"Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján"

1. "Civil szervezetek közötti együttműködések tapasztalatai helyi kutatások alapján" Kinyik Margit Szocio East Egyesület, Nyíregyháza Nyíregyháza 2010. május 27.

2. A civil szervezetek közötti együttműködéseket vizsgáló helyi kutatások „Civil együttműködések és hatékonyságuk az Észak-alföldi régióban” (NCA, 2007) • Kérdőíves lekérdezés (118) és esettanulmányok (5) „Kistérségi civil egyeztető fórumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” (NCA, 2009) • Interjúk a CEF-ek elnökeivel (12) és a kistérségi társulások munkaszervezet vezetőivel (12)

3. Civil együttműködésekben rejlő előnyök • Érdekérvényesítő képesség növekedése. • Bővül az erőforrások mennyisége és nő azok diverzitása. • Kiegyenlíthetők a kapacitásbeli anomáliák. • Nő az információhoz jutás eredménye. • Hatékonyabb programkoordináció (eredményesebben kiküszöbölhető a szolgáltatások átfedése). • Hatékonyabb forrásteremtési esélyek. • Térségi/lokális kötődés, identitás erősödése (térségek megtartó képességének növekedése, térségen belüli kapcsolatok „sűrűsödése”, életminőség javulása).

4. Civil együttműködések dilemmái és gátló tényezői Dilemmák: • Ki a kezdeményező (alulról-felülről-kívülről)? • Személyek vagy szervezetek együttműködése? • Formális vagy informális? • Organikus vagy „push” jellegű? Gátló tényezők: • Együttműködési készség hiánya • Humán kapacitás minősége (speciális együttműködési „tudás”) • Régi beidegződések (pl. állami szervekkel kapcsolatban), passzivitás • Erőforrások mennyiségi korlátai • Ellenérdekeltségi tényezők, autonómia csorbulás, személyes ellentétek • Rövidtávú gondolkodás

5. A civil együttműködések jellemzői régiós szinten(kérdőíves felmérés eredményei) • Városokban és megyeszékhelyeken működő civil szervezetek gyakrabban vesznek részt együttműködésekben, mint a községekben működők. • Leggyakoribb a szakmai érdekképviselet és a projekt alapú együttműködés. • Többnyire informális keretek, ritkán formalizálódnak (ha nincs rá kényszer). • Minél nagyobb a szervezet székhelyének települési rangja, annál magasabb szintű együttműködésekben vesz részt. • Leggyakrabban a tagság vagy az együttműködést vezető szervezet erőforrásaira támaszkodnak (erőforrás hiányosak).

6. Esettanulmányok • Kistérségi civil egyeztető fórum: teljesen behatárolt, kívülről létrehozott, túlszabályozott Jellemzői: gazdátlanság, identitás problémák, törvényi kényszerek, keretek kitöltésének képtelensége • Szociális kerekasztal: kívülről létrehozott, törvényileg behatárolt, de helyi döntéseknek teret adó Jellemzői: helyi politika által befolyásolt, alulszabályozott, kívülről tematizált • Kistérségi civil fórum: alulról létrejövő, laza, informális Jellemzői: pontos identitás meghatározás (társadalmi igények), magas szintű elkötelezettség, függetlenségre törekvés (önkormányzattól), igény a formalizálódásra (fejlődés)

7. folytatás • Városi civil fórum: kívülről létrehozott, de civil igényekkel kitölthető Jellemzői: nagyfokú diverzitás (több mint 100 szervezet), néhányan „viszik a hátukon”, ellenzéki szerepkör, jó érdekérvényesítő képesség (számos helyi ügy sikerre vitele) • Pályázati együttműködés (LEADER): kívülről és felülről létrehozott Jellemzői: szervezetek anyagi érdekei, kis érdekérvényesítő képesség (önkormányzatokkal szemben), térségi gondolkodás hiánya, alacsony együttműködési hajlandóság

8. Kistérségi civil egyeztető fórumok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében • Ismeretlen szervezetek • Kívülről való ösztönzés (jogszabály) • Halmozott pozíciók • Kormányzati elvárásoknak való VAK MEGFELELÉS • Megyei szervezetek benyomulása a kistérségekbe • Súlyos külső és belső legitimációs problémák

9. Működtetési problémák 1. Szubjektív (szervezeti vagy egyéni akadályok): • Humán erőforrások (vezetők elfoglaltsága) • Technikai erőforrások (terem, pénz) • Érdektelenség a kistérségi szervezetek körében • Nincs jogkövetkezmény • Akik akarják, mindig többen vannak, mint akik csinálják is!! 2. Objektív (szabályozásból adódó akadályok): • Tagkorlátozás • Szavazati jogkör hiánya • Véleményezési határidők és döntési időrend • Nincs pontosan rögzítve, mely kérdésekben nyilváníthatnak véleményt a civilek.

10. Megoldási lehetőségek, gyakorlati teendők • Tagtoborzás a kistérségekben • Ügyrend alkotás • Elnökökkel és delegáltakkal (és meglévő tagokkal) való kapcsolatfelvétel (az elit felelőssége) • Újraszervezés • Kapcsolatteremtés a munkaszervezetekkel, információkérés • A belső elvárások kialakítása, amelyeknek csak egy része kell, hogy a társulási célokhoz kapcsolódjon • Folyamatos jelenlét, kommunikáció

11. Köszönöm a figyelmet!