1 / 134

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE. Fejlett gazdasági háttérrel a Zagyvaságért. Budapest, 2009 November 27.

lael
Download Presentation

Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – Zagyvaság VKE Fejlett gazdasági háttérrel a Zagyvaságért Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

  2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  3. Zagyvaság VKE – Összefoglaló a térségről A(z) Zagyvaság VKE területe 12 települést foglal magába, melyek közül 1 város. A térség lakossága 31,303 fő, a városokban élő lakosok száma 6,106 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 0 A térségben összesen 5 db fő fejlesztési prioritás és 15 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 14 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 21%-a, 3 db – a(z) Egyéb szolgáltatás szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 12 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 6 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor Zagyvaság VKE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 31,303 Lőrinci 6,106 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 12 Hort 3,864 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 1 Ecséd 3,449 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 1 Boldog 3,106 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 5 Fő fejlesztési prioritások száma 15 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 3 14 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 12 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  5. Zagyvaság VKE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 627,957 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 3 • 516,464 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 3 • 400,294 • Falumegújítás és -fejlesztés • 2 • 627,957 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 440,368 • Leader közösségi fejlesztés • 1 • 25,664 • Leader vállalkozás fejlesztés • 1 • 232,035 • Leader képzés • 2 • 41,793 • Leader rendezvény • 2 • 308,827 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • Leader komplex projekt • 4 • 307,808 • Leader tervek, tanulmányok 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára Zagyvaság VKE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A kistérségben hagyományon alapuló mezőgazdasági termelés folyik, hiányzik azonban az együttműködés, a közös értékesítési stratégia kidolgozása, ami lehetővé tenné a magasabb értéket képviselő termékek piacra jutását. Szükség lenne a mezőgazdasághoz szorosan kapcsolódó feldolgozóipar fejlesztésére. A hagyományokon alapuló mezőgazdasági és egyéb mikrovállalkozások jelen vannak a térségben. Sok településen fontos lenne az élhető falukörnyezet kialakítása. Hiányoznak az életminőséget javító szolgáltatások. A térségi hagyományokra épülve jövedelmező idegenforgalom valósulhatna meg, ehhez azonban nincs meg a szükséges pénzügyi háttér. • Meg kell találni azokat az eszközöket, amelyek segítségével hatékonyabban lehet kihasználni a nagyobb város közelségében rejlő előnyöket. A hátrányosabb helyzetű településen fel kell ismerni azokat a specifikumokat, melyekkel leküzdhetik az infrastrukturális elszigeteltségük okozta hátrányokat. Egyes települések esetében továbbra is az agráriumhoz szorosan kapcsolódó vidékfejlesztési lehetőségeket kell kihasználni, előtérbe helyezve a multifunkcionális vidékfejlesztést, a környezet fenntartását, a biodiverzitás megőrzéséhez és az extenzív jellegű termeléshez kapcsolódó tevékenységek preferálását. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  7. Zagyvaság VKE – A stratégia alapvető célja A program fő célja a vidéken élő lakosság életminőségének javítása, és a vidéki vállalkozások versenyképességének növelése. A Stratégia alapvető célja egy széles körben ismert és elismert, új gazdasági-közösségi-földrajzi egység létrehozása "Zagyvaság" néven, melynek alapját képezi a termékek és szolgáltatások közös származási helye. A Zagyvaság LEADER program sikeres végrehajtásának célja, hogy demokratikus részvétellel a helyi közösség részt vegyen életének tudatos alakításában. A program célkitűzése, hogy megállítsa a Zagyvaság kistérségben az elszegényedő és elöregedő kistelepülések további leszakadását. A helyi közösség stratégiája a társadalmi igazságosság, a szolidaritás, az esélyegyenlőség és esélyteremtés elvére épül. Elérhetővé válik, hogy megálljon, illetve lelassuljon a fiatal korosztály városokba vándorlása. Ezzel megőrizhető, hogy a boldogulás ne legyen csak a városokhoz kötve, és minden állampolgár ott élhesse életét jó körülmények között, ahol ő akarja. Fontos a fejlesztési források és elképzelések koherens rendszere, amelyben éppúgy helye van gazdasági jellegű, mint a humán erőforrásokra és a közösségekre koncentráló innovációnak. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A hatvani kistérség az Észak-magyarországi régióban, Heves megye legnyugatibb részén, három megye szomszédságában, a Mátra dombjai és az Alföld találkozásánál helyezkedik el. Helyzete „központi peremhelyzet”. A hatvani kistérségben jelentős az ipar szerepe. A térségközponton kívül a legnagyobb ipari vállalkozások Lőrinciben, Apcon és Petőfibányán működne, de vállalkozói ipari területek kialakítására megfelelő hellyel rendelkezik Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci. A külföldi nagyberuházó cégek letelepülésének multiplikátor hatása tagadhatatlan, ez a kistérség esetében is erőteljesen hat a társadalmi és szociális életre. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új térségi gazdasági környezet fejlesztő hatása mutatkozik. A kistérségben kalászos, intenzív zöldség-, szőlő - és gyümölcstermesztés folyik. A földek minősége jó, a szántó és gyümölcs művelési ágban a földek aranykorona értéke kiemelkedő. A szőlő -, gyümölcs - és zöldségtermesztésnek komoly hagyományai vannak. A csányi dinnye, a horti és hatvani paradicsom, a boldogi paprika hungarikum szintű ismert termékek. A kistérség több települése a Mátraaljai borvidékhez tartozik, Rózsaszentmárton a Mátraaljai Borút térségi kapuja. A mezőgazdaságban a tőkehiány, a természeti körülményektől való függés, illetve a hazai és Európai Uniós követelményeknek való megfelelés okoz gondot a gazdálkodóknak. A hatvani kistérség területfejlesztésében az egyik prioritás a mezőgazdaság fejlesztése, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának, piacra juttatásának megteremtése, a piaci versenyképesség növelése, éppúgy, mint a jövedelmezőséget bővítő, új agrártermelési szerkezet kialakítása. Lehetőségek: • A térség területének nagy része alkalmas a minőségileg jobb termelésre, illetve az alternatív hasznosításra, amely iránt jelentős érdeklődés mutatkozik a térség lakosai körében. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 • A térség területének 75 %-a mezőgazdasági hasznosítás alatt áll, lakosságának nagy része (az aktív korú népesség 6,1 %-a)a mezőgazdasági termelésből él, illetve szerzi rendszeres jövedelmét. • A nagy feldolgozó üzemek mellett erőteljes volt a termelők körében a társulás. Az első Heves megyei értékesítési szövetkezés a SAS-Farm TÉSZ, illetve a fajtavédelem és a márkázás érdekében létrehozott egyesülés a Csányi Dinnye Védegylet. A kistérség településein a közcsatornával való ellátottság, a víz- és vezetékes gáz, valamint a telefon szolgáltatás megfelelő. A vonalas infrastruktúrafejlesztések közül legfontosabb a szennyvíz és csapadékvíz elvezetés, valamint a közlekedési hálózat fejlesztése. A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérség idegenforgalmi kihasználtsága rendkívül alacsony. Kevés a szállás és vendéglátó szolgáltatás. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  11. A térség környezeti állapota 1/2 A környezet állapota jó, de további fejlesztések megvalósításával folyamatosan javítható. A környezeti elemek (talaj, víz, levegő), az élővilág, a táj, a települési és az épített környezet maradandó vagy visszafordíthatatlan károsodást nem szenvedett: a hatvani kistérség környezeti állapothelyzete megfelelő életteret és életminőséget biztosít a lakónépesség számára. Nincs a kistérségben a lakónépesség egészségét tartósan veszélyeztető egészségkárosító hatás. A környezet állapotát befolyásoló emberi tevékenységek maradandó környezetkárosító hatást eddig még nem okoztak. Az észlelt/feltárt környezetszennyezések jól lehatárolhatók, tervszerű beavatkozásokkal felszámolhatók. Ez célirányos beruházásokkal, szakszerű kezelési, rekultivációs tervekkel oldható meg, amelyek jórészt elkészültek, vagy kivitelezésük már folyamatban is van. A Többcélú Társulás településeinek Környezetvédelmi Programját és feladatait - a helyi hulladékgazdálkodási tervek figyelembe vételével - a 2006. évben a Társulás Tanácsa elfogadta. A kistérség települései továbbra is összefognak Heves megye Hulladékgazdálkodási Tervének és Környezetvédelmi Programjának megfelelően. Ennek alapján kerül sor a települési tervek kidolgozására, ütemezésére és összehangolására. A kistérség természetvédelmi programja célul tűzte ki, hogy a települési környezet védelmén keresztül egy kisebb környezeti stresszhatást közvetítő, kedvező állapotjellemzőkkel rendelkező környezet kerüljön kialakításra. A települések által elvégzett helyzetfeltárás és vizsgálati adatok összehasonlító elemzése után kirajzolódtak azok a települési területek, ahol a környezet érzékenysége, a környezet jelenlegi terhelése miatt nem elegendőek az általános természet- és környezetvédelmi intézkedések, hanem az adottságoknak megfelelő, területileg differenciált, de a térség egészéhez illeszkedő intézkedéscsomag kidolgozása szükséges. A környezetérzékenység rendszerének megfogalmazása során egyértelműen lehatárolhatók voltak azok a területek, ahol a rossz környezetminőség döntő mértékben az "öröklött" környezetterhelések következménye, és azok, ahol a jó, vagy még megfelelő, elfogadható környezetminőség a települések számára kiemelt fontosságú érték. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  12. A térség környezeti állapota 2/2 A települési rehabilitáció nemcsak a belső zónában, és nemcsak a lakóterületeken kiemelt fontosságú. Rehabilitációs jellegű beavatkozások szükségesek az erősen terhelt települési központi területeken, és a változó környezetminőségű átmeneti térségben is. Ez utóbbi elsősorban a felhagyott iparterületek problémájának kezelését jelenti, aminek előfeltétele az otthagyott környezeti ártalmak felszámolása. Fontos, hogy a"parlagon heverő", egységeket képező területek minél előbb rehabilitálásra kerüljenek. A környezettudatos fejlesztésekben szükség szerinti az együttműködésa szomszédos kistérségekkel. A térségben a közúthálózat korszerűtlen, a települések közúti forgalommal terheltek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  13. Hátrányos helyzetű települések közé tartozó települések bemutatása 1/1 A korábban gazdag település jelenlegi gazdasági nehézségeinek forrása a mezőgazdasági, települési utak elhanyagoltsága, a szociális problémák, és az elöregedés. Ez teszi Csányt a leghátrányosabb településsé a kistérségben. A falukép rendezetlen a belső utak, a házak felujításra szorulnak. A játszóterek, gondozott parkok hiányoznak. A hagyományos dinnyetermesztő kertészeti ágazat alkalmazkodik az új fogyasztási szokásokhoz. A termelési kultúra egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas. Ez hat az önfoglalkoztatásra, a gazdaságon belüli munkahelyek bővítésére. Sajnos a települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza. 12 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  14. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  15. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • Kereskedelem, javítás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  16. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 27%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 10% 16% Építőipar 27% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 7% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 5% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 14% 9% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  17. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 43%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 7% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 43% 10% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 2% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 7% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 15% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  18. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.7%, ami -0.2 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.7% • Változás 2003-hoz képest -0.2 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

  19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 A hatvani kistérség természeti, gazdasági és társadalmi szempontból egyaránt heterogén. Az alapvetően mezőgazdasági kistérségben jelentős ipari üzemek találhatók. A tipikusan mezőgazdasági adottságú települések a kedvező lehetőséget kihasználva folytatták tevékenységüket. A térség munkáltatói elsődlegesen a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel és szolgáltatással. 2007-ben az első negyedévben emelkedett a regisztrált álláskeresők száma, majd a II. negyedévet enyhe emelkedés, majd folyamatos csökkenés jellemezte. A IV. negyedév végén ismét emelkedő tendencia figyelhető meg. A hatvani kistérségben december végére összesen 1733 fő munkanélkülit regisztráltak, mely + 37 főt jelent a 2006. év végi adatokhoz képest. A munkanélküliségi rátát az első negyedévben emelkedés, majd a II. és III. negyedévben csökkenés, majd ismét emelkedés jellemezte. December végén értéke elérte a 7,7 % pontot, ami a tavalyi év végi adatnál 0,4 % ponttal magasabb. Az álláskeresők életkorát tekintve legtöbben a 30-34 (15%) éves korosztályba tartoznak. A következő lépcső a 25-29 és az 50-54 éves korosztály. Az adatokból kitűnik, hogy a munkanélküliség leginkább a fiatalabb korosztályt érinti. Szerencsére a fiatalok elhelyezkedési esélyei jobbak, mint a középkorosztályba tartozó ügyfeleinek. A tavalyi és IV. negyedévének végén is a 30-34, valamint a 25-29 éves korosztályt érintette legnagyobb mértékben a munkanélküliség. A regisztrált álláskeresők közül a regisztráció hossza szerint 12 hónapon túli tartós munkanélküliek száma 274 fő, ami 52 fővel emelkedett a tavalyi időszak adataihoz képest. A Hatvani Munkaügyi Központ IK adatbázisában 1825 munkáltató szerepel. Összetétel szempontjából az 5 fő alatti vállalkozások dominálnak, az 5-9 fő statisztikai állományi létszámmal rendelkező munkáltatók száma 286 db, a 10-19 fős vállalkozások száma 189 db. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  20. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 A 2008. évi munkaerő-piaci prognózis alapján elmondható, hogy a jövőt tekintve a megkérdezett vállalatok nem fogják megoldani a hatvani térség munkaerő problémáit. Kevés az új beruházás, a cégek inkább a stagnálásban,mint a fejlődésben bíztak,a nem elég gyorsan javuló gazdasági helyzet miatt. További problémaként említhető, hogy az álláskeresők összetétele nem minden esetben felel meg a keresleti oldalnak. A prognózis időszaka alatt lévő munkaerőigények, a 2008. évi munkaerő gazdálkodási felmérések, valamint a nyilvántartott munkanélküliek adatai alapján a hiány és a túltelített szakmák a következők: Túltelített munkakörök: adminisztrátor, eladó, tehergépkocsi vezető (C kategóriával), illetve szakképzettséggel nem rendelkezők (betanított munkás, segédmunkás). Hiányszakmák: tehergépkocsi vezető (E kategóriával, TIR PÁV II.) elektronikai és mechanikus, valamint műszerész, fémipari szakmunkások, CNC gépkezelők, villamosmérnök, gépészmérnök, közgazdász és logisztikus. 19 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 8 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 14%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Petőfibánya székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 1,435 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 14% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

  22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Dong Yang Kft. • Petőfibánya • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • 400 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • ADAcast Könnyűfémöntöde Kft. • Apc • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 278 3 • QUALIFORM Zrt. • Apc • 2852 Fémmegmunkálás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 166 4 • Dae-Chang Kft. • Lőrinci • 3210 Elektronikai alkatrész gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 140 • 631,137 5 • Nova Hungária Kft. • Petőfibánya • 2753 Könnyűfémöntés • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 120 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  23. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 8 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Diósdi Építő Kft. • Petőfibánya • 2811 Fémszerkezet gyártása • 100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • SIDEM Magyarországi Autóipari Kft. • Lőrinci • 3430 Közúti gépjármű, gépjárműmotor alkatrészeinek gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 75 • 977,553 8 • Mezőgazdasági Szövetkezet Hort • Hort • 0112 Zöldség, dísznövény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 61 • 468,729 9 • Heréd-Nagykökényes Mezőgazdasági Szövetkezet • Heréd • 0111 Gabonafélék, egyéb, máshova nem sorolt növény termelése • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás • 49 • 500,000 10 • NOVOCOOP • Kerekharaszt • 2524 Egyéb műanyag termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

  24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A kistérség jelentős logisztikai potenciállal és ipari hagyományokkal rendelkezik, ez vonzó a befektetők számára, ami lehetővé teszi az ipari hagyományok újraélesztését, új iparágak megtelepedését, a jelentős agrárpotenciál versenyképes kihasználását, a feldolgozóipar által biztosított hozzáadott érték növekedését. A kistérség Mátraaljához tartozó részén a falusi turizmus és a kapcsolódó szolgáltatások fejlődést mutatnak. A helyi gazdasági fejlődés egyik kulcskérdése a vállalkozásbarát környezete kialakítása, a vállalkozások létrejöttének, tevékenységének ösztönzése. Ez különösen hangsúlyos mivel ez a gazdaságélénkítés a stagnálásból való kilábalás, és a tartós leszakadás megelőzésének alapvető eszköze lehet. Az innováció terjedésének köszönhetően egy új gazdasági környezet alakul ki.A kistérségében a szabad vállalkozás feltételei ugyan adottak, de a vállalkozások sikerességének, az egyén gazdasági lehetőségei még határt szabnak.A fellendülés és gazdasági fejlődés többnyire csak külső segítséggel, a külföldi tőke bevonásával valósulhat meg. A térségbe települt beruházások - bár jelentős háttériparral rendelkeznek - gyakran a környékbeli beszállítókra is alapoznak, ami fellendítheti a kis- és közép szintű vállalkozói kedvet.A térségbe települő tőkének legfőbb érdeke, hogy a termelési tényezők árát a lehető legalacsonyabb szinten tartsa, amit ezek a cégek a magukkal hozott kész technológiával, technikai rendszerekkel, zárt termelésszervezéssel kívánnak kialakítani. Hort, Zagyvaszántó, Petőfibánya és Lőrinci gazdaságszervező, logisztikai központ feltételeinek biztosítását tervezi az ipari-, agráripari vállalkozások fogadásához. A kistérségben a vállalkozások ezer főre jutó száma egyetlen szektorban sem éri el az országos átlagot. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  25. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 A vállalkozások száma alapján a kereskedelem, a javítás, az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar emelhetők ki, hiszen együttesen a kistérségben tevékenykedő vállalkozások 67,5%-át adják. A fentieket figyelembe véve a kereskedelem,a javítás, az ingatlanügyek, a gazdasági szolgáltatások, az építőipar és az ipar szektorba sorolt vállalkozások több mint 5%-át kitevő mezőgazdasággal is foglalkozni kell. A gazdaság versenyképességének erősítése az ipar-, a mezőgazdaság-, a turizmus-, a kereskedelem és a szolgáltatások adottságokra épülő egyidejű és arányos fejlesztésével érhető el (szerkezetváltás; vállalkozásfejlesztések; tőkeellátottság javítása; szolgáltatások fejlesztése; innovációs képesség és teljesítményjavítás; kiszolgáló infrastruktúra fejlesztés; környezettudatos vidékfejlesztés; célirányos K+F és marketing; minőségbiztosítási rendszerek kiépítése; stb). 24 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  26. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 7 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Vallással kapcsolatos tevékenység 4 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 12 Sporttal kapcsolatos tevékenység 18 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 15 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 0 Oktatással kapcsolatos tevékenység 11 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 8 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 0 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 0 Nemzetközi kapcsolatok 0 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 7 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 9 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 2 Politikai tevékenység 1 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A térségi non-profit szférában is egyre növekvő verseny tapasztalható, mivel az önkormányzatok és az állam is egyre több feladatot ad át a non-profit szervezeteknek, azonban az állami feladatokra fordítható pénzforrások sajnos általában nem mindig fedezik a teljes feladat megvalósítását. A térségben dolgozó non-profit szervezetek hivatalosan bejegyzettek, intézményesült szerveződések minősülnek, amelyek tudatosan kialakított, dokumentumokban rögzített belső szerkezetnek és működési szabályzatnak megfelelően tevékenykednek. A non profit szervezetekre jellemző önkéntességet, öntevékenységet, jótékonyságot és egyéb civil kezdeményezéseket a térségben található és jól működő szervezetek tovább erősítik. Több szervezetnek van olyan eleme (pl. önkéntes munka, magánadományok igénybevétele, választott vezetőség), amely jelentős civil támogatottságot jelez. Mivel a térségi non profit szervezeteket nem profitcélok vezérlik, ezért nem tartoznak a piaci szektorhoz, működésük nehezen stabilizálódik. A kistérségben zömében a környeztünk védelmére, hagyományaink ápolására, kultúránk megőrzésére jöttek létre civil szervezetek. A környezetvédelem és a természetvédelem, a környezeti nevelés és ismeretterjesztési célok keretében célul tűzik ki a használt szárazelemek, illetve -sütőzsiradék gyűjtését. Az összegyűjtött anyagokat engedéllyel rendelkező vállalkozásoknak adják át, illetve a használt sütőzsiradékból egy bió méhész számára tavaszi kaptár-konzerválási tevékenységéhez járulnak hozzá. Rehabilitációs programok keretében szárzúzást, cserjeirtást, fásítást illetve a nem őshonos fák gyérítését végzik. Tanösvények kialakítása is megvalósult. A Tájsebészet kampány aktív résztvevői. Több hulladékkal kapcsolatos program kezdeményezői. Rendezvényeket, előadásokat, túrákat szerveznek (tótakarítás, lakossági elektronikai hulladékgyűjtés, gumiabroncsgyűjtés, ami országos viszonylatban is kiemelkedő program volt). A térség egyik legjelentősebb, környezetvédelmi szervezetek által évről évre megvalósuló programja, a turisztikai jellegű Bajza József emléktúra. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  28. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Térségünkben a hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelésnek is jelentős képviselő vannak. Tagjaik a mezőgazdasági termékek termelésének, értékesítésének hatékonyabbá tétele végett hoztak létre egyesületeket. Ezek az egyesületek nemcsak a hagyományokat tartják fontosnak, hanem az új technológiák, eljárások figyelembevételét is előtérbe helyezik. Hagyományos, tájjellegű termékeket, a földrajzi helyhez kötődő élelmiszereket állítanak elő, illetve termelnek. Tevékenységük során településük, tájegységük hagyományait, történetét figyelembe véve tesznek lépéseket életkörülményeinek javítására, kiterjesztve ezt a falusi turizmus kínálta lehetőségekre is. Kulturális életünk jelentős képviselői a huszárok, a különböző kézműves, sport és néptánc non profit szervezeteink. Népdalaink, népviseleteink, huszáraink országos viszonylatban is kiemelkedőnek tekinthetők. Számos rendezvény, program valósul meg részvételükkel, melyek külföldön is nagy sikernek örvendhetnek. 27 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  29. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 334 fővel csökkent, ami arányosítva 1%-os csökkenést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 31,637 31,542 31,459 31,451 31,303 Éves változás -8 -148 -95 -83 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 334 fővel csökkent • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 1%-kal csökkent Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  30. A térségben az aktív korú lakosság aránya 62%, ami 2 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 9% 13% 6-14 év 62% 60% 15-59 év 24% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  31. A térségben elsősorban a 6-7 általános képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 1% 2% 0 általános 10% 9% 1-5 általános 13% 9% 6-7 általános 31% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 6% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 9% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 4% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  32. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térség településein mérséklődtek a népesség demográfiai összetételének területi különbségei, a települések demográfiai dinamikájának megtorpanása, a migráció motívumainak és térbeli irányainak alapvető tendenciaváltozása következtében. A megelőző periódusokkal szemben a kilencvenes években már egyértelműen, és egyre erőteljesebben a városokból a községekbe, a fejlettségi vonulatok mentén elhelyezkedő településekbe való áramlás vált az uralkodóvá. Ennek oka részben a szuburbanizációs tendenciák felerősödése, részben pedig a megváltozott városi életfeltételek, illetve az egyoldalú ipari kistérségi gazdasági válság miatti menekülés. A térség korstruktúrája mind 1980-ban, mind 1990-ben hasonló volt, mint a megye falvainak összessége, kedvezőbb volt a megyei összestől. A 2007. január elsejei statisztikai adatok alapján a kistérségben élő állandó lakosok száma 55068 fő volt. Ez a 2004. január elsejei adatokhoz képest (55354 fő)286 (fővel) csökkenést mutat. Az egy év alatt bekövetkezett változás - 0,51 %-os mértékű. A fiatal korosztály létszáma legkedvezőbb Csányban (38,7%) és Zagyvaszántón (35,4%). A legkedvezőtlenebb Petőfibányán (23,6%), Horton (24,5%) és Lőrinciben (24,5%), ahol a fiatal korosztály (0-24 év) létszáma messze elmarad a magyar átlagéletkorhoz viszonyított 1/3-os arányhoz. Az óvodákba járó gyermekek utánpótlását tekintve Lőrinci (5,4%), Zagyvaszántó (5,0%) és Csány (4,7%) településeken a legjobb az arány. Petőfibányán (2,2%), Horton (2,3%) és Boldogon (2,8%) a legrosszabb. Az iskolák utánpótlását tekintve a 3-6 éves korosztály tekintetében a legnagyobb gyermeklétszám Csányban, Lőrinciben és Zagyvaszántón van. A legalacsonyabb Horton és Petőfibányán. A kistérségben élő állandó lakosságot tekintve a 0 - 18 éves korosztály aránya 24,3 %. A korosztályi növekedés 2005-ben 2004-hez viszonyítva 4,7 %-os. A 2005-ben bekövetkezett társadalmi, gazdasági változások következtében a kistérségben élők átlagéletkora jelentősen megnőtt, fiatalodott a kistérség. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  33. A térség demográfiai helyzete 2/2 Összességében egy év alatt a lakosság száma nemcsak 286 fővel csökkent, hanem a korosztályi csoportok összetétele nagyban megváltozott. A térségben a népességszám csökkenés nem túl régi keletű, fölerősödése még csupán egy évtizede tapasztalható, ezért az elöregedés nem fog gondként jelentkezni. Ha azonban a népességváltozás trendje nem módosul, úgy a következő évtizedben az elöregedés fel fog gyorsulni, és hamar túllépi az 1,0-es indexet, az elöregedés lélektani határát. Megfigyelhető, hogy a korstruktúra szintén összefüggésben van a települések nagyságával és közlekedés-földrajzi helyzetével csakúgy, mint maga a népességszám változás. A kisebb, kedvezőtlenebb elérhetőségű falvak jobban, a nagyobb, a természeti és gazdasági térben jobb pozícióban lévők pedig kevésbé elöregedettek. Az élve születések kis mértékű csökkenése továbbra is fennáll, valamint ezzel együtt a népesség fogyása is. 32 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  34. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 25% • Mindhárom mobilhálózat 3 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 12 100% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Kikötő • Repülőtér • EUROVELO kerékpárút Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás Ipari parkok • Ipari park Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció • IT-mentor Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  36. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Ipari kamara • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás • Egészségügyi kommunikációs pont Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. • Fedett/nyitott úszómedence Natura 2000 területek • Különleges madárvédelmi terület Egyéb infrastruktúra • Falugondnoki/településgondnoki szolgálat • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

  37. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A kistérségünkben közüzemi vízellátásban részesül a lakások több, mint 94 %-a. A közcsatornával való ellátottság a régiós átlag alatt van, itt jelentős az elmaradás. A háztartások közel 75% - a vezetékes gázfogyasztó. Közlekedési szempontból a Heves megyei települések elérhetőségei jók. A térségi elérési mutató magasabb mind a megyei, mind a régiós átlagnál. A 30-as út mellett fekvő települések átmenő forgalma több, mint harminc százalékkal megnőtt. Az elkerülő utak hiánya miatt a településeken áthaladó teherforgalom kritikussá vált, a levegőszennyezettségi mutatók romlottak. A települések között kerékpárút-hálózat fejlesztése indokolt, az erre vonatkozóan gerinchálózati tanulmányterv elkészült. A vasúti elérhetőség a kiépített vonalak menti településeken megfelelő. A buszjáratok minden települést érintenek. A térségnek vasúti, közúti összeköttetése mind a négy égtáj irányába biztosított. Elsődlegesen az autóbusz közlekedési hálózat rendszerére épül, hiszen szemben a vasúti 35 km-es vonalhálózattal az autóbusz-közlekedés 134 km-es vonalhosszal rendelkezik. A megye székhelyével, Egerrel jó az összeköttetés, a közvetlen járatok száma 12 db. 36 járat pár közlekedik munkanapokon Hatvan és Budapest között, amelyből a helyi Volán 12 járatpárt indít. A Matáv a mai kor igényeit európai színvonalon kiszolgáló távközlési rendszert hozott létre a területen. A fejlesztési tervek kidolgozásakor figyelembe kell venni a régióban megjelenő új vállalkozások, ipari parkok, lakóparkok, kistérségi beruházások igényeit. Az ADSL megjelenésével a kistérségi minden településének területén elérhető a szolgáltatás. A kistérség villamosenergia ellátását jelenleg a Mátravidéki Erőmű 120/20 KV-os transzformátor állomásáról induló három 20 KV-os gerincvezeték biztosítja. 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  38. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 A térségben jelenleg mindenhol biztosított a kért energiaigény. A közigazgatási határon belül további négy magasfeszültségű távvezeték hálózat halad át. A kisfeszültségű villamos hálózat a kistérség területén teljes egészében kiépült. A régiós átlagnál alacsonyabb az épített lakások aránya. A lakósűrűség jobb a régiós átlagnál, de rosszabb a megyei átlagnál (hatvani kistérség: 249 fő/100 lakás, megye: 245 fő/100 lakás, régió: 254 fő/100 lakás; országos átlag 249 fő/100 lakás). A kistérségi társulás együttműködik a környezetvédelmi fejlesztések megvalósításában, az elnyerhető és elnyert források célszerinti, tervezett felhasználásában. A kistérségben található hulladéklerakók ma már korszerűtlenek, ezért elkészült a települések közös hulladékgazdálkodási terve, amely a környezetvédelmi programcsomag része lett. A környező városok és községek összefogásával egy új, a jelenkori környezetvédelmi normáknak megfelelő, regionális hulladéklerakó telep épül. Egy kisteljesítményű, elsősorban az egészségügyi hulladékok megsemmisítésére alkalmas égető jelenleg is működik a hatvani kórház területén. 37 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

  39. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.00 0.01 0.07 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 4% 3% 0% 10% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

  40. Települések főbb jellemzői 1/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Apc • Község • 2,690 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.53% • 373,440 • 0.000 • 0.066 Boldog • Község • 3,106 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 6.27% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Csány • Község • 2,318 • 8.87% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Ecséd • Község • 3,449 • 5.81% • 373,440 • 0.000 • 0.101 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Heréd • Község • 2,051 • 3.87% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Hort • Község • 3,864 • 4.44% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Kerekharaszt • Község • 0 • 0.00% • 373,440 * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

  41. Települések főbb jellemzői 2/2 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Lőrinci • Város • 6,106 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.00% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Nagykökényes • Község • 618 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.71% • 373,440 • 0.000 • 0.000 Petőfibánya • Község • 2,997 • 4.45% • 373,440 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Rózsaszentmárton • Község • 2,078 • 4.32% • 373,440 • 0.000 • 0.801 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Zagyvaszántó • Község • 2,026 • 4.54% • 373,440 • 0.125 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

  42. Települések egy mondatos jellemzése 1/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen gondot jelent az elvándorlás, mely az életminőség nem megfelelő színvonalára vezethető vissza, a település nem tudja kihasználni turisztikai adottságait, és a vállalkozások letelepedése is minimális.” • „Pénzforrások bevonásával lehetőség nyílna a vállalkozások generálására, külső befektetők megjelenésére, ami megakadályozná az elvándorlását, és erősítené az emberek identitástudatát is.” • Apc • „Boldog a kistérség mezőgazdasági és népi hagyományokban leggazdagabb települése, forráshiány miatt nincs meg a lehetőség a megtermelt termékek hozzáadott értékének növelésére, és a település nem tud fejlesztéseket végrehajtani a mezőgazdasági értékesítés és kultúra területén.” • „A hagyományokon alapuló mezőgazdasági termelés támogatásával és a települési kulturális örökség megőrzésével, feltételeinek megteremtésével, a helyi erőforrások fejlesztésével az életminőségben jelentős mértékű változások érhetőek el.” • Boldog 41 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  43. Települések egy mondatos jellemzése 2/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az alacsony vállalkozási ráta, a fiatal elvándorlók magas száma, és a települési népesség öregedő korstruktúrája szűkös helyi foglalkoztatási lehetőségeket eredményezett, így a hagyományokra épülő kertészeti termelés sem jelent kitörési lehetőséget.” • „Az új fogyasztási szokások lehetőséget kínálnak a hagyományos kertészeti ág fejlesztésére, olyan termelési kultúra fenntartására, amely egyedi és különleges minőségű, táj-specifikus alapanyagok termelésére alkalmas.” • Csány • „A települési vállalkozások innovációs képessége alacsony, az új vállalkozások létrehozását nehezíti a tőke-, a szaktudás- és a vállalkozási készségek hiánya, a civil szervezetek jelentős erőfeszítéseket tesznek ennek megváltoztatására, viszont tevékenységüket nagymértékben akadályozza a hagyományos táj- és humán kultúra hiánya.” • „A közösségi tér kialakítása lehetőséget teremt az innovációs fejlesztésekre, mellyel a településen élők, civilek és vállalkozások lehetőséget kapnak, hogy a település kulturális öröksége fennmaradjon, és a megvalósuló fejlesztések hatására innovatív vállalkozások jöjjenek létre.” • Ecséd 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  44. Települések egy mondatos jellemzése 3/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A közösségek, a civil társadalom megerősítéséhez szükséges közösségi funkciókon túli köztér hiányzik a településről, a revitalizációhoz azonban komplex beavatkozásra van szükség.” • „A gyermek és ifjúsági, a foglalkoztatási, és a vállalkozásfejlesztéshez kötődő ügyfélszolgálati jellegű szolgáltatások egyfajta térbeli kommunikációs központtá, speciális információs csomóponttá alakítása révén olyan köztér jöhet létre, ahol a társadalmi mobilitásban résztvevő különféle csoportok, hálózatok, vagy egyének juthatnak információkhoz és szolgáltatásokhoz.” • Heréd • „A települési szuburbanizációs folyamatok felerősödtek, így főleg a mezőgazdasági termelést folytató minimális turisztikai vonzerővel rendelkező település nem használja ki a földrajzi adottság előnyeit, valamint az agrártermékek feldolgozása sem megfelelő szándék és forráshiány miatt.” • „A helyi kapacitás építése, a földrajzi helyzetből adódó innovációs tengely kialakítása, és a helyi szükségletekből kiinduló mechanizmusok vissza- és helyreállítása szükséges annak érdekében, hogy a korábban a közeli városok köré szerveződött, és logisztikai szempontból kedvező helyi szolgáltatások, munkahelyek létrejöjjenek.” • Hort 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  45. Települések egy mondatos jellemzése 4/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A településen élő kislétszámú közösség sérülékeny, rendkívül érzékeny a térségben bekövetkező bármilyen negatív hatásra, valamint a települési funkció és szolgáltatás ellátása a kis népességszámból adódóan nem fenntartható, és nem felel meg a mai kor életminőségi követelményeinek.” • „A település kedvező földrajzi helyzetéből adódóan a közelében kialakult ipari park jó lehetőséget kínál a fejlődésre, a kisvállalkozói beszállítói program kialakítására, valamint a minőségi lakófunkció létrehozására és a vállalkozásfejlesztésre.” • Kerekharaszt • „A gazdasági struktúraváltozások hatására a foglalkoztatási rendszer felborult, lassú konszolidációs folyamat indult el, a termelésben foglalkoztatottak száma csökkent, amihez az is hozzájárul, hogy a helyi emberi erőforrásokban gazdag településen élők nem használják ki azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik.” • „A településnek ki kell használnia a rendelkezésére álló emberi erőforrásokat, megtalálva azokat az innovatív eszközöket és módokat, amivel céljaikat elérhetik, és szükség van olyan életminőség javítását szolgáló közösségi térre, városrehabilitációra, amellyel az összetartozás erősödhet.” • Lőrinci 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  46. Települések egy mondatos jellemzése 5/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település jelentős kulturális értékekkel rendelkezik, sajnos azonban nincs elegendő forrás ezek megőrzésére, fenntartására, nincsenek meg a szükséges turisztikai szolgáltatások sem, és gondot jelent a település elöregedése, valamint a rossz állapotú közutak is.” • „Az életszínvonal minőségét javító műemlék épületek felújításával, és új funkciókkal történő felruházásával, a turizmus kialakításávál a település legfontosabb erőforrása a természeti/ökológiai környezet kerülhetne kihasználásra, építési telkek közművesítésével, értékesítésével pedig fiatal családok tudnának letelepedni, megakadályozva ezzel a település elöregedését.” • Nagykökényes • „A korábbi iparterületek jelentős, sokszor igen kedvező elhelyezkedésű területeket foglalnak el, a hagyományápolást, a kikapcsolódást és a szórakozást biztosító rendezvények nem elégségesek közösségi szempontból, illetve a korábban működő bánya-létesítményeket hasznositási lehetőségek hiányában nem tudták bevonni a település gazdasági vérkeringésébe.” • „A település revitalizációja szempontjából fontos az alulhasznosított területeknek a települési vérkeringésbe való újbóli beillesztése, és a rehabilitációs célú együttműködések kialakulása, melyhez hozzájárul, hogy a települési közösség fejlesztésére az ott élők nyitottak.” • Petőfibánya 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  47. Települések egy mondatos jellemzése 6/6 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település gazdag hagyományokban, kulturális élete aktív, ennek ellenére fejlődése megrekedt, a turisztikai és az ehhez kapcsolódó falufejlesztések hiányoznak, ami elmondható a borászati tevékenységre is, a fejlesztésekhez azonban nincs elegendő forrás.” • „A kulturális, turisztikai élet fellendülését a bányászati emlékek ápolása, a pincesor rendbetétele, erdei iskola szolgáltatások fejlesztése, agroturisztikai, kézműves tevékenységek, a vadászat turisztikai célú bemutatásának, az örökségporták kialakításának lehetősége, a fenntartható fejlődést szolgáló megelőzés, az ökológiai sajátosságok előtérbe helyezése jelentené.” • Rózsaszentmárton • „A településre a gyengébb jövedelemtermelő képességű tevékenységek, az alacsony gazdasági aktivitás, a kevésbé képzett, főként fizikai munkát végzők nagyobb hányada a jellemző, a településről részben hiányzik a lakók közötti kommunikáció, a tudás átadása, valamint az emberek találkozásának tere.” • „Zöldmezős terület áll rendelkezésre új beruházásokhoz, ehhez azonban hatékony marketingtevékenységre van szükség, fontos a kerékpárút kialakítása, a kül- és belterületi utak fejlesztése, melynek révén a település részese lehet a térség idegenforgalmi és gazdasági életének, hozzájárulva ezzel a közösségformálás és a tevékenységi diverzifákáció fejlődéséhez.” • Zagyvaszántó 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

  48. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

  49. Kijelölt fő fejlesztési prioritások a térségben 1/1 A térségben 5 db fő fejlesztési prioritás került kijelölésre, amelyekhez összesen 15 db fejlesztési intézkedés tartozik Intézkedé-sek száma Összes allokált forrás (EUR) Fő fejlesztési prioritás • „Helyi életminőség fejlesztése” • 5 db • 917,940 • „Helyi turizmus ágazat fejlesztése” • 3 db • 874,406 • „Gazdasági környezet fejlesztése” • 3 db • 542,128 • „Helyi örökségek megőrzése, fejlesztése” • 2 db • 440,368 • „Tradicionális mg.-i termelés megőrzése” • 2 db • 126,368 • „{FejlPrioritasok.5.Ny396}” • {FejlPrioritasok.5.Sz331} db • {FejlPrioritasok.5.Sz332} • „{FejlPrioritasok.6.Ny396}” • {FejlPrioritasok.6.Sz331} db • {FejlPrioritasok.6.Sz332} • „{FejlPrioritasok.7.Ny396}” • {FejlPrioritasok.7.Sz331} db • {FejlPrioritasok.7.Sz332} 48 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

  50. Az egyes fejlesztési intézkedésekre allokált támogatási források nagysága 1/5 A legtöbb forrás – 78,437 EUR – a(z) Piaci értékesítési lehetőségek kialakítása fejlesztési intézkedésre lett allokálva Fő fejlesztési prioritás: Helyi életminőség fejlesztése Fejlesztési intézkedés Allokált forrás (EUR) • Helyi társadalomfejlesztést célzó közösségfejlesztés • 627,957 • Hátrányos társadalmi rétegek felzárkóztatását célzó képzések • 41,793 • Szolgáltatásokhoz való hozzáférés elősegítése • 232,035 • Nemzetközi együttműködés • 16,155 • Infrastruktúrafejlesztés • 0 • {FejlIntForras.5.Int} • {FejlIntForras.5.Forras} • {FejlIntForras.6.Int} • {FejlIntForras.6.Forras} • {FejlIntForras.7.Int} • {FejlIntForras.7.Forras} 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVS adatbázis

More Related