Nemzetközi szállítmányozás II.

1. Nemzetközi szállítmányozás II.

2. A logisztika egy része (az alapdefinícióból következően) közlekedés, vagy valamilyen ahhoz kapcsolódó tevékenység: pl. az áru eljuttatása a feladóhelytől a rendeltetési helyig. Ezt a tevékenységet általában szállításnak nevezzük, bár jogilag ez helytelen.

3. Szállítás: ha valaki (termelő / kereskedő / fogyasztó) saját járművel, saját maga (vagy más számára) ellenszolgáltatás nélkül végzi el az áru egyik helyről a másikra való eljuttatását. Ez akkor szokásos megoldás, ha a vállalatok feladatai nagy gyakorisággal ismétlődnek. Egyéb esetben a cégek más közlekedési vállalatot, vállalkozót bíznak meg a feladatok elvégzésével.

4. Fuvarozás: a fuvarozó szerződéssel, díj (költség + nyereség) ellenében (esetleg más eszközével) végzi el az áru egyik helyről a másikra való eljuttatását – meghatározott szabályok szerint. A fuvarozó más - pl. rakodási, csomagolási, bizonyos vevőszolgálati – logisztikai feladatokat is elvégezhet.

5. A fuvarozó – szervezőként (multimodal transport operator) – az árueljuttatási folyamatba más fuvarozókat, „alvállalkozókat” is bevonhat. A munkát tehát megfelelő szerződés megkötése után lehet elvégezni. Az ide vonatkozó jogi szabályozás a Polgári Törvénykönyvben található.

6. Szállítmányozás: egy komplex szolgáltatás (ugyancsak a Polgári Törvénykönyv [Ptk.] által szabályozottan), melynek során szerződés alapján,ellenszolgáltatás ellenében a fuvaroz(tat)áson kívül csomagolási, raktározási és egyéb feladatokat iselvégez a szolgáltató (speditőr) , szerződéseket köt, lebonyolítja az esetleges hatósági vizsgálatokat stb.

7. A Ptk. szerint „Szállítmányozási szerződés alapján a szállítmányozó köteles valamely küldemény továbbításához szükséges fuvarozási és egyéb szerződéseket a saját nevében és megbízója számlájára megkötni, valamint a küldemény továbbításával kapcsolatos egyéb teendőket elvégezni, a megbízó pedig köteles az ezért járó díjat megfizetni.”

8. A speditőr kapcsolatai, piaci ismeretei, rendelkezésre álló eszközei lehetővé teszik a gazdaságos árutovábbítást. Ugyancsak előnye a speditőrnek, hogy rendszeresen nagy volumenben szállít, ezért bizonyos kedvezményeket is élvez az egyedi fuvarozóhoz képest. Logisztikai szolgáltatásként a speditőrt (különös tekintettel szakértelmére és tapasztalataira) már a termelő vállalatok bizonyos logisztikai feladataival is megbízhatják.

9. A szállítmányozó tehát nemcsak fuvaroz(tat), hanem megszervezi az áru feladási és leadási helye közötti legelőnyösebb fuvarozási lehetőségeket. Ezeket összehangolja és a többi közreműködő segítségével az árut a kívánt időre eljuttatja a felhasználás helyére a leggazdaságosabb, leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalon, betartva mind a feladási, mind a tranzit, mind pedig a rendeltetési ország hatósági és egyéb rendelkezéseit, valamint a megbízó egyéb előírásait, beleértve az áru kezelésére, rakodására vonatkozó utasításokat is.

10. A szállítmányozó bekapcsolásának indokai tehát: • Kedvező fuvardíjak és fizetési feltételek elérése. • Áru és fuvareszköz ismerete birtokában a legkedvezőbb elrendezés a fuvareszközben, amellyel csökkenthető pl. az áru egységére jutó fuvardíj, a rakodási költség, stb. • Földrajzi és tarifaismerete, fuvarpiaci információi, az adott fuvarfeladat megvalósításához a lehető leggazdaságosabb és legbiztonságosabb útvonal kiválasztását eredményezhetik.

11. A szállítmányozó szolgáltatásának, szakismeretének összetevői a következők: • A konkrét helyváltoztatáshoz szükséges: • áruismeret • fuvareszköz, korszerű fuvarozási módok ismerete • árukisérés, rakományfigyelés megszervezése • csomagolási, egységrakomány-képzési ismeretek • raktározási lehetőség • jelenlét a főbb közlekedési csomópontokban • fuvarpiaci jártasság és kapcsolatrendszer • tarifa és • földrajzi ismeretek.

12. Kapcsolódó szolgáltatások megszervezéséhez és elvégzéséhez szükséges: • okmány, • hatósági előírások ismerete, • engedélyezési eljárások, • szállítmánybiztosítási és egyéb biztosítási, • fuvarjogi, nemzetközi jogi, • vám, • pénzügyi és a • nemzetközi szokványok ismerete.

13. Egyéb feltételek és körülmények ismerete: • forgalmi viszonyok, • politikai viszonyok, • refakció érvényesítési lehetőségek, • országokon belüli szokások, ünnepek.

14. A szállítmányozási tevékenység folyamata A szállítmányozásnak van olyan logikai menete és felépítése, amely mindenféle speciális tevékenységnél hasonló. Ennek a logikai folyamatnak a felvázolása a szállítmányozási szakma lényegének a megértéséhez vezethet.

15. Néhány gondolatot a folyamatleírással kapcsolatban: • A klasszikus szállítmányozónak nem kell az áruhoz nyúlnia, nem csomagolja, rakodja stb. Megfigyelhető azonban, hogy a szállítmányozó a megbízó és a szolgáltatást teljesítő (fuvarozó) között áll, tehát mindkettővel szoros kapcsolatot kell tartania az egész folyamat során. • A folyamatleírás a klasszikus szállítmányozási feladatokra vonatkozik, és nem terjed ki arra az esetre, amikor a megbízás olyan tevékenységre szól, amit a szállítmányozó részben vagy egészben saját maga lát el.

16. A szállítmányozási folyamat az alábbiakból áll: a.) Piackutatás A legfontosabbnak tekinthető folyamat elem, hiszen a szállítmányozó kapcsolatai, fuvarpiaci jártassága teszi elsősorban lehetővé a gazdaságos árutovábbítást. A szállítmányozók rendszeresen gyűjtik az információkat egyrészt a megbízókról, másrészt azokról a szolgáltatókról, akiket igénybe vehetnek (főként a fuvarozókról).

17. b.) Fuvarozói ajánlatok gyűjtése Nagyon fontosak azok a fuvarozói és egyéb szolgáltatói ajánlatokat, melyeket igénybe kíván venni a szállítmányozó, hiszen a díjszint, a szolgáltatás jellege és színvonala, a szolgáltató tevékenységi köre, földrajzi elhelyezkedése stb. alapján lehet a leggazdaságosabb kínálatot kiválasztani a megbízó érdekében.

18. c.) Szerződéskötés a fuvarozókkal és egyéb szolgáltatókkal A szállítmányozó megállapodásra törekszik azokkal a fuvarozókkal és egyéb szolgáltatókkal (pl. külföldi szállítmányozókkal), melyeket igénybe kíván venni. Fuvareszközönként és szolgáltatás típusonként más-más ezeknek a szerződéseknek a tartalma, de alapvető jellemzőik a következők:

19. a szállítmányozó csak akkor számíthat kedvezményre a fuvardíjakból, ha megfelelő mennyiségű árut fuvaroztat, vagy rendszeresen, folyamatosan tudja a fuvarozó kapacitását lekötni, • A kedvezményre jogosító mennyiségeket, a megbízások gyakoriságát stb. belefoglalják a szerződésbe, és ennek a teljesítésére törekszik a szállítmányozó az év során. • az áruk összetétele (nyersanyagok, késztermékek stb.), a megbízások ütemezése, a fizetés módja, pénzneme és az egyéb fizetési feltételek szintén befolyásolhatják a kedvezmény mértékét, • a szerződések általában tartalmazzák a szállítmányozó és a fuvarozó közötti együttműködés egyéb feltételeit is (pl. hogyan kell a fuvareszközt megrendelni, mit szükséges az okmányokra rávezetni, kinek a kötelessége az áru rakodása, ki viseli a felelősséget a fuvareszköz sérüléséért stb.)

20. d.) Információkérés fogadása, megválaszolása Az információnyújtás formája, gyorsasága, megbízhatósága a potenciális megbízó számára már meghatározó lehet, hiszen olyan benyomásokat szerezhet, amelyek a későbbi közös munkát megalapozhatják. • Vannak olyan szállítmányozók, melyek díjszabásokat tesznek közzé szolgáltatásaikról. Ez előnyös, hiszen könnyen hozzáférhető, így sok potenciális megbízóhoz eljut. • Az információkérés a megbízótól érkezhet telefonon, faxon, levélben is. Sok szállítmányozó formanyomtatványt készít a megbízók ajánlatkérésének egységesítésére is.

21. e.) Megbízás fogadása A szállítmányozók általában ragaszkodnak a megbízás írásbeli formájához, mert kevesebb a félreértés lehetősége, és viták esetén mindkét fél felelőssége könnyen megállapítható. A megbízáshoz is formanyomtatványt használnak a szállítmányozók.

22. f.) A megbízás ellenőrzése A beérkező megbízást kétféle szempont szerint kell ellenőrizni: • nincsenek-e az adatok között ellentmondások • teljesíthető-e a kapott feladat

23. g.) A megbízás regisztrálása Ha a megbízás teljesíthető, akkor azt a szállítmányozó nyilvántartásba veszi, és regisztrációs számmal látja el.

24. h.) A megbízás visszaigazolása A szállítmányozó a regisztrációs számot közli a megbízóval, amiből az megtudja, hogy a szállítmányozó elfogadta a megbízást, és a későbbiekben a kapcsolattartás a két cég között ennek a segítségével valósul meg.

25. i.) Kapcsolatfelvétel a fuvarozókkal (ajánlatok gyűjtése) A szállítmányozó mint a fuvarpiac, a fuvareszközök, a fuvarozók, a fuvarozási útvonalak, díjszabások, hatósági előírások ismerője; a hosszú távú szerződései alapján kiválasztja azokat a fuvarozókat vagy egyéb vállalkozókat, akik a megbízás lebonyolítása során szóba jöhetnek, és ajánlatot kér tőlük.

26. j.) A megfelelő fuvareszköz kiválasztása A begyűjtött ajánlatok közül ki kell választani a legjobbat.

27. A kiválasztás szempontjai: • Természetesen azoknak a fuvarozóknak igyekszik adni a megbízást a szállítmányozó, akikkel hosszú távú megállapodása van, mert tőlük kedvezményeket kap. • A megbízó a költségmegtakarítást elvárja a szállítmányozótól, így, ha olyan fuvarozót kell megbíznia, akivel nincs kedvezményre jogosító szerződése, akkor a fuvarpiaci információra támaszkodva az olcsóbbat igyekszik igénybe venni.

28. Az áruk sajátosságai miatt akadhat olyan eset, amikor a költségmegtakarításnál fontosabb szempontok számíthatnak: • értékes áruknál a leggondosabb fuvarozóhoz kell fordulni, • sürgős árunál ahhoz, aki a leggyorsabb továbbítást vállalja • romlandó áruknál a szabályozható hőmérsékletű fuvareszközt kínálókat, bizalmas kezelést igénylő áruknál a legmegbízhatóbbat.

29. k.) A fuvareszköz megrendelése Ha a megfelel fuvareszközt kiválasztotta a szállítmányozó, akkor meg kell rendelni. Ez a folyamatsokféle lehet, közlekedési alágazatonként változhat.

30. l.) A megbízó tájékoztatása a fuvarozással kapcsolatos feladatokról A szállítmányozó megrendelte a fuvareszközt, de az: • vagy a feladó telephelyére megy (közúti fuvarozásban, illetve vasúti fuvarozásban, ha a feladónak iparvágánya van), • vagy az indulási helyéig a megbízónak kell eljuttatnia az árut (iparvágánnyal nem rendelkező vasúti feladó, légi és vízi fuvarozások esetén).

31. m.) Fuvarokmány kiállítása Közúti fuvarozás esetén a feladónak feladata a fuvarlevél kiállítása. A szállítmányozó a feladó megbízása alapján kiállítja, de az adatok valódiságáért nem viseli a felelősséget. Vasúti fuvarozás esetén ugyanez a helyzet: a feladó helyett megfelelő díj ellenében akár a vasút, akár a szállítmányozó kiállítja a fuvarlevelet, de az adatokért a felelősség a feladót terheli. A légi fuvarlevelet általában a szállítmányozó állítja ki. A folyami fuvarlevél kiállítása többnyire a feladó kötelezettsége. A tengeri fuvarokmányokat, elsősorban a hajórakjegyet a hajóstársaság állítja ki vonal és bérelt hajózásnál egyaránt.

32. n.) A partner szállítmányozó tájékoztatása az áru feladásáról Azokban az esetekben, amikor az áru továbbításához több fuvarozó és egyéb vállalakozó igénybevételére is szükség van, akkor az áru elindításakor ezeket is tájékoztatni kell a fuvarozási adatokról.

33. o.) Az áru nyomon követése: információszerzés az áruról A szállítmányozó számára a fuvarozókkal és szállítmányozókkal kialakított jó együttműködést, és nem kis költséget igényel az úton lévő árukkal kapcsolatos információk megszerzése. Nem hagyható el azonban ez a feladat, mert az információhiány a megbízó részére anyagi veszteségeket okozhat, és megingathatja a szállítmányozóba vetett bizalmát. Emiatt a fuvarozási megbízás során tisztázni kell a fuvarozó elérhetőségét, vagy megbeszélni, megrendelni, hogy adott földrajzi pontok elérésekor jelentkezzen a hazai szállítmányozónál.

34. p.) Az áruval kapcsolatos váratlan feladatok elvégeztetése Minden olyan esetben amikor a tervezettől eltérően alakul a fuvarozás folyamata (kerülő út szükségessége merül fel valamilyen előre nem látható ok miatt, megsérül az áru, baleset történik, stb.) a fuvarozó köteles rendelkezést kérni vagy a feladótól, vagy ha csak a szállítmányozóval van közvetlen kapcsolata, akkor a tőle.

35. q.) A megbízó tájékoztatása az úton lévő áruról A megbízó joggal várja el, hogy a fuvarozott áruról bármikor információkat kapjon attól, aki a fuvarozást megszervezte.

36. r.) A számla elkészítése a megbízó számára s.) Fizetés figyelése t.) Beérkező fuvarszámlák ellenőrzése u.) Számla reklamáció

37. v.) A fuvarozási és egyéb számlák kiegyenlítése, esetleges reklamációk fogadása és kivizsgálása w.) A reklamáció lerendezése az ügyféllel x.) A reklamáció lerendezése a károkozóval

38. A szállítmányozó fuvarozóként csak akkor felel a kárért, ha maga fuvarozta, vagy ha gyűjtőforgalomban továbbította az árut. Mindkét esetben okozhatta a kárt valamelyik alvállalkozója. Ilyenkor a megbízónak kifizetett kárt a károkozótól be kell hajtani.

39. A szállítmányozók által kibocsátott okmányok és ezek alkalmazása A leggyakoribb szállítmányozási okmány a szállítmányozói átvételi elismervény, amely az áru átvételét és a megbízás elfogadását igazolja. A szállítmányozók –a szállítmányozási szerződések, szállítmányozói okmányok egységesítése érdekében 1926-ban Bécsben létrehozták nemzetközi szervezetüket, ez a FIATA. A FIATA francia rövidítés: Federation Internationale des Associatons des Transitaires et Assimiles – magyarul: Szállítmányozási Egyesületek Nemzetközi Szövetsége, székhelye Zürich. Az egységes szállítmányozói átvételi elismervény különféle típusait az alábbiak szerint dolgozta ki:

40. FCR (Forwarding agent s Certificate of Receipt – szállítmányozói átvételi igazolás) Hasonló a funkciója, mint a nem FIATA szállítmányozási átvételi elismervénynek, igazolja, hogy a szállítmányozó az árut átvette, vállalja, hogy azt harmadik személynek, vagy annak rendeletére továbbítja, illetve rendeletére tartja. Az FCR-okmány igazoja, hogy a szállítmányozó az árut külsőleg sértetlenül vette át, közli továbbá a küldemény súlyát és tartalmát.

41. Az FCR nem értékpapír, a megbízónak csak addig van rendelkezési joga az áru felett, amíg még az okmányt kibocsátó szállítmányozó rendelkezik a küldemény felett, ekkor pedig a megbízónak vissza kell adnia az FCR eredeti példányát. A szállítmányozó az FCR alapján arra vállal kötelezettséget, hogy az okmány rendelkezései szerint jár el, s nem vállalja azt, hogy kiadja az árut az FCR eredeti birtokosának.

42. FCT (Forwarding agent s Certificate of Transport – szállítmányozói igazolás fuvarozásról) A szállítmányozó igazolja a küldemény átvételét és azt, hogy az okmányon szereplő árut visszavonhatatlanul továbbította a megjelölt jogosult részére. A speditőr az FCT alapján kötelezi magát arra, hogy az árut az okmány ellenében az okmány birtokosának, vagy rendeletére kiszolgáltatja. Az FCT ezért forgatható értékpapírként funkcionál.

43. FIATA Combined Transport Bill of Lading – FIATA FBL (Fiata Bill of Lading) A FIATA B/L értékpapír, sajátos okmány, amelyet a szállítmányozó állít ki, de mégis fuvarokmánynak tekinthető, mivel a fuvarozási szerződés megkötését igazolja, továbbá tartalmazza a szállítmányozó ún. eredményfelelősségét, azaz felelősséget vállal az áru eljuttatásáért az átvétel helyétől a kiszolgáltatási helyig, olyan állapotban, amilyenben azt fuvarozásra átvette.

44. FIATA FCR szállítmányozói átvételi elismervény

45. FIATA FCT szállítmányozói átvételi elismervény

46. FIATA FBL szállítmányozói átvételi elismervény

47. A közúti fuvarozás piaca és résztvevői Magyarországon a közúti árufuvarozás az egyik legjelentősebb árufuvarozási mód, de Európa áruforgalmának meghatározó részét is a közúti közlekedés bonyolítja le. Ennek okai olyan előnyökben találhatók, amelyekkel az egyéb fuvarozási módok nem rendelkeznek.

48. Azok a vállalkozások, amelyek tehergépkocsikat üzemeltetnek, két csoportra oszthatóak: • az egyik csoportba azok a vállalkozások tartoznak, amelyek azért szereztek be tehergépkocsit, hogy a saját gazdasági tevékenységük során előállított, vagy ahhoz szükséges árukat saját maguknak szállítsák. • tehergépkocsikat üzemeltető vállalkozások, akik azért szereztek be tehergépkocsikat, hogy mások részére díj ellenében végezzenek szállítást.

49. Közúti árufuvarozás A közúti árufuvarozás számos ismérv szerint csoportosítható: • nagy távolságra, jellemzően nagy teherbírású járművekkel, illetve kis tehergépkocsikkal, rövidebb utakon történő fuvarozás • általános célú („normál száraz árus”) vagy speciális felépítményű járművekkel (hűtő-, tartálykonténer), emelővel felszerelt stb. tehergépkocsikkal végzett fuvarozás • meghatározott áruegység továbbítására vállalkozóvagy a megbízó számára bármilyen fuvarfeladatra igénybe vehető fuvareszköz stb.

50. A közúti árufuvarozásban erősen elkülönül a belföldi és a nemzetközi forgalom. Nemzetközi közúti fuvarozáson áruk fuvardíjfizetés ellenében, gépjárművel közúton, egyik ország területéről a másik ország területére továbbítását értjük. Ezért ezt a fuvarozást határon átmenő fuvarozásnak is nevezzük. A nemzetközi közúti fuvarozásra a CMR egyezmény előírásai vonatkoznak.