Európai alkotmány- és integrációtörténet 2

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2 • 30. Az európai integráció előzményei • 31. Az európai integráció második világháború utáni története XI. Az európai integráció előzményei. Az európai integráció második világháború utáni története

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) A) Páneurópai Unió mozgalom 1923: • Richard Coudenhove-Kalergi osztrák gróf (krétai nagyanya és japán anya leszármazottja) műve: • PÁNEURÓPA (1923, Bécs): európai államszövetség és vámunió létesítésére hív fel • a vámhatárok és a politikai határok fokozatos lebontása, • a gyarmatok közös hasznosítása, • egy közös európai pénz bevezetése, • végső célként: európai konföderáció megteremtése (garantálva benne minden állam szuverenitását, biztonságát és egyenlőségét), • résztvevők a kontinentális Európa országai (Anglia, SZU NEM!, bár Anglia később csatlakozhat). • 1929: AristideBriand francia külügyminiszter a mozgalom elképzeléseire alapított javaslatot terjeszt elő a Népszövetségben.

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (1) B) A Briand-terv (1929/30): • 1929 szept. Népszövetségben beszéd, majd • 1930 május: memorandum az európai kormányokhoz az európai szövetségi rendszer megszervezéséről: • Javaslat: Európai Konferencia összehívása (francia-német együttműködés adná a gerincét, a SZU kizárva) • Három alapelv: • A gazdasági problémák alávetése a politikaiaknak • A politikai együttműködés mélyítése – rugalmas (kon)föderáció (a tagok függetlenek, szuverének) • A gazdasági együttműködés bővítése, a kormányok felügyelete alatt • Nem hoznának létre nemzetek feletti hatóságot • Nagy-Britannia nem támogatja (ő továbbra is a gyarmatokhoz fűződő kapcsolatokra és a hatalmi egyensúlypolitikára építene) • Németország sem fogadja el (a Rajna-vidék megszállásának 1930-as befejezése után erősödő öntudat, elutasítja a francia hegemóniát)

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (3) C) Osztrák-német vámunió terve (1931) • Lényegében az Anschluss első lépése • Johannes Schober osztrák kancellár berlini látogatása során vetik fel, majd bő egy éves előkészítő munka után bejelentik és aláírják (1931) • Többen úgy gondolják (pl. Wilhelm Gürge: Közép- és Délkelet-Európa Társaság, Berlin), hogy ez később közép-európai vámunióvá bővül (Lengyelország, Csehszlovákia, Magyarország, balkáni államok is csatl.) • Valójában a két fél nem akart mást bevonni • A hágai döntőbíróság megtiltja a vámunió létrehozását

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (4) D) Vansittart/Sargent-terv: dunai államok vámuniója (1932): • Sir OrmeSargent: angol helyettes külügyi államtitkár • Sir Robert Vansittart: angol külügyminiszterhelyettes • Magyarország, Ausztria, Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia és Bulgária vámuniója • De a terv megreked az előkészítés fázisában • A tervezett résztvevők érdekei is mást diktálnak • Magyarország: olasz-osztrák-magyar blokk; a németek, olaszok nem akarnak a britek elképzelése szerinti tömböt létrehozni

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (5) E) Tardieu-terv (1932): • André Tardieu francia kormányfő és külügyminiszter • Dunai országok vámszövetsége (Ausztria, Magyarország, Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia) • Utóbb az érdekeltek közti preferenciális vámhatárok megteremtésére módosul a terv (a vámhatárok tarifáit országonként állapítják meg kereskedelmi szerződésekkel) • Az agrár-államok mezőgazdasági termékfeleslegének átvételére a nyugat-európai államok kötelezettséget vállalnának • A nagyhatalmak – bár tárgyalnak – végül nem jutnak dűlőre

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (6) F) Benes-javaslat a közép-európai térség rendezéséről (1942) • ForeignAffairs(amerikai külpolitikai folyóirat) 1942 január számában: „The Organisation of Postwar Europe” c. tanulmány • Hét nagyobb területi egység kell: • Nyugat-Európa (N-Br., Fr.o., Belgium, Hollandia) • Németország (az 1938-as határok szerint, decentralizált szervezetben) • Olaszország (meggyengítve, elvéve hódításait) • Közép-Európa (csehszlovák-lengyel föderáció az alapja + Ausztria, csonka-Magyarország, Románia) • Balkán-blokk • Szovjetunió (!) • Skandinávia Spanyolország és Portugália döntsön saját jövőjéről. A területi egységek béküljenek ki egymással, legyen azonos politikai struktúrájuk. Ha az így újjászervezett Közép-Európa és a Balkán-blokk megszervezi a közép-európai gazdasági egységet, akkor ez nemcsak gazdasági, de politikai erőt is képviselni fog.

1. Az egységgondolat XX. századi előzményei (7) G) Európai Vámegyesülés gondolata: • 1925: EuropäischerZollverein • Német-francia értelmiségi kezdeményezés • Össze kell fogni a protekcionizmus ellen • Európát a világ többi nagy részével egyenrangú gazdasági térséggé kell tenni • Komoly társadalmi támogatottsága nem volt, így politikai támogatottsága sem lett

2. Az egységgondolat főbb motívumai (1) Európa történelmi térvesztése az I. vh. után: • Három százados globális gazdasági, technikai, katonai dominancia után nem tudják sem belső, sem egymás közötti ellentéteiket rendezni • A vezető szerep elvész, a belső források kimerülnek, a gyarmatok függetlenednek, a békerendezés nem megy, létrejött a SZU • A politikusok többsége mégis nemzeti érdekekben gondolkodik

2. Az egységgondolat főbb motívumai (2) Közben létrejön két szuperhatalom: • USA ipari termelése 1919 és 1939 között 150%-kal • A SZU-é 600%-kal nőtt • A világháborút is e két hatalom fejezi be, de nem szívességből: az Európa sorsára vonatkozó döntések központja Washingtonba és Moszkvába került át • Így a motívum kettős: • Megakadályozni egy újabb háború kitörését • Megpróbálni egy harmadik erőt kialakítani az USA és a SZU között

2. Az egységgondolat főbb motívumai (3) Harmadik erő elképzelések: • Európa legyen a két új szuperhatalom között egy harmadik • Churchill: 1946-ban Fultonban és Zürichben a francia-német megbékélés és az európai integráció mellett érvel (ugyanakkor amerikai-brit együttműködést is akar a SZU-val szemben) • Ernest Bevin (angol külügyminiszter) és Paul Ramadier(francia miniszterelnök) közben arról tárgyal, hogy a két hatalom gyarmatainak egyesítésével adhatnának nyomatékot az európai harmadik erő gondolatának Mindezek azonban kudarcot vallanak: Európa kétfelé szakad. A nyugati hatalmak először politikai-katonai szövetségek formájában igyekeznek választ adni a helyzetre.

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (1) A) Brüsszeli Szerződés (1948.03.17.) • Regionális védelmi megállapodás • Benelux-államok, Nagy-Britannia, Franciaország • Aláírói tudják, hogy átmeneti jelenség lesz • De a francia és brit koncepció eltér: • Franciák: saját európai védelmi rendszer kell • Anglia: egy tágabb atlanti szövetség része legyen

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (2) B) NATO (1949.04.04.) • Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, 12 állam: • USA, Kanada, „brüsszeli ötök”, Dánia, Izland, Norvégia, Olaszország, Portugália • 5. cikk: kölcsönösen valamennyiük elleni agressziónak tekintenek bármely tagállam elleni támadást • 1955: NSZK is csatlakozik • Franciaország és Spanyolország katonailag nem integrálódik, csak a politikai döntésekben vesznek részt

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (3) C) Európa Tanács (1949.05.09.) • Strasbourg székhellyel alakult összeurópai kormányközi szervezet • Célja: • az európai államok szorosabb egységbe kovácsolása • a közös örökségüket képező eszmék és elvek védelmezése és megvalósítása, a gazdasági és társadalmi fejlődés előmozdítása érdekében • Minden európai ország számára nyitott, a jogállamiság, emberi jogok, szabadság tiszteletét igyekszik előmozdítani • Fő szervei: Miniszterek Bizottsága, Parlamentáris Közgyűlés, Emberi Jogok Európai Bírósága

3. Politikai-biztonságpolitikai szervezetek a II. vh. után (4) D) Nyugat-Európai Unió (1954 okt.): • Kollektív segítségnyújtás céljával, de önálló katonai szervezet nélkül, a Brüsszeli Szerződés Szervezetének megújítása, Brüsszel székhellyel • (előzmény: 1950-ben René Pleven francia miniszterelnök német egységeket is integráló közös európai hadsereget tervezett, angol garanciával a megtámadás esetére, de a tervet 1954-ben a francia parlament nem szavazza meg) • Működése 2001-ben szűnt meg, hivatalosan pedig 2010-ben.

4. Szupranacionális szervezetek? (1) Mindezek katonai-politikai szervezetek voltak, de az állami szuverenitás feladása nélkül. Szupranacionális, nemzetek feletti intézményt kevesen akartak: a) Benelux államok: Belgium és Luxemburg már 1921-ben gazdasági uniót hoz létre, majd mindhárman vámuniót 1944-ben – beválni látszik: közös fellépésük eredményesebb a nemzetközi színtéren

4. Szupranacionális szervezetek? (2) b) Olaszország: Alcide de Gasperi, az ország nemzetközi reputációjának helyreállítását az európai együttműködésben való aktív részvétellel vélik elérhetőnek c) Franciaország: a IV. köztársaság éveiben meghatározó szerepet játszó kereszténydemokraták és szocialisták is integrációpártiak, ettől várják: • Iparuk újrastrukturálását • A folyamatos nyersanyagellátást, felvevőpiacot • A német kérdés megoldását

4. Szupranacionális szervezetek? (3) Franciaország és a német-kérdés: • De Gaulle: Németországról le kell választani a Ruhr-vidéket, a szénben gazdag Saar-vidék pedig lépjen gazdasági unióra Franciaországgal, amíg a Rajna-vidék katonai megszállás alatt marad • Az angolszász nagyhatalmak azonban mást diktáltak: Nyugat-Németország létrehozását és a német ipar helyreállítását Így a németek „ellenőrzés alatt tartását” a franciák nem látták máshogy megoldhatónak, csak egy európai egység keretében: • Egyenlő felekként csatlakoznak európai intézményekhez • Nem kell külön felügyelő rendszer, de korlátozzák Németország gazdasági önállóságát • A német forrásokat egy szélesebb európai közösség javára hasznosítják • 1948-ban a francia-német közeledés irányvonalának képviseletével Robert Schumantbízzák meg: ő dolgozza ki a Montánunió javaslatát

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (1) A) Kereskedelmi megállapodás: Két- vagy többoldalú államközi szerződés, amely: • az árucsere növelése érdekében • meghatározott kérdéseket szabályoz (pl. fizetések, vámkedvezmények, kontingensek, kettős adózás kiküszöbölések, telephelyek létesítése, beruházások védelme) • végrehajtására nem születik külön szervezet • ilyen volt pl. a GATT (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény, ENSZ keretében 1947), céljai: • liberalizálás (vámok és mennyiségi korlátok lebontása) • kölcsönösség (egymásnak nyújtott kereskedelempolitikai előnyök legyenek egyenértékűek) • belföldiekkel egyenlő elbánás (a nki áruforgalmat érintő adózás és szabályozás terén) • a legnagyobb kedvezménye elve (valamely részes államnak nyújtott előny automatikusan a többi szerződő államra is vonatkozik)

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (2) B) Szabadkereskedelmi övezet: az azt létesítő államok nemzetközi szerződéssel vállalják, hogy: • az övezetből származó árukra nézve a vámokat és más kereskedelmi korlátozásokat lebontják • harmadik állammal szemben viszont minden szerződő állam saját vám- és kereskedelempolitikát folytathat Ilyen pl.: EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás), Stockholm, 1960: • akkor még Európai Közösségen kívüli hét állam hozta létre (Ausztria, Dánia, Norvégia, Svájc, Portugália, Svédország, Egyesült Királyság) • cél:a gazdasági növekedés és a foglalkoztatottság biztosítása

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (3) C) Vámunió: • a résztvevő államok lebontják egymás viszonylatában a vámokat és kereskedelmi korlátozásokat, valamint: • közös külső vámokat és közös vámigazgatást alkalmaznak. • Itt szükséges, hogy bizonyos tagállami illetékességeket közös szervre ruházzanak, példa: • 1931-es német-osztrák vámunió terve • Európai Közösség 1995: vámunió Törökországgal

5. A gazdasági összefonódás alakzatai (4) D) Pénzügyi unió: • államok közös valutában állapodnak meg, vagy • véglegesen sávhatárok nélkül rögzített árfolyamokat alkalmaznak egymás valutái vonatkozásában • egyúttal közös monetáris politikát folytatnak Példa: • EK keretében a Gazdasági és Monetáris Unió

6. Marshall-terv (1) • az USA sokáig ellenezte a befolyási övezetek és zárt kereskedelmi blokkok kialakítását (így az európai integrációt is) • 1946/47: fordulat a külpolitikában: Nyugat-Európa a SZU-val konfrontálódó amerikai politika egyik legjelentősebb színtere lett • elkezdték ösztönözni a nyugat-európaiakat regionális védelmi struktúra kiépítését • ennek adott nagyobb realitást a Marshall-terv

6. Marshall-terv (2) • az anyagi segítség feltétele, hogy közösen terjesszék elő anyagi igényeiket, s a pénzt közösen is osszák szét • az így kialakuló gazdasági együttműködés alkalmas lesz a kommunizmus terjedésének megfékezésére • 13,6 milliárd dolláros tőkeinjekcióval lökést adnak a gazdasági-politikai-katonai integrációnak is • a pénz elosztására 1948-ban létrehozzák az Európai Gazdasági Együttműködési Szervezetet (OEEC), • ez később (1960-ban) az USA és Kanada részvételével OECD-vé alakult (Gazdasági Együttműködés és Fejlesztés Szervezete) • SZU: válasz: Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST, 1949) – a szocialista államok részére

7. Az „alapító atyák” (1) Robert Schuman: • francia külügyminiszter (1948-1952), jogász, politikus • Jean Monnet-val közösen készítette 1950-ben az ún. Schuman-tervet: • a hadifelszerelések előállításához szükséges szén- és acéltermelés közös ellenőrzésének kialakítása szükséges • Németországot aktív tagként kell bevonni a közösségbe Forrás: https://encrypted-tbn0.google.com/images?q=tbn:ANd9GcSO8VNRLDKAqBd4hr6teb7-_6PNkEwRO9yXL_fxqaGw-lXINnG_rg

7. Az „alapító atyák” (2) Jean Monnet: • francia gazdasági tanácsadó és politikus • a Schuman-terv szellemi atyja • javasolta: az európai államok először behatárolt területen, a gazdaság egy szektorában állapodjanak meg közös döntéshozatali mechanizmus létrehozásáról • látja: a nemzeti szuverenitás átfogó feladására még nem érett meg az idő • „Nem az államok koalícióját kívánjuk létrehozni: az emberek közötti egységet építjük.” • Az EU kulturális és oktatási programjai az ő nyomdokain futnak. Forrás: http://www.jak.ppke.hu/monnet/images/monnet.jpg

7. Az „alapító atyák” (3) Konrad Adenauer: • az NSZK első kancellárja (1949-63) • a tartós béke záloga csak az egyesült Európa lehet, ezért francia-német megbékélésre törekedett • 1949-55 között hat év alatt beágyazza Németországot a nyugati szövetségi rendszerbe (Európa Tanács 1951, ESZAK 1952, NATO 1955) • a Schuman-terv mellé áll Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/8/86/Bundesarchiv_B_145_Bild-F078072-0004%2C_Konrad_Adenauer.jpg

7. Az „alapító atyák” (4) Alcide de Gasperi: • 1945-53 olasz miniszterelnök és külügyminiszter • részt vesz a Marshall-terv megvalósításában • élen jár a Franciaországhoz fűződő gazdasági kapcsolatok kialakításában • támogatja a Schuman-tervet • hozzájárul a közös európai védelmi politika eszméjének kialakításához Forrás: http://www.zam.it/images/5729/1.jpg

7. Az „alapító atyák” (5) Winston Churchill: • 1940-45, 1951-55 Nagy-Britannia miniszterelnöke • az „Európai Egyesült Államok” létrehozatalának szószólója (zürichi beszéd) Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/thumb/9/9c/Sir_Winston_S_Churchill.jpg/245px-Sir_Winston_S_Churchill.jpg

7. Az „alapító atyák” (6) Walter Hallstein: • német külügyi államtitkár (CDU) • 1950-ig jogtudós • az Európai Bizottság első elnöke (1958-1969) • a politikai egység előfeltétele a gazdasági integráció • szerepet játszik az ESZAK létrejöttében • Hallstein-doktrína: az NSZK-t mielőtt be kell kapcsolni Nyugat-Európába, a baráti országoknak pedig meg kell tiltani, hogy kapcsolatot építsenek az NDK-val Forrás: http://www.spartacus.schoolnet.co.uk/GERhallsteinD.jpg

7. Az „alapító atyák” (7) Paul Henri Spaak: • belga államférfi, külügyminiszter • a II. vh. alatt a Benelux államok egységesítését szorgalmazza • az ENSZ-közgyűlés első ülésszakának elnökeként és a NATO főtitkáraként is hozzájárul az európai országokat összefogó szerződéses kapcsolatok kialakításához • vezető szerepet játszik a Római Szerződés kidolgozásában (1955, messinai konferencia, őt választják meg a munkabizottság elnökévé) Forrás: http://www.nndb.com/people/300/000117946/paul-henri-spaak-1.jpg

7. Az „alapító atyák” (8) AltieroSpinelli: • olasz politikus • mozgalmat indít a föderális alapon nyugvó Európa megteremtéséért • De Gasperi, Spaak és Monnet tanácsadója • 1970-76 között az Európai Bizottságban az iparpolitika és a kutatás felelőse • Spinelli-terv: az Európai Parlament föderatív uniót szorgalmazó szerződésjavaslata, amelyet a Parlament 1984-ben elfogadott, s az 1980-as, 1990-es évek európai szerződéseinek egyik fontos ihletője lett Forrás: http://upload.wikimedia.org/wikipedia/it/7/77/Altiero_Spinelli.jpg

8. Az Európai Közösségek létrejötte (1) A) Kulcs: a szupranacionalitás vállalása Szupranacionalitás fogalma: egy nemzetközi szervezet akkor nemzetek feletti, ha: • tagállamait az általuk ráruházott hatáskörben jogforrásokkal kötelezheti, • többségi döntés alapján (nem egyhangúság alapján), • határozatait a tagállamoktól független szerv útján hozza, • a tagállamokra nézve közvetlenül alkalmazandó tárgyi jogot alkothat, amely nem szorul a nemzeti jogba való közjogi átültetésre(közvetlen alkalmazhatóság), • a szervezet által alkotott jogforrásból az egyes tagállamok alanyaira nézve közvetlenül érvényesíthető jogok és kötelezettségek származhatnak (közvetlen hatály), • a saját jogát érintő jogviták elbírálására önálló bírósági joghatósága van

8. Az Európai Közösségek létrejötte (2) Alkotmányjogi analógia nincs (sem nem föderáció, sem nem konföderáció) „Újszerű”: • a tagállamok saját szuverenitásukat korlátozzák s részben átadják egy nemzetek feletti szervezetnek, • mégsem oldódnak föl egy „szuperállamban” Az integráció fejlődését politikai rendeltetése határozza meg („finalitépolitique”) • a végső cél tehát egy politikailag egységes Európa létrehozása • de ehhez a célhoz a gazdasági összefonódás fokozásán keresztül vezet az út

9. Európai Szén- és Acélközösség (1) ESZAK, Montánunió, 1951, Párizs Alapötlet a Schuman-terv: • a francia és német szén- és acéltermelést ellenőrző szupranacionális főhatóság létrehozása • célja: • biztosítani a közösségi piacának szénnel és acéllal való ellátását • szabályozni az árképzés feletti ellenőrzést az ESZAK-szerződésben lefektetett szabályok szerint • a tagállamok eltörlik egymás között a szénre, kokszra, vasra és ócskavasra vonatkozó behozatali és kiviteli vámokat, megkülönböztetéseket

9. Európai Szén- és Acélközösség (2) • végül 6 európai állam írja alá: Franciaország, NSZK, Olaszország, Benelux államok Szervezete: • Főhatóság (jogalkotó és végrehajtó, a mai Bizottság elődje, székhelye Luxemburg, első vezetője Jean Monnet – 2002-ig létezik, a Nizzai Szerződés szerint jogutódja lett az Európai Közösség) • Különleges Minisztertanács (a mai Tanács elődje, a Főhatóság és a tagállamok gazdaságpolitikájának összehangolója) • Közös Gyűlés (a mai Parlament elődje) • Bíróság

9. Európai Szén- és Acélközösség (3) • a szén- és acélipar szektorban kötelező döntéseket hozhatott a tagállamokra • 1958-ra eltűnnek a tagállamok közötti kereskedelmi megszorítások • növekszik a köztük bonyolított acélforgalom és nő az acéltermelés • A Benelux államok továbblépést javasolnak • 1955: az ESZAK messinai külügyminiszteri értekezleténPaul-Henri Spaak vezetésével szakértő bizottság alakul a gazdasági integráció fejlesztésére • 1956: a bizottság jelentése, melynek nyomán két további európai közösség született

10. EURATOM (1) Európai Atomenergia Közösség, 1957. márc. 25. Róma • tagjai: az ESZAK alapítói • szintén nemzetközi szerződésen alapuló, szupranacionális jogkörökkel rendelkező, európai szervezet • szervezete: Bizottság, Tanács, Gyűlés, Bíróság, valamint tanácsadó jelleggel: Gazdasági és Szociális Bizottság • célja: az atomenergia békés felhasználásának szabályozása

10. EURATOM (2) a szerződés tárgykörébe tartoznak: • atommagkutatás, titokvédelem, szabadalmak, használati minták bejelentése, ismeretek átadása, hasadó anyagok felhasználása, biztonsági előírások a közösség tulajdonába megy át minden hasadó anyag, amit valamelyik tagállamban állítanak elő vagy oda importálnak ez a szervezet máig létezik

11. Az EGK (1) Európai Gazdasági Közösség (1957. márc. 25. Róma) [A három közösség a Maastrichti Szerződés 1993-as hatályba lépéséig „Európai Közösségek” • azóta „Európai Közösség”] A) Célja: • a tagállamok egész gazdaságának integrációja (a politikai egység érdekében) • általános feladat: gazdasági élet harmonikus fejlesztése, nagyobb stabilitás, az életszínvonal gyorsuló emelése, a tagállamok közötti szorosabb kapcsolatok előmozdítása – a közös piac létrehozása és a tagállamok gazdaságpolitikájának fokozatos közelítése révén

11. Az EGK (2) B) Feladatok: a négy szabadság: áruk, szolgáltatások, személyek és a tőke szabad mozgásának biztosítása • áruforgalom: belső vámok és mennyiségi korlátozások eltörlése, harmadik államok felé közös vámtarifa bevezetése (vámunió) • személyek és szolgáltatás-nyújtás szabad mozgásának útjában álló akadályok fokozatos leépítése • tőke szabad mozgása: amennyiben a közös piac működéséhez szükséges

11. Az EGK (3) Mindehhez szükséges: • a torzításmentes verseny biztosítása (közösségi versenyjog) • a belső jogszabályok közelítése (jogharmonizáció) • Európai Szociális Alap létesítése (a foglalkoztatottság és a munkaerő-mobilitás előmozdítására) • Európai Beruházási Bank létesítése

11. Az EGK (4) c) Megkövetelt politikák: • közös agrárpolitika • közlekedéspolitika • kereskedelempolitika (harmadik államokkal szemben) • gazdaságpolitika (a tagállamok gazdaságpolitikáinak koordinálása és fizetési mérlegeik egyensúlyzavarának kiküszöbölése) • A Közös Piac megvalósítására 12 éves időszakot irányoztak elő, 3 × 4 éves periódus, részfeladatokkal • a vámunió létrejött 1968-ban, 1969 végére pedig a közös piac konkrét feltételei

11. Az EGK (5) d) Szervei: 1. Miniszterek Tanácsa: legfőbb jogalkotó, a tagállamok által delegált szakminiszter (nem szupranacionális, hanem kormányközi szerv) 2. Európai Bizottság: végrehajtó hatalom, de önálló jogalkotó hatásköre is van, tagjait a kormányok delegálják, de utána függetlenek (szupranacionális szerv, székhelye: Brüsszel)

11. Az EGK (6) 3. Európai Parlament: az EGK ezt „megörökölte” az ESZAK-tól (és az EURATOM-tól): mindhárom szerződés szerinti gyűlések feladatait ugyanaz a közgyűlés látja el; eredetileg csak konzultatív (nem ügydöntő) szerv; székhelye: Strasbourg 4. Európai Bíróság: szintén az ESZAK-ból származik, székhelye Luxemburg, kifejezetten szupranacionális szerv, feladatai: • eldönteni az alapszerződések értelmezésével kapcsolatos jogvitákat • ellenőrizni a közösségi intézmények aktusait az alapszerződéseknek való megfelelőség szempontjából

11. Az EGK (7) 1965: brüsszeli fúziós szerződés (MergerTreaty): • a maradék intézményeket is egybevonják: • közös a Tanács és a Bizottság is • de a hármas jogalanyiság megmarad

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (1) A) Ráruházott hatáskörökben • de ez korlát is: csak a Szerződéssel ráruházott keretben járhat el, származtatott a hatáskör B) Kifejezett hatáskör hiányában is eljárhat, • ha a kitűzött közös piaci cél megvalósításához szükséges C) Főszabály a többségi döntés • nem a kormányközi szervezetekben megszokott egyhangúság D) A közösségi jog szupremáciája: • a közösség szervei által a rájuk ruházott hatáskörben alkotott jog megelőzi a tagállamok jogát, beleértve az alkotmányokat is

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (2) Elsődleges joganyag: • alapító szerződések (pl. Római Sz., Euratom Sz., Maastrichti Sz., Nizzai Sz.) • csatlakozási szerződések • az EK által kötött nemzetközi szerződések • általános jogelvek (arányosság, szolidaritás, emberi jogok védelme)

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (3) Másodlagos joganyag: • rendelet (regulation): a jogegységesítés eszköze, automatikusan a nemzeti jogrend részévé is válik • irányelvek (directive):a jogharmonizáció eszköze, az elérendő cél érdekében kötelező, amelynek elérése módjáról a tagállam dönt • határozat vagy döntés (decision): egyedi jogi aktus, csak a címzettre nézve kötelező (lehet tagállam, magánszemély is) • vélemény, ajánlás: nem kötelező (puha jogforrás: „softlaw”), a kibocsátó intézmény magára nézve elfogadott álláspontját tükrözi • az Európai Bíróság ítéletei: nem normatív források, de hasonló ügyben irányadónak veendő

12. Miben nyilvánul meg az EK szupranacionalitása? (4) A közösségi jog szupremáciájának két következménye: E) A közösségi szabályok közvetlen alkalmazhatósága (directapplicability): • ha egy általános érvényű közösségi jogi norma hatályba lép, akkor az rögtön alkalmazható és alkalmazandó a tagállamokban, külön ratifikáció, átültetés (implementáció) nélkül F) A közösségi szabályok közvetlen hatálya (directeffect): • egyes magánszemélyek (természetes és jogi személyek) közvetlenül érvényesíthetik a közösségi jogból eredő igényeiket a tagállamok bíróságain, feltéve, hogy a közösségi jogforrás előírásai arra alkalmasak (a jogszabály pontosan fogalmaz, feltétlen és önálló rendelkezést tartalmaz)

Európai alkotmány- és integrációtörténet 2