AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA

1. AZ EGYENSÚLY-POLITIKA SZÁZADA

2. 1. A hatalmi egyensúly rendszere • 16-17. század: az európai hegemóniára törekvő dinasztiákkal szemben a többiek szövetségre lépnek. • Emiatt átalakult Európa diplomácia arculata • Európa politikáját a szövetségek jellemzik a 18. században - egyensúlypolitika • Háttere: XIV. Lajos (Louvois) hadseregreformja Sok pénzért profi hadseregek – egyrészt foglalkoztatni, másrészt megkímélni

3. Ezzel megnő a diplomácia szerepe A diplomácia az államok nemzetközi kapcsolatainak ápolására irányuló szervezett tevékenység. Fő céljai: hivatalos kapcsolatok fenntartása más államokkal; az állam és polgárai érdekeinek védelme, képviselete

4. Következménye: szövetségek és szövetségi rendszerek létrejötte • Folyamatosan változó tagokkal • A szövetségek fő célja: valamely külső állam korlátozása, megfékezése; közös területszerzés, és annak felosztása Ezért a diplomáciai tevékenység ellenére a háborúk folyamatossá válnak

5. 2. Az angol parlamentarizmus

6. A dicsőséges forradalom után folyamatosan kialakult parlamenti rendszer az alapja minden mai európai és európai mintája parlamenti demokráciának • Működése ld. Tkv. 15. o. 5. sz. ábra Toryk Whigek

7. ANGLIA HELYZETE ÉS SZEREPE AZ EURÓPAI POLITIKÁBAN • A szövetségekben részt vesz, célja: • A STATUS QUO fenntartása, azaz: hatalmi egyensúly • Emiatt mindig azon hatalom ellen fordul, amely Anglia megítélése szerint túlzottan erősödik • DE: ki tudja használni, hogy a kontinens hatalmai egymással vannak elfoglalva:

8. A Mayflower • Valódi célja: a gyarmatszerzés, illetve meglévő gyarmatain helyzete megerősítése • a gyarmat gazdasági erejének minél nagyobb mértékű kihasználása

9. TA/ 60/b • TA/57/b,c,d A gyarmati minisztérium

10. A Német-Római Birodalom

11. Vesztfáiliai béke – rengeteg kicsi és néhány nagy önálló állam halmaza • Ausztria, Bajorország, Poroszország • Önálló pénz- és vámrendszer • Merkantilista gazdaságpolitika • Állandó hadsereg

12. Poroszország háborúi • Poroszország a század elején válik önálló királysággá • Hadserege nagy és erős, az uralkodók egyre többet áldoznak a hadseregre • Az állam javait egyre inkább a hadsereg szükségletei alá rendelik – ún. militáns állam • Nagy Frigyes (1740-1786) – felvilágosult reformok és egyre erősebb hadsereg

13. A porosz hadsereg egyenruhái

14. I. Frigyes porosz király

15. Az osztrák örökösödési háború • Oka: Szilézia birtoklása Jelentősége: szén- és vasérclelőhelyekben gazdag Más ásványi anyagokban is, pl.: réz Jó mezőgazdasági adottságok is

16. III. Károly biztosítani akarja leánya számára a trónt (Mária Terézia) – „Pragmatica Sanctio” • Halálakor (1740) ezt több állam nem fogadja el – bejelentik igényüket • A poroszok nem trónigényt jelentenek be – ajánlatuk: megvédik Mária Teréziát ellenségeitől, cserébe kérik Sziléziát • A Habsburgok elfogadták volna az ajánlatot • De a porosz csapatok még előbb betörnek a tartományba – bajor-francia szövetséggel

18. Eredménye: az aacheni béke 1748 • Az 1748-as aacheni békeszerződés értelmében Mária Terézia kénytelen volt lemondani Szilézia majdnem egész területéről Poroszország javára, a franciák által megszállt Németalföld viszont visszakerült Ausztria birtokába.

19. Znaim (Znojmo) vára

20. A hétéves háború (1756-1763) • Ausztria az előző háborúból okulva: • Hadszervezeti reformokat hajt végre • Diplomáciájával Poroszország elleni szövetséget hoz létre Poroszország minden oldalról támadásra számíthat

21. II. Frigyes porosz király érzékeli a veszélyt – • Ezért amikor Szászország szövetséget köt a Habsburgokkal, támadásba lendül II. Frigyes porosz király

22. Betör Szászországba, majd Csehországba – a háború Európában nagyrészt cseh területeken folyik • a francia-angol konfliktus miatt ez a háború Kanadában és Indiában is zajlik (Churchill: „ez volt az igazi első világháború”) • Poroszországot már-már az összeomlás fenyegeti • Ám III. Péter orosz cár – aki Frigyes csodálója – szakít addigi szövetségeseivel, és a poroszok mellé áll 1763: porosz győzelem

23. Hubertusburgi béke: biztosítja Poroszország uralmát Szilézia fölött • Párizsi béke: biztosítja Anglia uralmát Észak-Amerikában (Kanada angol lesz) és Indiában – Franciaország háttérbe szorul a gyarmatszerzésben

24. Habsburg-birodalom • Súlypontja Nyugatról a Duna-völgybe helyeződik • Heterogén – igen eltérő fejlettségi szint • Leggyorsabban fejlődő része: Poroszország • Itt: reformok – felvilágosult abszolutizmus • Tkv. 15. o. – részlet II. Frigyes emlékiratából

25. Oroszország • Az uralkodó (cár) hatalmát semmi nem korlátozza • Nincs parlament, nincs rendiség, nincs vallási megosztottság sem • Ezért az uralkodó hatalma despotikus • Felvilágosult abszolutzmus itt is megjelenik, képviselője II. (Nagy) Katalin 1762-1796

28. Reformjai – magát filozófusnak tartja • Rendszeres levelezést folytat Voltaire-rel, halála után megvásárolja könyvtárát • Udvarába hívja Diderot-t, aki ott fejezi be az Enciklopédiát • Gyakorlatban a felvilágosodás elveiből sokat nem valósít meg, kacérkodás annak gondolataival csak külsőség (Patyomkin-falvak)

29. Külpolitikája • Terjeszkedő politika • Két fő iránya: Földközi-tenger felé, a török ellenében • Siker: megszerez Fekete-tenger melléki területeket – 1774, kücsük-kajnardzsi béke I. Abdul Hamid szultán

31. Európa felé terjeszkedés – Lengyelország rovására • Itt anarchikus állapotok („nemesi köztársaság” – az ország valójában irányíthatatlan) • Ausztriával és Poroszországgal együtt felosztják egymás között • 1772, 1793, 1795 – ekkor az ország önállósága 1918-ig megszűnik • A három hatalom ezzel egymás elleni háborút is elkerült