500 likes | 629 Views
Zentai Zoltán. 2. előadás A talajképző tényezők. Talajképző tényezők :. Dokucsajev (1846-1906) Földtani tényező Éghajlati tényező Biológiai tényező Domborzati tényező Idő tényező Emberi v. antropogén tényező. Földtani tényező. „amelyből és amelyen a talaj kialakul” aktív hatás
E N D
Zentai Zoltán 2. előadás A talajképző tényezők
Talajképző tényezők: • Dokucsajev (1846-1906) • Földtani tényező • Éghajlati tényező • Biológiai tényező • Domborzati tényező • Idő tényező • Emberi v. antropogén tényező
Földtani tényező „amelyből és amelyen a talaj kialakul” • aktív hatás kéregmozgás: orogén epirogén emelkedés erózió, sugárzás, talajvíz stb. süllyedés akkumuláció, stb. talajvíz: felszíni vizek: „Nílus”
passzív hatás: Talajképző kőzet fizikai, kémiai tulajdonságai, ásványos összetétele. A talajképződés kiinduló elemösszetételét jelenti. Geokémiai anomáliák (pl. só domok, Irán, Kazahsztán stb.)
Fizikai tulajdonságok: tömör – laza Tömör kőzet pl. márga csernozjom szelvénye 30-70 cm Laza kőzet pl. lösz csernozjom szelvénye 200 cm Mészkövön rendzina Laza meszes kőzeten humuszkarbonát szemcseméret Mállékonyság Élőlények megtelepedése Vízgazdálkodás rétegzettség
tufa, tufit Pl. riolittufa • Magmás kőzetek. • Vulkáni kőzetek. • mélységi m. • Pl. gránit vulkáni pl. riolit
Üledékes kőzetek: Tufák Törmelékes Vegyi Biogén Szerves Az üledékes kőzetek mennyisége a legkisebb a földkérget alkotó kőzetek közül, talajtani szempontból mégis kiemelkedő jelentőségűek. A Kárpát –medencében a talajok 98%-a üledékes, 1,75%-a magmás és 0,25%-a metamorf anyakőzeten képződött. Ű DE! a talajásványok 95 %-a magmás ásvány 5% üledékes és metamorf ásvány
Évi kb. 3 milliárd t. tufa Ismétlődő kitörések, eltemetett talajszintek. (Indonézia, Fülöp sz. Jáva, Chile) Andosolok • Tufák: Vezúv (1631, 1749, 1872, 1900, 1929) Hargita (pliocén)
Törmelékes üledékes kőzetek: • Homok: 2,00 – 0,02 mm között. • Lösz: 0,02 – 0,002 mm között. • Kvarc 45-50% • Földpát 15-20 % • Csillám 10 % • Kalcit 10-15 % • Agyagásvány 15 % • Amfiból 1-2 % • Biogén üledékes k.: • Mészkő, dolomit • Kevés elem, kristályosodottság, szennyeződés, közbetelepülés, képződési környezet stb. • Szerves üledékes k. • tőzeg
Metamorf kőzetek: • összetétel • Szerkezet Ásványi talaj: ha a talaj tömegének több mint 93 %-át szervetlen alkotók adják. Kőzethatású vagy litomorf talaj ha a talajképződés folyamatára döntő befolyást gyakorol az alapkőzet pl.: rendzina, ranker, nyirok
Éghajlati tényező • Közvetlen hatás • Közvetett hatás • Napenergia • Napfénytartam • Hőmérséklet • Párolgás • Csapadék • Szél
Napenergia • Befolyásolja: • a földrajzi szélesség (3 fokonként kb. 200-250 MJm2 a változás) • A felhőzet (végső soron a tengerektől való távolság, és az uralkodó szélrendszerek viszonya) • Napfénytartam • 4450 óra/év Magyarországon 4200 -4700 MJm2
A globálsugárzás (MJ/m2) átlagos évi összege Magyarországon (2000-2009)
Az évi átlagos napfénytartam (óra) Magyarországon az 1971-2000 közötti időszak alapján
Hőmérséklet: • Közép érték • Járás • Szésőségek • kémiai folyamatok /jelleg, irány, sebesség/ • Vegetáció • Biogén folyamatok /működés intenzitása, periodicitása/ • Inszoláció • Fagyváltozékonyság • Szekunder ásványok képződése
Párolgás • Arid • Szemiarid területek • Száraz kontinentális • Só felhalmozódás • Sivatagi kérgek • Szikesedés • Szél: (nagy szélgyakoriságú helyeken illetve időszakokban) • Közvetlen hatás • Finomfrakció áthalmozása • Defláció • Szélverés • Közvetett hatás: - növeli a párologtatást
Hőmérséklet • Domborzat • Földtani felépítés • Növényzet • Csapadék eloszlás • Maga a talaj • Beszivárgás • Lefolyás • Párolgás • Csapadék: • Mennyisége • Eloszlása • Intenzitása • Szélsőségei
Havi csapadékösszegek 2003-ban és az 1961-1990-es átlagértékek (mm)
A különbözõ küszöbértékek fölötti csapadékú napok száma (országos átlag) 2003-ban
Biológiai tényező: EDAFON Talaj tömeg 0,5%-a Talajképződés nélkülözhetetlen feltétele • Talaj élővilág 2/3 magasabbrendű 1/3 alacsonyabbrendű • fajszám – egyedszám • 1014 baktérium • 1011 gomba • 108 alga • 108 ostoros • 106 csillós • 30 000 televény féreg • 100 db földigiliszta
Szerves anyag biztosítása (alomtakaró) • Humusz mélybekeverése • Levegőztetés • Szerkezet alakítás • Humuszképződés előkészítése • Szerves anyag átalakítás (humuszképződés) • Makro flóra: • Erdő gomba fulvosavak • Láp anaerob szerves anyag felhalmozódás (Aerob körülmények, oxidáció, kondenzáció, KOTU) • Rét aerob és időszakosan anaerob körülmények anaerob bakteriális lebontás himatomelánsavak • Sztyepp aerob bakteriális lebontás huminsavak
Mikro flora szerepe: (baktériumok, sugárgombák, gombák, algák) • Cellulóz bontás • Tápanyagforgalom (nitrogén) • Mikro fauna: (ostorosok, gyökérlábúak, csillósok) • Szerves anyagpótlás • Baktériumszám egyenúlyban tartás Talajuntság! • Makro fauna:(fonalférgek, kerekesférgek, sertelábúak) szerves anyag aprítása szerkezeti elemekké alakítás (földigiliszták) porozitás Víz, levegő gazdálkodás Gerincesek: KROTOVINÁK
Domborzati tényező: • Lejtőkitettség (expozició) • I-III. igDNY-i • IV-VI. ig DK-i • VII.-XII. igDNY-i Nedvesség eloszlás, hő ingadozás, Völgyi hatás Luv oldal – leeoldal (szél felöli, szélárnyékos) • Lejtő meredekség • Tengerszint feletti magasság (vertikális zonalitás) • 1000m /333 mm csapadék/év /5,5 C (Kárpátok) /85 Hgmm
Kárpátok vertikális növényzeti és talaj zonalitása9 • 100-700 m (tölgyes társulások) agyagbemosódásos barna erdőtalaj • 700-1100 m (bükkösök) podzolos barna erdőtalaj • 1100-1700 m (fenyvesek) hegyipodzol barna erdőtalaj • 1700-2000 m (törpe fenyves) alhavasirétipodzol barna e.t. • 2000-2200 m (havasi rétek) havasi rétitalaj • 2200 m felett (növénytelen) köves sziklás váztalaj
Relief energia (m/km2) • Makro relief /hegység, dombság, síkság/ • Magashegységekben 1000 – 2500 m/km2 • Mo. Északi-középhegység 350 – 400 m/km2 • Síkságok 1-2 m gyakran néhány dm • Mikro relief • Szikesek padkásodása • Feltöltött folyómedrek
Idő tényező ( talajok kora) • Különböző földrajzi helyeken más és idő áll potenciálisan rendelkezésre a talajképződéshez. • Afrika szavanna területein akár több millió éve folyamatos lehet a talajképződés • Európa északi részén a jégtakaró visszahúzódása után kezdődhetett meg a talajképződés (kb. 10 000 éve) • A Vezúv Kr. U. 79 től
Talajok abszolút kora: • Talajok relatív kora: „A talajképző folyamatok időben lejátszódó és folyamatosan módosuló egyre bonyolultabbá váló strukturálódó folyamatok.” • Paleotalaj • Reliktum talaj
Antropogén tényező • Talaj termékenységnek megőrzése, fokozása. • Talajpusztulás elleni védekezés • Tápanyag utánpótlás • Káros talajtani tulajdonságok javítása • Kedvező vízzel látás stb. • Kedvezőtlen hatások • Közvetlen hatások: • Művelt, megművelhető területek csökkenése • Talaj degradáció • Talajpusztulás • Másodlagos szikesedés • Talajsavanyodás • Fizikai degradáció • Talajszennyezés
- Közvetett hatások: • Atmoszférán keresztül: • Makro és mikroklímára gyakorolt hatások pl. szél (erdő telepítés, erdőirtás) • Kémiai összetételre gyakorolt hatás (CO2, CH4, SOx, NOx, Radioaktív aktív anyagok) • Lebegő anyag megváltoztatása (por, aeroszol) • Hidroszférán keresztül: • Globális tengervízszint változás • Talajvíz szint megváltoztatása • Talajvíz összetételének a megváltozása • Édesvizek megváltoztatása • Litoszférán keresztül: • Redoxiviszonyokban előidézett változások • Só mozgás, só mérleg, és só felhalmozódás változások • Nehézfém és egyéb ipari szennyezők kibocsátásával. • Bioszférán keresztül: • Természetes növénytakaró módosítása • Bozót, erdő, szavanna felégetése • Bioszféra kapacitásának a túlterhelésével