490 likes | 981 Views
A vállalkozások tevékenységének komplex elemzése. 1. A komplex elemzés szükségessége. A gazdálkodási folyamatokról az abban részt vevőknek megalapozott információkra, ismeretekre van szükségük, hogy a piacon való jelenlétük a lehető legsikeresebb legyen, ezért a
E N D
1. A komplex elemzés szükségessége A gazdálkodási folyamatokról az abban részt vevőknek megalapozott információkra, ismeretekre van szükségük, hogy a piacon való jelenlétük a lehető legsikeresebb legyen, ezért a gazdálkodásra, illetve a vállalkozásra vonatkozó információk, ismeretek megszerzése elengedhetetlen:
1. A komplex elemzés szükségessége • - tulajdonosoknak • - a potenciális befektetőknek • - a vállalkozás vezetőinek • - a hitelezőknek • - a meglévő és leendő partnereknek • - a munkavállalóknak
1. A komplex elemzés szükségessége • A vállalkozások gazdálkodási folyamatainak értékelése szükségszerű, hiszen • egyrészt a számviteli törvény az üzleti események kötelező értékelését írja elő (amennyiben meghatározza a kiegészítő melléklet és az üzleti jelentés tartalmát), • másrészt mert a vállalkozás másként - sem a vállalkozás vezetői, sem pedig a vállalkozás környezete által - nem ismerhető meg.
1. A komplex elemzés szükségessége • A vállalkozások megítélésének, értékelésének legfőbb módszere a gazdasági elemzés, amelynek segítségével a gazdálkodáshoz nélkülözhetetlen tájékozottság biztosítható. • Az elemzés: • összefüggések, gazdasági jelenségek és ezekre ható tényezők feltárását jelenti, tehát a megismerés módjaként határozható meg, amely elősegíti, részben pedig biztosítja a szükséges információk megszerzését.
1. A komplex elemzés szükségessége • A gazdasági elemzés tárgya az igényeknek megfelelően nagyon sokféle lehet, így • vonatkozhat az adott vállalkozás egyes alrendszereire (pl. piaci tevékenység, beszerzési, termelési vagy áruforgalmi, szolgáltatási tevékenység, a munkaerővel és a tárgyi eszközökkel való gazdálkodás), • irányulhat a vállalkozás átfogó, komplex értékelésére, amelyet általában az éves beszámoló alapoz meg.
1. A komplex elemzés szükségessége • Az éves beszámoló elemzése a pénzügyi-gazdasági elemzés részét képező elemzési módszerek összessége, • Elsősorban a mérleg és az eredménykimutatás adataira támaszkodva segítenek egy-egy vállalkozás gazdálkodásának megismerésében, jellemző összefüggéseinek feltárásában.
. A komplex elemzés szükségessége • A beszámoló adott időszakra vonatkozó összefoglaló jellegéből következően az alkalmazott elemzési módszerek eredményei is átfogóan értékelnek egy-egy vizsgált gazdálkodó szervezetet • A beszámoló elemzésének lényege a vizsgált vállalkozás adatai időbeni alakulásának kifejezése, a változások és tendenciák értékelése.
1. A komplex elemzés szükségessége • A vállalkozás átfogó értékeléséhez kapcsolódó éves beszámoló elemzése általában kiterjed • a vagyoni és a pénzügyi helyzet alakulásának vizsgálatára, • a gazdálkodás jövedelmezőségének, • valamint a vállalkozási tevékenység hatékonyságának értékelésére.
1. A komplex elemzés szükségessége • A beszámoló elemzése az elemző szerint lehet: • Külső mérlegelemzés (kizárólag a beszámoló adatai, információi alapján) • Belső mérlegelemzés (a vállalkozás belső adatai alapján pl. főkönyvi kivonat, főkönyvi számlák, analitikus nyilvántartások, a vállalkozás tervei stb.)
1. A komplex elemzés szükségessége • Az elemzés mutatószámok képzésével történik. • A mutatószámok lehetnek: • Abszolút mutatószámok (összegzés, különbségek, középértékek) • Relatív mutatószámok (viszonyszámok: két abszolút szám közötti viszony hányados formában) A viszonyszámok típusai: • Megoszlási viszonyszámok • Összehasonlító viszonyszámok (dinamikus,területi,koordinációs) • Intenzitási viszonyszámok
1. A komplex elemzés szükségessége • Az elemzés legfontosabb módszere a mutatószámok összehasonlítása, amelyek lehetnek: • Időbeli • Térbeli • terv-tény
1. A komplex elemzés szükségessége • Az elemzés fontos követelménye, hogy a vizsgált jelenségek ne egyetlen mutató alapján, a vállalkozást pedig ne csak két-három mutató értékelése szerint minősítjük. • Mutatószámrendszer: • logikai úton összerendezett mutatószámok összessége. • Rendszerbe foglalja az egyedileg számított mutatókat úgy, hogy ezek a mutatók
1. A komplex elemzés szükségessége • Összefüggnek egymással, • Kiegészítik egymást, illetve • Valamely magasabb szintű információ egy-egy összetevőjét jelentik, • vagyis • Összességükben alkalmasak az összegző, átfogó értékelés minőségének javítására.
1. A komplex elemzés szükségessége • A mutatószámrendszerek alapvetően • Matematikai természetűek és • Rendszeralapúak (tartalmi-logikai összefüggések szerint kialakíthatók) • A mutatószámok előnyei • Tömörek, összevontan és átfogóan fejezik ki az adott (vizsgált) gazdasági jelenségeket • Egyszerűek, könnyen áttekinthetőek, közérthetőek • Jól alkalmazhatók összehasonlítások végrehajtására
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az elemzési-értékelési lehetőségeket befolyásolja a beszámoló formája, mert az egyes beszámolófajták eltérő mélységű információt biztosítanak. • A gazdálkodó beszámolója lehet • az éves beszámoló • egyszerűsített éves beszámoló • Egyszerűsitett beszámoló • meghatározott feltételek esetén összevont (konszolidált) éves beszámoló
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Éves beszámolót köteles készíteni a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, amennyiben nem jogosult az egyszerűsített éves beszámoló készítésére. (Ez a beszámoló fajta a legrészletesebb) • Az éves beszámoló fő részei: • Mérleg • Eredménykimutatás • Kiegészítő melléklet • Az éves beszámolót készítő üzleti jelentést köteles készíteni .
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Egyszerűsített éves beszámolót készíthet az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás, ha a két egymást követő évben a mérlegforduló napján a következő nagyságot jelző három mutatóérték közül kettő nem haladja meg az alábbi határértéket: • A mérlegfőösszeg az 500 millió Ft-ot, • Az éves nettó árbevétel az 1000 millió Ft-ot, • A tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az értékelés részére korlátozottabb információforrást jelent, mivel • A mérlege és eredménykimutatása összevontabb adatokat tartalmaz • A kiegészítő mellékletének tartalma valamelyest szűkebb, • A beszámoló mellet üzleti jelentést sem kell készíteni
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót: • Részvénytársaság • Konszolidációba bevont vállalkozás • Külföldi vállalkozás Magyarországi fióktelepe • Egyszerűsített beszámolót (egyszerűsített mérleg, eredménylevezetés) készíthetnek kormányrendeletben meghatározottak szerint az egyéb szervezetek (alapítványok, társ.szervek)
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Összevont (konszolidált) éves beszámolót az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozás köteles készíteni, • amely egy vagy több vállalkozáshoz fűződő viszonyában anyagvállalatnak minősül.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az éves beszámolónak a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről, az abban bekövetkezett változásokról kell valós képet mutatnia. • Ennek érdekében a mérlegnek tartalmaznia kell • a vállalkozás összes eszköz- és forrásállományát, • az eredmény-kimutatásnak az időszak összes bevételét és ráfordításait, az adózott és a mérleg szerinti eredményt, • továbbá a kiegészítő mellékletnek mindazokat az adatait és szöveges indoklásait, amelyek a valós kép megítéléséhez szükségesek.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az éves beszámoló fő részei • Mérleg: egy olyan kétoldalú kimutatás, amely adott fordulónapra szól (Magyarországon dec. 31.), kötelező csoportosításban és értékben mutatja ki a vállalkozás eszközeit és forrásait. • Külföldi vállalat magyarországi leányvállalata meghatározott feltételekkel eltérhet a de. 31-i fordulónaptól.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • A vállalkozása két mérlegséma közül választhat: • „A” változat • Mérlegszerű elrendezés (egyik oldalon az eszközök, másik oldalon a források) • Automatikus egyezőség-ellenőrzés (eszközök összesen, források összesen) • Az eszközöknél fordított mobilitásai sorrend • A forrásoknál fordított lejárati sorrend
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • „B” változat: • az eszközöknél az „A” változat szerinti bemutatás összesítés nélkül • Részben lépcsőzetes elrendezés • Saját egyeztethetőség valósul meg • Részben finanszírozási szemlélet érvényesül
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Eredmény kimutatás: a mérleg szerint eredmény levezetését mutatja. • Jellemzői: • mutatja az eredményre ható főbb tényezőket, • megmutatja, hogy az adózás előtti eredmény hány részre oszlik (1./ állami költségvetésbe, adóként, 2./ tulajdonosoknak osztalékként, 3./ vállalkozásnál maradó jövedelem) • és jövedelmezőségi vizsgálatokra ad lehetőséget.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az eredmény megállapítás módszerei és formái: • Összköltségeljárással készülő • „A” változat • „B” változat • Forgalmi költség eljárással készülő • „A” változat • „B” változat
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Összköltség eljárás módszere: • Elsődlegesen az üzleti évben felmerült költségek gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza • A költségelszámolása „időszak-meghatározott”, s nem az értékesítés alakulásának függvénye • Az egyes időszakok (évek) költségeinek összehangolását – részletező információk nélkül-lehetővé teszi • A hozamok oldaláról a tárgyévi termelési (szolgáltatási) teljesítményt határozza meg, s nem csak az értékesítési produktumot
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Összköltség eljárás módszerét célszerű választani azoknak a vállalkozásoknak, akik • szolgáltatási tevékenységet vagy kereskedelmi tevékenységet végeznek elsősorban • kisvállalkozások, nem bonyolult nagyságrendű vállalkozások • nem helyeznek nagy hangsúlyt az önköltség-elemzésre, illetve a jövedelmezőségi vizsgálatra • nem vezetnek folyamatos, naprakész értékben készlet-nyilvántartást.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Forgalmi költség eljárás módszere • Az értékesítési árbevétellel az értékesítés költségeit állítja szemben • A közvetett költségeket főbb funkcióik szerint is részletezi • A struktúrájánál fogva hatékonyabban kiszolgálja a vállalkozás vezetésének a számvitellel szemben támasztott igényét • Vállalkozások szélesebb körű összehasonlítására ad lehetőséget
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Forgalmi költség eljárás módszerét célszerű választani azoknak, akik: • termelő tevékenységet végeznek • bonyolult nagyságrendű vállalkozások, nagyvállalatok • nagy hangsúlyt helyeznek az önköltség-elemzésre (6-7 szlaoszt használatával igényes vezetői számvitelt kívánnak kialakítani) • folyamatos, naprakész készletnyilvántartást vezetnek.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az eredménykimutatás változatai: • „A” változat: • Lépcsőzetes elrendezés • Automatikus egyezőség csak a mérleggel • Az eredményt összetevők szerint mutatja be. • „B” változat: • Mérlegszerű elrendezés, két oldal (ráf,bev) • Más jellegű egyezőség- ellenőrzés • Az eredményt összetevők szerint mutatja be
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Kiegészítő melléklet: Szöveges és számszaki részeket egyaránt tartalmaz, szorosan kapcsolódik a mérleghez és az eredmény kimutatáshoz. • a mérlegben nem részletezett sorokat itt, a kieg. mellékletben lehet részletezni • a vagyoni, pénzügyi helyzetet itt lehet részletezni.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Tartalma (5 nagy részre tagolódik): • 1./ Általános rész • - számviteli politika bemutatása • - a számviteli alapelvektől való eltérések ideje, helye, okai, hatásai • - a vállalkozás pénzügyi, vagyoni, jövedelmezőségi helyzetének a vizsgálata • - az eszközök és források belső összetételének a vizsgálata • - cash flow kimutatás
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • 2./ Mérleghez kapcsolódó kiegészítések • 3./ Eredmény kimutatáshoz kapcsolódó kiegészítések • 4./ Tájékoztató jellegű rész (vagyonról, telephelyekről, saját tőke, jegyzett tőke) • 5./ Cash flow
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai Üzleti jelentés • - a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmezőségi helyzetéről megbízható és valós képet nyújtson, . • - tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket • - tartalmaznia kell a várható fejlődésre utaló jeleket, hatásokat • - kutatás – fejlesztés területét • - visszavásárolt saját részvény és üzletrészekre vonatkozó adatok • - telephelyek bemutatása. • - környezetvédelemmel kapcsolatos intézkedések.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az üzleti jelentés jellemzői: • nem feltétlenül kapcsolóik a beszámoló részeihez, mint a mérleghez, eredmény kimutatáshoz és a kiegészítő melléklethez, • de azok adataival ellentmondásos nem lehet. • Tartalmaznia kell a mérleg fordulónapja után bekövetkezett lényeges eseményeket
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Az üzleti jelentés jellemzői • Korlátozottan nyilvános (a Cégbíróságnál nem kell letétbe helyezni, de a székhelyen bármikor az érdekelten megnézhetik és másolatot készíthetnek róla) • Formáját és terjedelmét illetően nincsenek kötelező előírások • A kedvező és a kedvezőtlen eseményeket is tartalmazza.
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Üzleti jelentés részletes tartalma: • 1./ bemutatja a vállalkozás tevékenységét, értékelését • 2./ a piaci pozíciók, vevő-kapcsolatok alakulása, értékelése • 3./ felhasznált erőforrások alakulásának értékelése • 4./ a minőség alakulásának elemzése • 5./ a gépi kapacitások és azok kihasználásának elemzése • 6./ beruházási, befektetési döntések értékelése
2. A beszámolók, mint az elemzési információ forrásai • Üzleti jelentés részletes tartalma • 7./ kutatás- fejlesztés értékelése • 8./ információs és érdekeltségi rendszer alakulása • 9./ vagyoni helyzet, tulajdonosi szerkezet, a tulajdonosi kör változásai • 10./ pénzügyi, finanszírozási helyzetkép, jelentős kockázatok és kötelezettségek értékelése • 11./ jövedelmezőség és hatékonyság elemzése.