Velázquez: „Las Meninas”

1. Velázquez: „Las Meninas” • 1656-1657 • olaj, vászon, 318*276 cm 1734-ben megsérült az Alcázar tűzvészében, G. Miranda udv.festő restaurálta. Mindkét széléből levágtak (a jobb oldalon többet) • Proveniencia: Madrid, Alcázar, inv. 1666, 1686, 1700 [„cuadro de la Familia”] Madrid, Palacio Real Nuevo, inv. 1772, 1794, 1814 „IV. Fülöp családja”; „Las Meninas”[a.m. Az udvarhölgyek hódolása] cím 1853-tól ma: Madrid, Museo del Prado [1819-től] inv. no.1174

2. Michel Foucault: Les SuivantesIn: Les mots et les choses. Paris, Gallimard, 1966 Az udvarhölgyek In: A szavak és a dolgok. A társadalomtudományok archeológiája Osiris, Budapest, 2000. ford. Romhányi Török Gábor

3. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok, I. rész) A reprezentáció felfüggesztésének pillanata: a festő és a kép, hátulról elkezdte? befejezte? ha folytatja, eltűnik („kitérők finom rendszere”)

4. reneszánsz klasszikus” (17.sz. közepe-18.sz. vége) modern (19.sz-.tól) A dolgok közötthasonlóság vetélkedési és vonzódási viszonyok állnak fenn: a dolgok egymással beszélnek/feleselnek a tudás ezt a beszédet kottázza le A megismerés célja: hasonlóságok felfedezése, láncolataik leírásaanalógia-keresés A dolgokat az azonosság/különbség dimenziója mentén ragadják meg A megismerés célja: A dolgok létének és a jelek (helyesttsítők) létének elkülönításe, kapcsolódásaik analízise  megjelenik az ember, aki már nem puszta megállapítója az összefüggéseknek az ember maga is ki van szolgáltatva a dolgok és jelek világának (a nyelvnek, az életnek, a munkának) A megismerés problémája: ki az, aki előállítja a jeleket A szavak és a dolgok folytonosak, keverednek és átrhatják egymást a szavak: jelek, amelyek a dolgoknak természet szerint „megfelelnek” – de a jelek elkülönült rendet („nyelvet”) alkotnak a dolgok és szavak megfelelése nem prestabilizált, történetileg alakul A világ maga egy szöveg A jel/nyelv áttetsző a dologhoz képest  a nyelv áttetszőségét felváltja a beszéd homálya: minden beszéd történetileg és szociálisan helyhez kötött: A világnak nincs története, csak a megismerés tökéletesedésének A szavaknak és dolgoknak az embertől független történetük van A három episztémé

5. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje A sisakvirág és a szem között szimpátia van amit a magok szemformája jelöl meg hasonlóság szignatúra szimpátia

6. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Carl von Linné, Carl Linnaeus (1707-1778) svéd botanikus Genera plantarum (1737) - Système des Plantes

7. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Linné: • leszűkíti a megfigyelést néhány komponensre • közöttük hierarchikus viszonyokat ír le • a növény identitása: genus proximum differentia specifica

8. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósáűgi episztéméje Giambattista della Porta (1535-1615) De humana physiognomonia [1586]

9. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a reneszánsz hasonlósági episztéméje Della Porta: De humana physiognomia látható hasonlóság szignatúra convenienta szignatúra convenienta durva természet durva lélek rejtett hasonlóság: convenientia

10. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Charles Lebrun (1619-1690) Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698]

11. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • Descartes szenvedélyelméletén (Les Passions de l’âme) alapul • két alapvető affektus: vonzás (+) – taszítás (-) (mennyiben képes a tobozmirigy befolyásolni az arc elemeinek mozgását)

12. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • A szenvedélyek taxonómiája + a kifejezések matézise • 6 alapszenvedély + ezek 24 variációja (+) (-) kiváncsiság (0) tisztelet lenézés szeretet utálat hódolat gyűlölet iszony elragadtatás

13. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • a kifejezés matézise/geometriája • a szenvtelen/kifejezéstelen arc elemei mint változó paraméterek: • szemöldök • száj • szemgolyó-méret • homlokvonal • ajakvonal • orrvonal

14. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • A szenvedélyek taxonómiája + • a kifejezés matézise

15. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • mechanikus kísérlet az arc teljes affektuskészletének feltárására • klasszifikációs szabály: minél kisebb különbség legyen két egymás melletti konfigurációnál (folytonosság, hierarchia) • összevethetőség. „közös nevező” (matézis) • kódolás: kifejezésséma (kép) és megnevezés (nyelv) egysége

16. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • a munka egy „táblázat”: a „közös nevező” radikális vizuális/geometriai egyneműsítést feltételez • fejforma-azonosság, méretazonosság, elemazonosság • megfeleltető segédvonalak

17. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • elvi cél: olyan tabló, amelyben minden egyedi elhelyezhető

18. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Henri Testelin: Sentiments des plus habiles peintres... [Paris, 1696] Gyakorlati alkalmazás: útmutató és példák festőknek Itt: Poussin képeiről vett típusok

19. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé Le Brun célja: • egyértelműsítés, lexikai rendszerezés, taníthatóság

20. Charles Lebrun: Methode pour apprendre a dessiner les passions... [1698] Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé • előírni/olvasni tudni a kifejezéseket:átírhatóság a nyelvbe • a képi médium zavaró elemének kiiktatása: transzparencia

21. Michel Foucault: A szavak és a dolgok – a klasszikus episztémé jelek / szavak reprezentáció (megnevezés) reprezentáció (megnevezés) egyedi dolgok

22. A diskurzus hatalma: a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja meg önmagát a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója reprodukálja a lét folyamatosságát és meghatározza észlelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

23. De ki csinálja mindezt?Hol a szubjektum? a szavak /ábrák a tudás: a Rend tablója, amely reprodukálja a lét folya- matosságát és meghatározza észelését megfigyelés és leírás: leszűkítés, felosztás, megjelölés, megállapítások tétele reprezentáció a dolgok az emprikus lét folyamatos: közvetlenül rendelkezésére áll a reprezentációnak

24. a nyelv uralja az észlelést, amennyiben a dolgok tablójává formálja őket, de nem láthatja önmagát jelek / szavak reprezentáció reprezentáció dolgok

25. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) A Las Meninas „a klasszikus reprezentáció reprezentációja”: • arra vállalkozik, hogy a képben a képi megjelenítést jelenítse meg • itt van a reprezentáció minden eleme • de hiányzik, aki megalapozza a sujet mint [tárgy] és mint [szubjektum] el van tüntetve

26. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) A reprezentáció klasszikus reprezentációja Vermeer: A festészet dícsérete [1666-67] 120x100 cm Bécs, Kunsthistorisches Museum

27. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok)

28. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) festő (alkotó: aki reprezentál) uralkodópár (modell: akiket reprezentálnak) látogató (befogadó: aki előtt reprezentálnak) N1 N U1 F U F1

29. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) a festett tükör paradoxona megkérdőjelezi a „szavak” és a „dolgok” identitását, ábrázolásuk tablószerű folytonosságát

30. Michel Foucault: Az udvarhölgyek(A szavak és a dolgok) Mi van tehát „a király helyén”? • a tárgy [sujet] • és az alany [sujet] hiánya a klasszikus episztémében a tudáshoz nincs szükség „az ember” mint szubjektum tételezésére