Erőszak a családban

1. Erőszak a családban Takács Judit

2. TEMATIKA 1. A családon belüli erőszak fogalma, rendszere, indítékának modelljei. Az erőszak típusai. 2. Az erőszak történeti, szociális és gazdasági tényezői. 3. Partner bántalmazás, nők elleni erőszak fajtái. 4. Gyermekbántalmazás, elhanyagolás. 5. Szexuális erőszak a családban. Gyermekek szexuális bántalmazása. 6. A családon belüli erőszak és a jogalkalmazás lehetőségei. Jelentési, titoktartási kötelezettség, távoltartás. 7. A családon belüli erőszak megelőzésére irányuló intézkedések. Társadalmi és civil összefogás az áldozatok védelmében.

3. Tények és adatok • Folyamatosan növekszik a vér szerinti hozzátartozók sérelmére elkövetett bűncselekmények száma • Hazánkban minden 2. halállal végződő erőszakos bűncselekmény családi ügy. • Minden hónapban legalább 1 gyermek • Minden héten legalább 1 nő lesz áldozat • Hazánkban több mint 500 ezer nő él állandó fizikai fenyegetettség alatt. • A szóbeli, lelki gazdasági erőszakot elszenvedő nők száma meghaladja az 1 milliót.

4. Tények és adatok • Az UNICEF a gyermekek számára veszélyesebb országok közé sorolta hazánkat. • 100 ezer 15 év alatti gyermekre jutó halállal végződő gyermekbántalmazások száma 1.3 évente • 27 ország közül az 5. helyen állunk • A gyermekek bántalmazásában mindkét szülő kb. egyenlő arányban vesz részt.

5. Nagy a látencia (lappangás) • Az áldozatok nem érzékelik bűncselekményként a családon belüli erőszakot • Tartanak az agresszor bosszújától • Letagadják a bántalmazást a család egységének megőrzése miatt • Emocionálisan és anyagilag kiszolgáltatott az elkövetőnek • Úgy vélik a hivatalos szervek nem nyújtanak hathatós segítséget • Bántalmazott csecsemők, magatehetetlen idősek képtelenek regisztrálható jeladásra

6. Családon belüli erőszak • „Ha valaki a hozzátartozója biztonságát, testi-lelki épségét veszélyezteti vagy károsítja, önrendelkezésében vagy szexuális önrendelkezésében korlátozza, testi erőszakot követ el vagy annak elkövetésével fenyeget, illetve e személy tulajdontárgyait szándékosan tönkreteszi, s ezzel elviselhetetlenné teszi az áldozat számára az együttélést.”

7. Családon belüli erőszak sajátossága • abban a közegben fordul elő, amely méltóságot, egyenlőséget, anyagi biztonságot, pszichikai támaszt, emocionális kötődést kellene, hogy jelentsen a család minden tagja számára • az erőszakot alkalmazó éppen az áldozat férje, élettársa, egyéb hozzátartozója, akinek védelmet, támogatást kellene nyújtania • az elkövető és az áldozat között sajátos érzelmi, családi kapcsolat, valamint a társadalmi konvenciók miatt igen erős a látencia, az áldozatok sokszor titkolják, szégyellik és tűrik az erőszakot.

8. Előzmények • Családon belüli erőszakról a 20. sz. második feléig nem esett szó. • A családi élet a külvilágtól elzártan zajlott. Tiszteletben tartották a magánszférát. • A 60-as években irányult rá a figyelem (feminista csoportok kezdeményezésére)

9. A család funkciói • Önfenntartás, szaporodás, az utódok nevelése, az ismeretek továbbadása. • A tradicionális nagycsalád minden tagja felelős volt a másikért. • Férfi:családfő, kenyérkereső, a külvilág szabályainak átadója, végrehajtója • Nő:feleség, családi kommunikáció, biológiai és érzelmi kötődések fenntartása • Nagyszülők: felhalmozott tudás átadása

10. A ház, mint szuverén terület • A ház már a középkorban is a magán és a nyilvános szféra elkülönülésének határa volt. • A ház („domus”) a legkisebb társadalmi egységet jelentette. • Nem volt tiltott a családtagok egymás sérelmére elkövetett erőszakos cselekmények nagy része. (gyermek testi fenyítése, könnyű testi sértés, férj által elkövetett erőszakos közösülés)

11. Változások • A tradicionális család szétesett. Helyette: atomizált család A családi otthon az együttlétek helyett csupán futó találkozások helyszíne lett. Megváltozott a család szerkezete. A család definíciója ma: „A huzamosabb ideig közös háztartásban, egymással (legfőképpen anyagi, érzelmi) függőségi, bizalmi vagy jogi viszonyban élők közössége.”

12. A helyzet ma: • Magyarországon minden 2. házasság előbb-utóbb válással végződik. • A testi-lelki erőszak egyre gyakrabban jelenik meg családon belül. • A család többé nem a „béke szigete” – helyette gyakran a kegyetlenség és összeférhetetlenség helyszíne.

13. Változás a ‘90-es évek elején • Átalakult a gazdasági szerkezet, sokan kényszerültek pályamódosításra, nőtt a munkanélküliek száma. A magyar gazdaság visszaesett, csökkent a jövedelem. A társadalom átstrukturálódott. Romlott a lakosság többségének közérzete, anyagi- és létbiztonsága. • Kihatott a családok életére. A munkanélküliség, a megoldatlan lakáshelyzet hatásara sokan az alkoholba menekültek. Ez csak elmélyítette a konfliktusokat. Segítette a családon belüli erőszak felbukkanását.

14. Rizikó faktorok • OBJEKTÍV kockázati tényezők: • Egzisztenciális körülmények • A párok munkanélkülisége • Megoldatlan lakáshelyzet • A párok egészségi állapota • Büntetett előélet • Szexuális problémák • Válás

15. Rizikó faktorok • SZUBJEKTÍV kockázati tényezők: • Iskolázatlanság • Féltékenység • Agresszióra való hajlamosság • Érzelmi eltávolodás

16. A családon belüli erőszak indítékának modelljei: 1. Szociális tanuláselmélet – az ember a saját „gyermekkori” családjában tanulja meg hogyan kell viselkedni. A családon belüli erőszaknál kimutatható az INTERGENERÁCIÓS ÁTÖRÖKÍTÉS – ezáltal újratermelődik az erőszak. (A gyerekként bántalmazott fiatal férfiak 2,08-szoros eséllyel, a nők 4,95-szörös eséllyel lesznek bántalmazók saját partnerkapcsolatukban. A szociális tanuláselmélet tehát elsősorban a nők esetében igazolható.) 2. Szociális helyzet és megbirkózási képesség elmélete: A csbe-t két tényező okozza. Egyrészt a szociális és anyagi helyzettel kapcsolatos stressz helyzet, másrészt nincs a családtagoknak ennek kezelésére megfelelő küzdelmi stratégiájuk.

17. A családon belüli erőszak indítékának modelljei: 3. Rendszerelmélet: Az erőszak a családi rendszer működéséből következik. A család, mint „társadalmi rendszer” működése során kiváltja, fenntartja növeli vagy egy-egy adott pillanatban csökkenti az erőszakot. 4. Erőforrás elmélet:Valamennyi társ-i intézmény, így a család is tartalmazza az erőszak bizonyos fokát. Minél több (szociális, anyagi, személyes) erőforrással rendelkezik valaki, annál inkább keresztül tudja vinni akaratát a csoporton belül. Ha azonban kevéssel (pl. a férj alacsonyan iskolázott, keveset keres, nincs tekintélye), kénytelen a dominanciájának látszatát erőszakkal fenntartani.

18. A családon belüli erőszak indítékának modelljei: 5. Csereelmélet: a költség-haszon dimenzióban magyarázza az erőszakot. Eszerint, ha nagyobb a „jutalom” a partner bántalmazása esetén, mint a ráfordítás, akkor megéri így viselkedni. Ha az erőszakos viselkedés kulturális elfogadottságnak, netán támogatottságnak örvend, viszont kicsi a felelősségre vonás és büntetés esélye, az emberek egy része ehhez a viselkedéshez folyamodik. 6. Patriarchátus elmélet: a férfiak hagyományos, családon belüli patriarchális uralmával és a nők alárendelt szerepével magyarázza a családon belüli erőszakot. Itt az erőszak kifejezetten hatalmi kérdés, a nők másodrendű szerepe szinte előhívja az erőszakot. (Maga a társadalom tartja fenn és termeli újra az erőszakot)

19. A bántalmazottak köre • Áldozat lehet: - partner (feleség, férj, élettárs) - szülő - gyermek - testvér - idős hozzátartozó - fogyatékos hozzátartozó - gyengébb,kiszolgáltatottabb rokon A családon belüli erőszak minden társadalmi rétegben és csoportben fellelhető.

20. A családon belüli erőszak formái(Ranschburg) • Pszichológiai erőszak: A lélek kínzása. Kötekedés, fenyegetés, becsmérlés, megalázás. (különösen házastársak között és szülő-gyermek kapcsolatban dívik) Számtalan formája létezik: • Házastársak, partnerek: lekicsinyli, sértegeti a társát, gúnyolódik vele, nevetség tárgyává teszi (pl. külseje, vallása, faji hovtartozása miatt), bántalmazással, veréssel fenyegeti a párját. Azzal fenyegetőzik, hogy elviszi a gyerekeket, vagy hogy öngyilkosságot követ el. • Szülő-gyermek: szeretet megvonás ( a büntetés gyakori módja), vagy a gyermek ügyességének, rátermettségének folyamatos kétségbe vonása.

21. A családon belüli erőszak formái • Fizikai erőszak: A családban megnyilvánuló tettlegesség fogalma.A szülő-gyermek kapcsolatban általában büntetés alakjában jelenik meg. 1000 nő mintegy 13%-a „ismerte be”, előfordult már hogy nagyon megverte a gyermekét. Házasságban vagy élettársi kapcsolatban élő nők legalább 20%-a szenvedett már el fizikai erőszakot házastársától vagy élettársától. Fizikai erőszak az is, ha fegyverrel (például késsel, lőfegyverrel, ne­héz tárgyakkal) fenyegeti vagy bántja. A nő legalapvetőbb jogait megtagadja, mozgásszabadságát, elemi igényeit korlátozza.

22. A családon belüli erőszak formái • Szexuális erőszak:Az elkövető kizárólag férfi (általában a férj, néha az apa vagy idősebb fiútestvér). Olyan szexuális tevékenységre kényszeríti a nőt, amit az nem akar: megerőszakolja vagy intim testrészeit bántalmazza, kényszeríti, hogy másokkal közösüljön. Meggátolja, hogy a nő fogamzásgátló szert, eszközt vagy módszert használjon. Felmérések szerint a nők 7,6%-a szenvedett el házasságában szexuális erőszakot. A nők azonban szinte sosem tesznek feljelentést férjük brutalitása ellen, mert gátolják őket ebben a „férj jogaira vonatkozó” társadalmi előítéletek. A gyermekek szintén nem beszélnek. (irracionális bűntudat, kiszolgáltatottság). A TÁRKI felmérésében a nők 8%-a jelezte, hogy gyermekkorában szexuálisan zaklatták, az elkövető 21%-ban a vér szerinti apa, 11%-ban a nevelőapa volt. Itthoni vizsgálatok eddig nem irányultak arra vonatkozóan, hány kisfiú vált szexuális erőszak áldozatává, de a külföldi statisztikák szerint az áldozatok négyötöde 8-14 éves kislány, egyötöde alacsonyabb életkorú fiú.

23. A családon belüli erőszak formái • Elhanyagolás: A gyermek vagy a családban élő idős, magatehetetlen személy gondozásának, ellátásának, védelmének elmulasztása. A fizikai elhanyagolás elsősorban az alapvető testi-egészségügyi szükségletek kielégítésének elmaradása. Az elkövető „elfelejti” táplálni, mosdatni, gyógyszerekkel ellátni, a gondjaira bízott gyermeket vagy idős személyt. De ide soroljuk a megfelelő ellenőrzés hiányát is, amikor a szülő magára hagyja a gyermekét a lakásban. Ennek hátterében legtöbbször nem a család rossz anyagi helyzete áll, leginkább a közöny, a szeretethiány – gyakran rendszeres alkohol- vagy kábítószer fogyasztás a kiváltója.

24. Az erőszak következményei • Abban a családban ahol bármelyik erőszak jelentkezik nagy az esélye, hogy jelen van már, vagy rövid időn belül jelen lesz a többi típus is. A feleségbántalmazó, egy idő után gyermekeihez, idős hozzátartozóihoz is hasonlóan viszonyul.

25. Az erőszak következményei • Félelem:A legjellemzőbb káros hatás az állandósult félelem. Rettegéssel telnek a napok. A bántalmazott élete teljesen átrendeződik, az lesz a cél, hogy elkerülje az erőszakot, ennek érdekében mindent megtesz (például lemond személyes függetlenségéről). • Egészségkárosodás. Lelki sebek:A bántalmazás tünetei minden esetben intenzívek és hosszú távúak. A félelem, különösen, ha tartós, súlyosan károsítja az áldozat testi-lelki egészségét. Gyengeség, tehetetlenség, megszégyenülés, alacsony önértékelés, bizalomvesztés, reménytelenség érzése, szexuális zavar. Védekezésül a bántalmazott gyakran választja az elkerülést, az emlékezetéből való „kitörlést”, ingerültté, nyugtalanná válik, alvászavara lesz. A bántalmazott titkolja, tagadja érzéseit, szuicid (öngyilkosság) gondolatok foglalkoztathatják.

26. Az erőszak történeti, szociális és gazdasági tényezői

27. Az erőszak mindannyiunkban ott lakozik • Agresszió:olyan nagy energiával, kitartóan végzett viselkedés, amely másoknak való szándékos ártást is tartalmaz. • Erőszak: az agresszió szélsőséges formája, melynek célja, hogy súlyos fizikai ártalmat okozzon. Az embernél a nem önvédelemből végzett agresszív cselekedeteket, antiszociális cselekedetnek tekintjük. Az agresszív viselkedés gyakoriságát, formáit, nagyrészt a tanulás, a tapasztalat és a szociális hatások befolyásolják.

28. Erőszak a Biblia tükrében I. János Pál: „Mivel Isten az embert férfinek és nőnek teremtette egyenlő személyes méltóságot adott nekik és kisajátíthatatlan jogokkal és a személyhez méltó felelősséggel ruházta fel őket.” A történelem folyamán azonban az emberi társadalmak megváltoztatták ezt az isteni elhatározást. A szociális, politikai, gazdasági és vallásos tényezők a férfi uralmi helyzetét biztosítják. Szociális, kulturális meggyőződés, hogy a nőknek kevesebb értéke van, nincs joguk a férfiakat megillető státuszhoz, tisztelethez.

29. Ószövetség Teremtés történet: Ádám – Éva „Oldalborda”– napjainkig helytelen magyarázattal a nő alárendeltségét igazolják vele Pedig a két személy közötti egyenlőséget, méltóság beli azonosságot hangsúlyozza.

30. Ószövetség (Kr.e. 12-2. sz) Utalások a nők siralmas helyzetére:megfosztották őket minden önállóságuktól. A vágy kielégítésének eszközeiként megvetésnek, erőszaknak és rettegésnek voltak kitéve. (Egyedüllét, elhagyatottság, megcsonkítás, halál.) Mózesi törvény – a feleséget a férj tulajdonává tette Feleség (héberül) = „egy férfihez tartozni” Apjuk, fiútestvérük vagy férjük örökös gyámjogot gyakorolt a család nőtagjai felett. Nem tanulhattak, nem szólalhattak meg nyilvánosan.

31. Újszövetség (Kr. u. 65-110.) Utat nyitott a női szabadság és méltóság kibontakozásához. Helyre állította az eredeti rendet: Az ember az Isten képmása, a Teremtővel való egységben a férfiak és a nők egyenlő értékkel rendelkeznek. Jézus felemeli a feleség értékét, egyenlővé teszi férjével. A férj ugyanúgy nem hagyhatta el a feleségét, mint a feleség a férjét.

32. Nők helyzete Őskereszténység Szent Pál:„Nincs többé zsidó, vagy görög, rabszolga vagy szabad, férfi vagy nő, mert mindannyian eggyé lettetek Jézus Krisztusban.” Egyházatyák kora (Kr.u 1. sz-tól a 7.- 8. sz-ig) A nők egyenlőségét hirdető evangéliumi üzenetet elnyomták a nők lealacsonyítását okozó társadalmi előítéletek. Igazolásukra Éva bukását említették, mely az egész emberiséget terhelő következményekkel járt.

33. Nők helyzete Középkor: Az Egyház és az állam egyaránt megengedte a férjnek a felesége testi fenyítését. Szigorúan monogám házasság, kerülve a nemiséget. Aquinói Szent Tamás – a házasságon belüli szüzességet hirdette.

34. Nők helyzete Reformáció: Luther: „Házasság és vallás nem összetartozó dolgok.” Ellent mondtak a középkor dogmáinak. A nő „félreléphetett.” A testi szerelem ugyanúgy megilleti, mint a férfit. Férfi és nő ismét egyenrangúvá vált.

35. Nők helyzete Felvilágosodás: Kettőség jellemzi a kort. Montesquieu magánéletben a nő szerepe az, hogy alárendelje magát a férfinak, ám a közéletet meg kell nyitni előttük: „Ész és természet ellen való, hogy a nő legyen az úr a házban.” Rousseau a nők természetüknél fogva képtelenek a politikai életben való részvételre, és állandó fenyegetettséget jelentenek a társadalmi rendre nézve. Képtelenek érzéseiket és vágyaikat az igazság és a ráció követelményeinek alávetni. A nőkből hiányoznak azok a tulajdonságok, melyek a férfiakat képessé teszik a politikai szövetségbe való belépésre, ki kell őket zárni mind a társadalmi szerzõdésbõl. A nő egyedüli hivatásának a férjhezmenetelt és az anyaságot tartotta. A nőnevelésnek a férfiak igényeit kell szolgálni A nő arra született, hogy alávesse magát a férfiaknak, és eltűrje szeszélyeit.

36. Nők helyzete Francia forradalom: A feminista mozgalmak születésének időpontja. 1790-ben törvénybe iktatják, hogy fiúk és lányok egyenlő arányban részesedhetnek az örökségből. 1792-ben engedélyezik a válást. A forradalom nagyobb szabadságot adott a nőknek, de ez csak átmeneti időszak volt.

37. Nők helyzete Napoleonmegszűntette a nők jogait. Visszaküldte őket a ”konyhába”. A nőkben kizárólag az anyát tisztelte. A férjezett nő, férje, a fiatal lány, apja gyámsága alatt állt. A férj döntött a család ügyeiről. 1826-ban betiltják a válást.(1884-ig) Legjobb helyzetben – jogilag - az egyedül álló nő volt, ő teljes jogú állampolgárként élhetett.

38. Nők helyzete Angol feminista mozgalmak: 1867-es választójogi reform bár leszállította a cenzust, a kispolgárságot és a szakképzett munkások pedig választójoghoz juttatta. A nőket nem. Elkezd szerveződni a szüfrazsett-mozgalom. suffrage – választójog Emily Davison - 1913-ban az epsomi derbi Az I. Vh után a kormány megadta a 30 év feletti nőknek a választójogot, 1928-ban kiterjesztették 21 éves korig.

39. Nők helyzete Magyarország : Az elsők között jöttek létre a magyarországi nőszervezetek. A nőmozgalom a Nők kiáltványa kiadásával indult 1865-ben. Magyarországon a nők1919-benszavazatijogotkaptak, és az első női országgyűlési képviselő 1922-ben foglalhatta el helyét a parlamentben. Ő volt Slachta Margit (1884 – 1974), a keresztény feminizmus irányzatának követője. A keresztény feministák szót emeltek mind a nők sajátos nemzeti és családi értékeiért, mind a nők tanuláshoz és munkához való jogaiért.

40. Nők helyzete A nők történelmét mindig a férfiak csinálták. A nők helyzetéről mindig a férfiak döntöttek. A kultúra kifejezésmódjait a férfiak teremtették meg, a férfiak szemszögéből jelenik meg a mondanivaló. A nők ezt teszik magukévá a szocializáció által. Eltűnt az univerzális ember-fogalom

41. Az erőszak, mint szociális probléma Patriarchátus Ez a társadalmi rendszer támogatja a férfi uralmát. Hatalmat és kiváltságokat ad a férfiak kezébe. Nő alárendeltségét hangsúlyozza, meggátolja a nemek közötti egyenlőséget. Erők egyenlőtlen elosztása. Nőkkel szembeni előnyöket biztosít a férfiak számára – ez ad sokszor magyarázatot az erőszak gyakorlására.

42. Patriarchátus • a férfi természete: erő, racionalitás, tekintély, az érzelmek fékezése • a nő természete: érzékenység, alárendeltség, passzivitás és együttérzés • A férfiakban ez kialakította a felsőbbrendűségük tudatát. A nő alsóbbrendű lény. Így képeznek a nőből áldozatot.

43. Patriarchátus A feladatokat a nem egyenlően osztja szét. - férj feladata: gondoskodás, választott hivatásának élhet • nő feladata: elfogadni a családi feladatokat az anyagi biztonság fejében. Visszavonulni a munkától, korlátozni a tanulásra vonatkozó terveit. A függő helyzet sorsukra hagyja a nőket. Nem biztosítja jövőjüket.

44. Patriarchátus A nők bekorlátozottak bizonyos munkaterületekre. A házimunka ma nem kap elismerést. Az emberek státusza leggyakrabban a jövedelmüktől, hivatásuk fontosságától függ ma is.

45. Az erőszakot erősítő gazdasági tényezők A kapitalista rendszer a patriarchális rendszer támogatója. 1. Hatalomért folytatott küzdelem – verseny, gyengébb alárendeltsége • Egyéni kezdeményezés – a szolidaritás hátrányára • A lehető legmagasabb haszonra törekedni, de nem törődni a a gazdagság igazságos elosztásával. Ez hatást gyakorol a házastársi kapcsolatokra is. A kiszolgáltatott helyzetben lévő dolgozók mérgüket hazaviszik.

46. Az erőszakot erősítő gazdasági tényezők 2. A gazdasági rendszer saját érdekeit segíti elő a nők kizsákmányolásával. (Női, férfi átlagbér különbsége világszerte megközelíti a 40%-ot.) 3. A gazdasági rendszer hasznot húz a pornográfiából Az üzletág 50 billió dolláros forgalmat termel világszerte – nem törődve a nők lealacsonyításával, megvetésével. 4. A gazdasági rendszer üzletet csinál az erőszakból. Fegyverkereskedelem, háború, erőszakos játékszerek. Bűnügyi módszereket tanácsol a konfliktusok rendezésére. A kommunikáció eszközeivel azt az érzetet kelti, hogy az erőszak a hétköznapi élet része.

47. A férfiak erőszakos viselkedése,mint a társadalmi intézmények terméke Egger: Intézmények bátorítják és legitimálják az erőszakot 1. Alapcsalád – rizikófaktor, ha a gyermek tanúja, szenvedője a csbe-nak.(Akiket megvertek 50% az esélye, hogy megverik a feleségeiket. Az agresszív férfiak 52%-át bántalmazták gyermekkorában) 2. Korcsoport – óvodától kamaszkorig fiú csoportosulások, lányok kizárása, megvetése 3. Hadsereg – összekapcsolja a férfiasságot az erőszakossággal 4. Média – a férfiaknak a nőkkel szembeni erőszakos viselkedését mutatja 5. Pornográfia – összekapcsolja az erőszakot a szexualitással. A férfiak erőszakos magatartásformáit támogatja.

48. Erőszak, mint egyéni probléma • Az erőszakot kiváltó tényezők: • alkoholizmus (az asszonyverés 50%-a alkoholfogyasztással kapcsolatos) • kábítószerek használata • munkanélküliség • szegénység • szülőktől származó alap-beállítottság • - szociális körülmények

49. Kialakult tradíciók is segítik a nők bántalmazását. „Pénz számolva, az asszony verve jó” Meg kell változtatni a nőkkel kapcsolatos hagyományos elképzeléseket, mert ezek táplálják a családon belüli, nők elleni erőszak jelenlétét.

50. Nők elleni erőszak, partner bántalmazás „Az emberölések egynegyedét, a testi sértések 50%-át mindenütt a világon a családon belül követik el, az áldozatok többsége nő.” (United Nations Publications)