Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Duna-Pilis-Gerecse” VE

1. Helyi Vidékfejlesztési Stratégia – „Duna-Pilis-Gerecse” VE Duna-Pilis-Gerecse, kalandra hív a régi vármegye előzetesen elismert akciócsoport helyi vidékfejlesztési sratégiája Budapest, 2009 November 27. A dokumentumban szereplő összes szellemi termék a European Public Advisory Partners (EPAP) kizárólagos tulajdonát képezi. A dokumentum bármely részét idézni, forrásként felhasználni csak az EPAP előzetes hozzájárulásával, a forrás pontos megjelölésével szabad.

2. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

3. „Duna-Pilis-Gerecse” VE – Összefoglaló a térségről A(z) „Duna-Pilis-Gerecse” VE területe 22 települést foglal magába, melyek közül 2 város. A térség lakossága 55,038 fő, a városokban élő lakosok száma 13,120 fő A térségen belül a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban tevékenykedik. A legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor, az 500 főnél többet foglalkoztató vállalkozások száma 4 A térségben összesen 7 db fő fejlesztési prioritás és 27 db fejlesztési intézkedés fogalmazódott meg A térségben összesen 18 db gazdaságfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – az összes javaslat 50%-a, 9 db – a(z) Egyéb tevékenység szektorhoz kapcsolódik A térségben összesen 38 db szolgáltatás-, valamint falu- és településfejlesztési javaslat fogalmazódott meg, melyek közül a legtöbb – 14 db – a(z) Egyéb infrastruktúra mozgatórugó-csoporthoz kapcsolódik Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

4. A térségben a legtöbb vállalkozás a(z) Kereskedelem, javítás szektorban található; a legnagyobb foglalkoztató a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor „Duna-Pilis-Gerecse” VE – Általános áttekintés Négy legnépesebb település Vállalkozások, jelentős szektorok Általános információk Népesség 55,038 Nyergesújfalu 7,722 fő Vállalk. száma létszám szerint (db) Legtöbb vállalk. adó szektor Kereskedelem, javítás Települé-sek száma 22 Tát 5,660 fő Legnagyobb fogl. szektor Városok száma 2 Lábatlan 5,398 fő Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Hátrányos helyzetű települések száma 0 Tokod 4,388 fő Fejlesztési prioritások és intézkedések, megoldási javaslatok Települések száma, ahol... ...nincs szélessávú internet 0 7 Fő fejlesztési prioritások száma 27 Fejlesztési intézkedések száma ...nem elérhető mindhárom mobilhálózat 4 18 Gazdaságfejlesztési megoldási javaslatok száma ...nincs helyközi autóbusz-megálló 0 38 Szolgáltatás-, ill. falu- és településfejlesztési megoldási javaslatok száma ...van közművesített, köz-úton elérhető ipari park 3 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

5. „Duna-Pilis-Gerecse” VE – HPME allokáció összefoglaló A legtöbb forrás – 1,180,000 EUR – a Falumegújítás és -fejlesztés jogcímhez lett rendelve Jogcím neve HPME-k száma (db) Allokált forrás (EUR) • Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása • 1 • 503,944 • A turisztikai tevékenységek ösztönzése • 5 • 798,000 • Falumegújítás és -fejlesztés • 4 • 1,180,000 • A kulturális örökség megőrzése • 3 • 395,000 • Leader közösségi fejlesztés • 11 • 830,000 • Leader vállalkozás fejlesztés • 4 • 431,864 • Leader képzés • 2 • 20,000 • Leader rendezvény • 2 • 80,000 • Leader térségen belüli szakmai együttműködések • 3 • 90,000 • Leader térségek közötti és nemzetközi együttműködések • 1 • 25,000 • Leader komplex projekt • Leader tervek, tanulmányok • 1 • 40,000 4 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

6. A legfontosabb probléma megoldása, és a legfontosabb lehetőség kihasználása jelenti a kiugrási lehetőséget a térség számára „Duna-Pilis-Gerecse” VE - Legfontosabb probléma és lehetőség Legfontosabb probléma Legfontosabb lehetőség • A térség arculatának hiánya, a vonzástényezők elszigeteltsége jelentős hátrány. Az elaprózódott turisztikai kínálat, az elszigetelt örökségmegőrzés, a pusztuló értékek, a rossz közbiztonság, a szervezetlenség, a szolgáltatásokat összefogó, szervező hálózatok hiánya, a marketing esetlegessége elszigeteli a térséget. Probléma, hogy az idelátogatók csak maximum egynapos kikapcsolódásban gondolkodnak. Jelenleg nincsenek meg a hosszabb, tartalmas ittlét feltételei, a települések lelakottak, hiányzik az ökológiai elveken nyugvó zöldfelület-gazdálkodás. Gyenge a motiváció és kezdetleges a helyi termékeken alapuló gazdaságfejlesztés. • A hagyományaink, örökségünk megőrzésével, bemutatásával erősíthetjük az identitástudatot. A helyi szolgáltatások, a településkép funkcionális, esztétikai javításával élhetőbbé, vonzóvá tehetjük a lakókörnyezetünket. • Turisztikai programcsomagok, turisztikai szolgáltatások -főleg a lovasturizmushoz kapcsoltan- kialakításával, fejlesztésével, a kínálat összehangolásával mások számára is vonzóvá tehetjük a térséget. A helyi gazdaság támogatásával nemcsak munkahelyet teremtünk, hanem erősítjük az együttműködéseket és fenntarthatóvá tehetjük ezeket. Fontos, hogy a fejlesztésekkel mindenkit megszólítsunk és kirekesszük a szegregációt. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

7. „Duna-Pilis-Gerecse” VE – A stratégia alapvető célja Célunk, hogy egy vidéki minőségi életközösségben élhessünk, ott ahol tisztelik a dicső múltat, ahol tárt karokkal várják a vendégeket, ahol óvják a környezetet, ahol törekszenek a környezetbarát technológiák meghonosítására. Ez a vízió nem egy elérhetetlen álom. Meggyőződésünk, hogy vidéken is lehet teljes értékű életet élni. Ha megállítjuk falvaink lakosságszámának fogyását és újra vonzóvá tesszük településeinket, egy fenntartható jövőképet teremthetünk meg, ahol nyüzsgő közösségi élet folyik, versenyképes a helyi értékekre illetve az egészséges és jól képzett humán erőforrásra épülő gazdaság, ahol megújulni képes a természeti környezet , ahol megannyi történeti, kulturális, gasztronómiai érték vonzza az idelátogatókat, és ahol semmiben nem szenved hiányt az itt élő. A meglévő természeti, épített és kulturális értékeinket tematikus túraútvonalakra kívánjuk felfűzni, amihez kapcsoltan kívánjuk fejleszteni a helyi vállalkozásokat előtérbe helyezve a helyi alapanyagokon nyugvó helyi termékfejlesztést. Múltunk megőrzéséhez fontos, hogy életben tartsuk hagyományőrző rendezvényeinket és folyton megújulva bővítsük azokat, valamint ápoljuk egyedi tájértékeinket. Szebbé, zöldebbé, virágosabbá kell tennünk falvainkat, hogy valóban öröm legyen az utcán sétálni. Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

8. Tartalom • A Helyi Vidékfejlesztési Stratégia összefoglalása • Helyzetelemzés • Fő fejlesztési prioritások és fejlesztési intézkedések, forrásallokáció • Megoldási javaslatok

9. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 1/2 A dorogi és esztergomi kistérségekből szerveződött közösség a Visegrádi-hegység, a Pilis, a Gerecse és a Duna ölelésében fekszik. Földrajzi területe megegyezik az egykori esztergomi vármegye hazai területével. A térséggel szomszédos városok Dorog és Esztergom nem tagjai a közösségnek, de a térség életében meghatározó szerepet töltenek be, mint kistérségi központok. A tájegység jelentős része a Duna-Ipoly Nemzeti Parkhoz tartozik, mely szabadon látogatható. A térség felszínét változatos (medencék, sasbércek, árkok), üledékes képződmények alkotják (Gerecse, Gete, Babál-hegy, csolnoki Mókus-hegy, mogyorósi szirtek), melyek megalapozták a bányászatot (csolnoki agyagmárga, tokodi homokkő, süttői fehér-és vörös mészkő). A térség felszíni képződményei között meghatározó még a vulkanikus eredetű Pilis és Visegrádi-hegységek is. Korábban igen jelentős volt a szénbányászat, mely mára már rendezvényeinkben él tovább. A térséget meghatározzák a potenciális turisztikai erőforrásként megjelenő táji- és esztétikai látványelemek, mint a kifehéredett kopárok(kesztölci Fehér szirt, tokodi Hegyes-kő, bajóti Öreg-kő, bajnai Őr-hegy, mogyorósi sziklák), horgásztavak, volt bányászati területek, kőfejtők, a Duna, mely áradásakor megnehezíti az ott élők helyzetét, de egyben kiváló lehetőséget is ad a vízi turizmusra. A környező hegyek otthont adnak a bakancsos turistáknak. Mostanra kevésbé jelentős a szőlőtermesztés, mégis egyre nagyobb az igény ennek felelevenítésére (újjáéledő országosan egyedülálló piliscsévi pincefalu, pincesorok, borversenyek, borutak) és a gasztronómiai hagyományok felelevenítésére. Jelentősek a lovasok, lótartók kezdeményezései, amelyek kapcsolódnak a meglévő szolgáltatásokhoz. A mezőgazdasági területek aranykorona értéke 17 AK. alatt van, arányuk jelentős. A gyümölcsösök teljesen eltűntek. A védett területek aránya 1% körüli. Jelentős az erdőterületek aránya Pilismaróton, Bajnán, Csolnokon, Kesztölcön, Piliscséven, melyek rekreációs és gazdálkodási célokat is szolgálnak.A régészeti lelőhelyek nagy száma bizonyítja, hogy már az őskorban is éltek itt, és azóta is szinte folyamatosan, mely a számos műemlékben (templomok, kőkeresztek, régi parasztházak, pincék, présházak, kálváriák, kolostorromok, római kori építmények, kúriák, kastélyok) is tükröződik. 8 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

10. A térség általános jellemzői, a hely szelleme 2/2 Az ezeket övező legendák adják mind a névválasztásunk, mind programunk alapját. (bajóti Bánk Bán legenda, Berényi legenda (Bajót-Péliföld-Szentkereszt), Sándor-Móricz legenda (Bajna), Deák Ferenc legenda (Pilismarót).A térség egyedi tájértékekben (történelmi, kultúrtörténeti, természeti, kulturális) gazdag, melyek meghatározzák a fejlesztéseinket, örökségmegőrzésünket. A vallási turizmus egyik országos fellegvára Bajót-Pélföld-Szentkereszt. A közösség a múltat nem feledve kívánja építeni jövőjét. Az idelátogató visszaröppen a múltba, megtapasztalhatja a nyugodt, de nyüzsgő közösségi életet, családias rendezvényeket, hagyománytisztelő, természetes, ugyanakkor a kor követelményeinek megfelelő környezetet. A fejlesztések által újragondoljuk és feltárjuk értékeinket. 9 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

11. A térség környezeti állapota 1/2 A környezet állapota vegyes. A korábbi szén- és az építőanyag bányászat sok roncsolt felületet eredményezett. A 80-as évektől a gazdasági szerkezetváltással megjelenő új üzemek és az energiahordozók változásával (szén helyett földgáz) bár csökkent a levegő szennyezettsége, ugyanakkor új típusú terhelések jelentek meg főleg a térséggel szomszédos városokban (cementgyár, égető, vegyigyár, autógyár) megtelepedve. Az ezredfordulóra jelentősen megnövekedett a 10-es út forgalma, mely igen nagy terhelést okoz (zaj, levegő).A levegő állapotát a térségen kívüli szennyező forrásokként megjelenő ipari üzemek is meghatározzák, hiszen az ÉNY-i uralkodó szél sokszor a lakott területek felé sodorja az általuk kibocsátott végterméket. A változatos domborzati adottságok és a Duna nagy szerepet játszanak a térség átszellőzésében. A kő- és murvabányák környezetében, nagyobb szárazság és a mezőgazdasági munkák idején jelentős a porterhelés, hisz nincsenek megfelelő védőművek (mezőgazdasági erdősáv, védőterületek, fasorok). Az országos légszennyezettségi adatok alapján a térség levegőjének állapota ugyanakkor általában jónak mondható. Felszíni vizeink állapota kielégítő, a lokális, vagy nagyobb kiterjedésű ipari, vagy kommunális szennyeződések ellenére is. A felszíni állóvizek rekreációs célokat szolgálnak, melyek a horgászat során bevitt szerves anyagok miatt terheltek, de szabályozott keretek között ez a káros hatás csökkenthető. A Duna -bár számos ipari és egyéb jellegű terhelés éri- a térség potenciális turisztikai ereje és meghatározó vízbázisa is, mint a tőle távolabbi településeknél a felszín alatti jó minőségű karsztvizek. A talajvizeket a mezőgazdálkodás miatt jelentős terhelés éri, melyet környezettudatos gazdálkodással jelentősen csökkenthetünk. A talajok az intenzív mezőgazdálkodás következtében mind fizikai, mind kémiai összetételükben roncsolódtak, jelentős az erózió. 10 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

12. A térség környezeti állapota 2/2 Mivel a térségben sok a nitrátérzékeny, és az országos ökológiai hálózathoz tartozó terület, egyre nagyobb jelentősége lenne az extenzív gazdálkodásnak. Ez a tendencia az állattenyésztésben is jelentkezik. Az alternatív energiahordózók alkalmazása és biomassza hasznosítás is előtérbe került. A szélenergia lehetősége egyelőre feltáratlan. Flóránk a Pilisense flórajárásába tartozik. Jellemző társulásaink a tölgyesek, gyertyánosok, a szárazabb térszíneken a karsztbokor erdők, füves szyteppék, melyek védett növény és állatfajokban igen gazdagok. Jellegzetes az epöli ősborókás. A vízfolyások mentén még megtalálhatók a vízparti társulások.A Pilisicum faunajárásába tartozó állatvilág közül a leggazdagabb az un. alomfauna (rovarok, bogarak, stb.). A szilárd hulladék gyűjtése és szállítása az önkormányzatok szervezésében megoldott. A szelektív hulladékgyűjtés fejlesztésre szorul. Jelentős az illegális lerakók száma, főleg a településszegélyeken és van néhány rekultiválást igénylő „szeméttelep”, dögkút is. A DINP létrejöttével, a Natura 2000 és az ökológiai hálózat területeinek lehatárolásával előtérbe kerültek a természet és környezetvédelmi irányelvek. 11 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

13. Az egyes szektorok jelentősége a térségben - Jelmagyarázat Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás Kereskedelem, javítás Építőipar Szállítás, raktározás, posta és távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Pénzügyi közvetítés Egyéb szolgáltatás Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

14. 2. Néhány nagy vállalat 1. Sok kis/közepes méretű vállalat 3. Sok kis vállalat 4. Kevés kis vállalat A térség legfontosabb szektorait a foglalkoztatásban, illetve a vállalkozások számában képviselt részesedés alapján lehet azonosítani Az egyes szektorok jelentősége a térségben Foglalkoztatottak számának megoszlása a szektorok között(%) • A településen azok a legfontosabb szektorok, amelyek nagy mértékben részesednek a foglalkoztatásból és/vagy a vállalkozások számából • Ebből a szempontból a település legfontosabb szektorai • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Vállalkozások számának megoszlása a szektorok között (%) Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

15. A vállalkozások számát tekintve a szektorok közül 23%-kal a(z) Kereskedelem, javítás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Vállalkozások szektor szerinti megoszlása Aktív vállalkozások száma szektoronként (db) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 14% 19% Építőipar 23% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 6% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 4% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 19% 7% Egyéb szolgáltatás 0% Egyéb tevékenység Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

16. A foglalkoztatottak számát tekintve a szektorok közül 49%-kal a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektor rendelkezik a legnagyobb részesedéssel Foglalkoztatottság szektor szerinti megoszlása* Foglalkoztatottak száma szektoronként (fő) Szektorok részesedése Mezőgazdaság, erdő-, hal-, vadgazdálkodás 3% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 49% 9% Építőipar 10% Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás 3% Szállítás, raktározás, posta és távközlés 6% 1% Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás 4% 2% Egyéb szolgáltatás Közigazgatás, védelem, társadalom-biztosítás, oktatás, egészségügy 14% 0% Egyéb tevékenység * A foglalkoztatottsági adatok nemcsak a vállalkozásokra vonatkoznak Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

17. Az aktív korú lakosságon belül az álláskeresők aránya 2007-ben 4.0%, ami -0.3 százalékpontos változást jelent 2003 óta Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül Álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül(százalék) • Az álláskeresők aránya az aktív korú lakosságon belül 2007-ben 4.0% • Változás 2003-hoz képest -0.3 százalékpont Forrás: HVS kistérségi HVI, Állami Foglalkoztatási Szolgálat, HVS adatbázis

18. A térség foglalkoztatottsági helyzete 1/2 Az ipari, gazdasági szerkezetváltást követően csökkent, de még mindig jelentős az ipar szerepe a foglalkoztatásban. A térség gazdasági, foglalkoztatási szerkezetét korábban a bányászat határozta meg. A bányák bezárását követően egy időre jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma a térségben, azonban az új ipari formák (gyógyszergyártás, energiaipar, autó gyártás, elektronika, alkatrészgyártás) megjelenésével ez ismét csökkent. A lakosság egy jelentős része sajnos nem a térség kistelepülésein, hanem a városok ipari parkjaiban, ipari, elektronikai vállalatoknál dolgozik. Igen sokan ingáznak a megyeszékhelyre, illetve Budapestre. Az iparban foglalkoztatottak háromnegyede a feldolgozóiparban dolgozik. A mezőgazdasági tevékenységet folytató népesség aránya a térségben 10 % körüli, ami folyamatosan csökken. Korábban kezdeményezték egy új típusú szövetkezeti forma (TÉSZ) létrehozását, ami a kistérségben csak az esztergomi Dunakanyar TÉSZ-hez tartozó településeken működik (Dömös, Pilismarót). Mivel a helyi termékekre egyre nagyobb az igény, ezért várhatóan ismét emelkedni fog az ebben dolgozók száma és ehhez kapcsolódóan a helyi piaccal foglalkozóké is. Az elmúlt évben némi növekedés volt az őstermelői igazolványt kiváltók számában, akik - főleg a háztáji kisállattartásból - a saját felhasználáson felüli értékesítést is tudnak folytatni. Ezek azonban nem főfoglalkozási tevékenységek, hanem csak jövedelem kiegészítést jelentenek. A foglalkoztatás számottevő bővülése figyelhető meg a szálláshely-szolgáltatással, vendéglátással, valamint kereskedelemmel foglalkozóknál. Várhatóan a térség turisztikai kínálatának fejlesztésével, bővítésével, a helyi termékek előállításának/helyben történő feldolgozásának és értékesítésének támogatásával, a már elfeledett szakmák látványos felélesztésével gazdasági vérkeringésbe kerülésével (elsősorban a turizmus útján) és a kis- és mikrovállalkozások fejlesztésével növekedni fog a foglalkoztatotti létszám. Nagyon fontos a munkaerőpiacon kevésbé keresettek, a nők, a romák, a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása elősegítve a térségi szintű esélyegyenlőség érvényesülését. Létszámcsökkenés jellemzi a közösségi szolgáltatások mellett többek között a közigazgatás, közszféra területét is, ahol elsősorban helyiek dolgoznak. 17 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

19. A térség foglalkoztatottsági helyzete 2/2 Az országos átlaghoz képest is igen alacsony a munkanélküliek aránya, mely a sikeres szerkezetátalakításnak is köszönhető. A nyilvántartott álláskeresők közül kb. egyharmaddal több a nő, mint a férfi. Korösszetétel szerint az álláskeresők kb. 70 %-a 25-54 év közötti. Iskolai végzettségüket tekintve kb. 60 %-uk 8 általánost vagy szakmunkásképzőt végzett, kb. 30 %-a rendelkezik érettségivel és mindössze néhány százalék diplomás. Az összes nyilvántartott álláskereső közül kb. 10 százalék a pályakezdő, azon belül is mintegy 90 % 17-24 év közötti és mintegy fele rendelkezik érettségivel. 18 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

20. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának jelentősége az alapján mérhető le, hogy milyen hányadban részesednek a foglalkoztatottságból A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozásának összefoglaló jellemzése Leírás Érték Legjelentősebb szektor • A(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban* működő vállalkozások száma 10 db A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása 19%-át adja a térségen belüli foglalkoztatás-nak Legjelentősebb település • Lábatlan székhellyel/telephellyel/fiókteleppel** működő vállalkozások száma 3 db Foglalkoztatás abszolút értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak száma 3,943 fő Foglalkoztatás relatív értelemben • A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása által foglalkoztatottak számának aránya a térség összes foglalkoztatásán belül 19% * Ezen szektorban tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada ** Ezen településen tevékenykedik a 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás legnagyobb hányada Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, Cégbíróság, HVS adatbázis

21. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 1/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 1 • Zoltek Zrt. • Nyergesújfalu • 2682 Máshova nem sorolt egyéb nemfém ásványi termék gyártása • 1,100 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 2 • Piszkei Papír Zrt. • Lábatlan • 2112 Papírgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 451 3 • Magyar Toyo seat Kft. • Nyergesújfalu • 3611 Ülőbútor gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 450 4 • Kienle+Spiess Hungary Kft. • Tokod • 2811 Fémszerkezet gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 435 • 13,524,527 5 • Syncron Eifler Bt. • Csolnok • 3130 Szigetelt vezeték, kábel gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 380 • 1,202,867 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

22. A térség 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozása közül a legtöbb – 10 db – a(z) Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás szektorban működik A 10 legnagyobb foglalkoztató vállalkozás a térségben 2/2 Működés helye a térségben Fogl. száma (fő) Árbevétel (ezer Ft) Név Főtevékenység Szektor 6 • Lábatlani Vasbetonipari Zrt. • Lábatlan • 2661 Építési betontermék gyártása • 320 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 7 • Reneszánsz Zrt. • Süttő • 2670 Építőkő, díszítőkő megmunkálása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 242 8 • Rosenberg Hungária Kft. • Tokodaltáró • 2875 Máshova nem sorolt egyéb fémfeldolgozási termék gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 227 9 • Holcim Hungária Zrt. • Lábatlan • 2651 Cementgyártás • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 222 10 • C.S.Elektronic Kft. • Sárisáp • 3230 Híradás-technikai fogyasztási cikk gyártása • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás • 116 • 261,433 Forrás: HVS kistérségi HVI, Cégbíróság, HVS adatbázis

23. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 1/2 A bányászat utáni ipari, gazdasági szerkezetváltás eredményes volt a térségben. A térségen kívüli városokban megjelentek a külföldi érdekeltségű nagyfoglalkoztatók (Sanyo, Suzuki). A térségi néhány nagyobb vállalkozást (Forest, Reneszánsz Zrt, Vasbeton Zrt.) kivéve, a mikro-, kis- és középvállalkozások, a jellemzők,melyek elsősorban iparral, kereskedelemmel és ingatlanügyletekkel foglalkoznak. Fontos az ipari termelés térségi integrációja a kis- és közép vállalkozások beszállítói, bedolgozói rendszerének megteremtése, a vállalkozói szféra piacra jutásának elősegítése. Adottak egyéni alapanyag és nyersanyag előállítók, akik fontos beszállítói a helyi nyersanyagokra építő élelmiszergyártásnak. Fontos az ilyen vállalkozások helyi foglalkoztatotti létszámának megtartása a különféle technológiai korszerűsítésekkel. Cél a korábbi élelmiszer „alapanyag” előállítás helyett a „késztermék” előállítása. Hosszú távon egy mezőgazdasági szerkezetváltással lehetőség nyílna egyedi termékeket előállító gazdálkodás megteremtésére. A kárpótlás során jelentősebb földtulajdonok alakultak ki, azonban ezek egy részét tulajdonosaik az új szervezeti formában működő szövetkezeteknek bérművelésre visszaadták, más részük műveletlen parlag terület. Térségi sajátosság, hogy a nagyüzemi struktúra – bár átalakulva – döntő többségében megmaradt és a termelés jelentős része ma is itt folyik. Nem alakult ki a mezőgazdasági kis és középvállalkozói réteg. Az élelmiszeriparban domináns a sütőipar, a tejipar és a cukrászat, örvendetes a biotermékek térhódítása. Szinte valamennyi településen működik valamilyen vendéglátó egység, pl. étterem, kocsma, cukrászda, fagyizó, melyek fejlesztésre szorulnak. Az idegenforgalom gazdasági súlya kicsi, hiszen egyik legfontosabb probléma, hogy a térségnek nincs imázsa, arca, erre épülő szervezett turisztikai kínálata, turizmussal foglalkozó tőkeerős vállalkozói réteg. A vendégéjszakák száma alacsony, leginkább a „néhány órás” turizmus jellemző. A kereskedelem, szolgáltatás szféráját elsősorban a mikro- és kisvállalkozások nagy száma jellemzi. Itt a legnagyobb a fluktuáció, s egyben ez a szféra az, melynek a helyi lakosság ellátásában, életminőségének alakításában, valamint a helyi gazdaság megszervezésében kiemelt szerepe van. 22 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

24. A térség helyzete a vállalkozások szempontjából 2/2 Az új üzleti szolgáltatások (bank, biztosítás, piaci információk nyújtása, tanácsadás, ügyviteli szolgáltatások, stb) főként a kistérségi központokban érhetők el. A térség élelmiszer boltokkal jobban, ruházati és iparcikk üzletekkel viszont rosszabbul ellátott. A térségben egyre nagyobb az igény a hagyományos, régi szakmák felelevenítésére a különböző iparos mesterségre (kádár, kosárfonás, seprű-kötés, méhészkedés, fazekasság, patkolókovács, kőfaragó, sörfőző), melyek közül néhány települési szakkörök, klubok formájában él. A kis-és mikrovállakozások, egyéni termelők körében egyre nagyobb a hajlandóság az egyedi márkanévvel fémjelzett helyi termékek előállítására és ezek helyi értékesítésére, jelenleg infrastrukturális hiányosságaik miatt fejlesztésük indokolt. 23 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

25. A térség civil aktivitása a non-profit szervezetek alapján ítélhető meg Non-profit szervezetek a térségben Számuk a térségben Számuk a térségben Non-profit szervezet típusa Non-profit szervezet típusa Kultúrával kapcsolatos tevékenység 15 Környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység 4 Vallással kapcsolatos tevékenység 6 Településfejlesztéssel, lakásüggyel kapcsolatos tevékenység 20 Sporttal kapcsolatos tevékenység 25 Gazdaságfejlesztéssel, munkaüggyel kapcsolatos tevékenység 1 Szabadidővel kapcsolatos tevékenység 31 Jogvédelemmel kapcsolatos tevékenység 2 Oktatással kapcsolatos tevékenység 29 Kutatással, tudományokkal kapcsolatos tevékenység 0 Közbiztonság védelmével kapcsolatos tevékenység 11 Többcélú adományosztással kapcsolatos tevékenység 1 Egészségüggyel kapcsolatos tevékenység 2 Nemzetközi kapcsolatok 2 Szociális ellátással kapcsolatos tevékenység 18 Szakmai, gazdasági érdekképviselettel kapcsolatos tevékenység 9 Polgárvédelemmel, tűzoltással kapcsolatos tevékenység 5 Politikai tevékenység 0 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

26. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 1/2 A civilek meghatározók, az egyesületek, alapítványok száma közel száz. A szervezetek sporttal, kultúrával, tűzoltósággal, oktatással, hagyományőrzéssel, falufejlesztéssel, polgárőrséggel foglalkoznak. Bár megalakult a civil fórum, sajnos összefogásuk ösztönzésre szorul. Legnagyobb probléma, hogy sokszor a működési költségeiket sem tudják előteremteni csak önkormányzati segítséggel. Általános, hogy a szűkös keretek miatt nincs megfelelő publicitása egy adott civil eseménynek. Fontos feladat, hogy ösztönözzük őket és erősítsük a köztük lévő összefogást.A települési szerveződések mellett térségi szintű civilek is működnek, mint a Dorog-Esztergom-Nyergesújfalu Térségi Polgárőr Szövetség, Esztergomi Környezetkultúra Egyesület, Komárom-Esztergom megye falusi turizmusáért egyesület vagy több települést átfogók, mint Sárisáp-annavölgyi kertbarátok, borbarátnők egyesülete, Tát és térsége zöld sziget környezetvédelmi egyesület.Legaktívabbak a sportegyesületek (foci, judo, kajak, kenu), a hagyományőrzéssel foglalkozó és a polgárőr egyesületek. Az önkormányzatok sokszor a civilekkel közösen szervezik a települési rendezvényeket, melyek a nemzeti ünnepek mellett a sportra, a nemzetiségi és népi hagyományőrzésre épülnek (bányásznapi ünnepségek, szüreti felvonulások és bálok, farsangi mulatságok, „Luca-járás”, nemzetiségi találkozók, téltemetés, téli túra, tematikus történelmi fesztiválok, sörfesztiválok, falu- és város napok, majálisok, juniálisok, nemzetközi és duna-parti rendezvények).A térség minden településén van művelődési, közösségi ház, melyek többnyire nem tudják ellátni funkciójukat. Közülük a legjelentősebbek a városokban működők. Ezen létesítmények helyet adhatnának a civileknek, rendezvényeknek, de infrastrukturális hiányosságaik, szervezetlenségük, állapotuk miatt ez esetleges.Filmszínház, nagyobb múzeumok sajnos nem, de tájházak, faluházak, emlékházak (népi/nemzetiségi/bányász/helytörténeti tárlat, ásvány és kőzetgyűjtemény) léteznek, de ezek fejlesztésre, felújításra szorulnak.Számos amatőr művészeti együttes (fúvószenekar, néptánc-csoport) működik, melyek egyben a nemzetközi kapcsolattartás intézményesült formái is. A térségben számos művészkör és képzőművész végez aktív alkotó tevékenységet (Nyergesújfalu, Dömös). 25 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

27. A térség jelentősebb non-profit szervezeteinek jellemzése 2/2 Jellemzőek a településeken átívelő művész-és alkotótáborok is.A térség településein aktívan ápolják a nemzetiségi hagyományokat, a térségben a magyarok mellett jelentős számban élnek németek, szlovákok és romák is. A nemzetközi kapcsolatokat erősíti, hogy térségünkben a Magyar Eszperantó szövetség több tagja él, szövetségük szoros kapcsolatban áll az Eszperantó Világszövetséggel.A kulturális hagyományok mellett a gasztronómiai hagyományőrzés (kemencében sült lángos, supf núdl-krumpli nudli, kapustova haluska – káposztás metélt tészta, a táti kakasból készült étkek, dömösi mézes gesztenyés vadhúsok, vadásztálak) és a természeti, történeti értékeken alapuló civil kezdeményezések (horgászversenyek, lovas játékok, kalandtúrák, ) jelentősek, melyek kiaknázásával jelentős turisztikai kínálatot teremthetünk. 26 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

28. 2002 (fő) 2003 (fő) 2004 (fő) 2005 (fő) 2006 (fő) A térség összesített lakossága 2002-2006 között 97 fővel nőtt, ami arányosítva 0%-os növekedést jelent A térség lakosságának alakulása az elmúlt öt évben Térség összlakossága 54,941 54,759 54,834 55,069 55,038 Éves változás 235 -31 -182 75 • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 97 fővel nőtt • A térség összesített lakossága 2002 és 2006 között 0%-kal nőtt Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

29. A térségben az aktív korú lakosság aránya 64%, ami 4 százalékponttal magasabb az országos átlagnál A lakosság kor szerinti összetétele a térségben Aktív korú lakosság Lakosság kor szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 3% 3% 0-2 év 3% 3% 3-5 év 10% 13% 6-14 év 64% 60% 15-59 év 20% 21% 59 év felett Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

30. A térségben elsősorban a Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel képzettséget igénylő munkahelyekhez áll rendelkezésre megfelelő munkaerő Lakosság iskolai végzettség szerinti összetétele 7 évesnél idősebb népesség végzettség szerinti összetétele (fő) Országos átlag Megoszlás 2% 2% 0 általános 8% 9% 1-5 általános 11% 9% 6-7 általános 30% 26% 8 általános Középiskolai, érettségi és szakmai oklevél nélkül 4% 4% Középiskolai, érettségi nélkül, szakmai oklevéllel 21% 17% Középiskolai, érettségivel, általános oklevéllel 7% 9% Középiskolai, érettségivel, szakmai oklevéllel 11% 12% 1% 2% Egyetemi vagy főiskolai, oklevél nélkül 5% 10% Egyetemi vagy főiskolai, oklevéllel Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

31. A térség demográfiai helyzete 1/2 A térségben is érvényesülnek az ország egészére jellemző társadalmi folyamatok, népesedési, népmozgalmi tendenciák, azonban a változások bizonyos összetevői az országosnál kedvezőbben alakulnak. A térség lakosságszáma az elmúlt éveket alapul véve előbb kis mértékben csökkent( ennek fő oka a munkalehetőségek miatti elvándorlás), majd stagnált, mára egyes helyeken kis mértékben növekedni kezdett. Ennek okai elsősorban a települések stabilitása, a kialakított új lakóterületek és egy általános vonzódás a vidék felé. A lakosság egy jelentős része bár nem a térségben dolgozik, mégis itt a vidéki lakókörnyezetben talál megnyugvást. Bár a fiatalok többsége a térségen kívül keres/talál munkát, mégis a letelepedéskor inkább visszatérnek eredeti vidéki lakóhelyükre. A térségben és térségen kívül igen sok az újépítésű ingatlan, ami igen vonzó a fiatalok számára. Több esetben megfigyelhető azonban, hogy a fiatalok a községi, falusi portákat keresik és ezek felújításával teremtenek otthont, gyarapítva a térségi népességet. Több település is új lakóterületet alakított ki, parcellázott fel, melyek lényegesen olcsóbbak mint a közeli városok lakó ingatlanjai. Ezen ingatlanok elsősorban a fővárosból és a közeli városokból találnak gazdát. Ezen új lakók itt alapítanak családot, ide járatják majd óvodába, iskolába gyermekeiket gyarapítva a helyi lakosságot. Az ily módon stagnáló, majd lassan gyarapodó népesség kedvezően hat az eddigi elöregedő korfára, ugyanakkor számos olyan fejlesztést (turisztikai szolgáltatások - lovas, erdei, kerékpáros, vízi…, hagyományőrzések, helyi identitástudat erősítése) is kell, hogy generáljon majd, ami növeli a települések népességmegtartó képességét, hiszen az ideköltözők a vidéki életmód pozitívumait kívánják megélni egy egészségesebb környezetben teljes komfortérzet mellett, A térség összlakosságát illetően a legsűrűbben lakott települések a városok mellett Tokod és Tát Nagyközségek, a legkevesebben pedig, Mogyorósbányán, Únyon, Máriahalmon, Annavölgyön, és Epölön élnek. A népességen belül a nemek arányában a férfiak száma lassan megközelíti a nőkét. 30 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

32. A térség demográfiai helyzete 2/2 Az utóbbi években az össznépességen belül jelentősen csökkent a 15 év alatti fiatalok száma, míg nőtt a 60 év feletti idős korosztály túlsúlya, ugyanakkor nőtt a bevándorlók száma. Sajnos az öregedési index emelkedése is az elöregedő népességet tükrözi a térségben. A térségben az elmúlt időszakban a lakásállomány a megyei átlagnál nagyobb ütemben gyarapodott. A kistérség kultúrájának eltérő vonásait az itt élők nemzetiségi hovatartozása, népi kulturális öröksége is meghatározza. A kistérségben a magyarok mellett jelentős számban élnek németek és szlovákok, de Pilismaróton és Bajóton jelentős számú roma lakosság is él. A nemzetiségi lakosság saját önkormányzattal is rendelkezik. Bár nem jellemzők a feloldhatatlan ellenétek, mégis igen fontosnak tartjuk a roma integrációt és a romák, hátrányos helyzetűek szegregációs folyamatainak megakadályozását, akár foglalkoztatásuk, akár a kulturális térnyerésüknek lehetőséget, teret adva. 31 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

33. Azon települések aránya, ahol nem található meg egyik fontos gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra sem, 0% A gazdasági fejlődést támogató infrastruktúra elérhetősége Azon települések száma, ahol nem érhető el (db) Azon települések aránya, ahol nem érhető el (%) Infrastrukturális adottság • Szélessávú Internet 0 0% A térségben 0 db olyan település van, ahol a fejlődést támogató infrastruktúra közül egyik sem található meg, ez a térség településeinek 0%-a 18% • Mindhárom mobilhálózat 4 • Helyközi autóbusz-megállóhely 0 0% • Közművesített, közúton elérhető ipari park 17 77% • Fenti infrastruk-turális adottsá-gok együttesen 0 0% Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

34. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 1/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Közlekedés • Repülőtér Közmű ellátottság Adminisztratív és kereskedelmi szolgáltatások Oktatás • Szakiskolai és speciális szakiskolai feladat-ellátási hely • Kollégiumi feladat-ellátási hely • Felnőtt átképzési központ Ipari parkok Kultúra • Mozgókönyvtári állomáshely • Filmszínház Pénzügyi szolgáltatások Telekommuni-káció Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

35. A fejlesztések során kiemelt figyelmet kell azokra az infrastrukturális adottságokra fordítani, amelyek a térség egyik településén sem találhatók meg A térség egyik településén sem megtalálható infrastrukturális elemek 2/2 Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Mozgatórugó alcsoport Egyik településen sem megtalálható infrastruktúra Szociális ellátás Gazdaságfej-lesztési szervezetek • Gazdaságfejlesztési szervezet • Agrárkamara • Rotary típusú klub Egészségügyi ellátás • Szülészeti ellátás Természeti adottságok Szabadidős te-vékenységre és sportolásra al-kalmas infrastr. Natura 2000 területek Egyéb infrastruktúra • Életház Közbiztonsági szolgálat Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, VÁTI TeIR, HVS adatbázis, illetékes minisztériumok, egyéb tematikus források

36. A térség infrastrukturális adottságai 1/2 A térség infrastrukturális adottságai jók, meghatározó a főváros közelsége, a túlterhelt 10-es, 11-es utak, és az európai közlekedési folyosók. A települési utak jelentős része szilárd burkolatú. Az átkelési pontok közlekedésbiztonsági szempontokból fejlesztendők. Néhány éve épült meg a 117-es elkerülő út, mely tehermentesíti Tokodaltárót, Tokodot és Tátot az átmenő forgalom egy része alól. A térségen halad át Esztergom-Almásfüzítő és az Esztergom-Budapest vasútvonal. A települések állomásai elhanyagoltak. Bár a vonalakon új szerelvények közlekednek, a pálya miatt lassú a közlekedés. A települések gazdasági szerkezetben betöltött szerepét nagyban befolyásolja a fő utaktól való távolság, ami egyes kistelepülések számára a nyugalom megőrzése érdekében inkább előny, másoknak gát. A térségben több kijelölt kerékpárút is van, de kiépített csak Nyergesújfalun. Folyamatban van az Euro-Velo hálózathoz tartozó Tát-Nyergesújfalu és az Esztergom-Dömös szakasz építése. A települések közötti infrastrukturális összeköttetések fejlesztésre szorulnak. Fontos lenne, hogy a településeket kerékpárutak segítségével össze tudják kötni, melyhez nagyon jó lehetőség lenne a korábbi bányászathoz kiépített volt Homokvasúti nyomvonal felhasználása.A térség egyetlen vízi közlekedésre alkalmas útvonala a Duna. A Schengeni határok megnyitásával új átkelési szakaszok nyíltak meg. A térség kiépített vízi kishatár-átkelője Karva és Lábatlan között van, révátkelésre nyílik lehetőség Pilismarótnál és Dömösnél, mely egyben ipari műemlék is.A térség szomszédságában található egy füves sportrepülőtér, mely később kiszolgálhatja majd az ilyen irányú turisztikai igényeket.A vezetékes víz és a gáz szinte az összes településen kiépített. Máriahalom, Úny és Tokod-Ebszőnybánya, Süttő-Bikolpuszta kivételével a településeken kiépített a csatornahálózat is.Számos településen nincs, vagy nem megfelelő a településközpont és több helyen az ipari területek lakóterületbe ékelődése napjainkban igen sok problémát okoz, nemcsak településfejlesztési, környezeti, hanem tájesztétikai szempontokból is.A térség helyi kereskedelmi-értékesítési hálózata, turisztikai szolgáltatási-infrastruktúrája (pl. 35 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

37. A térség infrastrukturális adottságai 2/2 kevés a falusi szállásadó) hiányos. A kistérségi központokban elérhető valamennyi alapszolgáltatás. A szociális ellátás fejlesztésre szorul. A dorogi kistérségben a többcélú társulás fenntartásában működik a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, valamint a támogató szolgálat és a családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátása, míg az esztergomi kistérségben ez utóbbi intézményfenntartói társulásokban.A térségben az elmúlt években 7 oktatási-nevelési intézményfenntartó társulást hoztak létre, mellyel több helyen megszünt a felsőtagozat, így az iskolaépületek kihasználatlanná váltak.. Az intézmények többségében nemzetiségi oktatás folyik. Négy zeneiskola is működik, de nappali rendszerű középiskolák, és főiskola csak a térségen kívül. A sportpályák, játszóterek, közterek, sétányok, parkok, rekreációs terek, információs és eligazító elemek állapota leromlott, vagy hiányoznak 36 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis

38. A turizmus csak akkor rejt magában valós fejlődési lehetőséget, ha a térség már rendelkezik turisztikai potenciállal és aktivitással Adottságokból adódó fejlesztési lehetőségek – turizmus Egy főre jutó szálláshelyek száma (db/fő) Egy főre jutó vendégéjszakák száma (vendégéjszaka/fő) Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Magas kategóriájú szállás* Alacsonyabb kate-góriájú szállás** Térségi adat 0.00 0.01 0.11 0.37 Országos átlag 0.02 0.04 1.81 0.68 Térségi adat az országos átlag százalékában 26% 32% 6% 54% * Szálloda, gyógyszálloda, panzió ** Üdülőház, ifjúsági szálló, turistaszálló, kemping, magánszállásadás Forrás: HVS kistérségi HVI, KSH, HVS adatbázis

39. Települések főbb jellemzői 1/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Annavölgy • Község • 1,003 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 7.63% • 526,979 • 0.000 • 0.000 Bajna • Község • 2,054 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.55% • 554,008 • 0.000 • 0.000 Bajót • Község • 1,633 • 2.91% • 512,130 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Csolnok • Község • 3,438 • 3.08% • 646,283 • 0.000 • 0.342 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dág • Község • 978 • 5.74% • 608,359 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Dömös • Község • 1,175 • 3.85% • 528,257 • 0.141 • 6.983 • Közszféra Epöl • Község • 676 • 3.78% • 527,188 • 0.000 • 0.210 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 38

40. Települések főbb jellemzői 2/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Kesztölc • Község • 2,657 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 3.78% • 547,692 • 0.000 • 0.000 Lábatlan • Város • 5,398 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 2.79% • 634,517 • 0.534 • 0.019 Leányvár • Község • 1,762 • 2.52% • 562,535 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Máriahalom • Község • 687 • 4.75% • 477,331 • 0.686 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Mogyorósbánya • Község • 864 • 2.11% • 557,927 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nagysáp • Község • 1,601 • 5.27% • 475,110 • 0.000 • 0.035 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Nyergesújfalu • Város • 7,722 • 2.35% • 658,605 • 0.000 • 0.751 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 39

41. Települések főbb jellemzői 3/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Piliscsév • Község • 2,424 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.63% • 521,182 • 0.000 • 0.000 Pilismarót • Község • 2,022 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 4.43% • 538,124 • 0.000 • 1.177 Sárisáp • Község • 2,959 • 3.98% • 573,256 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Süttő • Község • 2,071 • 3.73% • 634,782 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tát • Nagyközség • 5,660 • 2.72% • 596,859 • 0.446 • 0.290 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tokod • Nagyközség • 4,388 • 3.40% • 591,802 • 0.000 • 0.174 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... Tokodaltáró • Község • 3,186 • 4.82% • 525,874 • 0.000 • 0.000 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 40

42. Települések főbb jellemzői 4/4 A települések legfontosabb jellemzői támpontot adnak a legfontosabb problémák és lehetőségek lokalizálásához Munkanél-küliség (%) Lakosság (fő) Legnagyobb foglalkoztató szektor Jövedelmi helyzet* (Ft) Magas** kat. (db/fő) Alacsony** kat. (db/fő) Jogállás Úny • Község • 680 • Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia... • 5.79% • 585,680 • 0.000 • 0.000 {TelFoJell.1.Nev} • {TelFoJell.1.M355} • {TelFoJell.1.M354} • {TelFoJell.1.Szektor} • {TelFoJell.1.M115} • {TelFoJell.1.M440} • {TelFoJell.1.Magas} • {TelFoJell.1.Alacsony} {TelFoJell.2.Nev} • {TelFoJell.2.M355} • {TelFoJell.2.M354} • {TelFoJell.2.M115} • {TelFoJell.2.M440} • {TelFoJell.2.Magas} • {TelFoJell.2.Alacsony} • {TelFoJell.2.Szektor} {TelFoJell.3.Nev} • {TelFoJell.3.M355} • {TelFoJell.3.M354} • {TelFoJell.3.M115} • {TelFoJell.3.M440} • {TelFoJell.3.Magas} • {TelFoJell.3.Alacsony} • {TelFoJell.3.Szektor} {TelFoJell.4.Nev} • {TelFoJell.4.M355} • {TelFoJell.4.M354} • {TelFoJell.4.M115} • {TelFoJell.4.M440} • {TelFoJell.4.Magas} • {TelFoJell.4.Alacsony} • {TelFoJell.4.Szektor} {TelFoJell.5.Nev} • {TelFoJell.5.M355} • {TelFoJell.5.M354} • {TelFoJell.5.M115} • {TelFoJell.5.M440} • {TelFoJell.5.Magas} • {TelFoJell.5.Alacsony} • {TelFoJell.5.Szektor} {TelFoJell.6.Nev} • {TelFoJell.6.M355} • {TelFoJell.6.M354} • {TelFoJell.6.M115} • {TelFoJell.6.M440} • {TelFoJell.6.Magas} • {TelFoJell.6.Alacsony} • {TelFoJell.6.Szektor} * Személyi jövedelemadó alapot képező jövedelem egy állandó lakosra ** Magas és alacsony kategóriájú szálláshelyeken töltött egy főre jutó vendégéjszakák száma Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, KSH, HVS adatbázis 41

43. Települések egy mondatos jellemzése 1/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csökkenő lakosságszám, csökkenő költségvetési támogatások, hagyományok elfeledése, falusi közösségi terek hiánya, szálláshelyek hiánya, egységes településkép hiánya” • „Természeti környezet,bányászati hagyományok,civil összefogás,ősmagyar falu,helyi adottságokra építő vállalkozások,aktív sportélet,edzőtábor kialakítása,borászati és gasztronómiai adottságok,szálláshelyek kialakítása és ehhez kapcsolódó infrastuktúra kialakítása,közbiztonság új megközelítésben(lovas polgárőrség.A falusias jelleg, családiasság megőrzése a fejlesztések sokaságában.” • Annavölgy • „A kizárólagos állami tulajdonban lévő Sándor- Metternich Kastélyt a község semmilyen formában nem tudja hasznosítani, hagyományos kézműves szakmák kihalása, egységes településkép hiánya, közösségi terek hiánya, történeti emlékhelyek-pihenőhelyek hiánya, vendégfogadás infrastruktúrája hiányzik.” • „Lovas,- bor- és bakancsos turizmus fejlesztése.A központi fekvés miatt alkalmas nem környezetszennyező ipari beruházások,és logisztikai központok létrehozására.Gróf Sándor Móricz az "Ördöglovas " hagyatékának kezelése,emlékhelyek létrehozása,testvérkapcsolatok,vallási hagyományok, környezetvédelem és az egészséges életmód iránti fokozott elkötelezettség, gasztronómai adottságok.” • Bajna 42 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

44. Települések egy mondatos jellemzése 2/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Az iparterület nem az önkormányzaté, fejlesztése így nem megoldható. A vállalkozások továbbfejlesztésének nehézségei, természeti, kulturális adottságok kihasználatlansága, helytörténeti közösségi terek hiánya, intézmények rossz állapota. Az út és csapadékvíz elevezető hálózat felújításra szorul, vendégfogadás hiányos, túraútvonalak elhanyagoltsága, egységes településkép hiánya.” • „Iparterületek megszerzése és fejlesztése után a foglalkoztatás növelése. Turisztikai lehetőségek kiaknázása: Öreg-kő, sziklamászás, kerékpáros/gyalogos/vallási turizmus, szálláshelyfejlesztés, gasztronómiai/borászati/vadászati adottságok kihasználása, szabadtéri színpad, pezsgő sportélet, üdülőterület kialakítása, háztáji állattartás és helyi alapanyagokra építő termékelőállítás.” • Bajót • „Településközpont hiánya, az utak rossz állapota, helyenkénti kiépítetlensége, iskolabővítés szükségessége, egészségház hiánya, intézmények fűtéskorszerűsítése, bányászati hagyományok kihasználatlansága, közösségi terek leromlott állapota, országos túraútvonalak elhanyagoltága, infrastrukturális hiányosságai, egységes településkép hiánya.” • „Pályázati támogatás mellett a településközpont kialakítása, rendezése, bányaterületek rekultiválásával új turisztikailag hasznosítható területek nyerése, a volt XII-es aknai üzemi terület és a volt kőbánya területének turisztikai hasznosítása, megújuló energia hasznosítása, funkció nélküli területek hasznosítása.” • Csolnok 43 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

45. Települések egy mondatos jellemzése 3/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „A település működőképessége, intézményi és infrastrukturális állapota. A lakosság helyben maradásának segítése, a fiatalok elvándorlásának megelőzése. Az iskola és óvoda megtartása, közösségi terek szűkössége, leromlott állapotuk. Leromlott településkép, településközpont hiánya, egységes településkép hiánya, rendezetlen felszíni vízfolyások, pihenőhelyek hiánya.” • „A település földrajzi elhelyezkedéséből adódó ideális, élhető, korszerű, a kor körülményeinek megfelelő, kényelmes, tiszta falu kialakítása, egységes arculattal, nemzetiségi hagyományokat és vidéki életformát bemutató terek kialkítása, szabadidőparkok és rekreációs területhasznosítás, egyedi gasztronómiai attrakciók és borászati adottságok hasznosítása.” • Dág • „Az alapszolgáltatások infrastrukturális feltételei (pl orvosi rendelő) hiányosak vagy hányoznak, a turizmust kiszolgáló szolgáltatások-infrastruktúrája szinte teljesen hiányoznak (szálláshely, étterem, büfé, vendégfogadó, helyi túristautak, pihenőhelyek, kilátók), a vállalkozások helyben nem tudnak megélni, egységes településkép hiánya.” • „Budapest közelsége (túristainvázió), Dunakanyar része, meglévő természeti-és kulturális attrakciók (Rám-szakadék, prédikálószék, Szőkeforrás-völgy, Préposti-romok), kikötő, egykori királyi birtok, hagyományos mesterségek (méhészet, gyógynövénytermesztés, szelídgesztenye termesztés), gasztronómia attrakciók, elfeledett hagyományok és rendezvények.” • Dömös 44 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

46. Települések egy mondatos jellemzése 4/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csak társulásban megoldott a háziorvosi szolgálat, az állatorvos, a fogorvosi ellátás. A takarékszövetkezet helyi ügyfélfogadást tart a településen heti 1 alkalommal. Leromlott, a szakmai minimumnak nem megfelelő háziorvosi rendelő, természeti környezet kihasználatlansága, egységes településkép hiánya.” • „Különleges tájképi értékek megőrzése, bemutathatóvá tétele, a falusi hagyományokat és mesterségeket bemutató interaktív közösségi és rekreációs terek kialakítása, kőbánya turisztikai hasznosítása, tanösvények kialakítása, helyi, hagyományőrző rndezvények támogatása. cHonos állattartásra épülő turisztikai fejlesztések segítése, állatsimogató, erdei iskola.” • Epöl • „Zsáktelepülés jelleg miatt az utak felújítása nagy gond. Hegyvidéki településként a felszíni csapadékvíz elvezetés kiépítése, közösségi terek leromlott állapota, nemzetiségi hagyományok kihasználatlansága, felszíni vízfolyások természeti környezet elhanyagoltsága, turisztikai fogadókészség hiányosságai (szálláshelyek, pihenőhelyek, túraútvonalak), egységes településkép hiánya.” • „Turisztikai lehetőségek jobb kihasználása,falusi vendéglátás.Bővíteni a szférák összefogásával elindított rendezvényeket,nemzetiségi és gasztronómiai hagyományok hasznosítása,természeti környezet bemutatása,pálos hagyományok,egyedi,helyi hagyományokra építő oktatási programok,vállalkozásfejlesztés,a helyi alapanyagokra épülő új termékek kialakításának és piacra jutásának segítése.” • Kesztölc 45 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

47. Települések egy mondatos jellemzése 5/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Oktatási infrastruktúra, közösségi terek leromlott állapota, 10. számú főútvonal jelentős forgalma, városi szabadtéri színpad fedetlensége, Duna-part kihasználatlansága, rendezetlensége, helyi vállalkozások technológia-fejlesztési nehézségei, a foglalkoztatotti létszám megtartásának nehézségei, a helyi élelmiszeripar versenyképességének megtartása, egységes településkép hiánya.” • „Általános iskola fejlesztése, Duna part turisztikai hasznosítása, Gerecse gazdag növény és állatvilága, a település történelmi múltjához kötődő turisztikai attrakciók újraélesztése, pezsgő vizisport élet, víziturizmus , helyi alapanyagokat felhasználó tradícionális vállalkozások” • Lábatlan • „A civil szervezetek működésének a szűköséssége: a Művelődési Ház bővítésre szorul, közszolgáltatások háttérinfrastruktúrája elavult, közösségi terek leromlott állapota, turisztikai fogadókészség hiányosságai.” • „Civil szervezeteink aktívan és jól dolgoznak a hagyományőrzés és sport terén, környezettudatosság iránti elkötelezettség, öko-tábor, lakóterületbővítés.” • Leányvár 46 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

48. Települések egy mondatos jellemzése 6/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Csökkenő lakosságszám, vállalkozási hajlandóság alacsony, közintézmények rossz állapota. Ezen gondok elsőrorban anyagi nehézségekből adódnak, a kötelező feladatok ellátását sem tudjuk megfelelően finanszírozni, egységes településkép hiánya.” • „Aktív civil szervezetek. Nagy lehetőség rejlik a turizmus fejlesztésében, közösségi terek, parkok kialakításában, a kulturális élet fellendítésében, ifjúsági programok szervezésében, a meglévő biofaluhoz kapcsolódó további fejlesztésekben, esetlegesen bemutatóház kialakításában (szakkörök, foglalkozások, sport), megújuló E-hasznosítás, egészségmegőrzés célú lótartás, rendezvények.” • Máriahalom • „Csapadékvíz elvetés,úthálózat, intézmények fenntartása és felújítása, közösségi terek leromlott állapota, egységes településkép és közösségi tér hiánya, kisebbségek-nemzetiségeknek nincs közösségi tere, nincs könyvtár, pezsgő zenei élet folyik (bányász fúvószenekar, énekkar), ugyanakkor nincs próbatermük,turisztikai fogadókínálat hiányosságai és infrastrukturális elmaradottság.” • „Országos túraútvonalak,bányászati hagyományok,országosan ismert csillagásztábor, természeti attrakciók,pihenőhelyek kialakítása,csillagásztábor feltételeinek biztosítása,erdei iskola, tanösvény,domborzati viszonyok adta lehetőség. Szükség lenne az óvoda,iskola, rendelő,faluközpont felújítására,rekreációs célú területhasznosításra, gasztronómiai adottságok kihasználására.” • Mogyorósbánya 47 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

49. Települések egy mondatos jellemzése 7/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Kevés a belterületi építési telek. Új építési telkek kialakítása, a közművek kiépítése miatt az önkormányzatra nagy terhet róna. Nagyobb vállakozások megtelepedése az előbbiek miatt nehézkes, vagy egyáltalán nem lehetséges. Ennek következtében kevés az iparűzési adóbevétele a településnek, közbiztonság rossz, illegális hulladéklerakók nagy száma, egységes településkép hiánya.” • „Nyugodt, csendes települési környezet, és a természeti táji adottságokban rejlő kiaknázatlan táji potenciál. A fiatalok tenni akarása. Térfigyelő kamerarendszer kiépítése javítana a közbiztonságon. Közintézményi fejlesztések, melyek egyedivé tennék a nevelést és segítenék az egészséges életmód kialakulását, valamint prenevnciós tevékenységek.” • Nagysáp • „Leromlott külváros (Eternit), iprosodottság környezeti hatásai. A mikrotérség egészségügyi ellátását biztosító intézmény leromlott állapota, helyi vállalkozások technológia-fejlesztési nehézségei, a foglalkoztatotti létszám megtartásának nehézségei, a helyi élelmiszeripar versenyképességének megtartása, egységes településkép hiánya, Dunapart kihasználatlansága, funkciónélkülisége.” • „Pusztamarót turisztikai hasznosítása, Kersntok hagyaték, Római kori hagyományok, bejáratott szezonális rendezvények (Sörfesztivál, Szent-Dónát napi borünnep, Maróti Piknik). Ipari Park dinamikus fejlesztésének lehetősége, pezsgő vizisport, vizi turizmus, helyi erőforrásokra építő vállalkozások.” • Nyergesújfalu 48 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis

50. Települések egy mondatos jellemzése 8/11 A települések legfontosabb problémájának és lehetőségének egy mondatos jellemzése támpontot ad a legfontosabb fejlesztések meghatározásához Település Legfontosabb probléma a településen Legfontosabb lehetőség a településen • „Legfontosabb probléma a tömegközlekedés, egyre ritkuló járatok, a vasútállomásra történő utasszállítás szinte nulla. Lakótelkek hiánya, kerékpárutak hiánya, nincs megfelleő minőségű vendéglátóhely, sem szálláshely, tömegsportolásra alkalmas hely, tornacsarnok. A településkép fejlesztésre, javításra szorul, ehhez kapcsolódóan a közösségi terek, parkok is.” • „Kereskedelmi gazdasági területen további vállalkozók letelepedése, falusi turizmus kialakítható, egyedi turisztikai attrakciók (játék-és élményparkok, állatsimogató), lovas attrakciók, alkohol-előállítás (borászat, szeszfőzde), különálló pincefalu fejlesztése és kapcsolódó rendezvények.Gazdag természeti adottságok, helyi túraútvonalak kialakítása, javítása.” • Piliscsév • „A falu nagy része a DINP része,vagy Natura 2000 által érintett terület,ami a fejlesztéseket korlátozza. Az önkormányzatnak nincs fejleszthető területe. Intézményi infrastruktúra leromlott állapota,helyi vállalkozások,a foglalkoztatottak megtartásának, a helyi élelmiszeripar versenyképességének nehézségei,egységes településkép turisztikai fogadókészség,egységes településkép hiánya.” • „Megőrizve és bemutathatóvá téve természeti értékeinket a Településrendezési tervünkben foglalt turisztikai célú fejlesztések megvalósításával, a település működési képességének megőrzése, folyamatos fejlesztése, helyi kisvállalkozások Pilisi erdőség, Dunapart, Maróti öböl, római kori hagyományok, hajótemető hasznosítása, történelmi legendák, gasztronómiai adottságok kihasználása.” • Pilismarót 49 Forrás: HVS kistérségi HVI, helyi érintettek, HVT adatbázis