Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft . üv. propozitor@t-online.hu

1. Vízgazdálkodás-fejlesztési feladatok finanszírozási perspektívái a 2014-2020 közötti EU-költségvetési periódusban Pintér Ágnes Ilona ny. köztisztviselő, Propozitor Kft. üv. propozitor@t-online.hu Energia-hatékony Önkormányzatok Szövetsége Energetikusok Fóruma - vízgazdálkodás, szennyvízkezelés, energetika Tatabánya, 2014. május 14.

2. Miről lesz szó? • a hazai fejlesztés-finanszírozás változásai – visszatekintés • általános fejlesztési célok a 2014-2020-as EU-költségvetési periódusban • jogi keretek, tervezési dokumentumok • Partnerségi Megállapodás – egyeztetés alatt • vízgazdálkodás az új Operatív Programok tervezeteiben  egyeztetés alatt • javaslatok az eredményességhez – tervezés!

3. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (1) Állami tervgazdálkodásból fokozatos nyitás a piaci mechanizmusok és a világpiac felé →vegyes gazdaság, indirekt állami irányítás, „gazdasági rendszerváltozás” • új gazdasági mechanizmus, megyei és települési tanácsok, vállalati önállóság, a szövetkezeti önkormányzatiság, háztáji gazdálkodás, vállalkozások, tervtörvény változása, kereskedelmi-gazdasági jogszabályok, Gt. 1988, stb. • GATT-csatlakozás 1973, IBRD- és IMF-tagság 1982, egyedi „technikai” megállapodások az EK-val, Ált. Keresk. és Gazd. Em. Megállapodás az EGK-val 1988.

4. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (2) 1990: politikai-közjogi rendszerváltás, EU-csatlakozási szándék • 1991 (1994) Társulási Megállapodás • 1993 Koppenhágai kritériumok (demokratikus jogállami intézményrendszer, működő és versenyképes piacgazdaság, közösségi joganyag adaptálása és alkalmazása) • 1994 Csatlakozási Kérelem benyújtása • jogharmonizációs tárgyalások • 2003 Csatlakozási Szerződés 2004. május 1-től: EU-tagi státusz Piacgazdasági keretek kiteljesedése napjainkig – változó állami szerepfelfogás mellett

5. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (3):költségvetés, hitelek és támogatások 1990-től: a hazai költségvetési és egyéb belső források mellett bővülő külső hitel-kínálat és támogatások: • IBRD 1982-től, • EBRD 1990-től, EIB 1992-től (hazai ker. banki közvetítéssel is), • CEB 1998-től, • sok más nemzetközi és külföldi bank (pl. NIB, JEXIM, KfW stb.) Európai Támogatások: • Kezdeti és elő-csatlakozási alapok: PHARE, (2000-től LSIF is), ISPA, SAPARD • 2004 után: tagállamokat megillető alapok: Kohéziós Alap, Strukturális Alapok, EMOGA-EMVA, EHA stb További európai és más nemzetközi támogatások: • LIFE, Norvég Alap, Svájci Alap, GEF, IFI-támogatások, stb.

6. Történelem, fejlesztés-finanszírozás (4):költségvetés, hitelek és támogatások Finanszírozási és támogatási ált. játékszabályok: • projekt-finanszírozás (program-finanszírozás) elve • támogatás-felhasználási szabályok érvénye • támogatás-politikai irányok ↔ támogatás-igénylési tervek Hazai „specialitások”: - változások a külső források költségvetési kezelésében • változások a külső és hazai fejlesztési források arányában; ma döntő a külső források súlya! • „Acquis communautaire” szerepe Szükségszerű ellentétek és feszültségek a támogatási területek és a tényleges fejlesztési igények között!

7. Európai fejlesztési stratégiák (1) • 1999 – Agenda 2000(2000 utáni fejlesztési irányok, tekintettel a bővítésre; regionális politika, CAP-reform, 2000-2006 közötti költségvetés megalapozása) • 2000 – Lisszaboni Stratégia 2010: globális és európai társadalmi kihívások kezeléseCél: az Európai Uniót a „világ legversenyképesebb és legdinamikusabb,tudás alapú gazdaságává kell tenni 2010-re, mely fenntartható gazdasági növekedésre képes, több és jobb munkahelyet, szorosabb társadalmi összetartást, valamint a környezet tiszteletben tartását biztosítva”.2004 – felülvizsgálat, célok pontosítása

8. Európai fejlesztési stratégiák (2):„Európa 2020” • 2010 – Európa 2020 Stratégia „Európa 2020: Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája” • a Lisszabon-i alapcélok megtartása és újrafogalmazása, • szorosabb koordináció: „Európai Szemeszter” • Éves ciklikus, intézményesített gazdaságpolitikai egyezte-tési mechanizmus a Tagállamok és az Unió között, az EU 2020 Stratégia céljainak jegyében. - Bizottság: Növekedési Jelentés - Európai Tanács: szakpolitikai iránymutatások - Tagállamok: fejl. besz.: Nemzeti Reform Program, áht. besz.: Konvergencia Program, Stabilitási Program (€-zóna) - Bizottság ill. Tanács: „ország-specifikus ajánlások” - Tagállamok: ajánlások érvényesítése az évi költségvetésben

9. EU fejlesztési stratégiák (3): „Európa 2020” (folyt.) 5 kiemelt, „mérhető” cél az EU egészére vonatkozóan: 1. Foglalkoztatás: Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció: Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia:Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal (vagy akár 30%-kal) csökkenteni kell az 1990-es szinthez képest; a megújuló energiaforrások arányát 20%-rakell növelni, az energiahatékonyságot20%-kal kell javítani. 4. Oktatás: a lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni, el kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés: legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben, vagy ennek reális veszélyében élnek.

10. Mo.: Nemzeti Reform Program (2014. ápr);vállalások 2020-ig és teljesítés • a 20-64 éves népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75 %-ra növelése (2013-ban 63,2 %) • a kutatás-fejlesztési ráfordításokbruttó hazai termékhez viszonyított szintjének 1,8 %-ra növelése (2012-ben 1,2 %) • a teljes energiafelhasználáson belül a megújuló energiaforrások részarányának 14,6 %-ra növelése; 10 %-os (mód.: 18 %) energia-megtakarítás ; az EU emisszió-kereskedelmi rendszerén kívül az ÜHG-kibocsátás max. 10 %-os növekedése a 2005. évi szinthez képest (2012-ben 9,6 %, csökk, csökk.) • a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők arányának 30,3 %-ra növelése a 30-34 éves népességen belül; az oktatásban, képzésben nem részesülő, legfeljebb alsó középfokú végzettséggel rendelkezők arányának 10 %-ra csökkentése (2013-ban felsőfokú 31,9 %, korai iskolaelhagyók 11,9 %) • a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élő népesség arányának 5 %-os (450 ezer fő) csökkentése (2012-ben 32,4 % szegény, számbeli növekedés).

11. Történelem: európai támogatások, támogatási irányok és tervek 1990-1995: PHARE (TA, tanulmányok) 1996-2000: PHARE (beruházás is) 2000-2004 : PHARE, ISPA, SAPARD 2004-2006 2007-2013 2014-2020 (egyéb, eltérő időszakú támogatások is)

12. EU kohéziós stratégia (2007–2013) „Gazdasági, társadalmi és területi kohézió” „… a kohéziós politika által támogatott programoknak törekedniük kell arra, hogy a forrásokat a következő három prioritásra fordítsák: • a tagállamok, régiók és városok vonzerejének növelése az elérhetőség javításával, a szolgáltatások megfelelő minőségének és szintjének biztosításával, valamint környezetük megőrzésével, • az innováció és a vállalkozói szellem, továbbá a tudás- alapú gazdaság növekedésének a kutatási és innovációs képességekkel – ideértve az új információs és kommunikációs technológiákat – történő ösztönzése, valamint • több és jobb munkahely oly módon történő megteremtése, hogy több embert vonzanak a foglalkoztatás vagy a vállalkozói tevékenység körébe, valamint fejlesztik a munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodóképességét, és növelik a humánerőforrásba történő beruházásokat.”

13. Magyarországi EU-támogatások vízgazdálkodási szakterületeken 2007-13-ban - emlékeztető - • közösségi irányelvek a Kohéziós Stratégiai Referencia-kerethez (Community Strategic Guidelines on Cohesion, 2006/702/EC) • Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT, NFT II., NSRK), 2011-től Új Széchenyi Terv (ÚSzT) • Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) • Halászati Operatív Program • ÚMFT és ÚMVP Operatív Programok (OP-k), „Prioritási tengelyek”, „Támogatási tengelyek”, Akciótervek (KEOP, ROP-ok, EMVA-I, határmenti együttm. prk., INTERREG, stb), támogatási pályázatok • nagyprojektek, kiemelt projektek – egyedi döntések

14. EU kohéziós politika (2014–2020): „ befektetés az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésbe” CP reformja: max. hatás a növekedésre és munkahelyteremtésre! • Beruházás valamennyi uniós régióba, fejlettség szerint differenciáltan • A források célzottan a kulcsfontosságú növekedési ágazatokba • Világos, átlátható, mérhető célok és célkitűzések, az elszámoltatha-tóság és az eredményesség érdekében • Elő-feltételek érvényesítése a források célba juttatása előtt • Közös stratégia, a jobb koordináció és a kevesebb átfedés érdekében (ERFA, KA, ESZA, EMVA, EHA, más uniós eszközök és stratégiák: EHE, HORIZON 2000, LIFE stb.) • Bürokrácia csökkentése, támogatás-felhasználás egyszerűsítése • Városi integrált projektek – ERFA min – • Határokon átnyúló együttműködés erősítése • Kohéziós politika szorosabb kapcsolata a tágabb EU gazd. ir.-hoz • Támogatás helyett egyéb pénzügyi eszközökhöz való hozzáférés segítés (garanciák, kölcsönök, kock. tőkejuttatás, ösztönzők)

15. 2014-20-as időszakra vonatkozó jogszabályok(EU Tanácsi rendeletek, 2013 nov – 2014 ápr) • 2014-20-as költségvetési rendelet, „MFF” (Council Regulation No 1311/2013of 2 December 2013 laying down the multiannual financial framework for the years 2014-2020) • az Európai Strukturális és Beruházási Alapokra (ERFA, ESZA, KA, EMVA, ETHA) vonatkozó általános rendelkezések: 1303/2013/EU • benne: Közös Stratégiai Keret célkitűzései • tervezési és egyeztetési előírások, Partnerségi Megállapodás, OP-k • egyes Alapokra vonatkozó egyedi rendeletek • ERFA: 1301/2013/EU • ESZA: 1304/2013/EU • ERFA-ETE: 1299/2013/EU, EGTC: 1302/2013/EU • KA: 1300/2013/EU • EMVA: 1305/2013/EU • ETHA: ?/2014/EU • Végrehajtási és specifikus rendelkezések: …

16. ESB-Alapok és a KSK tematikus célkitűzései (1) a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése; (2) az IKT-hoz való hozzáférésnek, azok használatának és minőségének a javítása; (3) a KKV-k, a mezőgazdasági (EMVA ), illetve a halászati és akvakultúra-ágazat (ETHA) versenyképességének a növelése; (4) az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban; (5) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és -kezelés előmozdítása; (6) a környezet megóvása és védelme, az erőforrás-felhasználás hatékonyságának előmozdítása; (7) a fenntartható közlekedés előmozdítása és szűk keresztmetszetek megszüntetése a kulcsfontosságú hálózati infrastruktúrákban; (8) a fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása; (9) a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem; (10) az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében; (11) a hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás.

17. A Partnerségi Megállapodás és az Operatív Programok elfogadásának ütemezése Forrás: NFTH

18. A Partnerségi Megállapodás hazai tervezete 1122/2014. (III. 6.) korm. hat. a PM elfogadásáról és benyújtásáról • Előzmény: 2013. júl. PM-előzetes + EU-Bizottság „Position Paper” • Fő számok és arányok a 2014-ben benyújtott PM-ben (295,1 EUR/HUF): Összesen 7480 milliárd forint uniós+hazai forrás, ebből 59,2 % (4431 Mrd HUF) gazdaságfejlesztésre • Főbb prioritások: - min. 15 % KKV-nak [2007-13 < 2014-20] - 15 % munkahelyteremtésre [2007-2013 × 1,5] - 11 % kut-fejl-innovációra [2007-2013 × 3] - 9 %-a energiahatékonyságra [2007-2013 × 2] - 4 % közvetlenül IKT-ra [2007-2013 × 2] Forrás: NFTH

19. Fő nemzeti fejlesztési (támogatási) prioritások Alap: Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, „Nemzeti Fejlesztés 2030” (1/2014. (I. 3.) OGY hat.) • A gazdasági szereplők versenyképességének javítása és nemzetközi szerepvállalásuk fokozása • A foglalkoztatás növelése (gazdaságfejlesztési, foglalkoztatási, oktatási, társadalmi felzárkózási szakpolitikák által, tekintettel a területi különbségekre) • Az energia- és erőforrás-hatékonyság növelése • A társadalmi felzárkózási és népesedési kihívások kezelése • A gazdasági növekedést segítő helyi és térségi fejlesztések megvalósítása

20. Tervezett Operatív Programok 2014-2020 (2013. júliusi előzetes PM %-os adatai) Gazdaságfejlesztési és Innovációs OP [GINOP] 36,4% Terület- és Településfejlesztési OP [TOP] 15,5% Versenyképes Közép-Magyarország OP [VEKOP] 3,6% Emberi Erőforrás Fejlesztési OP [EFOP] 11,8% Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP [KEHOP]14,9% Integrált Közlekedésfejlesztés OP [IKOP] 13,8% Közigazgatás- és Közszolgáltatás-fejl. OP [KÖFOP] 4,0% + Vidékfejlesztési OP [VP] … + Halászati OP [MAHOP] …

21. Tervezett OP-k indikatív forrás-allokációja

22. Környezeti és Energetikai Hatékonysági OP tervezet, KEHOP 4.0

23. Vízgazdálkodási/energiahatékonysági vonatkozású fejlesztések más OP-kban is • TOP , VEKOP • VP • MAHOP • határmenti és regionális együttműködések, transznacionális programok • (bármelyik) De: az EU-finanszírozási program teljessége sem kínál forrást minden racionális fejlesztési igényhez vagy feladathoz! (Elvben nem is ez a funkciója.) Mozaikos fejlesztések, kimaradó szakterületek, parciális szempontok; →összességében a jól elvégzett fejlesztések eredményességét is korlátozhatják!

24. Zárszó, javaslatok • Szükségtelen korlátozások kerülendők a pályázati és finanszírozási feltételekben. • Megalapozott, tárgyszerű, teljes körű, a látható finanszírozási forrásoktól független szakági és területi tervezés, feladat-tervezés, „cél-tervezés” lenne szükséges. • A megoldandó feladatokon, reális problémákon alapuló, körültekintő és tárgyszerű projekt-előkészítés a siker záloga. • Pénzszerzés és -költés helyett: fejlesztés-tervezés, „project-approach”. (Ne a megbízás megszerzése, a munkában való részvétel, hanem a fejlesztési cél megvalósulása és jövőbeli eredménye váljék fontossá.) • A finanszírozási feltételek és a saját fejlesztési célok és körülmények pontos ismerete együtt kínál lehetőséget a támogatások „bölcs” és eredményes hasznosításához!

25. A 2014-20-as időszak EU-támogatási feltételeiben ma még sok a bizonytalanság. Az OP-k jóváhagyásáig (≥ 2014 dec) inkább a fejlesztési feladatokra tessék koncentrálni! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, jó munkát kívánok!