200 likes | 388 Views
1. Globális éghajlati jövőkép a XXI. század végére a modelleredmények alapján. Készítette: Góth Roland. Éghajlat : egy adott földrajzi hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelt változása, időjárási elemek szabályszerű ismétlődése. (időjárás éghajlat kapcsolata)
E N D
1. Globális éghajlati jövőkép a XXI. század végére a modelleredmények alapján. Készítette: Góth Roland
Éghajlat: egy adott földrajzi hely időjárásának hosszabb időszak alatt megfigyelt változása, időjárási elemek szabályszerű ismétlődése. (időjárás éghajlat kapcsolata) • Éghajlati rendszer: éghajlat kialakításában közreható rendszer. Az éghajlati rendszer, a természetes éghajlati elemek, illetve az antropogén hatások eredményezik az éghajlat időbeli változását.
Az éghajlati rendszer 1. Ábra: éghajlati rendszer
Természetes éghajlati elemek 2. Ábra: Természetes éghajlati elemek
Mesterséges éghajlati elemek Ugyan több természetes éghajlati elem van mint antropogén, mégis napjainkban az éghajlatváltozás szempontjából utóbbi a jelentősebb! 3. és 4. ábra: mesterséges éghajlati elemek
I. Az éghajlati rendszer és az éghajlati elemek hatása az éghajlatra • A hőmérséklet és a csapadék mennyiségének változását nézzük. (Ezek az emberiséget legjobban foglalkoztató, a klímát leíró időjárási elemek) • Az éghajlati rendszer a hőmérsékletben csak néhány tizedes változást eredményez és/vagy hatása kisebb területre koncentrálódik. (pl. El Nino, La Nina, NAO…)
II. Az éghajlati rendszer és az éghajlati elemek hatása az éghajlatra • Természetes éghajlati elemek: külső tényezők, amelyek régebben is befolyásolták a föld éghajlatát (excentricitás, naptevékenység, vulkánkitörés…) • Antropogén hatások (mesterséges éghajlati elemek): a legmeghatározóbb az éghajlat változásában napjainkban és a legfontosabb is.
XXI. Század végéig alig 100 év van, ez kis idő éghajlatváltozás tekintetében. (gondoljunk a földtörténet glaciárisaira, interglaciárisaira) • Antropogén hatások felgyorsították a változás folyamatát az üvegházhatást fokozó gázok kibocsátásával. • Vulkánkitöréskor kerül még jelentősebb mennyiségű korom füst, CO2 a levegőbe, de ennek mértéke eltörpül az antropogén kibocsátásé mellett.
Üvegházhatás A földfelszín által elnyelt napsugárzás energiáját a földfelszín kisugározza (infravörös sugarak) és ezeket a sugarakat nyelik el a légkörben lévő üvegházgázok, és visszasugározzák a földfelszín felé. Üvegházhatás fontos, a folyamat nélkül 33 °C-kal kevesebb lenne a Föld átlaghőmérséklete. 5. ábra: Üvegházhatás
CO2 emisszió alakulása a XXI. században (IPCC) A két diagram az IPCC négy emissziós forgatókönyvének CO2 kibocsátási és koncentrációs mutatóit vetíti előre. 6. ábra: CO2 kibocsátás és koncentráció
Az emisszió négy nagyobb szcenáriója (IPCC) Táblázat forrása: http://klima.kvvm.hu/documents/14/klima_meteoteljes.pdf
7. ábra: IPCC négy szcenáriója szerint a hőmérséklet változása a XXI. század végére
A modellekből egyértelműen kiderül, hogy a hőmérséklet globálisan növekedni fog az évszázad során. • A növekedés értéke bizonytalan, szcenárióktól függő: 1,5℃-4,5℃, de akár 4,5℃-7,5℃ is lehet globális szinten. • A legnagyobb mértékű melegedés az északi félteke poláris vidékén várható. • A hőmérséklet időben exponenciálisan növekszik (ahogy várhatóan a kibocsátás is).
DFJ és JJA modellek hőmérsékleti előrejelzése 8. ábra: Mekkora valószínűséggel éri el a 2℃ -ot a hőmérséklet változása a XXI. század végére
DFJ és JJA modellek csapadék előrejelzése 9. ábra: Csapadék mennyiségének térbeli változása a XXI. század végére
Utóbbi modellek alapján is megállapítható hogy a legnagyobb hőmérsékleti növekedés a magasabb északi szélességeken várható. • Óceánoknál kisebb mértékű a hőmérséklet emelkedése. • Konkrét hőmérsékleti értékekkel azonban nem szolgálnak a DFJ, illetve a JJA modellek, csak az adott mértékű változás valószínűségét mutatják meg.
A csapadék modellek alapján megállapítható, hogy a csapadék mennyisége kb. 20. és az 50. szélességi körök között csökken a század végére. • Ennél nagyobb szélességeken növekszik a csapadék mennyisége • Az Egyenlítő környékén várhatóan nem fog változni, vagy esetleg egy picit nő az éves csapadékmennyiség 2100-ig.
Következtetések • Nagyobb átlaghőmérséklet • Jégsapkák elolvadnak • Tengerszint emelkedik • Nagyobb párolgás (nagyobb felület és nagyobb hőmérséklet miatt)hevesebb csapadékhullás (pusztító időjárási események száma növekszik) • Változás kell, emisszió csökkentése!
Források • Internet: • http://owww.met.hu/omsz.php?almenu_id=homepages&pid=numprog&pri=9&mpx=0 • http://www.matud.iif.hu/09okt/15.htm • http://nimbus.elte.hu/~klimakonyv/Klimavaltozas-2011.pdf • http://klima.kvvm.hu/documents/14/klima_meteoteljes.pdf • http://teo.elte.hu/minosites/ertekezes2012/pieczka_i.pdf • http://www.vahavahalozat.hu/system/files/klima-21-62.pdf • http://www.vedegylet.hu/globfeszt2/anyag/%C9ghajlat_web.pdf • http://www.met.hu/eghajlat/eghajlatvaltozas/eghajlatvaltozas_okai/ • Ábrák forrása: • www.google.hu • http://nimbus.elte.hu/~klimakonyv/Klimavaltozas-2011.pdf (7.,8.,9. ábrák, táblázat) • www.met.hu