Az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása

1. Az áruk, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlása A piaci integráció szakaszai az Európai Unióban1 A négy szabadság tartalma2 Forrás:(1) Kengyel Ákos, egyetemi adjunktus, Jean Monnet professzor előadása „A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása” címmel(2) Dr. Dubeczné dr. Károlyi Éva előadása a pécsi kodifikátor képzésen „A közösségi jog és azönkormányzati rendeletek kapcsolata” címmel. Ponácz György Márk SAKK-tréner Győr 2005. szeptember 28.

3. Piaci integrációs formák lépcsőfokai • Preferenciális övezet • Szabadkereskedelmi övezet • Vámunió • Közös piac • Egységes piac • Gazdasági és monetáris unió • Politikai unió

4. A világ népessége 1960-2002. (millió fő)

5. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN Az integrációs szakaszok megvalósulása Római Szerződés: cél a négy szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése • négy szabadság: áruk, szolgáltatások, tőke, munkaerő szabad áramlása, illetve mozgása a tagországok között • fokozatosan kívánták elérni: első lépés a vámunió megvalósítása volt, amire 12 évet irányoztak elő, végül másfél évvel korábban, 1968. július 1-re megvalósult

6. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN A vámunió következtében jelentős nyereségeket vártak • nagyobb piaci tér  optimális termelési méretek  méretgazdasági előnyök, • intenzívebb verseny  hatékonyság növelése  termelési költségek csökkentése, • munkamegosztásból származó hatékonysági és jóléti előnyök (komparatív előnyök  specializáció és kooperáció) kiaknázása,

7. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN • vállalatok számára kedvezőbb feltételek egymás piacain, fokozottabb védelem a külső verseny-társakkal szemben, • a vállalati szféra transznacionalizálódása, • fogyasztók számára pozitív hatások: alacsonyabb költségek és növekvő hatékonyság miatt az árak mérséklődnek, szélesebb választék, • a tagországok makrogazdasági teljesítménye javul: gyorsabb műszaki haladás és gazdasági növekedés, javuló egyensúlyi feltételek és foglalkoztatottság.

8. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN A közös piac a gyakorlatban még sokáig nem valósult meg • a tőke és a munkaerő mozgása előtt álló adminisztratív (jogi) és közgazdasági akadályok jelentős része fennmaradt: • nemzeti műszaki, egészségügyi, környezetvédelmi, stb. szabványok, normák, előírások, • gazdaságpolitikai különbségek (pl. eltérő adópolitika) • A munkaerő objektív okok miatt is rendkívül immobil

9. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN • a szabadkereskedelem létrejötte miatt a tagországi tőke- és munkaerőmozgás nem volt annyira fontos még (a kívülálló országok számára volt érdekesebb, hogy a vámfalon belülre kerüljenek) • a kedvezőtlen világgazdasági változások hatására is elterelődött a figyelem a közös piac megvalósításáról • a közös piac tényleges magvalósításáról a ‘80-as évek elején kezdtek el újból gondolkodni  az egységes belső piac kiteljesítésének programja

10. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN Az egységes belső piac kiteljesítése 1985. június: az Európai Tanács milánói ülése • elfogadták a Bizottság által készített, 286 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet • a szükséges intézkedések végrehajtásának határideje 1992. december 31. volt • cél a négy szabadság elvének a megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül

11. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN Fizikai akadályok: • árumozgás határokon történő ellenőrzése • személyek mozgása (Schengeni Egyezmény) Technikai akadályok: • szabványok, normák, előírások kérdése (kölcsönös elismerés elve, egységesítés területei) • közbeszerzések piacának liberalizálása • szolgáltatások piacának liberalizálása Fiskális akadályok: • gazdaságpolitikai akadályok (adópolitika, állami támogatások, árfolyam-politika) • adókulcsok harmonizálása (fő ÁFA-kulcs lehetőleg 15%)

12. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN „A pénz integrálja igazán a piacokat”  Gazdasági és monetáris unió Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pénzügyi (árfolyam-politikai) együttműködésre • 1969-70: ún. pénzügyi tervek (Werner-jelentés) alapján az árfolyam-mozgások egymáshoz kötése • 1979. március 13.: Európai Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)

13. A PIACI INTEGRÁCIÓ SZAKASZAI AZ EU-BAN • 1991. december 10-11.: Maastrichti Szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakaszban az egységes valuta bevezetése • 2002. március 1.: az euró kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagországban

14. Az egységes valuta bevezetésének előnyei • 1. Közvetlen tranzakciós költségek csökkenése, • 2. Árfolyamkockázatok kiküszöbölése, • 3. Árak összehasonlíthatósága, • 4. Integrált pénzpiac

15. A „TECHNOLÓGIAI RÉS” Az európai integráció egyik alapvető motivációja a „technológiai rés” áthidalása az USA-val, majd később Japánnal és az újonnan iparosodott országokkal szemben • A „technológiai rés” széles értelemben fejlett-ségi szintkülönbségként, illetve lemaradásként határozható meg • A rés alakulásának vizsgálatára számos mutató szolgál, ilyen például: • a K+F-kiadások alakulása • a termelékenység színvonala • csúcstechnikai ágazatok helyzete • nagyvállalati pozíciók alakulása

16. A „TECHNOLÓGIAI RÉS” • Az 1980-as évektől már mikro- (vállalati) és makro- (gazdaságpolitikai) szinten egyaránt jelentős alkalmazkodási folyamatok indultak el: • a vállalatok megújították termelési eszközállományukat és termékstruktúrájukat • erőteljes transznacionalizálódás indult meg • speciális szegmensek keresése (kutatás- és tudásintenzív termékek, szolgáltatások) • protekcionista és támogató gazdaságpolitika háttérbe szorulása, a monetarizmus meghonosodása • A „rések” újratermelődnek, de egyértelmű lemaradásról nem lehet beszélni

17. A Bíróság által elismert általános jogelvek között is szerepel a négy szabadság elve! • a közösségi jog elsőbbsége • a közösségi jog közvetlen alkalmazhatósága • egyenlőség, diszkrimináció tilalma • verseny torzításának tilalma • állami támogatás tilalma • audi alteram partemi ( hallgattassék meg a másik fél is) • hatékony jogi felülvizsgálat • equity • jóhiszeműség • jogbiztonság • arányosság • emberi jogok és alapvető szabadságjogok védelme • az áruk szabad mozgása, • a személyek szabad mozgása, • a szolgáltatások szabad mozgása, • a tőke szabad mozgása, • kölcsönös elismerés elve

18. Áruk szabad mozgása • belső vámok és azzal egyenértékű díjak tilalma • megkülönböztető belföldi adózás tilalma • mennyiségi korlátozások és azzal azonos hatású intézkedések tilalma. • notifikáció • CE megjelölés, összefüggés az ISO-rendszerrel • szabványrendszerek összehangolása

19. Szolgáltatások szabad áramlása • Helyi szolgáltatókkal megegyező bánásmód • Szolgáltatásnak minősülnek: • Ipari jellegű tevékenységek • Kereskedelmi jellegű tevékenységek • Kézműipari tevékenységek, • Szabadfoglalkozásúként végzett tevékenységek • Közszolgáltatások liberalizációja

20. Személyek szabad mozgása Alapjog • Letelepedés szabadsága • (gazdasági tevékenység tényleges gyakorlása) • Munkavállalók szabad mozgása • Korlátozás lehetősége: • Közszolgálat • Közrend, közbiztonság, közegészségügy védelme • Anyanyelv ismerete • Diplomák, szakképesítések elismerése • Szociális előny

21. Tőke szabad mozgása • Nemzeti elbánás elve • Nemzeti korlátozások megalapozottsága • Diszkrimináció mentesség • Kényszerítő közérdek • Alkalmas a cél megvalósítására • Nem mehet túl a cél megvalósításán • Aranyrészvény

22. Kölcsönös elismerés elve A tagállamok nem akadályozhatják meg területükön a másik tagállamban jogszerűen előállított és forgalomba hozott termékek forgalmazását. (Csak abban az esetben érvényesül, ha még nem fogadtak el az adott területen közösségi szabályt.)

23. Emberi jogok védelme • Méltóság • Szabadságok • Egyenlőség • Szolidaritás • Polgárok jogai • Igazságszolgáltatás

24. Szabad tőkeáramlás megnyilvánulása • közvetlen befektetések • ingatlanokba történő befektetések • tőkepiaci értékpapírokkal végzett műveletek • befektetési jegyekkel végzett tranzakciók • pénzpiaci értékpapírokkal végzett műveletek • pénzintézeteknél végett műveletek, betétek • kereskedelmi hitelügyletek • pénzügyi kölcsönök és hitelek • jótállás, garancia, jelzálog • biztosítási szolgáltatásokkal kapcsolatos átutalások • személyes tőkemozgások • pénzügyi eszközök fizikai exportja és importja • egyéb tőkemozágsok (jogdíjak, visszatérítések, stb.) • teljes devizaliberalizáció

25. Jogharmonizáció (Folyamatosan változó jogrendszerek közötti kapcsolat ) • Célja, a közös piac működését célzó különbségek kiküszöbölése • Kétirányú tevékenység • Negatív jogalkotás • Pozitív jogalkotás • Megfelelő jogforrás kiválasztásának joga • A tagállam akkor igazolhatja mulasztását, ha ellenőrzési körén kívülálló elháríthatatlan nehézség merült fel • Eltérő szabályozás lehetősége a közrend, biztonság és egészség védelme területén • Nem teljesítés esetén Bizottság fellépési lehetősége: • adminisztratív eljárás, bírósági eljárás

26. Mi az Európai Unió? A mennyország • ha az angolok a rendőrök, • a franciák a szakácsok, • a németek a technikusok, • az olaszok a szeretők • és az egészet a svájciak szervezik.

27. Mi az Európai Unió? A pokol • ha a németek a rendőrök, • az angolok a szakácsok, • a franciák a technikusok, • a svájciak a szeretők • és az egészet az olaszok szervezik.

28. Köszönöm a figyelmet!