Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

1. Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban Bartha Lajos 2012. december 13.

2. Bizalom és pénz • A 2008-as pénzügyi válságig egy bank számára a másik bank volt a legjobb adós, • de a Lehman-csőd alapvetően rendítette meg a pénzügyi intézmények egymásba vetett bizalmát (senki nem tudta, hogy a másik bank mennyi, a Lehman által kibocsátott értékpapírral rendelkezik). • Ezt még a magyar bankok is megérezték, és a jegybanknak kellett közbeavatkoznia, megállapodásokat kötve a svájci jegybankkal és az EKB-val. • A pénzügyi szolgáltatások alapköve a bizalom. • A jegybankok és a pénzügyi felügyeletek alapvető feladata ezért az, hogy a pénzügyi intézményekkel szemben (megalapozott) bizalommal legyen mindenki. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

3. Bizalom és pénzforgalom A pénzforgalom területén: • Valós idejű rendszer üzemeltetésével biztosítjuk azt, hogy a bankok csak rövid ideig legyenek egymással szemben bármilyen kitettségben. • A DVP elv biztosítja azt, hogy az értékpapír tranzakciók csak akkor teljesüljenek, ha a pénz és az értékpapír is rendelkezésre áll. • A felvigyázási tevékenység biztosítja azt, hogy az elszámolás-forgalmi rendszerek biztonságosak, kockázatmentesek és hatékonyak legyenek (ezek jól vizsgáztak a válság során). • Az MNB szabályozza a fizetési módokat és helyszíni ellenőrzéssel biztosítja azok betartását. • Igyekszünk olyan elemeket beleépíteni a szabályokba, amelyek az ügyfelet védik, ezáltal erősítik a kézzel nem fogható „virtuális” pénzbe vetett bizalmat. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

4. Bizalom és biztonságérzet • A készpénzmentes (elektronikus) fizetési megoldások elterjedésének gátja lehet, ha nem tartják elég biztonságosnak, ha nem ismerik a jogaikat, teendőiket visszaélések esetében. • Mendemondák, negatív sajtóhírek befolyásolhatják a használatot (pl. bankkártyákkal kapcsolatban mindennaposak). • A nemzetközi szakirodalom nem egységes abban a kérdésben, hogy a fogyasztók biztonságról alkotott képe hat-e, s ha igen, hogyan és milyen mértékben az egyes fizetési megoldások választására.  idén tavasszal ezerfős mintán reprezentatív közvélemény-kutatás Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

5. Az egyes fizetési megoldások közötti választást meghatározó főbb tényezők A biztonságérzet a fogyasztó saját, szubjektív érzékelése azzal kapcsolatban, hogy mennyire tart attól, hogy (anyagi) kár éri az egyes fizetési megoldások használata során. A biztonságérzet független attól, hogy a jelenlegi technikai fejlettségi szint mellett a szakemberek melyik fizetési megoldást tartják biztonságosnak. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

6. Az elektronikus fizetési megoldások biztonságosak • A felmérésben megkérdezettek kevés elektronikus fizetési megoldáshoz kötődő konkrét káreseményről számoltak be, ugyanakkor az MNB statisztikái még a kapott válaszoknál is egy nagyságrenddel kisebb értéket mutatnak. • A lebonyolított összes fizetési művelethez képest a bankkártyákkal, az internetbankkal, a telebankkal és a mobilbankkal kapcsolatos tényleges visszaélések éves aránya összességében a vizsgált időszakban (2007−2011 között) igen alacsony szinten, 0,003 százalék körül ingadozott. • Az elektronikus fizetési megoldások a statisztikák alapján nagyon biztonságosnak tekinthetők. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

7. Mennyire tartja Ön biztonságosnak? Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

8. A bankkártyahasználat biztonsága • A megkérdezettek 64%-a nagyon, vagy inkább biztonságos megoldásnak gondolja. • 21% közepesen biztonságosnak véli. • Csak 7% véli úgy, hogy inkább nem vagy egyáltalán nem biztonságos. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

9. Az egyes fizetési megoldások biztonságérzete és ismertsége Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

10. Az egyes fizetési megoldások biztonságérzete és használata Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

11. A bankszámlahasználat mellőzésének okai Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

12. Az internetbank mellőzésének okai Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

13. Az internetes vásárlás során az elektronikus fizetés mellőzésének okai Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

14. A különböző fizetési megoldások biztonságos használatával kapcsolatban kitől szeretne tájékoztatást? Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

15. Főbb következtetések Elsősorban nem biztonsági okai vannak az elektronikus fizetési megoldások kevésbé intenzív használatának... ...ugyanakkor a biztonsági félelmek szerepe nem hanyagolható el teljesen, különösen az internetes fizetési megoldások esetében. A biztonságérzet az ismertséggel van kapcsolatban, az egyes fizetési megoldások biztonságának megkérdőjelezése elsősorban ismerethiányból fakad. Azokat a megoldásokat tartjuk biztonságosabbnak, amelyeket ismerünk és használunk. Így az elektronikus fizetési megoldások használatát a hozzájuk kapcsolódó ismeretek (ideértve a biztonsági ismereteket is) bővítésével lehet elérni, ezzel a használók biztonságérzete is magasabb lesz. A lakosság az ismeretek bővítését elsősorban a számlavezető bankoktól várja. A személyes jó példa ösztönöz a használatra (fókuszcsoportos beszélgetések tanulsága). Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

16. Ajánló • A felmérésről további részletek: Divéki Éva−Listár Dániel: Biztos, ami biztos! A magyar lakosság vélekedése a fizetési megoldások biztonságáról (MNB-szemle, 2012. október) www.mnb.hu Kiadványok / MNB-szemle Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

17. Helyi pénzek Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

18. Mi a helyi pénz kezdeményezések célja? • „Kevés a pénz a gazdaságban” • A helyi termelőket, kereskedőket kell segíteni, mert így helyben marad a pénz • Ugyanolyan biztonságos, mint a készpénz Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

19. Segíti-e a „helyi gazdaság” fejlődését a helyi pénz? • A helyi pénz utalványok nem teremtenek többlet-likviditást, a fogyasztók kezében nem lesz több érték, nem tudnak többet költeni. • A kevés a pénz a gazdaságban ebben az értelemben a mai pénzrendszerben nem igaz (a nemesfém-pénzrendszerben, háború esetén fordult elő) • Németországban nagyon sok helyi pénz kezdeményezés van (ezek érték-csökkentéssel ösztönöznek fogyasztásra), a német jegybank is foglalkozott vele. A Bundesbank tanulmánya szerint elhanyagolható a kibocsátás és jóléti veszteséget okoz. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

20. Segíti-e a „helyi gazdaság” fejlődését a helyi pénz? • A GIRO forgalmi adatok alapján az átutalások átlagosan 40%-a helyi, 50%-a 50 km-en belüli. • Amerikai tanulmány alapján a bankjegyek 50-70%-a nem kerül 10 km-nél távolabb a korábbi megfigyelés helyétől két hét alatt, • de „józan paraszti ésszel” is belátható, hogy az emberek tipikusan helyben költik el a pénzüket. Másfelől az, hogy helyi boltban költik el a pénzt, az nem jelenti azt, hogy helyben is marad: • a boltban kapható áruk nagy része nem helyi termék (Boci csokit nem gyártanak Sopronban vagy Veszprémben) • helyi pénzzel lehet venni külföldi terméket (tej, alkohol) • Ahhoz, hogy egy bolt a helybelieknek árkedvezményt adjon, nem kell utalvány, továbbá ez csak az adott településen belüli boltok közötti választást befolyásolja. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

21. Magyar termékek a magyar boltokban? Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

22. Az élelmiszer és háztartási vegyi áru, valamint kozmetikum kis- és nagykereskedelmi vállalatainak forgalom szerinti rangsora 2010-ben. (Milliárd forintban) Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

23. Az MNB által azonosított kockázatok és javaslatok • A kibocsátók a helyi pénzt utalványként kommunikálják a hatóságok, de a lakosság felé azt hangsúlyozzák, hogy ez igazi pénz. Az utalvány úgy is néz ki, mint egy bankjegy, ami megtévesztő lehet a lakosság számára. Legyen erre a tevékenységre vonatkozó szabályozás. Legyenek formai követelmények a kibocsátott utalványra vonatkozóan • Ha valaki más pénzét kezeli, akkor közel hasonló feltételekkel tehesse azt, mint a Hpt. alá tartozó más szervezetek Az ügyfelektől kapott pénzt kötelezően biztonságos eszközökben (pl. állampapírban kelljen tartani), hogy a kibocsátó vagy annak bankjának csődje esetén se károsodjon senki. Az utalványt lejárat után 6 hónapig még kötelező legyen visszaváltani Üzlet és díjszabályzat módosítás 3 hónapra előre történjen és közzé kelljen tenni. Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

24. Az MNB által azonosított kockázatok és javaslatok • A helyi pénz nem ugyanolyan technológiával készül mint a bankjegy (nem is bankjegypapírra), a BTK szerint sem számít bankjegyhamisításnak („csak” csalásnak), ezért elterjedés esetén különösen ki van téve a hamisítás veszélyének • A kibocsátók a lokálpatrióta érzelmekre alapoznak MNB nem kívánja korlátozni a helyi összefogásokat, deazt elvárja, hogy ezek ne tévesszék meg a jó szándékú helyi lakosokat Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

25. Ajánló • A helyi pénzről további részletek: Helmeczi István Nándor–Kóczán Gergely: A „helyi pénznek” nevezett utalványokról (MNB-szemle, 2011. április) www.mnb.hu Kiadványok / MNB-szemle Bartha Lajos: Bizalom - kulcskérdés a pénzforgalomban

26. Köszönöm a figyelmet!