A kajak-kenu sport térszemléletű feladattervező modellje

1. A kajak-kenu sport térszemléletű feladattervező modellje A társadalmi, gazdasági és geográfiai komplex térszemlélet alkalmazása HOGYAN MŰKÖDIK A „TÉR”?

2. TGG térből meghatározható célfeladatok • MIRE ? • A felkészítés célja: életmód, élethosszig tanulás, munkaerőpiac elérése • MIRE ? • A felkészítés célja: szakág, versenytáv, hajóegység szerinti versenyzés CÉLOK • HOGYAN ? • Alkalmazás: sporttudományok eredményeinek felhasználása • HOGYAN ? • Alkalmazás: sporttudományok eredményeinek felhasználása A TGG térben azonosított tényezők • FORRÁSOK ELÉRÉSE: • Duna Régió: kapcsolódás a fejlesztéshez • Normatív támogatás: létszám-stabilizáció • Helyi fejlesztések: integrációs projektek • A felkészülési folyamat színterei: • feladatok az oktatásban • A kajak-kenu sportág hazai és nemzetközi • versenyrendszere által meghatározott feladatok • ISKOLAHÁLÓZAT építése: • Modell program: programcsomagok, modulok fejlesztése • Együttműködés: fenntartó, intézmény, sportegyesület • Időgazdálkodás: tanulásszervezési rendszerek • TOVÁBBKÉPZÉS: • Programcsomagok, modulok: szövetségiek, edzők, sportvezetők, versenyzők, újságírók részére Duna Régió Energetikai optimum sportágak mozgásanyagaival Normatív támogatási rendszerek Szenzitivitás a képességek fejleszthetőségében Pályázati támogatási rendszerek Funkcionális alapon védett mikro térségek TEMATIKUS térképek TGG tér Új erőforrások Programfejlesztések, adaptációk Edzéselvű tanterv MKKSZ stratégiai és továbbképzési koncepciója Projekt-tervezés Településfejlesztési pályázatok Jó gyakorlatok Minőség-biztosítás Alternatív nézőpontok kijelölése A fejlesztési eljárások kialakítása során a pedagógiai elvek érvényesítése Vízparti iskolák hálózata Egészségügy, rekreáció Fenntarthatóság Szabadidő Partraszálló helyek Sporttal való nevelés EU-s programja Idegenforgalom, vízi turizmus DEPO hajózási eszközpark Kajak-kenu „AKADÉMIA” Dunai tanösvény Transzparens személyiségek Munkahelyek

3. A TERVEZÉS folyamata • KONCEPCIÓALKOTÁS • CÉLHIERARCHIA-TERVEZÉS (a célok frissítése) • FELADATTERV (útvonalterv) • PROJEKTALAPÍTÁS • PROJEKTTERVEZÉS • SZERVEZETI STRUKTÚRA – PROJEKTTEAM (horizontális) • PROJEKTMEGVALÓSÍTÁS • PROJEKTZÁRÁS

4. A kajak-kenu sportág felhasználható tudásvagyona • Edzéselveken, módszertani kultúrán alapuló sport- és verseny-felkészítési, képességfejlesztési eljárásrendek, szenzitív időszakok terhelési optimumai, transzferhatások érvényesülése (kompetencia és know how) >>>>>>>>>> kép a következő táblán! • Pedagógiai, szocializációs, egzisztencia teremtő folyamatok, a sportág hazai és nemzetközi ismertsége, eredményessége (a közoktatással párhuzamosan fejlődik és működik) • Regionális térszerveződés, a helyi jó gyakorlatok kialakítása • A sportágat meghaladó kompetenciák birtoklása (vízi jártasság, idegenforgalmi tudásbázis, környezeti és természeti ismeretek, egészséges életmód, szervezettség, eszközhasználat és karbantartási ismeretek, transzferálható tudástartalmak, sikerorientáltság) • Hazai, nemzetközi kapcsolatok és ismeretek (térszemlélet, kohézió, erőforrások mozgósítása)

5. Példa a szenzitív időszak jelentőségére A táncművész (Parti Péter 26) egy improvizációs jelenetben fél térdre kerülve bekapcsolja a kreatív mozgásába a 8 éves korában gyakorolt mozdulatot, egy kezében lévő esernyővel. Arról, hogy mi történt, csak az előadásról készült fotóról értesül, utólag (és meglepődik).

6. Tudások, eszközök, módszerek felhasználása és a fejlesztés algoritmusa

7. Új nézőpontok a kajak-kenu sportban • Projektmenedzsment eszközrendszerének bevezetése a sportág minden színterén, kreatív innovációs alkotócsoport, horizontális szakmai műhelyek, projekt-teamek, projektalapítások • Edző-továbbképzési rendszer felállítása, licencek kiadása, mérési-értékelési eljárásrendek kimunkálása • Szabadidő, rekreáció és a versenysport, próbarendszer • Attitűdök és készségek a vízi sportokban • Szakképzés, egzisztencia-teremtés a kajak-kenusok sportági tudásbázisán, azonos kompetenciák a régió valamennyi érintettjének • Tematikus térképek, statisztikai elemzések, modelltérségek, kohéziós erőterek • Erőforrások felkutatása: fenntartható finanszírozási rendszer kiépítése, a szakmai tudásvagyon rögzítése, dokumentálása • Szélesebb társadalmi érdeklődés és alternatív finanszírozás mellett elnyújtott kompetencia-fejlesztés, magasabb korcsoportokban indított intenzívebb felkészítés és hatékonyabb menedzsment

8. A sportági tudásvagyon integrációja • Modelliskola-fejlesztés, kerettanterv készítés, edzéselvű megközelítések a testnevelés oktatásában, helyi tanterv (programcsomag, modulok, témahét) • Duna-menti iskolai és sportegyesületi hálózat építése • Iskolai helyi programok fejlesztése, programcsomag és tananyag-modulok készítése • Kapcsolatok: egyesületi felkészítő munka és iskolai oktatás-nevelés, idegenforgalom, vízi turizmus • Duna Régió területfejlesztési program: Védett vizek; Modelliskola; Versenysport és közoktatás; egyéb programok • Alternatív energiafelhasználás, természetvédelem, tanösvény-túrizmus, stb. • Partraszálló-helyek ellátása, iskolai programok bonyolítása, tanórán kívüli iskolai feladatok és szünidei programok szervezése

9. Célok, célfeladatok

10. Duna RégióEurópai Duna Régió stratégia és fejlesztési projekt adta lehetőségek A kajak-kenu sport stratégiai koncepciójának alakítása a területfejlesztési projektek ismeretében • A kajak-kenu sport jövőjét meghatározó Európai Uniós fejlesztések 2013-2020 között • Kapcsolatépítés a Duna Régiós fejlesztési programban szerephez jutó különböző szervezetek, feladat-ellátási egységek és érintettek, résztvevők között az MKKSZ képviselete. (Mekkora a mozgástér, mire van még idő és lehetőség?) • Projektötletek közvetítése, alapítása, tervezés és kivitelezés • Szervezeti kérdések, munkacsoport alakítása

11. Tervezés GANTT diagrammal MINTA

12. A Duna – természetes és mesterséges morfológiai adottságai miatt – 2 nap alatt képes egy balatonnyi vízmennyiséget levezetni. A kajak-kenu sport következő 15 éve ? Eddigi életemben – úgy látom – jobb volt evezni a Dunán, mint NEM