Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Homokhátság HK

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Felső-Homokhátság HK Megélünk a homok hátán! Budapest, 2009 Április 4. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Felső-Homokhátság HK – Összefoglaló a térségről A(z) Felső-Homokhátság HK területe 13 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 52,496 fő, a városokban élő lakosok száma 21,109 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 23 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 27 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 41%-a, 11 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 35 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 10 db – a(z) Kultúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Felső-Homokhátság HK – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 52,496 Dabas 16,231 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 13 Bugyi 5,111 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Örkény 4,878 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Inárcs 4,439 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 23 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 2 27 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 35 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Felső-Homokhátság HK – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,189,400 EUR – a A turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 6 • 1,085,056 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 7 • 1,189,400 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 670,633 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 553,715 • Leader közösségi fejlesztés • 3 • 52,500 • Leader vállalkozás fejlesztés • 2 • 43,000 • Leader képzés • 2 • 20,000 • Leader rendezvény • 10 • 260,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 40,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 2 • 60,036 • Leader komplex projekt • 4 • 389,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Felső-Homokhátság HK - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A haránt irányú utak hiánya lassítja a települések közötti közlekedést, amely a vállalkozások fejlődése, a munkavállalók mobilitása, az alapvető intézmények megközelítése szempontjából hátrányos. A térségben a vonat- és az autóbuszközlekedés hiányos. A szenvedélybetegek és a mentális problémákkal küzdő lakosok nagy száma számos problémát vet fel. A Homokhátságon nagyok a vízvisszatartási problémák, a szelektív hulladékgyűjtés nem megoldott, nagyon sok az illegális szemétlerakás. A munkaerő nagy része képzetlen vagy munkavállalás szemponjából nem a megfelelő képzettséggel rendelkezik. A közbiztonság nem megfelelő. • A központi elhelyezkedés előnyös a térség szempontjából. Az M5-ös autópálya, az 5-ös, a 4-es és a 405-ös főútvonalak kívülről jól megközelíthetővé teszik a településeket. Változatos és szép a természeti környezet, sok természetvédelmi terület és természeti ritkaság található itt. Történelmi múltjából fakadó épített kulturális öröksége vonzóvá teszi a turisták számára. Számos lehetőség mutatkozik a megújuló energiák hasznosítására (pl. geotermikus energia). Jó színvonalú oktatási-nevelési intézmények vannak a településeken. Az etnikai sokszínűséget a turizmus fejlesztésével ki lehet aknázni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Felső-Homokhátság HK – A stratégia alapvető célja Térségünk az ország közepén, a budapesti agglomerációval határos Felső-Homokhátságon fekszik Pest megye déli részén. A főváros közelsége, a sík, homokos talaj alapvetően meghatározzák mindennapjainkat, gazdasági, kulturális életünket, hagyományainkat, és kijelölik fejlesztési irányainkat. A ”homok” hátán élünk; élvezzük előnyeit, de hátrányait, kihívásait is. Stratégiánk célja egy önálló, markáns arculattal, identitástudattal rendelkező térség létrehozása, ahol az emberek jól élnek, vállalkozásaik fejlődnek, közben megóvják a környezetüket. Célunk a gazdaság és a civil társadalom erősítése, a helyi társadalom megújulásának elősegítése. Gazdasági, környezeti és társadalmi fenntarthatóságot kívánunk biztosítani. Életünket egy jól működő, egészséges, mindenki számára egyenlő esélyeket kínáló közösségben képzeljük el. A vegyes összetételű lakosság kultúráját egésszé kovácsolva térségi identitásunkat erősítjük, ami hozzájárul a környezeti és történelmi értékek megőrzéséhez, a turizmus, a gazdaság, a kulturális hagyományőrzés, a civil társadalom fejlődéséhez, az itt élő és dolgozó emberek, az önkormányzatok és az itt működő vállalkozások boldogulásához, a térség hazai és nemzetközi megismertetéséhez. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Közösség akcióterülete a legheterogénebb, a legnagyobb belső eltéréseket mutató, s egyben a legspeciálisabb magyar régió, a Közép-Magyarországi Régió része. 10 község, 1 nagyközség és két város alkotja, lakossága 5 év alatt 1399 fővel nőtt. Életkori megoszlás szerint vannak fiatalodó (Hernád, Inárcs), stagnáló (Örkény, Dabas) és elöregedő (Pusztavacs) települések. Az akcióterület helyzetét jellemzi, hogy nem tartozik a szorosan vett fővárosi agglomerációhoz, bár az ország közepén helyezkedik el. Térségi kapcsolatai ezer szállal a fővároshoz fűzik. Fejlődésének kulcsa sajátos, egyedi funkció betöltése és kialakítása a régió külső gyűrűjében. Gazdag történelmi múlttal rendelkező települések alkotják. Sok közülük már az ősi időkben lakott volt (Újlengyel, vatyai kultúra), de az Árpád-kor közepén már a teljes területen településeket találunk. A régészeti leleteken kívül a legrégebbi emlékek közé tartoznak az Árpád-kori templomok (Pusztavacs, Pótharaszt, Inárcs). Nem véletlen a korai betelepülés, hiszen központi elhelyezkedése és a Budára vezető Nagykőrösi út nagyszerű lehetőséget teremtett a falvak létrejöttéhez, és egy igazi mezőváros is kialakult: Och (Pusztavacs). A török hadjáratok során teljesen elnéptelenedett a környék. Már ekkor is megvolt a kettősség: előny és hátrány is a főváros közelsége. A 18. sz. közepén-végén újra benépesültek a falvak, a visszatérők ismét birtokukba vették ezt a tájat. A kor jeles nemes családjainak köszönhetően (pl. Halász, Dinnyés, Pálóczi Horváth, Beleznay) templomok, iskolák és kúriák épültek. A szocializmus időszakában a termelőszövetkezettel rendelkező települések fejlődtek leginkább. Közülük is kiemelkedik Hernád, ahol teljes vertikumú baromfitenyésztő és –feldolgozó tevékenység bontakozott ki. A ’80-as években a térség erős fejlődésnek indult. Egyesek már korábban ki tudták használni lehetőségeiket, és hozzáláttak az infrastrukturális fejlesztésekhez (Hernád), de a rendszerváltás után ez szinte valamennyi település számára hozzáférhető lett. A természeti környezet változatos, a területen megtalálhatóak ősi képződmények, ritka, őshonos növények és állatok (szarvasbangó-Dabas, ősgyep-Vasad, ősborókás-Tatárszentgyörgy). A Coburg-ok akácfa telepítései megkötötték a futóhomokot és hatalmas akácerdőket hoztak létre a falvak körül. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az akácerdők flórája és faunája igen változatos, alkalmas a szelíd turizmus meghonosítására, illetve az akác hasznosítására (ipari, méhészeti). A főváros közelsége előnyös a munkahelyteremtő vállalkozások megtelepedése szempontjából (3 működő, egy tervezett ipari park, szabad humán erőforrások), de hátrányos a természeti környezet veszélyeztetése miatt. Az etnikai sokszínűség sok kiaknázható lehetőséget kínál (romák, szlovákok, németek és magyarok). A későbbiek során ügyelni kell majd, hogy az ipari vagy logisztikai fejlesztések ne érintsék hátrányosan a mezőgazdasági termelést, a természeti környezet változatosságát, a kultúra tárgyi emlékeit és a történelmi múltra építendő, fenntartható turizmusfejlesztést. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség a dél-pesti agglomerációval határos, gazdaságát, közlekedését és így környezetét is nagyban meghatározzák az átmenő É-D irányú főútvonalak (M5, 5-ös, 405-ös, 4-es főút). A térség száraz, erősen vízhiányos, félsivatagi jellegű homokpuszták és -dűnék váltakozása, amelyeket kisebb-nagyobb kiterjedésű erdők és a lefolyástalan mélyedésekben turjánosok egyedülálló lápi növény- és állatvilága tesz változatosabbá (védett területek: Ócsai TK, Dabasi Turjános TT fokozottan védett részekkel, Pusztavacs TT, Csévharaszti Ősborókás TT és Tatárszentgyörgyi Ősborókás, valamint a Kiskunsági NP áthúzódó részei). Ritka állatfajok, (túzok, rákosi vipera) növényfajok (tartós szegfű, törpe nőszirom, orchideák), és növénytársulások (homoki tölgyesek, pusztai borókások, láprétek, láperdők) találhatók, melyek területe sajnos egyre csökken. Az éves napfénytartam 2050-2100 óra, középhőmérséklet 10,2-10,5○C, mely kiválóan alkalmas a napenergia hasznosításra, de hőszivattyús rendszerek (magas geotermikus gradiens) és biomassza, mint megújuló energiaforrás felhasználására is jók az adottságaink. A csapadék évi mennyisége 530-570 mm, az uralkodó szélirány észak-nyugati, átlagsebessége 2,5-3 m/s. A talaj jobbára homokos, a 17 aranykorona alatti területek aránya kb. 85 %, ez a térség rendelkezik a legsoványabb földdel Pest megyében. A jobb vízellátású homoki termőhelyek erdősültek, a kevésbé vízellátott, de még jobb termőképességű humuszos vagy löszös talajokon kiterjedt a kertészet, gyümölcs- és zöldségtermesztés, a külterjes állattartás (szarvasmarha, juh, kecske), valamint a gabona-túlsúlyos szántóföldi termesztés. A területhasználat változásának alapfolyamata, a lakó- és gazdasági funkciók térhódításával párhuzamosan, a belterület és a művelés alól kivont területek növekedése. Ez a biológiailag aktív felületek csökkenését eredményezi. Környezetkárosító ipari tevékenység nem jellemző, az ipari tevékenység általában a települések közelében koncentrálódik. A főútvonalak közvetlen környezetét kivéve egészséges, ipari ártalmaktól, lég- és zajszennyezéstől mentes lakó- és rekreációs környezetet találunk. A térség környezeti állapota jó, de a települések külterületein megtalálható szilárdhulladék-lerakók, illetve ÉNY-on a bányatavak okozta tájsebek rekultiválása még nem történt meg, és a településeken gond az illegális szemétlerakás. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Dabason megépült egy korszerű regionális hulladéklerakó, több településen beindult a konténeres szelektív hulladékgyűjtés és -komposztálás is. Valamennyi település összközműves, így ivóvíz- és csatornahálózattal is rendelkezik. A térséget fokozottan érinti a klímaváltozás, az éghajlat szárazabbá válása miatt meglehetősen magas a környezetileg érzékeny terület, a térség összterületének közel fele. A lesüllyedt talajvízszint megemelése szintén hathatós víztakarékossági, vízvisszatartási és vízutánpótlási intézkedéseket, összehangolt programot igényel. A mesterségesen kialakított csatornák a kevés csapadékból származó vizet is elszállítják a Dunába. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 24%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 6% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 13% 12% Építőipar 24% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 11% 3% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 18% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 9% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 27% 8% Építőipar 14% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 10% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 5% 3% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 19% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 3.8%, ami 0.5 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 3.8% • Változás 2003-hoz képest 0.5 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az akcióterületen a legnagyobb foglalkoztató a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, gőz-, vízellátás szektor”, de jelentős számú munkavállalót alkalmaz a „Kereskedelem, javítás szektor” is. A legtöbb vállalkozást viszont az utóbbi szektor adja. Ezek között jellemzően kis- és mikrovállalkozások vannak, amelyek jelentős része kényszervállalkozásból alakult át többé vagy kevésbé sikeres vállalkozássá. Jelzi ezt az is, hogy bár a legtöbb vállalkozás ebből a szektorból származik, a foglalkoztatottak száma szerint csak harmadik a sorban. A térségben a harmadik legnagyobb foglalkoztató a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” szektor. Ez egyrészt azt jelenti, hogy az állami szektor sok embernek ad munkát, másrészt fokmérője a térség fejlettségének, hiszen jelzi, hogy nagyon sok közhivatalt, közszolgálatot ellátó dolgozó van a térségben. Az akcióterületen élő aktív korú, álláskeresők száma 2003-2006 között 3%-on stagnált, a tavalyi évben azonban 1%-kal emelkedett. 500 főnél többet foglalkoztató vállalat jelenleg nincs, a 10 legnagyobb vállalkozás az összes munkavállaló 11%-át foglalkoztatja. A legnagyobb vállalatok jelentős hányada az ipari parkokban található. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak két különböző formában jelennek meg: a mezőgazdasági vállalkozás alkalmazottaiként (amely a 4. legnagyobb foglalkoztató szektor), illetve nagy számban őstermelőként. A térség munkaerőpiacán egyszerre többféle feszültség is fennáll. Kedvezőtlen szerkezet, a munkalehetőségek zöme betanított munka, így jelentős középfokú végzettséggel rendelkező kör ingázásra, vagy alacsonyabb képzettséget igénylő munkára kényszerül. Több hagyományos szakmában munkaerőhiány észlelhető, az aktív korú népesség egy része munkaerő-piaci reintegrációra szorul. A következő években a mezőgazdaságból várhatóan kiszoruló aktív korú népesség foglalkoztatása is problémát okoz majd (átképzési programokra is szükség lehet). Jelenleg nem jelentős a felnőttképzés a térségben. A munkaerőpiaci egyensúly megteremtése érdekében átképzésekre, tanfolyamokra lesz szükség. A munkavállalást nehezíti a haránt irányú utak kis száma, illetve a közösségi közlekedés hiányosságai. A roma népességen belül kiemelkedően magas a munkanélküliek aránya, munkaerőpiaci hátrányukat részben alacsony iskolázottságuk, részben az előítéletek és sztereotípiák okozzák. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A nők gyermekvállalás utáni visszatérését a munka világába nehezíti a bölcsődék és a részfoglalkoztatás hiánya. A fogyatékkal élők nehezen találnak munkát, egyrészt a munkába járás fokozottan nehezített a számukra, másrészt még azok a munkahelyek sem akadálymentesítettek, ahol ők is kaphatnának munkát, illetve szinte teljesen hiányzik a távmunka lehetősége. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 7 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 11%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Dabas székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,981 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 11% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • OBO Bettermann Hungary Kft. • Bugyi • 5154 Vasáru-nagykereskedelem • 453 • 7,422,909 • Kereskedelem, javítás 2 • Rega Metall Kft. • Táborfalva • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 246 3 • Her-Csi-Hús Kft. • Hernád • 1512 Baromfihús feldolgozása, tartósítása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 240 • 5,802,722 4 • TAIHO Kft. • Újhartyán • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 200 5 • Realszisztema Dabasi Nyomda Rt. • Dabas • 2222 Máshova nem sorolt nyomás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 170 • 1,879,059 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 7 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Sealed Air Kft. • Újhartyán • 2522 Műanyag csomagolóeszköz gyártása • 150 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Vitafort Zrt. • Dabas • 1571 Haszonállat-eledel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 139 • 3,730,134 8 • Her-Csi-Szolg. Kft. • Hernád • 7412 Számviteli, adószakértői tevékenység • Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás • 130 • 397,951 9 • KINGSPAN Kft. • Újhartyán • 2733 Hidegen alakított acélidom gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 130 10 • Ferro-sped Kft. • Dabas • 6024 Közúti teherszállítás • Szállítási, raktározási, postai és távközlési szolgáltatásokra vonatkozó megoldási javaslatok • 123 • 1,880,572 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A térség vállalkozásai számára meghatározó: Budapest közelsége, a gyorsforgalmi utak sűrűsége, a jó vasúti szállítási lehetőségek, jelentős vállalkozói hagyományok. A térségben összesen 3 144 vállalkozás 18 549 főt foglalkoztat, ez átlagosan 5,9 fős vállalkozási méretet jelent, ami tükrözi a mikro- és kis vállalkozások jelentőségét. A nemzetgazdasági ágazatok közül a vállalkozások számát tekintve a „Kereskedelem, javítás” (727 db, 24%), viszont a foglalkoztatottak száma szerint a „Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás” (5 041 fő, 27%) a legjelentősebb. Ezen túl a „Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy” és a „Kereskedelem, javítás” a legjelentősebb foglalkoztatók. A „Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás”, valamint a „Pénzügyi közvetítés” területén működő vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól. A „Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás” az összes foglalkoztatott több mint 9%-át adja. Az ágazat fontosságát jelzi az őstermelők nagy száma is. A térségben 3 Ipari Park (Dabasi, M5, OBO Ipari Parkok) és számos ipari park címmel nem rendelkező ipari terület segíti a legnagyobb munkáltatók tevékenységét és biztosít lehetőséget további fejlesztésekre. A további bővítésnek a szakképzett munkaerő hiánya szab leginkább határt. A KKV-k jelentősége miatt, azok megtartása és a vállalkozási kedv javítása fontos (pl: a betelepülő vállalkozások számára helyi adókedvezmények biztosítása). A KKV-k számára a nagyvállalatok kiszolgálása és az induló cégek számára kedvező feltételek teremtése nyújthat lehetőséget, amit viszont az „inkubátor-házak, asztalok” hiánya nehezít. A térségben egyre fontosabb szerepet játszanak a szolgáltatások. Különösen a mezőgazdasági tevékenységet támogató szolgáltatások találhatók meg, emellett az idegenforgalmat kiszolgálók is jelentős kört tesznek ki. A gazdasági tevékenységet számos vállalkozás javítással, szervizeléssel, karbantartással, tanácsadással, könyveléssel támogatja. A kereskedelem és a vendéglátás részben a tranzitútvonalaknak (a főutak menti szálláshelyek), részben a lovas és kulturális hagyományoknak (lovaspanziók, lovardák) köszönhetően fejlődött. Ugyanakkor súlyos problémát jelent a meglévő idegenforgalmi szálláshelyek, szolgáltatások elégtelen száma, egyenetlen színvonala, az egységes megjelenés és az információk hiánya. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A kistérséghez kapcsolódóan nem létezik szervezett beutaztatás, nincs térségi, település-, és termékmarketing. A turisztikai vállalkozások általában kicsik és tőkehiánnyal küzdenek. A fejlődés gátját jelentik a szakképzett munkaerő, az alap- és turisztikai infrastruktúra kiépültségének hiányosságai, az idegen nyelvek ismeretének hiánya és a közbiztonság problémái. A térségben kis számban vannak hátrányos helyzetű csoportokat foglalkoztató vállalkozások is. További lehetőséget a KKV-k fejlesztése, a szakképzés bővítése és a helyi gazdasági igényekhez való igazítása, a helyi termékekre építő feldolgozóipar és a helyi adottságokra épülő turizmusban, vendéglátásban rejlő tartalékok kiaknázása jelenthet. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 16 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 16 Sporttal kapcsolatos tevékenység 31 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 39 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 23 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 1 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 12 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 8 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 1 Politikai tevékenység 2 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségben 167 non-profit szerveződés (többségükben egyesületek és alapítványok) tevékenykedik. 70 szervezet kínál rendszeres sport és szabadidős elfoglaltságot. Közel 40 civil szervezet foglalkozik kulturális és oktatási témákkal, több tucat a településfejlesztésben és közbiztonság megteremtésében működik közre. A szerveződések éves költségvetési nagyságrendje lényeges eltéréseket mutat. A saját bevételek megszerzésének módja és eredményessége fejlesztésre szorul. A szervezetek aktivitása kiváló lehetőségeket biztosít arra, hogy a tervezésre kerülő vidékfejlesztési stratégia legtöbb eleme erőteljes civil támogatással valósuljon meg. A polgárőr, vagyonőr egyesületek, a közbiztonsági alapítványok (pl.: Örkényi Polgárőr Egyesület) és az érdekvédelmi szervezetek meghatározó tényezői a helyi mikro- és kisvállalkozások fejlesztésének. Az agrárgazdálkodás civil vonulatát képezik a különféle állatbarát körök és galambász csoportok, köztük a kakucsi V-282 Galambász és Kisállattenyésztő Egyesület. A helyi turizmusfejlesztésében már most is aktív szerepet vállal több civil szervezet. Az Újlengyeli Diáksport Egyesület jelentősége a nemzetközi tapasztalataiban rejlik. A népi hagyományok megőrzésében és átadásában élen jár a hernádi Örökség Egyesület és a dabasi Áldos Egyesület, akik turistákat vonzó produkciókat képesek színpadra állítani. A turisztikai marketing minősége attrakciókkal javítható, ehhez a népzenei területen évtizedes tapasztalattal rendelkező Táborfalvai Közművelődési és Népzenei Egyesület járul hozzá. A környezet megóvása a térségben is elsődlegesen a civilek szívügye. A Homokhátságon széles körű összefogásra van szükség a vízgazdálkodási feladatok komplex megoldása érdekében. Segítséget nyújtanak e feladatban a helyi horgászegyesületek, amelyek szervezettségük és stabil anyagi forrásaik miatt kiemelkednek az átlagból. A környezeti és természeti értékek megőrzéséhez járul hozzá a Tatárszentgyörgyi Gazdakör. Az egészségmegőrzés térségi elősegítése terén már körvonalazódik a civil együttműködés (a Vidék Fejlődéséért Egyesület). A mentálhigiénés zavarok megelőzését az általános iskolában el kell kezdeni, ezért fontos szerep hárul az iskolai alapítványokra (pl.: „Pusztavacs az iskolás gyermekekért" Közalapítvány). A preventív szűrőakciók és felvilágosító kampányok elképzelhetetlenek aktív non-profit résztvevők nélkül (Bugyi, Lakható Környezetért Egyesület). Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Számos sportegyesület, több nyugdíjasklub, alapítványok és a fogyatékkal élők szervezetei is e területen a legaktívabbak. A jobb közösségi közlekedést civil elvárások mentén kell megteremteni. A Bugyi Nagyközségért Közalapítvány egyedi tapasztalatokat szerzett az infrastrukturális beruházások terén, melyeket a helyi közösségi közlekedés fejlesztése terén lehet hasznosítani. A nemzeti identitás megerősítése a roma szervezetek mellett az idegen ajkú kisebbségek civiljeire, köztük a Hercel Sváb Hagyományőrző Egyesületre hárul. Megérett a helyzet az esélyegyenlőség érdekében folytatott szórványos civil tevékenységek egységes kistérségi programba integrálására. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 1,399 fővel nőtt, ami arányosítva 3%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 51,097 51,472 51,859 52,326 52,496 Éves változás 467 170 375 387 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1,399 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 3%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 65%, ami 5 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 11% 13% 6-14 év 65% 60% 15-59 év 18% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a 1-5 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 12% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 32% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 18% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térségi települések többsége azzal az évek óta tartó tendenciával küzd, hogy az alapfokú intézményekbe egyre kevesebb gyermeket íratnak be és a fiatalok elvándorlása, valamint a városiak kiköltözése miatt egyre nő az idősek aránya. Az elmúlt öt évben az elvándorlás közel 6000 fővel csökkentette a lélekszámot. A bevándorlások száma viszont közel 7400 fő volt, de ez a korösszetétel miatt mégsem hozott kedvező változást, mert 103 elvándorolt gyermekre csak 100 bevándorló jutott. A helyi közösségben a csecsemőkorúak aránya 2,96%, a kisgyermekek részaránya is alig haladja meg a 3%-ot. Idősödő térségi társadalmat jelez, hogy a 15-59 év közötti lakosság részaránya 64,95%, és minden ötödik lakos elmúlt már 60 éves. A születéskor várható élettartam a nők esetében jobb, mint a férfiaké, az összlakosságot tekintve átlagosan alig haladja meg a 64 életévet. A közösség két vidéki kisvárosában, Dabason és Örkényben él a térségi lakosok 40%-a. A térségben jelentős számban élnek tanyákon és hiányos infrastruktúrájú lakóhelyeken többszörösen hátrányos helyzetű családok. Ezek a családok legtöbbször a térségben élő romák közül kerülnek ki (A térségben kb. 5000 cigány származású ember él.) Helyzetük javítása a helyi közösség olyan feszítő kérdése, amely hatással lesz a térség demográfiai adatainak jövőbeni alakulására. A gyermekvállalás idejének kitolódása, az egzisztenciális bizonytalanság, valamint a negatív példák (szingli-modell) miatt egyre kevesebb gyermek születik. A természetes szaporodás jelenleg negatív egyenleget mutat, a pozitív vándorlási egyenleg ellensúlyozza a népesség fogyását. A térségi demográfiai irányait minden bizonnyal kedvezően befolyásolja, ha az alábbi kihívásokra megfelelő válasz születik: A helyi lakosság elöregedése a térség egyik nagy kérdése, az egészségügyi ellátást igénybe vevők legnagyobb részét az idős emberek teszik ki, ők szenvednek a leginkább betegségekben vagy élnek fogyatékosként. A fogyatékosok a lakosság 15%-át teszik ki (kb. 8.000 fő). A fogyatékkal élők életvezetésükben nem teljesen szabadok, fokozott figyelmet igényelnek. Még nem tudatosult eléggé, hogy a rendszeres sport mennyire fontos az egészség megőrzése, a betegségek megelőzése terén. A vízben, a levegőben vagy a táplálékban található szennyező anyagok is visszafordíthatatlanul megronthatják az itt élők egészségét. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 A szív- és érrendszeri megbetegedések vannak leginkább hatással a közösség demográfiai folyamataira, a betegségcsoport rendkívüli egészségügyi problémát és halálozási okot jelent. A vidékfejlesztési közösség egyik stratégiai elképzelése, hogy kiemelt hangsúlyt fektet a mentálhigiénés primer prevencióra. A jó mentális egészségnek örvendő lakosság fontos társadalmi, emberi és gazdasági erőforrás. A népesség mentálhigiénés állapotának javítása tehát túlmutat a demográfia és az egészségügy szempontrendszerén. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 15% • Mindhárom mobilhálózat 2 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 9 69% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház • Múzeum Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás • Tartós és átmeneti elhelyezést nyújtó szociális intézmény Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Ipari kamara Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 Az akcióterületen a közműhálózati ellátottság meglehetősen gyér volt a kilencvenes években, mára azonban a térségi együttműködés és a települési erőfeszítések együttesen látványos fejlődést eredményeztek. Valamennyi településen megtalálható, de nem mindenhol kielégítő: a villany, vezetékes ivóvíz, szennyvízhálózat, gáz, vezetékes telefon és kábel TV. Tanyás területeken sok helyen még az alapvető elektromos hálózat is hiányzik. Az életkörülményeket jelentősen rontják a belső közlekedési feltételek, ez gazdaságfejlesztési szempontból is hátrányos. Az M5-ös autópálya az 5-ös és 4-es számú főútvonal külső kapcsolatok terén kiváló közlekedésföldrajzi-potenciált biztosít, de hiányosak a haránt irányú utak. Sok szomszédos település csak jelentős kerülővel, hosszú menetidővel érhető el. A térségi kerékpárút hálózat gerincelemei kezdenek ugyan kiépülni (Dabas), engedélyes tervek sok helyen rendelkezésre állnak, de elérhető forrás hiánya miatt még településközi kapcsolati elemek nincsenek. Ezekre turisztikai, szabadidős és hivatásforgalmi (pl. munkába járás, oktatási, egészségügyi stb. intézmények megközelítése) használat szempontjából is jelentős igény lenne rá. A csapadékvíz-elvezetés számos településen komoly probléma. Bár az akcióterület homokhátságon fekszik, a települések mélyebb területein a nagy intenzitású csapadék elvezetése nem megoldott, s jelentős veszélyt jelent. A csapadékvíz-elvezetést célszerűen össze kell kapcsolni víztározókkal, melyek létesítése (régi tavak revitalizációja) az akcióterület nagy részén vízgazdálkodási, öntözési és turisztikai szempontból is indokolt. A legnagyobb beruházást az állattartóknak kell megvalósítania, hogy megfeleljenek az állategészségügyi és környezetvédelmi előírásoknak, mely feltétele a piaci értékesítésnek. A növénytermesztés legnagyobb gondja az öntözés lehetőségének hiánya, alacsony az öntözhető területek aránya. Az intenzív gazdálkodást folytató kertészeti ágazatokban általában saját fúrt kúttal rendelkeznek. Öntözésfejlesztés, szárazgazdálkodás bevezetése, erdősítés, magas értékű speciális kultúrák (bio, gyógynövény, köles stb.) jelenthetnek alternatívát. A külterületi úthálózat tekintetében egyöntetűen megállapíthatjuk, hogy termékminőséget, gazdálkodást fenyegető mértékben rosszak az utak. Az akcióterület valamennyi településén találhatóak művelődési házak, kulturális létesítmények, ám azok állapota változatos, és ugyanez mondható el az oktatási intézményekről. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A térség valamennyi településén megtalálható háziorvosi rendelő, de a helyi alapfokú egészségügyi szolgáltatási infrastruktúra állapota általában nem kielégítő. A lakosság egészségi állapotának fejlesztéséhez szükséges olyan koncentrált, funkcionális (pl. egészségügyi kommunikációs pont,életház)centrumok kialakítása, melyre olyan alapvető szakrendelések is kihelyezhetők, ahol helyben végezhetők szűrővizsgálatok. A gyermekjóléti, a családsegítő és házi gondozói feladat-ellátásra a társulási forma jellemző. Egy erős vállalkozásfejlesztési intézmény hiánya meglátszik a mikro- és kisvállalkozások jelenlegi helyzetén. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.00 0.35 0.08 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 43% 3% 19% 12% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 1/2 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Bugyi • Nagyközség • 5,111 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 2.46% • 529,199 • 0.000 • 0.011 Csévharaszt • Község • 1,938 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.79% • 430,285 • 0.000 • 0.000 Dabas • Város • 16,231 • 3.82% • 471,743 • 0.209 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hernád • Község • 4,074 • 3.22% • 509,713 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Inárcs • Község • 4,439 • 3.72% • 533,344 • 1.221 • 0.492 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kakucs • Község • 2,714 • 4.50% • 493,605 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Örkény • Város • 4,878 • 4.46% • 369,652 • 0.000 • 0.107 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Települések főbb jellemzői 2/2 Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Pusztavacs • Község • 1,445 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.23% • 500,535 • 0.156 • 0.099 Táborfalva • Község • 3,537 • Közszféra • 4.26% • 436,848 • 0.000 • 0.000 Tatárszentgyörgy • Község • 1,935 • 6.12% • 265,366 • 4.164 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újhartyán • Község • 2,733 • 2.80% • 531,410 • 0.214 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Újlengyel • Község • 1,737 • 3.90% • 405,576 • 0.423 • 0.739 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Vasad • Község • 1,724 • 2.83% • 445,393 • 0.000 • 0.052 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

41. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 1/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A kavicsbányák okozta megnövekedett tehergépjármű forgalom a község utcáin szinte elviselhetetlen életteret eredményezett a por- és a zajszint emelkedés miatt. A balesetek száma folyamatosan nő. A jelentős kertészettel bíró térség értékesítési problémái már-már a létüket veszélyezteti. Nincs átfogó hatástanulmány a bányatavak hatásairól a térség vízháztartására.” • „A településen élők életkörülményeinek javítása érdekében elengedhetetlenül fontos az elkerülő út megépítése, így az ipari park is benépesülhet. A kibányászott bányatavak adta lehetőséget kihasználva rekreációs központok létesítése. Vízi versenysportok meghonosítása érdekében a bányatavak összekapcsolása, egységes vízfelületek létrehozása.” • Bugyi • „Hiányzik az észak-déli közúti átkötés a 4-es és 5-ös út menti települések között, így Csévharasztnak is nehéz Inárcsot, Kakucsot, Bugyit megközelíteni. A közút megépítése után a tömegközlekedés is fejlesztendő. A turistajelzések hiánya akadálya a turizmus tömegessé tételének.” • „Csendes, erdők által övezett, nyugodt település. A főváros és a repülőtér közelségéből számos előnye adódik. Ipari fejlesztésekre lehetőséget biztosító területei vannak. Emellett a környezet óriási lehetőséget biztosít túrák és tájfutóversenyek lebonyolítására.” • Csévharaszt Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

42. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 2/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A tömegközlekedés komoly átszervezésre szorul, amely megnyilvánul a vasúti közlekedés feltételeinek javításában és a buszközlekedés átszervezésében, illetve infrastrukturális állapotának javításában. A megnövekedett városi forgalom miatti közlekedésbiztonsági problémák. A csapadékvíz-elvezetés hiánya.” • „A munkaerő-struktúra tényleges gazdasági igényekhez történő igazítása a szakképző iskola térségi központtá alakításával. Az ipari park térségi jelentőségének növelése. A kedvező földrajzi fekvés és a város kulturális és történelmi adottságai révén turisztikai fejlesztések, szolgáltatások bővítése. A többfunkciós sportcsarnok jobb kihasználása.” • Dabas • „Bár Hernád az ország közepén helyezkedik el és két jelentős főútvonal fogja közre, az autóbusz közlekedés mégis hiányos. A vasúti közlekedés lassú és nem biztonságos. A haránt irányú összekötő utak nincsenek kiépítve. Nagy hátrány, hogy a településnél nincsen lehajtó az M5-ös autópályáról, ezért az emberek mobilitása és a vállalkozások versenyképessége csökkent értékű.” • „A fiatalodó, teljes infrastruktúrával rendelkező település egyik legnagyobb lehetősége Budapest közelsége, amely bár problémát is jelent, lehetőséget nyújt a faluban letelepedő fiataloknak, hogy egészséges környezetben éljenek, mégis a fővárosban vállaljanak munkát. Központi elhelyezkedése, kulturális élete, sok jól működő civil szervezete javítja az itt lakók életminőségét.” • Hernád Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

43. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 3/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Önkormányzati utak aszfaltozásának tempója, önerőből a község nem tudja megoldani, a pályázatok kis szakaszok burkolását teszik lehetővé. Az általános iskola fizikai összevonása: az alsó és felső tagozat a község két távoli pontján működik. Az elavult, korszerűtlen épület felújítása. Cél: költséghatékony működtetés. Korszerűtlen, kis kapacitású óvoda.” • „1. Budapest közúton gyorsan megközelíthető, jó tömegközlekedés. 2. Szabad iparterületek, jó közlekedéssel. 3. M5 autópályára közvetlen lehajtó. M0 és 405 főutak közelsége. 4. Növekvő lakosságszám. 5. Teljesen kiépített közművek. 6. Természetvédelmi körzet határán helyezkedik el a község, nincs környezetszennyező tevékenység a területén.” • Inárcs • „Folyamatosan csökken a munkahelyek száma. Megélhetési gondok,munkanélküliség, amely elsősorban a roma népességet sújtja. Pénzügyi és fejlesztési forráshiány, beépíthető lakótelkek hiánya. A belső úthálózat, a járdák kiépítetlensége, a csapadékvíz elvezetés megoldatlansága. Szabálytalanul kialakult, nagy kiterjedésű hulladéklerakó hely a belterülethez közel.” • „Gazdasági és iparterület kialakítása, mivel Kakucs község Magyarország központi régiójának része, az M5-ös autópálya terület felértékelő hatását élvezi, továbbá jók a közlekedési adottságok Budapest, Dabas és Újhartyán felé, mely a munkahelyteremtésben meghatározó.” • Kakucs Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 4/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A heterogén összetételű népességgel rendelkező városban a munkavállalók alacsony képzettségi szintje meggátolja az igényesebb, nagyobb szakképzettséget igénylő vállalkozások letelepedését, emiatt a vállalkozások betelepülése lassú. Bár helyi piaccal rendelkezik, ez a piac nem ad megfelelő lehetőséget a mezőgazdasági termelők árujának értékesítésére.” • „A jelentős történelmi múlttal rendelkező település nemrégen kapott városi rangot. Jó megközelíthetősége, kiépült infrastruktúrája predesztinálja arra, hogy a mikrotérség központja legyen. Központi elhelyezkedése biztosítja, hogy mind a turisztikai, mind a munkahelyteremtő vállalkozások szempontjából felmerülő lehetőségeit kihasználhassa.” • Örkény • „Elöregedő falu, csökkenő születésszám, amely maga után vonja a vállalkozások számának csökkenését, ezzel elősegítve az elvándorlást és az ingázást. A település zsákjellegénél fogva rossz és szervezetlen a közlekedés. A mart aszfaltos belső úthálózat rövid időn belül meleg aszfalt borítást igényel.” • „Az ország földrajzi középpontja, valamint az Alföld egyik legnagyobb kiterjedésű erdeje jó lehetőséget biztosít a gyalogtúra-, kerékpár- és lovassportnak. Az erdőben lévő jól felszerelt kedvező adottságokkal bíró "Pihenőrét" valamint a NEFAG Zrt. kezelésében lévő "Vadászház" miatt turisztikai szempontból jó lehetőségei vannak a településnek.” • Pusztavacs Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 5/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A heterogén összetételű lakosság miatt nem beszélhetünk tradicionális faluközösségről. A szociális okok miatti beköltözések hátrányosan befolyásolják a lakossági szolgáltatások minőségét és mennyiségét. A lakosság látszámához viszonyítva kevés a helyi munkalehetőség. A településen belüli jelentős távolságok miatt a hosszú önkormányzati úthálózatnak nem megfelelő az állapota.” • „A jó földrajzi fekvés miatt kedvező lehetőségek várnak az idetelepülni kívánó ipari, illetve mezőgazdasági tevékenységet végző kis, közép és nagy vállalatoknak. A település lélekszámához képest jelentős a civil szervezetek száma és aktivitása. Széles a szabadidős tevékenységek tára a horgászattól az off-road-ig.” • Táborfalva • „A települést szinte körülölelő lőtér lezárása, és a lakosság vegyes összetétele, valamint az alacsony végzettségűek magas aránya miatt a munkanélküliek száma magas. Kevés a helyi munkalehetőség, az úthálózat, a járdák kiépítettlensége a csapadékvíz elvezetése megoldatlan. Felújításra vár az óvoda-konyha és a közösségi ház kialakítása.” • „A környezeti adottságok miatt a falusi turizmus és az ezzel kapcsolatos szolgáltatások fejlesztése (szálláshely, vendéglátás, vadásztatás. A falu tradícióit, lehetőségeit kihasználva a hagyományos állattartás és növénytermesztés oktatása, bemutatása. A védett állatok és növények élőhelyének megőrzésével a területek bekapcsolása a turizmusba.” • Tatárszentgyörgy Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 6/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A bölcsődés korú gyeremekek elhelyezése nem megoldott, emiatt szüleik munkavállalási esélyei csökkentek, az óvoda épületének állapota erősen leromlott,felújítása gazdaságtalan.” • „Újhartyán község legnagyobb lehetősége az Ipari Park megléte, amely a kissé elöregedő faluba vonzza a letelepülni vágyókat, illetve fontos még a sváb hagyományok megőrzése, hiszen döntő többségében svábok lakják a települést.” • Újhartyán • „Probléma a tömegközlekedés szervezetlensége, elégtelensége, amely megnehezíti a térségi intézmények elérését, illetve a munkavállalást és a bejáró tanulók közlekedését. Az alapfokú egészségügyi infrastruktúra leromlott állapotú, ez negatívan befolyásolja a településen élők életkörülményeit. A tanyavilág infrastruktúrája hiányosan kiépített.” • „A település lehetősége a környezetéből és adottságaiból fakadó(pl. 49°C-os termálvíz, 16 ha parkerdő) ún. szelíd turizmus fejlesztése. A nyugodt, környezetkárosító tevékenységtől mentes, egészséges lakókörnyezet, a magas szintű szolgáltatások helyi kialakításával vonzó célterülete lehet mind az idetelepülőknek, mind az ideérkező vendégeknek.” • Újlengyel Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Települések egy mondatos jellemzése 7/7 Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Tornaterem és a közösségi terek hiánya, az iskola korszerűtlensége. A közlekedés biztosítása mindenki számára. A termőterületek gyenge minősége, a vidék struktúraváltásának elmaradása. Rossz minőségű járdák, rossz közlekedési feltételek a tanyavilágban. Közterületek élhetőségének hiánya (parkosítás, köztéri játékok, játszótér, fásítás, virágosítás, tanösvény kialakítása stb.)” • „Sportpálya fejlesztése. Vállalkozások fejlődése. A homok gazdaságos művelésének biztosítása, a mezőgazdasági tevékenység hatékonyságának növelése. Turizmus lehetőségének segítése, biztosítása. A főváros közelsége, a repülőtér közelsége, az MO és az elkerülő gyors elérhetősége. A tiszta levegő, a sok erdő. Az országos piros túraútvonal helyi és térségi kapcsolódása, kapcsolatai.” • Vasad • „{TelepulesJell.1.Ny248}” • „{TelepulesJell.1.Ny249}” • {TelepulesJell.1.Nev} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

49. A térségben 7 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 23 db fejlesztési intézkedés tartozik Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztés” • 4 db • 1,787,215 • „A helyi gazdaság hatékonyságának, versenyképességének növelése és diverzifikálása” • 3 db • 1,708,656 • „Környezet megóvása, védelme” • 4 db • 455,200 • „A helyi társadalom megújulásának elősegítése” • 2 db • 426,400 • „Nemzeti és nemzetiségi identitástudat fejlesztése, közösségek közötti kapcsolatépítés” • 3 db • 295,536 • „Egészségmegőrzés térségi elősegítése” • 4 db • 207,500 • „Térségen belüli közlekedési feltételek javítása” • 3 db • 185,533 • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

50. A legtöbb forrás – 802,000 EUR – a(z) Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok és élményláncok kialakítása (pl. kulturális és lovas programok, ökoturizmus, kerékpáros turizmus) fejlesztési intézkedésre lett allokálva Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/7 Fő fejlesztési prioritás: Vonzásadottságokhoz alkalmazkodó fenntartható turizmusfejlesztés Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi adottságokon alapuló értékmegőrző turizmus fejlesztése, turisztikai programcsomagok és élményláncok kialakítása (pl. kulturális és lovas programok, ökoturizmus, kerékpáros turizmus) • 802,000 • A turisztikai fogadóbázis, szálláshely-kínálat differenciált bővítése, fejlesztése és a kapcsolódó szolgáltatások minőségi színvonalának emelése • 511,000 • Helyi, térségi, országos és nemzetközi jelentőségű turisztikai adottságok, kulturális programok és az azok hátteréül szolgáló intézmények (pl. tájház, kulturális és építészeti örökség, szellemi műhelyek, helyszínek) fejlesztése, kiépítése • 302,715 • Egységes térségi arculat kialakítása és az ehhez kapcsolódó turisztikai marketing fejlesztése • 171,500 • {FejlIntForras.4.Int} • {FejlIntForras.4.Forras} • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis