„Egészségügy 5 Dimenzióban ” Budapest, 2014 . szeptember 2.

1. A globális klímaváltozás egészségügyi következményeiVáltozások a betegség struktúrában, változások az egészségügyi ellátórendszer előtt álló feladatokban Dr. Páldy Anna Országos Környezetegészségügyi Intézet „Egészségügy 5 Dimenzióban” Budapest, 2014. szeptember 2.

2. Az IPCC IV. és V. jelentése szerint a várható éghajlatváltozással kapcsolatos fő problémák globális szinten: • alultápláltság; • hőhullámok, árvizek, viharok, tűzesetek és aszályok miatti megnövekedett halandóság, betegségek és sérülések; • a gastrointestinális megbetegedések számának növekedése; • a malária kórokozójának és vektorának elterjedését érintő, ellentétes irányú hatások megjelenése Afrikában; • a szív- és érrendszeri megbetegedések gyakoribbá válása az éghajlatváltozással összefüggő felszínközeli ózonkoncentráció növekedésének következtében; • néhány fertőző betegség vektorainak megváltozott térbeli terjedése; • Az allergén növények térbeli és időbeni megjelenésének megváltozása: a virágzási szezon megnyúlása, illetve új, invazív fajok megjelenése adott területeken.

3. Néhány bizonyíték a nemzeti egészségbecslés alapján

4. A hőhullámok alatti többlethalálozás (esetszám, %) Budapest teljes és 65 év feletti lakossága körében, 2000-2010

5. Az otthoni és kórházi halálesetek esetszámai és a napi átlaghőmérséklet a közép-magyarországi régió területén, 2007 A halálozás aránya a kórházban, illetve otthon történt halálesetek között kb. háromszoros volt, azonban a hőmérséklettel arányos százalékos növekedés hasonló mértékű. Forrás: Páldy A, Bobvos J. (2008): A 2007. évi magyarországi hőhullámok egészségi hatásainak elemzése – előzmények és tapasztalatok. Klíma21 Füzetek 2008, 52, 3-15

6. Lyme borreliosis Magyarországon 1998-2010 • Az incidencia 11.6/100.000 volt 1998-2003között, és 15.3/100.000 2004-2010-ben. • A tavaszi időszak átlaghőmérsékletének emelkedése 0.052 °C/év az 1998-2010 időszakban hardinmd.lib.uiowa.edu Source: Trájer AJ; Bobvos J; Krisztalovics K; Páldy A (2013): Associationbetweenincidence of Lyme disease and spring-earlysummerseasontemperaturechangesin Hungary – 1998–2010. ANNALS OF AGRICULTURAL AND ENVIRONMENTAL MEDICINE No2: 245-251.

7. A Nyugat-nílusi láz előfordulása • A 2008, 2010, 2011 és 2012-es évek WNF adatai alapján a betegség nem mutatott „stabil” térbeli előfordulási mintázatot Magyarországon • Ennek egyik fő oka lehet, hogy a madarak évről-évre be kell, hogy hurcolják a betegséget • A Nyugat-nílusi láz potenciális elterjedése a kontinentális Európára terjed ki • A madarak vándorlási útvonalai is erőteljesen alakíthatják a jelen elterjedést

8. Élelmiszerrel és ivóvízzel terjedő fertőzések - Salmonellosisincidenia Magyarországon 2000-2010; Az esetek és a hőmérséklet összefüggése

9. Mi várható a jövőben • Az említett okok miatti megbetegedések, halálesetek számának növekedése. • Új betegségek megjelenése pl. leishmaniasis • Új allergének megjelenése, az allergiás betegek számának növekedése

10. Az adaptációt befolyásoló tényezők- beavatkozás lehetőségei

11. Érzékenységet meghatározó tényezők • A lakosság öregedése • Magas megbetegedési és halálozási arányok • Szociális-társadalmi helyzet - szegénység • A lakosság ismeretei • Korai figyelmeztető rendszerek működtetése • Jogi szabályozás

12. Az éghajlati sérülékenység területi értékelése: városi hőhullámok közegészségügyi kockázatai Forrás: Pálvölgyi T: Sérülékenység vizsgálatok a NÉS2-ben, 2013 http://nak.mfgi.hu/sites/default/files/files/NES_Muhelyvita_2013_11_13_Palvolgyi_Tamas.pdf

13. Egészségügyi ellátó rendszer: • Bár javul a kórházak technikai felszereltsége • –TIOP keretében 73 kórház rekonstrukciója folyik, • A megfelelő belső hőmérséklet biztosítása (légkondicionálás) nem minimum feltétel • További célkitűzés: az egészségügy „zöldítése”, hozzájárulás a mitigációhoz

14. Ellátó rendszer – klimatizáltágyak százalékos aránya a hazai kórházakban, 2009.

15. Stratégiai célkitűzések a közegészségügyben • Egészségügyi ellátó rendszerek megerősítése, felkészítése a klímaváltozásból eredő veszélyekre, • az extrém időjárási helyzetekre • és a megfelelő gyors közegészségügyi válaszadásra • Egészségügyi rendszer zöldítése • Interszektoriális együttműködés • Rövid távú: katasztrófavédelem • Közép- hosszútávú: épületek tervezése, működtetése • „lowcarbon” szolgáltatások igénybevétele • Folyamatos finanszírozás lehetőségeinek megteremtése

16. További célok • Vektorok kezelése, a közegészségügyi védelem és a betegségek surveillance rendszerének fejlesztése. • Új és visszatérő trópusi betegségek kontrollálása, • az egészség környezeti és szociális determinánsainak javítása • Allergén növények elterjedésének térbeli és időbeli megváltozása; allergiás betegségek számának növekedése • Egészségügyi ellátó személyzet specifikus képzése

17. Köszönöm a figyelmet!