Budapest, 2006. március 21.

1. Az ISPA, Kohéziós Alap és a Strukturális Alapokból támogatott környezetvédelmi projektek ellenőrzési tapasztalatai. Budapest, 2006. március 21. Bihary Zsigmond főigazgató Állami Számvevőszék

2. A közpénzeket kezelőkkel, felhasználókkal szembeni követelmények - a vezetés felelőssége A számviteli szabályok következetes érvényesítése A közpénzek törvényes és szabályszerű beszedése, kezelése, felhasználása.Elszámolási kötelezettség. Előirányzatok célok szerinti teljesítése Megbízható beszámolás Megfelelő belső kontroll, belső ellenőrzés A közpénzek célszerű kezelése, felhasználása Gazdaságosság Hatékonyság Eredményesség (hatás)

3. Eredményesség Gazdaságosság Hatékonyság Az ellenőrzésekkel és az ellenőrzési munkával szembeni alapvető követelmények Magas fokú megbízhatóság Új érték adása Az ellenőrzési munkafolyamat meghatározó elemei Lényegességen és kockázatokon alapuló megköze-lítés: megismerés A feladat pontos meghatározása:célok, területek, hatókör: Program Elegendő és megfelelő bizonyíték megszerzése(megbízható és hatékony eljárások) Ellenőrzésicélokra választadó vélemény,jelentés Előkészítés, megtervezés Végrehajtás Jelentéskészítés Megfelelő dokumentálás, többszintű minőségkontroll

4. Az ellenőrzés célja Annak értékelése, hogy: • az ISPA támogatásra lekötött projektek kiválasztása, előrehaladása gazdaságosan és hatékonyan szolgálta-e a magyar környezetvédelmi/ közlekedésfejlesztési célok megvalósulását és az EU támogatások hasznosulását • időben és megfelelően felkészültek-e a Kohéziós Alap feltételrendszerének alkalmazására

5. Az ellenőrzés megállapításai Az ISPA támogatások segítették a magyar környezetvédelmi (szennyvíztisztítás, reg. hulladékkezelés) és közlekedési programok megvalósítását,de: • a projektek 1,5 – 2,5 éves csúszása • a tervezett költségek túllépése, az uniós támogatási arányok csökkenése • a nyilvántartási és monitoring rendszer kiépítésének késedelme • a partnerség érvényesítésének hiányosságai • a hazai szabályozás követő jellege és gyakori változásai • az intézményrendszer stabilitásának hiányosságai rontották a támogatás felhasználásának hatékonyságát.

6. Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggéseiI. • Rövid felkészülési idő a program indítására (a hazai szabályozási és intézményrendszer kiépítése, az ISPA stratégia kidolgozása és az első pályázatok benyújtása párhuzamosan történt). • Koncepcióváltások a hazai ágazati stratégiákban (pl. gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése) . • A beadott pályázatokban foglalt projektek nem részletes műszaki dokumentációra épültek. • A projektekhez kapcsolódó társadalmi egyeztetés hiányosságai, a partnerség elvének utólagos érvényesülése. • Költség és időtervezési hiányosságok a szakértői támogatás ellenére (túlzott optimizmus, a minőségbiztosítás hiányosságai).

7. Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggéseiII. • Az elfogadott projektek pénzügyi megállapodásainak a társfinanszírozási hiányosságok miatti késedelmes aláírása (min 52, max 522, átl. 177 nap). • A projetek előkészítésének csúszása (tervezés, engedélyezés) • Uniós és hazai szabályozás változásai késedelmet okoztak (DIS, közbeszerzés) • A környezetvédelmi projekteknél az előzetes társadalmi egyeztetés elmaradása miatt egyes projektek helyszínváltozása a műszaki tartalom változása mellett nem tervezett költségtöbbletet eredményezett.(pl. Észak-Kelet Pest megyei regionális hulladék esetében 5 népszavazás, Észak-Balaton reg. Hulladékkezelő program esetén 3 népszavazás)

8. Az ellenőrzés megállapítások ok-okozati összefüggéseiIII. • Nem alakították ki a műszaki tartalomváltozás és költséghatásuk egységes rendjét. (átláthatóság hiánya) • Az alkalmazott indikátorok nem voltak alkalmasak a fizikai teljesítés nyomon követésére. • A finanszírozási rendszerben a nyilvántartásokban párhuzamosságok, a kifizetések időigényessége volt jellemző. (EMIR fejlesztés csúszása) • Koordinációs hiányosságok a többszintű ellenőrzési rendszerben. • Az EDIS rendszerre való áttérés csak részben volt sikeres.

9. Áttérés a Kohéziós Alapra • A Kohéziós Alap Keretstratégiát már 2003-ban kialakították. • 14/2004. (VIII.13.) TNM-GKM-FMM-FVM-PM együttes rendelet az SA és KA ált. eljárási szabályairól rendezi az előzetes társadalmi egyeztetés és a pályázatok kidolgozottságának problémáit. • 360//2004. (XII.26.) Korm. rendelet rendezi a többszintű ellenőrzési rendszer koordinációját.

10. A Strukturális Alapok felhasználásának a környezetvédelmi szempontokra is kiterjedő ellenőrzése Az NFT időarányos végrehajtásának és azon belül a Környezetvédelmi és Infrastruktúra-fejlesztési Operatív Program ellenőrzése az Állami Számvevőszék 2006. évi ellenőrzési terve és az ellenőrzési program szerint jelenleg van folyamatban. Az ellenőrzés módszere: teljesítmény-ellenőrzés

11. KÖSZÖNÖM A FIGYELMÜKET! Bihary Zsigmond főigazgató ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK