A trianoni béke és következményei

1. A trianoni béke és következményei A trianoni békeszerződés (Párizs-Versailles, Trianon palota) 1920. június 4.

2. A Tanácsköztársaság után • 1919. aug. 1-7. Peidl Gyula szakszervezeti kormánya • Igazi hatalom Horthy Miklós kezében: Nemzeti Hadsereg(Clerk-misszió) • Nov. 16-án Horthy bevonul Budapestre • Választásokat tartanak: Kisgazdapárt nyert • Románok fosztogatnak

4. Harry Hill Bandholtz tábornok, az amerikai katonai misszió vezetője 1919. október 5-én megakadályozta, hogy a Nemzeti Múzeum kincseit Romániába szállítsák

5. A fehérterror • A kegyetlenkedéseket, gyilkosságokat különítményesek követték el bosszúként az 1919 március-július közötti kommunista terror felelősei ellen. • Hírhedtek voltak a Prónay Pál, Héjjas Iván által vezetett különítmények. • A „fehérterror” a kommunista bűntettek helyszíneit járta végig, és azok elkövetőit vonta felelősségre, sokszor igen erőszakos módszerekkel. • A mozgalomnak körülbelül ugyanannyi áldozata volt, mint a vörösterrornak: nagyjából 600.

7. Királyság király nélkül • A köztársaság gondolatát minden politikai párt elvetette → államforma: királyság (kifejezve a történelmi Mo.-ra vonatkozó jogfolytonosság igényét is) • Ki legyen a király? Habsburg v. nemzeti? • Legitimisták (Habsburg IV. Károly a törvényes király) • Szabad királyválasztók (fiatalabb generáció, a háborút elvesztő Habsburgokkal és a hozzájuk hű tisztikarral szemben) • Az antant semmilyen Habsburg szerepvállalást nem engedélyezett → magyar kormányzó → Horthy: az antant és a legitimisták is mellé állnak

8. A kormányzó • 1920. I. tc.: az államfői hatalomról (a kormányzó jogköre) • 1920. márc. 1. Horthyt megválasztják kormányzónak

9. vitéz nagybányai Horthy Miklós (Kenderes, 1868. – Estoril, Portugália, 1957.) • A Monarchia flottájának parancsnoka a vh-ban(tengernagy) • Ferenc József szárnysegédje • Református • Dzsentri családból származik

11. A békekonferencia működése • A vesztesekkel nem tárgyaltak, csak a kész béke aláírására hívták meg őket • Mindenki oktrojált, kényszerített békének tekinti • Az előkészítés bizottságokban zajlik, ahol a területi és nagyhatalmi igényeket egyeztetik • A győztes oldalon állók igényei szerint alkotják meg a béke pontjait

12. A magyar probléma • A trianoni béke előkészítése során nincs „magyar-ügy”, azaz Magyarország sorsával külön nem foglalkoztak • Csak a nemzetiségiek igényei alapján vizsgálták az ország sorsát

14. Legfontosabb alkalmazott szempontok • Elvileg a nemzetiségi elvet akarták alkalmazni, azaz a magyaroktól el akarták szakítani a szlovák, román, szerb tömegeket, hogy önálló országba kerüljenek • Ennek ellenére ezt sem alkalmazták következetesen, mert egyéb indokokkal rendszeresen felülírták

15. A nemzetiségi elven túli egyéb, gazdasági-stratégiai igények • Románok: a vasútvonal határozta meg a határvonalat: ezért a határ mellett magyar etnikai tömbök kerültek át • Csehszlovákia: szükséges volt a Csallóközre, hogy legyen mezőgazdasági termelés, folyókat hajózhatónak állítottak be • Szerbek: Belgrád védelme miatt kérték az újvidéki régiót

16. Trianon adatokban 1920. jan. a magyar békedelegáció érkezése vezető: gróf Apponyi Albert tagok: Teleki Pál, Bethlen István cél: a történelmi Magyarország egységének bizonyítása • Mo. területe 282 ezer km²-ről(Horvátországgal együtt 325 ezer km2-ről) 93 ezer km²-re • Mo. lakóinak száma 18 millióról 7, 6 millióra csökkent. • Több millió magyar került más országokba /ma minden negyedik magyar határon túl él!/

17. Apponyi Albert

18. A Trianoni béke rendelkezései • Általános hadkötelezettség tiltása • max. 35 000 fő lehet a katonaság létszáma • Modern fegyverek rendszerbe tartása tilos • Jóvátételfizetési kötelezettség » az országot katonai visszavágásra alkalmatlanná tették!!! pozitívum: Sopron és környéke népszavazással dönthetett hovatartozásáról (1921. dec.) „civitas fidelissima” – leghűségesebb város

19. Teleki vörös térképe

20. Amit veszítettünk… • A történelmi Magyarország területének és lakosainak durván 2/3-át • Színmagyar lakosságú területeket (Székelyföld) • A kulturális és történelmi emlékeink nagy részét • A gazdasági és földrajzi egységet • Nyersanyagforrásokat, ipari kapacitást • A vasúthálózat és a piac egységességét • Nagyvárosok vonzáskörzetüket (elmaradottság)

22. Amit okozott a béke… • Egy történelmi, máig feldolgozatlan traumát • „megcsonkított” ország – „elszakított magyarok” • Folyamatos atrocitásokat - elvándorlásokat • Egy állandó „revízió igényt”→ kódolt új háború • A nemzetiségi kérdés megoldatlansága áthelyeződött az utódállamokba • Erőteljesebb szembenállást Mo. és a környező népek között - irredentizmus • Egy Bp. központú, gazd-i nehézségekre ítélt országot és elmaradottságra ítélt elszakított területeket • Folyamatos külpolitikai nehézségek (revízió)

23. A trianoni béke eredménye

24. A revíziós igény • A hivatalos Magyarország nem fogadhatott el ilyen területi és etnikai csonkítást, célul tűzte ki, hogy vissza kell szerezni az elszakított országrészeket • Ez a revíziós politika, mely egységes támogatást kapott az országban(eltérő módozatok) »békés revízió »teljes revízió • Ezzel az volt a baj, hogy irreális elképzelés volt a régi Mo. megőrzése, hiszen a franciák és angolok saját céljaik miatt elhatározták Mo. felbontását

25. 1920. jún. 4-én írták alá a magyar békeszerződést Versailles kertjének Garnd Trianon nevű kastélyában (Bernárd Ágoston népjóléti miniszter és Drasche-Lázár Alfréd ).

30. TRIANON GAZDASÁGI KÖVETKEZMÉNYEI

32. -szénbányák: csak barnaszén (Salgótarján, Tata, Pécs környéke) marad meg. • Alföld értékes részeinek elvesztése (Bácska, Bánát) • Közigazgatási központok elvesztése (Kassa, Pozsony, Kolozsvár, Arad, Temesvár) • Megmaradt városok peremre szorulnak, elvágták őket gazdasági hátterüktől (Miskolc, Kaposvár, Szeged)

33. Budapest-központúság erősödése • Egységes Kárpát-medencei piac és együttműködés megszűnt • Utódállamok mind önellátásra termelnek, de nem működik, szükség van exportra, importra • Németország lesz a legfontosabb gazdasági partner

34. Ipartelepek- 48%-a maradt az új országban • Gyáripari termelés 55% • Vasérctermelés 11% • Textilipar 42% • Vasúthálózat 38% (fontos csomópontok határon kívül kerültek) • Szántóföldek 42%, ennek ¾-e csak 1-5 hold nagyságú • Élelmiszeripar 57% (túl sok, le kell építeni) • Lakosság 89% magyar lesz • Városlakók aránya 30%-ra nő (1910: 20%)

36. Trianoni béke – híradó (Justice for Hungary) http://www.youtube.com/watch?v=-312xT_JUPQ&feature=related • József Attila: Nem, nem soha http://www.youtube.com/watch?v=fTC5piOoDuQ&translated=1 • Trianon – angol nyelvű http://www.youtube.com/watch?v=_RJmobTI0hs&feature=related