Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

1. Hűtőház, gyümölcsfeldolgozó, és a levédett végtermék minősítési rendszerének kidolgozása, Gönc Város Önkormányzata Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

2. Földrajzi elhelyezkedés ABAÚJ-HEGYKÖZI KISTÉRSÉG Területe: 440,48 km2 Népesség: 16202 fő Népsűrűség: 36,78 fő/km2 Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

3. A projekt háttere • A mezőgazdasági tulajdon- és szerkezeti átalakulást követően úgy tűnik, csak most kezdenek kialakulni a véglegesnek tekinthető üzemformák és üzemméretek. • Az átalakulást ebben a kistérségben is a megtermelt mezőgazdasági termékek értékesítésének bizonytalansága, az alacsony jövedelmezőség, a valós integrációk hiánya jellemzik. Az itt gazdálkodók nem igen vagy csak néhányan vállalkoznak hosszabb távra szóló befektetésekre. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

4. A projekt háttere • Ennek és a korábban lezajlott gazdasági folyamatoknak az eredménye az országos átlagot kétszeresen meghaladó munkanélküliség. A humán erőforrás minősége kívánnivalókat hagy maga után, a helyi lakosok munkatapasztalata a gyümölcstermesztés területén viszont jelentős. A ipari területektől mentes Abaúj-Hegyközben a mezőgazdaság az egyetlen lehetőség a foglalkoztatásra, ezen belül is kiemelkedően a gyümölcstermesztés. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

5. Gönci barack A térség mezőgazdasági szerkezetére a gyümölcsösök megléte a jellemző, azon belül kiemelt fontosságú a védett és Hungarikumként bejegyzett Gönci barack, mely iránt fokozott kereslet tapasztalható a piacon, mivel különleges ízvilága a helyi mikroklíma és talaj miatt mellett Európában legkorábban érő fajták egyike. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

6. Gönci barack • A Magyar Élelmiszerkönyv (Codex Alimentarius Hungaricus) védett földrajzi árujelzésű élelmiszerek 19/2001/MET számú termékleírásában foglalkozik a Gönci barackpálinkával. Ez kizárólag a barackpálinkára vonatkozik, a gyümölcs további felhasználási lehetőségeit nem tartalmazza. Ez alapján szükséges a minősítési rendszer kidolgozása, felállítása és működtetése. • A Gönci barack termőterületéhez jelenleg 18 település tartozik, melynek központja Gönc és Boldodkőváralja. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

7. Hagyományos fajták Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

8. Új kajszifajták Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

9. Kajszifajták megoszlása a térségben Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

10. A tervezett beruházás A tervezett beruházás három fő eleme: • Hűtőház a friss gyümölcs hosszabb ideig történő tárolására. • Gyümölcsfeldolgozó létrehozása a rostos ivólé, lekvár, gyümölcsíz termékek előállítására. • Gönci barackpálinka, mint levédett végtermék minősítési rendszerének kidolgozása és működtetése. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

11. A tervezett beruházás A projekt célcsoportja: • Hátrányos helyzetű emberek, gyümölcstermesztéssel foglalkozó helyi lakosok. Egyes településeken nagy arányú roma lakosság található, számukra a betakarítástól a feldolgozásig a foglalkoztatás szezonális jelleggel adhat megoldást a jövedelemszerzésre. Számszerű várható eredmények: • Az ipari parkokba betelepülő vállalkozásoknál létrehozott új és megőrzött munkahelyek száma: közvetlenül 40 fő, közvetve 1 000 fő térségi szinten Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

12. Akcióterv • Termelők, gazdálkodók felmérése, meglévő felmérések adaptálása a szükséges termelési elemzések elvégzéséhez. • Termelési szabályozók, szabályozások egyeztetése, harmonizációja • Felvásárlási kondíciók meghatározása • „Árutőzsde” létrehozása a kistérségben

13. Akcióterv • EU normatív feldolgozási rendszer kialakítása • technikai, technológiai feltételek biztosítása • HR feltételek vizsgálata. • Szabályzatok létrehozása, integrálásának lehetőségei. • Értékesítési terv elkészítése megyei, regionális, hazai és nemzetközi szinten. • Értékesítési hálózat kialakítása megyei, regionális és hazai, majd nemzetközi szinten. • Hazai és nemzetközi marketing terv elkészítése, gyakorlati alkalmazása.

16. Kapcsolódás más térségi projektekhez Kapcsolódás más projektekhez: • Az esélyegyenlőség növelését célzó alapfokú oktatási és mezőgazdasági szakképzési program. Projektgazda: Abaújszántói Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium - akkreditált felnőttképző intézmény. Projekt célcsoport: Az általános iskola 8 osztályát és a szakiskola 10 osztályát el nem végzett korosztály és a mezőgazdasági szakképesítéssel nem rendelkezők, a piacképtelen szakmával rendelkezők és a munkahelyekről kiszorultak. Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B

17. Köszönjük a figyelmet! Komplex felzárkóztató programok készítése a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben ÁROP- 1.1.5/B