IMMUNOLÓGIA

1. IMMUNOLÓGIA AZ EMBERI IMMUNRENDSZER FELÉPÍTÉSE, MŰKÖDÉSE Forrás: egeszseg.bdf.hu/.../2_IMMUNOLOGIA.pps

3. Alapfogalmak • Antigén – a szervezetbe bejutó sejtes vagy solubilis idegen struktúrák, amelyek immunreakciót váltanak ki • Antitest – az antigénekkel szemben termelődött fehérjék (immunglobulin) • Humorális immunválasz – az antigénekkel szemben immunglobulinok képződnek • Cellularis immunválasz – az antigénekre specifikus aktivált Teff sejtek keletkeznek

4. A szervezet védekező mechanizmusai • Cél: az antigének eltávolítása • Immunválasz: a felismert antigén ki-küszöbölése (semlegesítés és lebon-tás) • Az antigén eltávolítás szakaszai: • Felismerés • Védekező erők mozgósítása • Tényleges kiküszöbölés folyamata

5. A védekező mechanizmus antigénrespecifikus elemei • Antigénre specifikus sejtes elem a lymphocyta Felszínén az antigén felismerésére alkalmas receptorkészletet hordoz • Az antigénre specifikus humorális faktorok az immunglobulinok

6. A védekező mechanizmus antigénrenemspecifikus elemei • Antigénre nem specifikus sejtes elemek a különböző típusú phagocytáló sejtek és a természetes ölő (NK) sejtek • Az antigénre nem specifikus humorális faktorok a citokinek és a komplement-rendszer

7. ANTIGÉNEK, ANTITESTEK

8. AZ IMMUNGLOBULIN MOLEKULA

9. VÉDEKEZŐMECHANIZMUSOK

10. NEM SPECIFIKUS VÉDEKEZÉS

11. GYULLADÁS

12. AKUT FÁZIS REAKCIÓ

13. A KOMPLEMENT RENDSZER AKTIVÁLÓDÁSA • Klasszikus út • Antigént hordozó sejthez kötődő specifikus immunglobulin indítja el az aktiválódást • Alternatív út • Egyes mikroorganizmusok felszínén előforduló aspecifikus szénhidrát komponensek indítják el az aktiválódást

14. A KOMPLEMENT RENDSZER AKTIVÁLÓDÁSA alternatív út klasszikus út

15. FEHÉRVÉRSEJT-KÉPZÉS

16. PHAGOCYTOSIS

17. NYIROKSZERVEK

18. A NYIROKSEJTEK EREDETE:T- és B-sejtek

19. LYMPHOCYTA TÍPUSOK

21. ANTIGÉN PRESENTÁCIÓ I.

22. ANTIGÉN PRESENTÁCIÓ II.

23. CELLULÁRIS és HUMORÁLIS IMMUNITÁS KAPCSOLATA

24. B-sejtes immunválasz

25. AZ IMMUNOLOGIAI MEMÓRIA KIALAKULÁSA

26. MESTERSÉGES VÉDŐOLTÁSOK

27. Vannak olyan betegségek, amik kijátsszák az immunrendszer működését, vagy olyan súlyosak, hogy a szervezet képtelen megbirkózni velük. Ilyenkor mesterséges immunitás kialakítása szükséges. Ennek eszköze a védőoltás. A védőoltás során vagy kész antitesteket juttatnak a szervezetbe, vagy legyengített kórokozókat, melyeket az immunrendszer könnyen legyőz; így a betegség tünetmentesen játszódik le, viszont a szervezet megjegyzi a kórokozókat, és később "erős" példányaik ellen is tud védekezni. • A kész ellenanyagot akkor használják, amikor az egyén már megfertőződött, de még nem rendelkezik a betegség elleni immunitással. Az ellenanyagot egyszerű és jól bevált módszerrel készítik: az adott immunogénnel megfertőznek egy nagyobb testű állatot, általában szarvasmarhát. Az állatban lejátszódik a védekezés, de nagy tömege miatt nem produkál tüneteket. A védekezési folyamat végén vért vesznek a fertőzött állattól, s ez a vér tartalmazza az ellenanyagot.

28. Az immunrendszer fokozott (és „kisiklott”) működése okozza az allergiás reakciók kialakulását. Az allergia kialakulásában az adott egyén genetikai adottságai mellett a környezeti tényezők és az immunrendszer szabályozó működésének zavarai is szerepet játszanak. Az allergiás reakció kulcsszereplői a vérben található basophil leukociták és az elszórtan a test minden részében jelen lévő úgynevezett hízósejtek, valamint az allergén hatására termelődő jellegzetes IgE- típusú ellenanyag molekulák. Az allergén hatására az IgE ellenanyag közvetítésével aktiválódnak a sejtek, ami az allergiás reakció jellemző tünetei okozó anyagok kiszabadulását eredményezi a sejtekből.

29. Túlérzékenységi reakció ANAPHYLAXIA