Az integráció hatása a nemzetközi szakterületre

Az integráció hatása a nemzetközi szakterületre Bakai Kristóf Péter pénzügyőr alezredes főosztályvezető Nemzetközi Főosztály, Központi Hivatal Nemzeti Adó- és Vámhivatal

APEH – VP integráció • APEH – VP integráció → 2011. január 1. • Döntés 2010. /2010. évi CXXII. törvény/ • 2 szervezet integrációjának előkészítése a központi szervezeti egységek szintjén /I. fázis/ • Munkacsoportok létrehozása • Elsőként integrált szervezeti egységek → nemzetközi szakterület

Nemzetközi szakterület létrehozása I. • Alapelv: • stratégiai és felső szintű kapcsolattartás, illetve a kapcsolattartás koordinációjának és kiszolgálásának elválasztása • az egyes ügyektől és az adminisztratív segítségnyújtástól; • európai uniós pályázatok egy helyen kezelése.

Nemzetközi szakterület létrehozása II. • Külső Kapcsolatokért Felelős Elnökhelyettes alárendeltségében létrehozásra került a NemzetköziFőosztály, amely mindhárom szakmai ágat (adó, vám- és pénzügyőri, bűnügyi) kiszolgálja. • Az egyes ügyek, adminisztratív segítségnyújtás a szakmai szervezeti egységeknél maradtak. • Ellenőrzési Főosztály - Központi Kapcsolattartó Iroda (CLO) • Bűnügyi Főigazgatóság Bűnügyi Koordinációs Főosztály - Bűnügyi Nemzetközi Osztály • Kockázatelemzési és Kockázatkezelési Főosztály - Jövedéki Kapcsolattartó Iroda (ELO).

Nemzetközi szakterület létrehozása III. • Speciálishelyzet – nemzetközi szakterület integrációja személyi állomány tekintetében fordítottan tükrözte az integrációt • Integráció: adóterület 16.000 fő (72 %) / vámterület 6.000 fő (28 %) • Nemzetközi területen – APEH Nemzetközi Főosztálya 17 fő (30%) / VPOP Európai és Nemzetközi Ügyek Főosztálya 40 fő (70%) • Oka: EU – vámunió – vám témájú jogalkotásban, a vámrendelkezések egységes végrehajtásában jelentősebb nemzetközi koordinációra, szerepvállalásra van szükség.

Nemzetközi szakterület létrehozása IV. • Jogelőd szervezetek nemzetközi kapcsolattartásának tartalma, formája és eredményeieltérőek voltak. • APEH: • Jelentős szerep az Európai Adóigazgatások Szervezetének (IOTA) munkájában. • Kétoldalú kapcsolatok erősítése nem csak a szomszédos, hanem távolabbi országokkal. • Kapcsolattartás, együttműködés, tapasztalatcsere. • Pályázati tevékenység van ugyan, de nem olyan kiterjedt.

Nemzetközi szakterület létrehozása V. • VPOP: • Vám Világszervezetbe (WCO) és az Európai Unióba való beágyazódás. • Európai Unió döntéshozatalában való hatékony képviselet. • Szomszédos országokkal való szoros kapcsolat. • Kétoldalú vám-együttműködési megállapodások megkötése. • Európai Uniós pályázatokban való aktív részvétel a kezdetektől mind kedvezményezetti, mind donori oldalon.

Nemzetközi szakterület létrehozása VI. • Feladatok lebontása: • Nem a NAV szakterületeiként, hanem a kapcsolattartásirányaiként kerültek meghatározásra • NAV szempontjából ideális ország csoportosítások létrehozása, referatúrák megszervezése. • Az egyes referatúrákban vegyesen „adós és „vámos” kollégák. • Nyelvismeret figyelembevétele. • Nemzetközi Kapcsolatok Osztály létrehozása.

Nemzetközi szakterület létrehozása VII. • Referatúrák: • Észak-Európa (SE, FI, EE, LT, LV, CH, NO) és Ázsia • Nyugat-Európai és Benelux országok (UK, IE, BE, NL, LU, DK, FR), valamint Amerika • Keleti partnereink és a Nyugat-Balkán (RU, UA, SR, HR, BH, AL, FY, MD, MK), továbbá Afrika • Visegrádi államok és a német nyelvterület államai (CZ, SK, PL, AT, DE) • Dél-Európa (GR, CY, MT, IT, RO, PT, ES, BG) • Külön referatúra foglalkozik a nemzetközi szervezetekkel (IOTA, VVSZ, OECD).

Nemzetközi szakterület létrehozása VIII. • Európai Unióval való kapcsolattartásra, tagállami érdekérvényesítés elősegítésére és a NAV szintű EU koordináció végrehajtására létrehozásra került az Európai Együttműködési Osztály. • EU intézményeivel való kapcsolattartás – Európai Unió Tanácsának munkacsoportjaiban (Vámunió Tanácsi Munkacsoport CUWG, Vám-együttműködési Tanácsi Munkacsoport CCWP) képviselendő álláspontok szervezeten belüli koordinációja, Nemzetgazdasági Minisztériummal való szoros kapcsolat. • Európai Unió Bizottsága Főigazgatóságaival és szervezeteivel való kapcsolattartás.

Nemzetközi szakterület létrehozása IX. • Európai Unió által létrehozott CUSTOMS2013 és a FISCALIS 2013 programok – vám és adó szakterületi tapasztalatcserére és a közös adó és vámügyi programok koordinációja. • Nemzeti koordinátorok és a tapasztalatcsere utak megszervezéséért felelős munkalátogatás koordinátorok is külön referatúrát képeznek.

Nemzetközi szakterület létrehozása X. • Eltérő gyakorlat a külföldikiküldetések és a belföldi programok megszervezésében is. • APEH – minden kiutazáshoz külön igényelte és szállította a valutát a Magyar Államkincstárból • VPOP – önálló valutapénztárt működtetett, amit az igényeknek megfelelően hetente, havonta töltött fel készpénzzel. • Az új szervezet létrejöttekor – nagy számú utazás (megközelítőleg 800 út és 1000 utas évente) – önálló osztály szükséges, Protokoll és Kiküldetés szervezési Osztály létrehozása, önálló Valutapénztárral.

Nemzetközi szakterület létrehozása XI. • Unióstámogatások: • VPOP – Európai Uniós pályázatokban való aktív részvétel a kezdetektől mind kedvezményezetti, mind donori oldalon. • APEH – az adószakmai terület kevésbé harmonizált, így uniós pályázati lehetőség is kevesebb volt. • EU Támogatások Osztály – a teljes NAV-ra az uniós pályázatok koordinálása, menedzselése. • Teljes állomány a korábbi vám területről – viszont adószakmai terület részére is aktív pályázat figyelés.

Nemzetközi Főosztály felépítése

Nemzetközi szakterület kihívásai az integráció kapcsán • Jogelőd szervezetek nemzetközi kapcsolattartásának eltérő tartalma, formája és eredményei. • Nemzetközi kapcsolattartás elválasztása az egyedi ügyektől. • Mindhárom szakmai ág kiszolgálása. • Fordított helyzet a személyi állomány tekintetében. • Referatúrák létrehozása. • Önálló protokoll osztály valutapénztárral. • Aktív pályázati tevékenység a megváltozott környezetben.

Köszönöm a figyelmet! Bakai Kristóf Péter pénzügyőr alezredes főosztályvezető

Az integráció hatása a nemzetközi szakterületre