyamon

38. Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumKötelező tantárgyak • Magyar nyelv és irodalom • I. és II. Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Ének-zene • Vizuális kultúra • Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Technika, életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

39. Kerettantervek: 4 / 6 évf. gimnáziumVálasztható tantárgyak Emelt szintű képzésekhez: • Matematika • Idegen nyelv • Biológia • Fizika • Kémia További tantervek: • Filozófia • Természettudományi gyakorlat [csak 6 évf. esetén] Készülő új tantervek: • Családi életre nevelés • Pénzügyi és gazdasági • Vállalkozzunk! • Munkapiac • Sakk

40. Kötelező minimális óraszámok 4 osztályos gimnázium

41. Emelt szintű művészeti képzés4 osztályos gimnázium

42. Emelt szintű matematika képzés4 osztályos gimnázium

43. Emelt szintű idegen nyelvi képzés4 osztályos gimnázium

44. Fizika - Matematika4 osztályos gimnázium

45. Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium

46. Kötelező minimális óraszámok 6 osztályos gimnázium

47. Szakközépiskola és Nat „A kerettantervnek biztosítania kell, hogy a szakközépiskolákban a kilencedik-tizedik évfolyamon a kötelező tanórai foglalkozások megtartásához rendelkezésre álló időkeret legalább hetven százaléka, a tizenegyedik-tizenkettedik évfolyamon legalább a hatvan százaléka a Nemzeti alaptantervben meghatározottak átadásához álljon rendelkezésre.”

48. Szakközépiskolai kerettantervek A tantárgyak jelentős részében a gimnáziumi óraszámmal azonos közismereti tantárgyi óraszámok A szabadon választott órakereten osztoznak a szakmai és közismereti tárgyak.

49. Kerettantervek: szakközépiskola Kötelező közismereti tárgyak • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelv • Matematika • Etika • Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek • Fizika • Kémia • Biológia-egészségtan • Földrajz • Művészetek címszó alatt egy év Ének-zene vagy Vizuális kultúra vagy Dráma és tánc vagy Mozgóképkultúra és médiaismeret • Informatika • Testnevelés és sport Emelt szintű képzésekhez: Biológia / Fizika / Kémia / Földrajz

50. Kötelező minimális óraszámok szakközépiskola