Budapest, 2012. szeptember 21. Csillag Ferenc

1. Jogok és kötelességek vagy kötelességek és jogok (A központi szabályozás várható hatásai az iskola világában) Budapest, 2012. szeptember 21. Csillag Ferenc

2. Kezdjük Korczakkal! „Az ifjúság, ha nem gúnyolódik, ha nem átkozódik, ha nem sújt megvetéssel – mindig a hibáktól terhes múltat akarja megváltoztatni. Ennek így kell lennie. És mégis… Hadd keressen, ha nem téved el; hadd másszon fel, ha nem zuhan le; irtsa a gazt, ha nem sérti fel a kezét; erőlködjék, de csak óvatosan, óvatosan…” (5.)

3. Miért szólalok meg? Az előadás célkitűzése Szemléletváltás következett be a mai nevelési rendszerben. (Testet öltött a CXC. köznevelési törvényben.) Mi az új a törvényben? A korábbi terminológia megváltozott: jogok és kötelességek helyett kötelességek és jogok szerepelnek. Kérdés: • feltétlenül szükség volt-e az átalakításra? • változott-e annyit a társadalom, hogy az oktatási rendszerben ennek hangot kellett adni? • lesz-e következménye az új megfogalmazásnak?

4. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 1.A törvény célja és alapelvei 1. § (1) A törvény célja olyan köznevelési rendszer megalkotása, amely elősegíti a gyermekek, fiatalok harmonikus lelki, testi és értelmi fejlődését, készségeik, képességeik, ismereteik, jártasságaik, érzelmi és akarati tulajdonságaik, műveltségük életkori sajátosságaiknak megfelelő, tudatos fejlesztése révén, és ezáltal erkölcsös, önálló életvitelre és céljaik elérésére, a magánérdeket a köz érdekeivel összeegyeztetni képes embereket, felelős állampolgárokat nevel. Kiemelt célja a nevelés-oktatás eszközeivel a társadalmi leszakadás megakadályozása és a tehetséggondozás.

5. (2) A köznevelés közszolgálat, amely a felnövekvő nemzedék érdekében a magyar társadalom hosszú távú fejlődésének feltételeit teremti meg, és amelynek általános kereteit és garanciáit az állam biztosítja. A köznevelés egészét a tudás, az igazságosság, a rend, a szabadság, a méltányosság, a szolidaritás erkölcsi és szellemi értékei, az egyenlő bánásmód, valamint a fenntartható fejlődésre és az egészséges életmódra nevelés határozzák meg. A köznevelés egyetemlegesen szolgálja a közjót és a mások jogait tiszteletben tartó egyéni célokat.

6. Az új terminológia használata: • A törvény értelmében gyereknek, a pedagógusnak és a szülőnek is kötelességei vannak. Csak másodlagosan jelenik meg a jog. Azt sugallja: „Ha a kötelességeidnek eleget teszel, akkor élhetsz a jogaiddal!” • Az emberi jogok azok a jogok és szabadságjogok, amelyek minden embert születésétől fogva egyenlően megilletnek. Olyan alapvető polgári és politikai jogokat foglalnak magukba, mint az élethez vagy a szabadsághoz való jog, a vélemény és kifejezés szabadsága, a törvény előtti egyenlőség, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogokat, mint a kulturális életben való szabad részvétel joga, élelemhez, neveléshez és munkához való jog. (Lásd: Wikipédia)

7. Az alapvető jogok 1.1 Kollektív szabadságjogok 1.2 Személyi szabadságjogok 1.3 Gazdasági, szociális és kulturális jogok 1.4 A polgárok részvételi jogai Az ábrához még visszatérünk!

8. Emeljünk ki két csoportot! Személyi szabadságjogok • Személyes szabadsághoz való jog • Személyes biztonsághoz való jog • Szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga • Jó hírnévhez való jog • Magánlakás sérthetetlenségéhez való jog • Magántitok és a személyes adatok védelméhez való jog • Tulajdonhoz és örökléshez való jog

9. Gazdasági, szociális és kulturális jogok (Minden bizonnyal ez a fejezet közvetíti az oktatási intézmények működésére vonatkozó szabályokat!) • Munkához való jog • Pihenéshez, szabad időhöz és rendszeres fizetett szabadsághoz való jog • Egészséges környezethez, a legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való jog • Szociális biztonsághoz való jog • A művelődéshez való jog • A tudományos és a művészi élet szabadságának joga • Tanszabadsághoz és a tanítás szabadságához való jog

10. Határozzuk meg a kötelesség fogalmát! • A kötelesség eredeti jelentése olyan cselekedetekhez kötődik, amelyek valakinek járnak. A mai értelmezés szerinterkölcsi módozatot jelölő kifejezéssé vált. • A cselekedet akkor erkölcsös, ha egy rögzített szabály szerint, kötelességtudatból hajtják végre. (Ezért tulajdonít a gyakorlati pedagógia különös jelentőséget a begyakorlásnak.)

11. Még egy meghatározás a kötelességről • Az ember tetteinek, cselekedeteinek erkölcsi motívuma, a társadalmi termelésben való részvétel és a más emberekhez való viszonyulás morális kényszere, az emberi akarat általános, morális összetevője. Az emberi tevékenységnek számos olyan késztető eleme van, amelyek a társadalom kisebb-nagyobb közösségei vagy egyes emberek részéről igényként jelentkeznek. Amennyiben az adott egyén ezekkel az igényekkel nem tud azonosulni, a kötelesség külső kényszerként jelenik meg. Ha azonban az ember ezen igényekben felismeri saját szükségletei kielégítésének lehetőségét s magáénak tekinti a nagyobb közösség érdekeit, akkor a feladatok végrehajtását belső kényszer sugallja, a személyiség számára önként vállalt tenni akarás formájában jelenik meg.

12. A könnyebb értelmezés érdekében ... • Annak ellenére, hogy manapság a legtöbb ember kerüli e szó használatát, a kötelesség fogalma érzelmi szinten még mindig a sajátunk. Valahányszor azt mondjuk,hogy „meg kellene tennem”, valami olyasmire utalunk, amiről tudjuk, hogy helyénvaló lenne megtennünk, de amit valamilyen ok miatt képtelenek vagyunk véghezvinni. • Álljon itt példaként: „Tudom, hogy több időt kellene eltöltenem a gyerekeimmel, de...” • Gyakran összemosódik a szabad akarat és a kötelesség. gesztus elvárás

13. Néhány gondolat az értékről • Andorka Rudolf így határozza meg: „Azok a kulturális alapelvek, amelyek kifejezik azt, hogy az adott társadalom mit tart fontosnak, kívánatosnak, pozitívnak, jónak.” Egy példa Geréb Ernőről Ma mit tart a társadalom jónak?

14. Közelítsünk a törvényhez! 46. § (1) A tanuló kötelessége, hogy • részt vegyen ... • eleget tegyen ... • közreműködjön ... • megtartsa ... • óvja ... • megőrizze ... • tiszteletben tartsa ... • megtartsa

15. Szabályokra pedig szükség van!(Néhány gondolat egy korábbi dokumentumból) „A pedagógus kapcsolata a diákokkal mester – tanítvány kapcsolat. Ebben azonban nem lehet hideg, elutasító, nem szabad a formai fegyelmet előtérbe állítania. Arra törekszik, hogy melegséget sugárzó, elfogadó, elsősorban a gyermek testi, szellemi, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő legyen. Vezető szerepét a gyermeki személyiség tökéletes tiszteletével és a tanítványok kezdeményező hajlamának tág teret adva tölti be.”

16. „A pedagógus pozitív érzelmekkel fordul tanítványaihoz, egész személyisége ezt sugározza. Saját egyéniségét, meggyőződését nem palástolja el, de semmiféle eszközzel sem kényszeríti rájuk. Magánéleti vagy állampolgári problémáit nem viszi be a diákok közé.” Kérem, határozzák meg, honnan idéztem! PEDAGÓGUSETIKA – Kódex és kommentár Szerkesztő: Hoffmann Rózsa (1995)

17. A létrejövő különös helyzet A jogok és kötelességek felcserélése nem egyszerűen tévedés, sokkal több, súlyosabb annál, azt sugallja, ha a kötelességeidnek eleget teszel, amelyet a felnőtt világ, (a törvényalkotó előír), akkor a jogaiddal is élhetsz. Hierarchikus viszonyt állított fel a párhuzamos viszonyból.

18. A szemlélet veszélyessége „Ha a kötelességed betartod, akkor élhetsz a jogaiddal is!” Ez a tudatos, felelősségteljes állampolgárrá nevelést akadályozza. jutalom = jogod van

19. Két példa • Középiskolai tanár kolléga a törvényt megismerve mondja: „Na, végre, helyére kerültek a dolgok. Eddig nevelhetetle-nek voltak a gyerekek, ha tisztában lesznek a kötelességeikkel, akkor az iskola világa megtisztul!” („Mitől?) • Gyerekszáj (5 év körüli lányka): „Mindig az anyukának van igaza!” „Azért egyszer-egyszer a kislányának is lehet, ugye?”

20. A korábban látott ábráról Ami összetartozik. Hol helyezzük el a kötelességet? erkölcs Bíró Endre szerint: Van a jog és van a kötelesség, melyek párhuzamosságban helyezkednek el. illem köteles-ség jog Köteles-ség

21. A szemléletváltás várható hatásai • Az önállóság, a kreativitás várhatóan csökken. • A kritika, az önkritika eltűnik, ugyanis helyette, vagy a feje fölött ítélkeznek. • A fegyelem nem válik belsővé, látszólagos lesz, mert a tekintélyelvre épül. • A belső kapcsolatrendszer feltétlenül romlik. Kritika nélküli állampolgár válik a neveltből, mert mindent utasításra tesz.

22. A kiinduló kérdések • Feltétlenül szükség volt-e az átalakításra? Nem, ráadásul az uniós szemlélettel mindez ellentétes. • Változott-e annyit a társadalom, hogy az oktatási rendszerben ennek hangot kellett adni? Az 1993-as törvényhez képest a társadalmi változás csekély, gazdasági átrétegződés volt és van, ám ez sem teszi indokolttá a nevelési rendszer átszabását! • Lesz-e következménye az új megfogalmazás-nak?

23. Veszélyhelyzet alakul ki, hiszen amennyiben a tetteket külső motivációval biztosítja a tanár, tágabb értelemben a mindenkori hatalom, akkor „egy tábla csokiért” mindenre kapható lesz az ifjúság. De sérül a pedagógus szabadsága is, nem igaz a becsukott ajtó mögött megvalósuló nevelés!  az leírt, meghatározott, ellenőrizhető, s miután e szemlélet a pedagógusok esetében is megfogalmazást kapott, így ők is kelepcébe kerültek.

24. Kelepcében

25. Ismét Korczak „A fiatalság nemes lelkű.” „A tapasztalatlan fiatal még azt hiszi, hogy vonzó-dását és ellenszenvét, tiszteletét és megvetését – érzéseinek megfelelően – egészen nyíltan kimu-tathatja.” „Ki mondja meg a fiataloknak, hogy mely kompromisszumok létfontosságúak, melyeket lehet elhanyagolni és milyen áron, melyek azok, amelyek fájdalmasak ugyan, de nem becstelenítenek meg, és melyek károsak?” (115.) ERRŐL SZÓL/SZÓLNA A NEVELÉS!

26. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!