NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN 1. előadás Dr. Bartha Dénes

1. NÖVÉNYFÖLDRAJZ ÉS TÁRSULÁSTAN1. előadásDr. Bartha Dénes

2. BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ

3. BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ • hierarchikus felépítés • a szintek között kölcsönös kapcsolat • az organizációs szintekre külön jelenségek és törvényszerűségek jellemzők • a magasabb szintek felé nő a komplexitás (több tér- és idő-dimenzióban végbemenő folyamatok összegződnek)

4. BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ

5. BIOLÓGIAI ORGANIZÁCIÓ Szünbiológia = a különböző élőlények együttélésével foglalkozó tudomány, tárgyát a populációk, életközösségek és a bioszféra alkotják. populációbiológia + életföldrajz + társulástan + ökológia = szünbiológia

6. ALAPFOGALMAK

7. ALAPFOGALMAK Növényföldrajz (geobotanika, fitogeográfia): a növényfajok és növény-zeti típusok térbeli előfordulásának és elterjedésének részletes vizsgálata. Florisztika: egyes területek flórájának összetételét elemzi. Areálgeográfia (chorológia): egyes növényfajok elterjedésének törvényszerűségeivel foglalkozik. Fiziognómiai növényföldrajz: leírja a Föld különböző területeit borító növénytakarót, a vegetációt. Genetikai (fejlődéstörténeti) növényföldrajz: a növényzet időbeni változásait tárgyalja. Növénytársulástan (fitocönológia, fitoszociológia): a vegetáció egysé-geit elemzi és írja le.

8. FLÓRA és VEGETÁCIÓ

9. FLÓRA ÉS VEGETÁCIÓ Flóra = egy terület növényfajainak az összessége (sok növényfaj) Vegetáció = egy terület növénytakarója, a földfelületet borító növény-tömeg (sok növényfaj sok egyede). A különböző élőlénycsoportok fajszáma a Földön, illetve Magyarországon (kerekített értékek)

10. BIOLÓGIAI TÍPUSOK

11. BIOLÓGIAI TÍPUSOK • A növények osztályozásának egyik útja a rendszertani egységekbe (taxonokba) való besorolás, amelynek alapja az evolúció, a leszármazási rokonság figyelembe vétele. • Egy-egy taxonba teljesen eltérő morfológiai, élettani sajátosságokkal rendelkező növények is tartozhatnak. • Távoli taxonok hasonló morfológiai, élettani sajátosságokkal bírhatnak. • A környezeti alkalmazkodás egyik megnyilvánulása, hogy a különböző taxonok – a konvergencia révén – hasonló biológiai típusokat alkotnak.

12. BIOLÓGIAI TÍPUSOK A.A trofikus jelleg alapján Autotróf növények Szemiautotróf növények pl. Melampyrum, Rhinanthus, Loranthus, Viscum Heterotróf növények Paraziták: pl. szárparazita: Cuscuta, gyökérparazita: Orobanche, Lathraea Szaprofiták: pl. Neottia, Monotropa, Corallorhiza, Epipogium, Limodorum

13. BIOLÓGIAI TÍPUSOK B.Az életmód alapján Terresztris növények Szilvikol fajok Pratikol fajok Aquatikus növények C.A virágzás gyakorisága és az élettartam alapján Egyszertermők(hapaxant fajok) Egy- és kétévesek Sokévesek Sokszortermők (pollakant fajok) Megj.: Az egyszertermő sokévesek és a sokszortermők alkotják az évelő növények csoportját.

14. BIOLÓGIAI TÍPUSOK D. A hajtástengely fásodottságának mértéke alapján Fásszárú növények Félig fásszárú növények Lágyszárú növények E.A levelek élettartama alapján Örökzöldek Félörökzöldek(télen is zöldek) Lombhullatók(nyáron zöldek)

15. BIOLÓGIAI TÍPUSOK F.A levelek típusa szerint Tűlevelűek Pikkelylevelűek Lomblevelűek G.A levelek állaga (konzisztenciája) alapján Keménylombúak(szklerofill fajok) Lágylombúak(malakofill fajok)

16. BIOLÓGIAI TÍPUSOK H.A levelek nagysága szerint

17. BIOLÓGIAI TÍPUSOK I. A fényviszonyokhoz való alkalmazkodás alapján Szkotofiton(szkotofil növény) Szkiofiton(szkiofil növény) Helio-szkiofiton(helio-szkiofil növény) Heliofiton(heliofil növény)

18. BIOLÓGIAI TÍPUSOK • J. A humiditáshoz ill. ariditáshoz (víz- és hőmérsékleti viszo-nyokhoz) való alkalmazkodás alapján • Higrofiton(higrofil növény) • Mezofiton(mezofil növény) • Xerofiton(xerofil növény) • Megj.: Az egyes típusok között átmeneti típusok is léteznek, pl. mezohigrofil ill. xeromezofil növények. • Termofiton(termofil növény) • Pszichrofiton(pszichrofil növény) • Kriofiton(kriofil növény)

19. BIOLÓGIAI TÍPUSOK K.A szubsztrátumhoz való alkalmazkodás alapján Hidrofiton (hidatofiton) Helofiton Amfifiton Eurifiton Edafofiton Endofiton Halofiton(halofil fajok) Higrohalofiton(higrohalofil fajok) Xerohalofiton(xerohalofil fajok)

20. BIOLÓGIAI TÍPUSOK • Nitrofiton(nitrofil fajok) • Kalcifiton (kalcifil fajok) Litofil fajok • Szaxikol fajok Terrikol fajok • Kriofil fajok Ombrofil fajok • Pszammofil fajok Pirofil fajok • Antrakofil fajok Humikol fajok • Sphagnikol fajok Turfikol fajok • Lignikol fajok Kortikol fajok • Ramikol fajok Foliikol (epifill) fajok

21. BIOLÓGIAI TÍPUSOK L. A talajkémhatáshoz való alkalmazkodás alapján Acidofil (mészkerülő) fajok Acidoklin (inkább mészkerülő) fajok Neutrofil (semleges = közömbös kémhatást kedvelő) fajok Baziklin (inkább mészkedvelő) fajok Bazifil(mészkedvelő) fajok M. A talajok tápanyagtartalmához való alkalmazkodás alapján Oligotróffajok Mezotróffajok Eutróf fajok

22. NÖVÉNYI FORMÁK

23. NÖVÉNYI FORMÁK • A biológiai típusok speciális esete a növényi forma, ahová a növekedési forma és az életforma sorolható. • A növényi formák alkalmazása sokkal régebbre tehető, mint a taxonokkal (rendszertani kategóriákkal) való jellemzés. • A növekedési formákat tisztán morfológiai jellemzők alapján állítjuk fel, míg az életformák esetében a morfológiai jellemzőkön túl ökológiai sajátosságok is figyelembe veendők. • A növekedési forma a kedvező időszakban (vegetációs periódus = működési szakasz) működő habitust jelenti, addig az életforma a kedvezőtlen időszak (nyugalmi szakasz) átvészelésére kialakult adaptáció során jön létre.

24. I. Növekedési formák

25. NÖVEKEDÉSI FORMÁK Növekedési formák Növekedési forma = a nagyvonalakban azonos architektúrájú, morfo-lógiájú (konstitúciójú) növények tipizált összessége, a növekedés-fejlődés aktív időszakában alakul ki, a kedvező időszakhoz való alkalmazkodást jelenti.

26. NÖVEKEDÉSI FORMÁK A.A támasztékigény és a gyökerezés szerint Önállóan növő, talajban gyökerező fajok Önállóan növő, talajban nem gyökerező fajok Más növényeken vagy támasztékokon növő fajok Epifitonok Liánok Félepifitonok (álliánok): 1. lián → epifiton; 2. epifiton → lián

27. NÖVEKEDÉSI FORMÁK B.A hajtástengely irányultsága és típusa szerint Felálló szárú növények Elfekvő szárú növények Rozettás növények Félrozettás növények Párnanövények

28. NÖVEKEDÉSI FORMÁK C. A fásszárú növények elágazás módja és az ágak helyzete szerint

29. NÖVEKEDÉSI FORMÁK Fásszárú architektúra típusok

30. NÖVEKEDÉSI FORMÁK Hazai fásszárú architektúra típusok

31. II. Életformák

32. ÉLETFORMÁK • Életforma = hasonló morfológiai megjelenésű és hasonló életritmusú növények csoportja, melyek a makroklíma kedvezőtlen ritmikus jelensé-geihez (pl. száraz vagy hideg időszak) harmonikusan, morfológiai bélyegekben (is) megnyilvánulóan alkalmazkodtak • A RAUNKIAER-féle életforma koncepció az átvészelő szervek helyzetére alapozott. • A víz- és hőellátásipesszimumban (téli hideg vagy nyári szárazság) a-dott általános növényi válaszok lemérhetők azon, hogy a kedvezőtlen időszakban milyen védelemben részesülnek a legérzékenyebb szövet-rendszerekből felépülő megújuló szervek (rügy ill. a magban lévő em-brió). Az életformák szerinti értékelést elsősorban a periodikusanvál-tozó klímájú (mérsékelt övi) területeken lehet jól alkalmazni.

33. ÉLETFORMÁK Fák (Megafanerofiton – MM) Cserjék (Mikrofanerofiton – M) Törpecserjék (Nanofanerofiton – N) Félcserjék (Hemifanerofiton – NH) Kamefiton (Ch)

34. ÉLETFORMÁK Hemikriptofiton (H) Bojtos gyökérzetű fajok (H1) Indás évelő fajok (H2) Szaporodásra képes gyökerű fajok (H3) Szaporodásra nem képes karógyökerű fajok (H4) Ferde gyöktörzsű fajok (H5)

35. ÉLETFORMÁK Geofiton (G) Tarackos, gyöktörzses fajok (G1) Gumós fajok (G2) Szaporítógyökeres fajok (G3) Hagymás, hagymagumós fajok (G4) Hidatohelofiton (HH) Megj.: A geofitonok és a hidatohelofitonok alkotják a kriptofiton (a talaj vagy a víz által védve átvészelő) csoportot.

36. ÉLETFORMÁK Hemiterofiton (TH) Terofiton (Th) Ősszel csírázó, kora tavaszi áttelelő egyévesek (Th1) Ősszel és kora tavasszal egyaránt csírázó nyár eleji egyévesek (Th2) Tavasszal csírázó nyár eleji egyévesek (Th3) Tavasszal csírázó nyárutói egyévesek (Th4)

37. ÉLETFORMÁK RAUNKIAER-féle módosított életformarendszer

38. ÉLETFORMÁK - átmenetek - az átvészelő szerv elhelyezkedése

39. ÉLETFORMÁK A magyar flóra életformák szerinti megoszlása (%)

40. FLÓRA ALAPFOGALMAK

41. FLÓRA ALAPFOGALMAK Flóra = adott területen adott időben előforduló növényfajok összessége (lényegében neveik listája) (→ fauna, fungia) Florisztika = a flórát vizsgáló tudomány (→ faunisztika, fungisztika)

42. FLÓRA ALAPFOGALMAK A flórát alkotó elemek (fajok) csoportosítása 1. A taxonok eredete szerint Természetes taxonok Mesterséges taxonok 2. A reliktum jelleg szerint Reliktum (maradvány) faj Nem reliktum faj

43. FLÓRA ALAPFOGALMAK 3. A bennszülött jelleg szerint Bennszülött (endemikus) faj Nem bennszülött faj 4. Az állományok terjeszkedési tulajdonságai szerint Visszaszorulóban levő faj Stagnáló (vagy kismértékben ingadozó állományokkal rendelkező) faj Terjedőben lévő faj

44. FLÓRA ALAPFOGALMAK 5. A növények csoportosítása az előfordulás jellege alapján Spontán előfordulás Szubspontán előfordulás Mesterséges előfordulás Szinantropizáció = Az ember természetátalakító tevékenységének hatására egy-egy terület növényvilágában bekövetkező változások össze-foglaló elnevezése.

45. FLÓRA ALAPFOGALMAK 6. A taxonok honossága szerint Őshonos (autochton) faj (taxon) Nem őshonos (allochton) faj (taxon) 7. A nem őshonos (allochton) növények csoportosítása Jövevény növény (idegen növény, idegenhonos növény, idegenföldi növény, adventív növény) Jövevény hibrid Kultúrnövény

46. FLÓRA ALAPFOGALMAK 8. A nem őshonos növények csoportosítása a meghonosodás mértéke alapján Meghonosodott (nem őshonos) növény Újhonos növény(agriofiton) Kultúrfüggő növény(epökofiton) Idegen, nem meghonosodott (nem őshonos) növény Alkalmi növény(efemerofiton) Termesztett növény(ergasiofiton) Meghonosodás (naturalizáció): Nem őshonos növény megtelepedését követően az önfenntartó méretű populáció kialakulásáig tartó folyamat.

47. FLÓRA ALAPFOGALMAK 9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapján Betelepítés (behozatal): Szándékos emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül. Behurcolás: Nem szándékos (véletlen) emberi tevékenység, amelynek során a növény (vagy annak szaporítóképlete) addigi areáján kívüli területre kerül. Benyomulás: Az a folyamat, amelynek során az élőlény közvetlen emberi közreműködés nélkül addigi areáján kívüli területeken is megjelenik.

48. FLÓRA ALAPFOGALMAK 9. A jövevény növények csoportosítása bekerülésük módja alapján Betelepített (behozott) növény(hemerofiton) Behurcolt növény(xenofiton) Benyomult növény (akolufiton)

49. FLÓRA ALAPFOGALMAK 10. A jövevény növények csoportosítása a bekerülés ideje szerint Ójövevény növény(archeofiton) Újjövevény növény(neofiton)

50. FLÓRA ALAPFOGALMAK 11. A növények csoportosítása inváziós képességek alapján Növényi invázió: A biológiai invázió esete, adott területen, adott tér- és időskálán egy nem őshonos növényfaj elterjedési területe és populáció-mérete a számára megfelelő élőhelyeken az adott tér- és időskálán monoton módon növekszik. Inváziós képesség (elözönlőképesség): Az özönnövények azon képessége, hogy elterjedési területüket és populációméretüket a számukra megfelelő élőhelyeken, adott területen, adott tér- és időskálán monoton módon növeljék.