Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tolnai Hármas Összefogás NP Kft.

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. A „Tolnai Hármas” összefogása falvaink fenntartható fejlődéséért Budapest, 2009 Október 29. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – Összefoglaló a térségről A(z) Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. területe 41 települést foglal magába, melyek közül 0 város. A térség lakossága 37,217 fő, a városokban élő lakosok száma 0 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 6 db fő fejlesztési prioritás és 20 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 21 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 81%-a, 17 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 28 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 8 db – a(z) Oktatás mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 37,217 Hőgyész 3,078 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 41 Nagymányok 2,512 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 0 Döbrököz 2,136 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 25 Kakasd 1,772 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 8 6 Fő fejlesztési prioritások száma 20 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 5 21 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 28 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,943,192 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 2 • 984,000 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 2 • 824,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 1,943,192 • A kulturális örökség megőrzése • 2 • 261,658 • Leader közösségi fejlesztés • 8 • 222,632 • Leader vállalkozás fejlesztés • 8 • 496,000 • Leader képzés • 8 • 157,844 • Leader rendezvény • 4 • 308,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 12,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség legfontosabb problémája a magas munkanélküliség, ennek okai: A vállalkozások alacsony pénzügyi- és szellemi tőkével rendelkeznek, hiányzik az uniós gondolkodásmód, a közös érdekérvényesítés, és az együttműködés, ami a fejlesztések és a versenyképesség gátja. Alacsony- és piacképtelen a lakosság képzettsége. Nehezen motiválhatók a térségben élő emberek, hiányzik belőlük az önbizalom, a kezdeményező készség és az identitás tudat is. A munkanélküliek és az elöregedő lakosság szociális ellátása komoly önkormányzati terhet jelent. A fiatal, szakképzett munkaerő a városokba vándorol. • A legfontosabb lehetőséget a meglévő helyi természeti-, kulturális és gazdasági értékek hasznosítása és mikrotérségi szintű összekapcsolása jelenti. A vállalkozások kezdeményezőkészségének, hálózatosodásának és térségi marketingjének növelése, valamint a piacképes foglalkoztatási alternatívák bővítése és a turisztikai értékek fejlesztése (térségi szinten komplex programcsomagokká összefűzve) új munkahelyeket teremt. Ezzel és a kulturális értékek, szabadidős lehetőségek fejlesztésével, a szolgáltatások körének bővítésével, valamint a lakosság képzésével és motiválásával a vegetáló falvak helyett egy élhető térség jöhet létre. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. Tolnai Hármas Összefogás NP Kft. – A stratégia alapvető célja Az összefogás alapja, a közös gondolkodás elindítása a települések, illetve a három szféra képviselői között. Erre építve partnerségen alapuló komplex, innovatív fejlesztések megvalósítását kívánjuk ösztönözni. A helyi vállalkozások elegendő tőke, és megfelelő vállalkozói ismeretek hiányában önállóan nem piacképesek; összefogásra, hálózatosodásra van szükség a verseny-, és érdekérvényesítő képességük javítása érdekében. A helyi adottságokat kihasználva, a piaci igényekhez igazodó, fenntartható projektekkel létrehozott munkahelyek helyben tarthatják a szakképzett munkaerőt, amely újabb vállalkozásokat vonz a térségbe, és tovább serkenti a gazdasági növekedést. Kiemelt figyelmet fordítunk a hátrányos helyzetűek felzárkóztatására, oktatási és foglalkoztatási programok indításával, melyek hozzájárulnak az inaktív népesség arányának csökkentéséhez. Hangsúlyt fektetünk a sokszínű természeti- és hagyományos épített környezet megóvására a helyi emberek életkörülményeinek javításán keresztül, illetve az öko-, falusi- és egészségturizmus fellendítése érdekében komplex turisztikai program csomagokat alakítunk ki. Célunk az egészséges, élhető vidék megteremtése, amely képes felvenni a versenyt az urbánus térségekkel a hagyományos falusi életforma megőrzése mellett. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A Helyi Közösség területe természetföldrajzi szempontból 9 kistájra terjed ki. A térség domborzati, éghajlati, földrajzi viszonyai sokszínűek. A Völgységet a nedves kontinentális klíma sajátos módosulása jellemzi, a Dombóvári kistérség éghajlata átmenetet képez a kiegyensúlyozott Ny-Dunántúli és a szélsőségekre hajlamos Alföld között. A térségben az 1000 fő alatti községek vannak többségben, 4 település lakossága a 200 főt sem éri el, 2000 fő felett két település van, a legnagyobb Hőgyész Nagyközség 3078 fő lakossal. Az alapellátások gazdaságos megszervezése, a hozzáférés biztosítása a Bonyhádi és a Dombóvári kistérség településein a Többcélú Kistérségi Társulások keretében történik. A kistérségi központokban levő munkahelyek, egészségügyi szakellátás, kulturális és szabadidős tevékenységek elérése nem egyenlő esélyű. A vasút-, illetve főút mentén fekvő településeken lakók hozzáférési esélyei jóval kedvezőbbek, mint a tömegközlekedéssel nehezen elérhető települések esetében. A térség gazdasági szerkezete a vegyes gazdasági struktúra jegyeit hordozza, fő gazdasági ágazat a feldolgozóipar. A közösség megyén belüli fejlettsége az infrastruktúra, a foglalkoztatás, a jövedelemtermelés és a fejlődési lehetőségek szempontjából közepes szintűnek tekinthető. A régió fejlettségi átlagát el nem érő települések aránya a Tamási kistérség településeit tekintve duplája a Bonyhádi és a Dombóvári kistérségi értékeknek. A térségközpont városok és a települések izolációja elképzelhetetlen. A helyi közösség településein a közbiztonság növekedéséhez hozzájárul, hogy egyre több településen működik polgárőrség. Csökken a személy elleni-, ugyanakkor nőtt a vagyon elleni bűncselekmények száma (besurranó tolvajok). Komoly problémát jelent a lakosság rossz egészségügyi állapota, melyet a szűréseken történő alacsony részvétel, illetve a lakosság tájékozatlansága okoz. A hely szelleme: a térséget a bronz és vaskorból származó leletek mellett (lengyeli-kultúra) a római birodalom fontos hadi útjai mellett épült városok, erődök (Iovia, Alsóhetény) is ismertté tették. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 A sajátos történelmi múlttal rendelkező térségben évszázadokon keresztül együtt élt több nemzetiség: magyar szerb, német és zsidó. 1945 után a terület kultúrája még tovább színesedett, a betelepített népcsoportok: felvidéki és székely hozott hagyományaival, melyet számos néprajzi gyűjtemény őriz (Hőgyész, Kakasd, Lengyel, Mórágy). A műemlék templomok (Cikó, Grábóc, Gyulaj, Kurd, Závod) és a civil szervezetek rendezvényei (urasági erdőben tartott majális, lampionos Márton napi felvonulás, nemzetiségi találkozók, Kapos-menti fiatalok találkozója, fogathajtó versenyek) is színesítik a kultúrát. A hagyományok ápolását szolgálja a térségben tevékenykedő jelentős számú egyéni alkotó is (Beréti István, Beréti Istvánné, Teszler Ella, Gáspár István, Ambrus Sándor, Magyari Péter, Törő György, Szili Márta). 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A térség egyik legfontosabb értéke a táj sokfélesége és szépsége. A Bonyhádi helyi közösség 9 természetföldrajzi kistájra terjed ki, melyek közül a Dél-Külső Somogy, a Völgység és a Tolnai-Hegyhát a legjelentősebb. Emiatt igen változatos a térség arculata. Érdekesség hogy a Tolnai-hegyhátat legalább 700 völgy tagolja. A faji sokszínűség jellemzi a természet és az élővilág állapotát. A terület növényzetét a Dél-dunántúli flóravidék határozza meg. Magas a természetközeli élőhelyek száma, ami módot teremthet a természetvédelemhez kapcsolódó hasznosítási módok alkalmazására (öko-turisztika, extenzív gazdálkodás). Magas az összefüggő erdőtakarók aránya, híres a gyulaji Magyar Tölgyes (génbank) és a hőgyészi 300 éves platán és több védett növény is található a térségben. Állatfajokból főleg a nagyvad a jellemző (vadásztatás). Több Natura 2000 és egyéb védett terület is található a térségben. A térség nagy részén kitűnő a talaj termőképessége, amit intenzív növénytermesztéssel hasznosítanak, főleg a nagy gazdaságok, a meredekebb területeken pedig az erdő-, szőlő- és gyümölcsös a jellemző. Fokozódó probléma a szerves trágyázás csökkenő mértéke miatti termőképesség romlás. A dombos részeken erősen erodálódik a terület, a termőréteg fokozatosan lepusztul. A térséget számtalan kisebb- és néhány nagyobb (Kapos, Koppány, Völgység-patak) vízfolyás szabdalja fel. A kisebb vízgyűjtőkön elgátolással halastavakat alakítottak ki (halgazdálkodás, rekreáció). A terület gazdag termálvizekben, ezt azonban csak Hőgyészen és a városokban hasznosítják. Nagyobb ipari vagy mezőgazdasági vízhasználó nincs és az állattartó telepek korszerűsítésének köszönhetően komoly vízszennyezést okozó tevékenység sem folyik a térségben. A szennyvíz csatorna-hálózat több településen nem épült még ki, itt a szikkasztók szennyezik a talajvizet, ami megoldandó problémát jelent. A kommunális hulladék összegyűjtése és elszállítása a legtöbb településen megoldott. Sok a rekultiválatlan- és illegális hulladéklerakó, emellett csekély a megfelelő műszaki védelemmel ellátott lerakók száma. A szelektív hulladékgyűjtés csak a települések egy részén megoldott, de a lakosságra itt sem jellemző a szelektív gyűjtés. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Bátaapátiban kerül majd elhelyezésre a kis- és közepes aktivitású radioaktív hulladéktároló, amely jelentősen befolyásolhatja a környezetbiztonságot. A terület a levegő minőség szempontjából kedvező helyzetben van, mivel nincs jelentősebb ipari termelés. Kis mértékű légszennyezés főleg a lakossági tevékenységből, tüzelésből származik, illetve az intenzív földművelésből (por). A megújuló természeti erőforrások közül az erdőkből kitermelt fa, mint biomassza kerül hasznosításra a feldolgozó- és az építőiparban, illetve fűtésre, valamint a szalma a papír gyártásban. Néhány vállalkozás brikettálással is foglalkozik. A térségben korábban szén, mészkő, agyag- és homok bányászat is folyt, melyeket főleg az építőipar használt fel. Nagymányokon a szén- és mészkő bányászat újraindítását tervezik. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/2 A Tamási kistérségből - amely komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség - 6 település tartozik a Bonyhádi helyi közösséghez (Dúzs, Hőgyész, Mucsi, Nagykónyi, Pári és Szakály). A vonatkozó rendelet alapján Bonyhádi kistérség 7, (Bátaapáti, Grábóc, Kisvejke, Mórágy, Mucsfa, Nagyvejke, Závod) a Dombóvári kistérség 12 települése (Csibrák, Csikóstőttős, Dalmand, Döbrököz, Gyulaj, Jágónak, Kocsola, Kurd, Lápafő, Nak, Szakcs, Várong) hátrányos helyzetű. A jó közlekedésnek köszönhetően a vállalkozások többsége Hőgyészen, Szakályban és Döbröközön koncentrálódik, a nehezebben megközelíthető (zsák-) településeken alacsony a vállalkozói aktivitás. A vállalkozások 95%-ánál a foglalkoztatotti létszám 1 és 9 fő közötti. A kihasználatlan természeti adottságok miatt a turizmus nem húzó ágazat. A kereskedelem, az építőipar, a könnyűipar, a pénzügyi-gazdasági szolgáltatás és a mezőgazdaság területén működik a legtöbb vállalkozás. A vállalkozások többsége tőkehiányos, így a fejlesztések hiányában nő a versenyhátrányuk és alacsony a munkaerő felvevő képességük is. A foglalkoztatottság elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség 9-18% közötti, ezen belül is a kis településeken súlyosabb probléma a munkahelyek hiánya. Ezeken a településeken az infrastrukturális ellátottság nem megfelelő (szennyvíz csatorna, gáz), Hőgyész kivételével. A szelektív hulladékgyűjtés a Tamási kistérségben megoldatlan. Helyben csak az alapvető közszolgáltatások érhetők el. Az oktatás-szervezés megoldott, ugyanakkor a szociális ellátás nem megfelelő. Jól működő közművelődési intézmények, kulturális és hagyományőrző csoportok csak a nagyobb falvakat jellemzik. A kis településeken kevés a kulturális-, sportolási-, szórakozási lehetőség. A településkép több helyen sem megfelelő. A népesség minden településen csökkenő tendenciát mutat, a lakosság elöregedő. A fiatal, szakképzett munkaerő (főleg a diplomások) a munkahelyek hiánya, nem kielégítő volta, valamint a hiányos szolgáltatások és közösségi élet miatt elvándorol, nem alakul ki bennük a helyi identitás tudat. Magas a képzetlen munkaerő aránya (főként a roma lakosság körében), illetve azok száma, akik nem piacképes végzetséggel rendelkeznek. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

14. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 2/2 A lakosság mobilitása alacsony, kevesen vállalják az ingázást, noha a tömegközlekedés megoldott. Általános fejlesztési célkitűzések a munkahelyteremtés, a lakosság életkörülményeinek javítása, valamint a népességmegtartó képesség javítása érdekében: - a vállalkozások beruházásainak támogatása, - a vállalkozói szolgáltatások bővítése, - a települések infrastrukturális ellátottságának javítása, - a természeti és az épített környezet fejlesztése, - a helyi adottságokra épülő turizmus fejlesztése, - alternatív mezőgazdasági termékek előállítása, - az agrártermelés versenyképességének és a termelés biztonságának növelése, - a gazdaság diverzifikációja, - a szociális biztonság megteremtése és az esélyegyenlőség biztosítása, - a versenyképes tudás megszerzésének támogatása, - a közösségi élet fejlesztése és a lakosság ösztönzése. 13 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

15. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 22%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 12% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 11% 14% Építőipar 22% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 5% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 15% 8% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

18. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 30%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 20% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 30% 8% Építőipar 9% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 9% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 2% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 17% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

19. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 11.3%, ami 1.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 11.3% • Változás 2003-hoz képest 1.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A Közösség településeinek nagy részén a munkahelyek számának csökkenése már a rendszerváltást megelőzően megkezdődött. A mezőgazdasági nagyüzemek átalakulásával tömegesen szűntek meg a korábban fő megélhetési forrásnak számító mezőgazdasági munkahelyek, ehhez adódott hozzá az önkormányzati munkahelyek számának fokozatos csökkenése is. A legnagyobb veszteséget és a leggyorsabb ütemben a Tamási kistérség települései szenvedték el, de jelentős munkahelyvesztés volt a Dombóvári kistérség településein is. A kisebb lélekszámú települések munkahelyvesztése ma sem zárult le. A legrosszabb helyzetben azon települések lakói vannak, ahol a foglalkoztatási centrumok (a kistérségi központok) elérése is nehézkes. A Közösség területén a Dombóvári kistérségben a legmagasabb a munkanélküliség, a relatív mutató 14,35%, ettől csak kevésbé marad el a Tamási kistérséghez tartozó 6 település relatív mutatója (13,84%), míg a Bonyhádi kistérség helyzete a legkedvezőbb (7,62%). Kiemelt probléma, hogy jelentős a tartósan munkanélküliek aránya. Munkaerő-piaci esélyeiket rontja az, hogy aluliskolázottak, egészségi állapotuk fokozatosan romlik, kopik a megszerzett tudásuk és az együttműködési hajlandóságuk. A települések többségében a területi-, képzettségi-, a munkaerő-piaci- és etnikai hátrányok ősszefonódnak. A munkanélküliség elől a menekülő út sok esetben az inaktivitásba vezetett. Az inaktív népesség aránya 51%, nyugdíjszerű ellátásban részesül kb. 32%, közülük öregségi nyugdíjat kap 14%. Az alkalmi munkalehetőségek elsősorban a férfiak átmeneti foglalkoztatását biztosítják. Egyre több önkormányzat él a közhasznú, közcélú, közmunka lehetőségével, de ez a foglalkoztatás is csak átmeneti időre biztosítja az érintetteknek a jövedelmet, hiszen a programok letelte után a résztvevők nagy százaléka ismét visszakerül a szociális ellátórendszerbe. A foglalkoztatottak végzettségét tekintve a Bonyhádi és a Tamási térségben a középfokú végzettségűek aránya a magasabb, míg a Dombóvári kistérségben a 8 általános iskolai-, illetve a felsőfokú végzettségűek aránya magasabb, de általánosan jellemző, hogy a népesség alacsony képzettsége a legnagyobb kihívás. A foglalkoztatási szakmacsoportok vizsgálata azt mutatja, hogy a vezetők, szakmai vezetők reprezentálják a legnagyobb arányban magukat, mivel jelentős az egyszemélyes, vagy néhány főt foglalkoztató mikrovállalkozások száma. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

21. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A második legnagyobb szakmacsoport a kiskereskedőké (egyszemélyes kis boltok vezetői). A középfokú szakképzettek csoportjában található a legtöbb különféle szakma és a legdiverzifikáltabb iskolai végzettség. A foglalkoztatottak méretcsoportjai szerint vizsgálódva e szakmacsoport a kisvállalkozásoknál áll alkalmazásban. Jelentős – a megyei átlaghoz hasonlóan - az ügyviteli területen dolgozók száma, őket a gazdasági szakemberek követik. A felsőfokú végzettségűek jogi, gazdasági és műszaki szakemberként dolgoznak. Hasonlóan a megye többi térségéhez elmondható, hogy a Közösség településeinek döntő többségében a legnagyobb munkáltatók az önkormányzatok. 20 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban* működő vállalkozások száma 6 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 9%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Kaposszekcső székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 4 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 978 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 9% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • PET Hungária Kft. • Kaposszekcső • 1572 Hobbiállat-eledel gyártása • 180 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Interplus Kft. • Kaposszekcső • 2956 Máshova nem sorolt egyéb speciális gép gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 150 3 • Kaposszekcsői Mezőgazdasági Zrt. • Kaposszekcső • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 100 4 • Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. • Döbrököz • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 96 5 • Stuco Kft. • Nagymányok • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 90 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

24. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 6 db – a(z) Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Teveli Mezőgazdasági Zrt. • Tevel • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • 83 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7 • Dalmandi Mezőgazdasági Zrt. • Dalmand • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 83 8 • Döbröközi Mezőgazdasági Zrt. • Gyulaj • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 81 9 • Naki Mezőgazdasági Zrt. • Nak • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 60 10 • Remler-Csapó Kft. • Kaposszekcső • 1930 Lábbeligyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 55 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A rendszerváltás előtt a Közösségre az országos szinten kiemelkedő termőképességű földterületekre alapozott állami mezőgazdasági nagyüzemek és állattartó telepek, erdészetek és gyümölcsösök, valamint a feldolgozóipar volt a jellemző. Ezek a gazdaságok a foglalkoztatás mellett közszolgáltatásokat is biztosítottak a községek lakói számára (pl.: konyha, puszták ivóvíz ellátása, tömegközlekedés, stb.). A rendszerváltás után létrejött vállalkozások már nem tudták biztosítani a korábbi szolgáltatásokat és a foglalkoztatottság visszaesett, ami a települések fejlődésében nagy törést jelentett és ez a hanyatlás sok helyen még ma is tart. A foglalkoztatásban kiemelkedő szerepe van a közeli városoknak (Bonyhád, Dombóvár, Tamási, Kaposvár, Szekszárd), illetve a szervezett szállítást biztosító térségen kívüli vállalkozásoknak (Alsómocsolád – Pick-Délhús csoport húsüzeme, Pécs – Elcotec Magyarország Kft., Székesfehérvár- IBM), a lakosság jelentős hányada itt talál magának munkát, ugyanakkor a munkaerő felszívó képességük korlátozott. A vállalkozások sűrűsége alacsonyabb, mint az országos átlag. Ezt vizsgálva megállapítható, hogy a városok környékén, illetve a városoktól távolabbi települések esetében a főútvonalak mentén működik több vállalkozás, tehát a könnyű elérhetőség és az itt elérhető szolgáltatásokhoz történő gyors hozzáférés a fő szempont a vállalkozások indítása során. A nehezen megközelíthető kis településeken a legalacsonyabb a vállalkozói kedv, itt többnyire csak vegyes- és italbolt, valamint néhány, egyéb tevékenységet folytató egyéni vállalkozó működik. Ezeken a településeken a legnagyobb foglalkoztató többnyire az önkormányzat. A térség legnagyobb foglalkoztatói feldolgozóipari, vagy mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A piaci ingadozásokat hatékonyan tudják kezelni, stabil pénzügyi és szellemi tőkével rendelkeznek, rendszeres fejlesztéseket hajtanak végre. Ugyanakkor a közösség területén működő vállalkozások zöme egyéni vállalkozó, vagy maximum 9 főt foglalkoztató mikrovállalkozás. Jellemző rájuk, hogy tőkehiányosak, nem rendelkeznek vállalkozási ismeretekkel, alacsony az együttműködési készségük, nincs marketingjük és nagy részüknek fejlesztési elképzelése sincs, emiatt gyenge a versenyképességük. 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Azon vállalkozások, akik fejlesztenének, többnyire csak hitel, vagy támogatások igénybevételével tudják ezt megoldani. Külföldi tulajdonú, vagy vegyes vállalkozás csak néhány településen található, ezen a testvér-települési kapcsolatok fejlesztése segíthetne. Ipari park a térségben egyedül Kaposszekcsőn található (Dombóvári Ipari Park), ahol 30 vállalkozás 500 főt foglalkoztat, ami a térség összes foglalkoztatottjának 4,6%-a. A térségben vállalkozás-fejlesztéssel foglalkozó szervezet csak néhány településen található (Kapos Innovációs Központ és inkubátorház, Corvin Plussz Kft.), emellett egészségipari klaszter és a cipőipari klaszter is működik, Kisvejkén és Attalában pedig gépkört hoztak létre. Segítségükkel és példamutatásukkal erősíthető a vállalkozások térségi együttműködése, hálózatosodása. 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 23 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 3 Vallással kapcsolatos tevékenység 0 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 19 Sporttal kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 6 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 38 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 5 Oktatással kapcsolatos tevékenység 15 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 10 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 1 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 9 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 8 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 6 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térség valamennyi településén működik civil szervezet, klub, vagy kulturális csoport. A szervezetek tevékenységi köre, aktivitása különböző. Szerepük fontos nemcsak a kultúra és a sport népszerűsítésében, hanem a nemzetiségi népcsoportok közti együttműködés tanulásában is. A legjelentősebb a kulturális és hagyományőrző tevékenységet folytató civil szervezetek száma. A térség múltjából adódóan a székely, német és roma hagyományokat ápoló tánccsoportok, dalkörök mellett a völgységi települések egy részén a bányász hagyományok ápolása is cél. Ezek a szervezetek települési szinten gyakran együttműködnek, emellett térségi rendezvényeket is tartanak (Bukovinai Székelyek rendezvényei, Adventi Gála). A sport és szabadidős tevékenységet folytató civil szervezetek szintén jelentős arányban képviseltetik magukat. Többségük már a rendszerváltás előtt is működött, többnyire szponzori támogatásokkal. Számuk sajnálatos módon csökken a térségben, mert a versenyszerű sport működtetését nem tudják a kis települések finanszírozni. A települések szépítéséért, közösséggé kovácsolásáért ugyancsak több civil szervezet tevékenykedik. Jelentőségük a falvak jövője szempontjából kiemelkedő, hiszen a helyi társadalom érdekérvényesítése rajtuk keresztül valósul meg. A roma kisebbség érdekvédelmét a térségben a 4 éve megalakult Roma Szervezetek Társulása, valamint a dombóvári székhellyel létesült Roma Közhasznú Alapítvány és a Aparhanti Független Roma Egyesület látja el, előbbi számos munkaerő-piaci modell projektnek volt gesztora. Több településen működik polgárőr szervezet a közbiztonság megőrzése érdekében. Ugyancsak fontos a szerepe a települések életében a tűzoltó egyesületeknek (Kurd, Nagymányok, Tevel). A szülők által létrehozott óvodai, iskolai alapítványok az eszközvásárlásban, rendezvények szervezésében betöltött szerepük mellett fontos közösségformáló erőt is képeznek. A térségben működő civil szervezetek tevékenységét segíti a közösségi terek megléte. Csaknem minden településen működik művelődési ház, faluház vagy közösségi ház, bár a programok szervezésére nem mindenhol van képzett, főállású alkalmazott, illetve helyenként hiányoznak, leromlottak a közösségi funkciójú épületek. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

29. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 A szervezetek többsége 10-30 fős tagságot jegyez, vezetőik a tagság elöregedését tartják a legnagyobb gondnak. Gyakori az is, hogy egy település lakosai egyszerre több civil szervezetben tevékenykednek, mely arra utal, hogy a szervezetek tagjai nem egyenlő intenzitással vesznek részt a közösségi munkában. Az együttműködések kistérségi szintű kiterjesztésére példa a nyugdíjas szervezetek találkozói, az évek óta megrendezésre kerülő Regionális Fogathajtó Verseny Szakcson és a Bukovinai Székelyek-, valamint a kaposszekcsői fúvósok találkozója. Hagyományteremtő szándékkal egyre több civil szervezet rendez fesztiválokat: kuglóf-, alma-szőlő-, kajszis- és forgó fesztivál. Több civil szervezetnek van külföldi kapcsolata, így közvetíthetik a települések turisztikai kínálatát, tapasztalatokat gyűjthetnek az ifjúsági, esélyegyenlőségi feladatok ellátásában. 28 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

30. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 481 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 37,698 37,358 37,194 37,595 37,217 Éves változás 401 -378 -340 -164 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 481 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térségben az aktív korú lakosság aránya 63%, ami 3 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 63% 60% 15-59 év 22% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

32. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 11% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 34% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 3% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 8% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 3% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

33. A térség demográfiai helyzete 1/2 A Bonyhádi helyi közösség területén a települések jelentős többsége 500 – 1000 fő lélekszámú, 200 fő alatti népessége mindössze három településnek van. A negatív demográfiai változások - hasonlóan a megyei folyamatokhoz - itt is érződnek. A települések 88%-ában a népesség csökkenése a jellemző, mindössze négy településen tapasztalható az utóbbi években kismértékű lakosságszám-emelkedés. E pozitív elmozdulás mögött munkahelyteremtés (ipari park), illetve lakásprogram, külföldiek, illetve romák betelepülése áll. A népesség csökkenése meghaladja a Tolna megyei ill. az országos átlagot (0,3%). A Közösség településeinek jelentős részében - a megyei tendenciákhoz hasonlóan - egyre kevesebb gyermek született, kivételt azok a települések képezik, ahol a roma lakosság aránya számottevő (Gyulaj, Kocsola, Nagykónyi). A halálozások száma a települések 92%-ában emelkedett, igaz a megyei átlagnál kisebb mértékben. A vándorlási különbözet a térség településeinek több mint kétharmadában negatív, melyből az következik, hogy a térség népességmegtartó ereje gyenge. A nő-férfi arány tekintetében megállapítható, hogy a nők többségben vannak a térségben. A Dombóvári kistérséghez tartozó településeken 51,66%, a Bonyhádi kistérségben az arány 50,47%, a 6 Tamási kistérséghez tartozó településen a lakosság 55,11% nő. A nő-férfi arányt életkori bontásban megvizsgálva az látszik, hogy a Bonyhádi kistérség településein a gyermekek között több a fiú, a Dombóvári kistérség településein az idős lakosság körében a nők aránya jóval magasabb. A térség lakosságának elöregedését jelzi a fiatalodási index. A 2002-2006 közötti változás a térségben jelentős, az országos átlagot (7%) meghaladja (10,5%), egyedül a Bonyhádi kistérségben jobb ez az érték. E mutató következményeit kezelni tudó ellátórendszer a térségben kiépült. (a Bonyhádi és a Dombóvári kistérségben 3-3 idősek otthona is van, a Tamási kistérségben 200 fős módszertani otthon működik). A települések több mint felében magas a 70 év felettiek aránya. 100 fő aktív korúra 77 fő idős és 48 fő gyermek jut. Népsűrűség tekintetében a Bonyhádi és a Dombóvári kistérség között nincs jelentősebb különbség (78 ill. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

34. A térség demográfiai helyzete 2/2 68 fő/km2), a Tamási kistérséghez tartozó településeken a népsűrűség jóval alacsonyabb, (42 fő/ km2). A térség nemzeti kisebbségi struktúrája a második világháború után megváltozott. A Bonyhádi és a Tamási kistérségben a kitelepített német nemzetiségűek helyére Erdélyből telepítettek be székelyeket. A térség jelenleg sokszínű multikulturális értékekkel és hagyományokkal rendelkezik, melynek megfelelően több kisebbségi önkormányzat működik és ápolja a kisebbségi identitástudatot. A német kisebbség mellett élnek szerbek, horvátok, ukránok és zsidók is a térségben. Bonyhád térségében a német ajkú lakosság aránya jelentősebb (11%), míg Dombóvár környékén a roma lakosságé (4,8%). 33 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

35. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 8 20% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 12% • Mindhárom mobilhálózat 5 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 40 98% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok Kultúra • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

37. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara Egészségügyi ellátás • Járóbeteg szakellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

38. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A Bonyhádi Helyi Közösség közlekedési helyzete vegyes képet mutat. A térség legnagyobb forgalmat lebonyolító közútja a 6. sz. elsőrendű főút, ami azonban csak Bonyhádot és Kakasdot érinti. Emellett forgalmas a térségen keresztül haladó 61. és 65. sz. másodrendű, valamint a 611. sz. út és a Dombóvár-Hőgyész közti út is. A Közösség területén 8 zsáktelepülés található. A térségen halad keresztül a Gyékényes-Dombóvár-Budapest, valamint a Pécs-Dombóvár-Budapest vasúti fővonal és a Dombóvár-Bátaszék közti vasútvonal, ezek azonban csak a települések harmadát érintik. A tömegközlekedés minden településen elérhető, bár a járatszám sokszor nem elegendő. Emellett a személygépjármű ellátottság az országos átlag alatt van. Ez a munkába-, illetve iskolába járást, valamint a csak városokban elérhető szolgáltatásokhoz való hozzáférést nehezíti. Több településen is működik falu- és tanya gondnoki szolgálat, ez további fejlesztést igényel. Az elmúlt években több útfelújítás is történt, azonban ezek elsősorban a forgalmasabb utakat érintették. Sok helyen igen rossz a kis forgalmú összekötő-, bekötő-, valamint a belterületi utak állapota, mely kihat a gazdasági fejlődésre is. A vállalkozások elsősorban a könnyen megközelíthető, illetve a városok környékén lévő településeket részesítik előnyben. Komoly gazdasági élénkülést a tervezett M9-es autópálya hozhat, ami NY-K irányban szeli majd keresztül a térséget. Kijelölt kerékpárút, valamint jelzett turistaút csak néhány településen található, vízi és légi közlekedés pedig nincs a térségben. A vonalas infrastruktúrát vizsgálva a Közösség áram-, ivóvíz-, valamint vezetékes és mobil telefon ellátottsága megfelelőnek mondható. A puszták, valamint külterületek nagy részén nincs vezetékes ivóvíz ellátás. A szennyvízcsatorna-hálózat csak a községek felén kiépített, a vezetékes gáz 7 településen hiányzik. A csatornázást és a vízellátást pályázati forrásokból tervezik megvalósítani, melyekre a tervek általában rendelkezésre állnak. A Bonyhádi Helyi Közösség településein problémát jelent a járdák, illetve a csapadékvíz elvezető árkok rossz állapota. Kábeltelevízióval minden település ellátott, ugyanakkor csak néhány helyen van kábelen közösségi televízió. A szélessávú internet nem érhető el mindenhol, sőt ahol ez kiépített, ott is kevés a szolgáltatást igénybe vevők száma (számítógép hiányában). 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

39. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 Kevés vállalkozó, illetve civil szervezet üzemeltet saját weboldalt. A humán szolgáltatások (oktatás-képzés, egészségügy, szociális szolgáltatások, művelődés) infrastruktúrája a nagyobb településeken helyben megtalálható, a kis településeken a többcélú kistérségi társulások keretében működnek. Ilyen például az oktatás-szervezés, az orvosi ügyelet, a gyermekjóléti-, közösségi- és támogató szolgálat (utóbbiak a Tamási kistérség településein nem érhetőek el). A kis településeken hiányos a szolgáltatások elérhetősége, a kulturális és szabadidős tevékenységeket segítő infrastruktúra állapota több településen is kívánni valót hagy maga után. Ez igaz a közterek, valamint az épített környezet állapotára is. 38 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

40. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.01 0.01 0.49 0.42 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 30% 22% 27% 62% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

41. Települések főbb jellemzői 1/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Aparhant • Község • 1,155 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.47% • 388,695 • 0.000 • 0.000 Attala • Község • 869 • Közszféra • 7.00% • 346,002 • 0.000 • 0.000 Bátaapáti • Község • 444 • 8.03% • 300,254 • 0.000 • 8.944 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Bonyhádvarasd • Község • 488 • 4.56% • 397,797 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Cikó • Község • 1,008 • 7.94% • 338,285 • 0.000 • 0.004 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csibrák • Község • 377 • 18.43% • 177,143 • 0.997 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csikóstőttős • Község • 926 • 9.66% • 379,457 • 0.000 • 0.000 • Szállítási, raktározási, postai és távközl... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 2/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Dalmand • Község • 1,413 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 11.36% • 373,024 • 0.000 • 0.000 Döbrököz • Község • 2,136 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 11.73% • 346,595 • 0.000 • 0.000 Dúzs • Község • 287 • 13.02% • 288,635 • 0.000 • 0.307 • Építőipar Grábóc • Község • 190 • 18.05% • 243,222 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Györe • Község • 713 • 4.22% • 347,755 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Gyulaj • Község • 1,041 • 18.15% • 214,369 • 0.743 • 0.039 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Hőgyész • Nagyközség • 3,078 • 10.45% • 415,271 • 5.286 • 0.030 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések főbb jellemzői 3/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Izmény • Község • 525 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.09% • 247,548 • 0.000 • 12.236 Jágónak • Község • 284 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 19.02% • 234,592 • 0.000 • 0.000 Kakasd • Község • 1,772 • 3.95% • 460,829 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kapospula • Község • 951 • 7.01% • 499,171 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kaposszekcső • Község • 1,529 • 9.03% • 472,492 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kisdorog • Község • 844 • 7.48% • 389,036 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kismányok • Község • 375 • 7.23% • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 42

44. Települések főbb jellemzői 4/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kisvejke • Község • 454 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.19% • 233,154 • 0.000 • 0.000 Kocsola • Község • 1,369 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 19.01% • 230,053 • 0.000 • 0.082 Kurd • Község • 1,288 • 10.09% • 330,912 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Lápafő • Község • 195 • 19.66% • 207,199 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Lengyel • Község • 630 • 11.10% • 447,788 • 0.000 • 5.270 • Közszféra Mórágy • Község • 810 • 14.91% • 375,423 • 0.000 • 0.047 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mőcsény • Község • 385 • 10.00% • 338,544 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 43

45. Települések főbb jellemzői 5/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Mucsfa • Község • 409 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 15.63% • 293,705 • 0.000 • 0.000 Mucsi • Község • 514 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 18.66% • 193,229 • 0.000 • 0.000 Nagykónyi • Község • 1,236 • 14.76% • 286,036 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagymányok • Nagyközség • 2,512 • 5.85% • 398,719 • 0.000 • 0.051 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagyvejke • Község • 185 • 8.66% • 257,153 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nak • Község • 643 • 10.92% • 356,101 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Pári • Község • 678 • 7.80% • 37,500 • 0.000 • 0.000 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 44

46. Települések főbb jellemzői 6/6 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Szakály • Község • 1,459 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 9.23% • 353,010 • 0.000 • 0.000 Szakcs • Község • 1,005 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 21.59% • 233,663 • 0.000 • 0.000 Tevel • Község • 1,577 • 6.63% • 393,674 • 0.055 • 0.079 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Váralja • Község • 961 • 8.89% • 237,724 • 0.943 • 0.048 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Várong • Község • 179 • 22.61% • 211,572 • 0.000 • 2.112 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Závod • Község • 323 • 4.74% • 275,701 • 0.000 • 2.663 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 45

47. Települések egy mondatos jellemzése 1/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az önkormányzat kötelezően ellátandó feladatai nem megoldottak, hiányzik a hozzá szükséges anyagi forrás, infrastrukturális feltételek: az önkormányzati intézmények rossz állapota, a kül- és belvízi vízrendezés a település esztétikai képét rontják. A korábban prosperáló mezőgazdasági termelőszövetkezet - mint fő foglalkoztató - jelenlegi stagnálása munkanélküliséget von maga után.” • „A legfontosabb kitörési pont a helyi kisállat-piac és a hozzá kapcsolódó kamionos pihenő bővítése, fejlesztése; ezen felül a lakosság tenni vágyása, lelkesedése és szorgalma, összefogása a település fejlődésének érdekében.” • Aparhant • „A településen a fő probléma az, hogy a hozzá tartozó Szentivánpuszta nagy távolságra van a település központtól, hiányoznak az alapszolgáltatások, nehezen valósul meg az integráció. Itt, valamint a községben is szükség volna több közösségépítő programra, ami mind a település részek közti, mind pedig a lakosság különböző korcsoportjai közti kohéziót erősítené.” • „Attala fejlődésben meghatározó szerepet játszhat az egészség turizmus, ami a jól megközelíthető dombóvár-gunarasi gyógyvízre, a helyi ásványvíz üzemre - ami az Egészségipari Klaszter tagja - és a hagyományokra épülő lovas sportra, valamint a túrázásra alkalmas környezetre építhető. A turizmus révén megélénkülő közösségi élet a helyi lakosságra is motiváló erővel hathat.” • Attala 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 2/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település környezeti és infrastrukturális adottságai miatt a korábban kimért építési telkek elkeltek, ezért ez mint legfonosabb probléma jelentkezik a falu életében, hisz az itt letelepedni vágyók jelentik a falu jövöjét.” • „A település fekvése, a környezeti adottságok, és épített örökségek (Apponyi Kúria atb.)kitörési pontot jelenthetnek a turisztikai élet fellendítéséhez.” • Bátaapáti • „A csökkenő lélekszám, amely az itt élők egészségi állapotának romlásából, az elöregedő lakosságból, és a fiatalok elvándorlásából eredeztethető.” • „A térségi központ (város) közel van, így befogadja a tanulni-, dolgozni vágyókat, de a természeti környezetben gazdag, nyugodt kisközségi településkép ide vonzza a városból a pihenni vágyókat, ami kitörési pont lehet a falu lakosságmegtartó képességének növelése, és a turisztikai felvirágoztatás céljából.” • Bonyhádvarasd 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 3/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A falu öregedő lakossága, és a vállalkozók hiánya.” • „A hagyományok megőrzése, a műemlékek és a természeti értékek fenntartása a turisták idecsalogatásával.” • Cikó • „Hiányoznak a helyi munkalehetőségek, jórészt csak kényszervállalkozások működnek, hiányzik a tőke és a vállalkozói ismeretek.” • „Munkahelyek létrehozása a helyi fafeldolgozó üzem újraindításával, valamint a gyulaji erdő természeti értékeinek és a Jeszenszky-Kastély épületének turisztikai hasznosításával.” • Csibrák 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 4/21 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csikóstőttős legfontosabb megoldandó problémája a szennyvíz csatorna-hálózat hiánya. A településen több családi ház is a Hábi-patak árterületén fekszik, ami az áradások során kimossa a szikkasztókat, ami komoly környezetszennyezést okoz, emellett a tervezett ipar-fejlesztés, valamint turizmus fejlesztés is igényli a csatornázottság meglétét.” • „A település legfontosabb kitörési lehetősége a turizmus fejlesztésében rejlik. Erre a gyönyörű természeti környezet a fokozottan védett növény- és állatfajokkal, a német kulturális hagyományokat ápoló csoportok, valamint a meglévő pajta színház is jó alapot teremt.” • Csikóstőttős • „Dalmand legfőbb problémáját a Dalmandi Állami Gazdaság privatizációja jelenti, melynek eredményeként sok munkahely megszűnt és a létrejövő kisebb utódszervezetek nem tudják a korábbi ellátási színvonalat nyújtani, ami a lakosság pesszimizmusához és demográfiai problémákhoz vezetett.” • „A település legfőbb lehetőségét a funkció nélkül maradt középületek új funkcióval való megtöltése jelentheti. A fiatal településen belüli hatalmas zöld terek gyermek és ifjúsági otthonok, a volt, jó szakmai múlttal rendelkező Állami Gazdaság szakembergárdája felnőttoktatási centrum létesítésének feltételeit kínálja.” • Dalmand 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis