160 likes | 286 Views
Kutatásom bemutatása. Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően Készítette: Hamerli Petra Történelem MA II. évfolyam Grastyán Endre Szakkollégium Pécs, 2012. ősz. Témám: Magyar – olasz kapcsolatok a padovai fegyverszünettől a Tanácsköztársaság végéig.
E N D
Kutatásom bemutatása Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően Készítette: Hamerli Petra Történelem MA II. évfolyam Grastyán Endre Szakkollégium Pécs, 2012. ősz
Témám: Magyar – olasz kapcsolatok a padovai fegyverszünettől a Tanácsköztársaság végéig • A padovai fegyverszünet előzményei és megkötése • A két ország háború utáni külpolitikai helyzete • Tárgyalások • Ingadozás az olasz és a jugoszláv orientáció között • A Fiume körüli viták (1919) • Olasz javaslatok a magyar határokra vonatkozóan • A Tanácsköztársaság olasz megítélése • Guido Romanelli és a katonai antantmisszió
Olaszország külpolitikai helyzete az első világháborút követően
Előzmények (a londoni szerződés) Olaszország eredetileg a központi hatalmak szövetségese (1882) Londoni titkos szerződés: 1915. április 26. Területi ígéretek: Trentino, Trieszt, Gorizia, Pola, Zára városok A dalmát partvidék olaszlakta városai Közép-Dalmácia Kelet-Isztria Brenner-hágó Részesedés a német gyarmatokból Albán területek feletti protektorátus
Előzmények (a helyzet változása) • Összeomlik az Osztrák – Magyar Monarchia változás • Területi ígéretek nem teljesíthetőek: • Olaszország és a többi antant hatalom eltérő érdekei • Olaszország tervei a Balkánon • Londoni szerződés wilsoni elvek
Jugoszlávia megalakulása • 1915: Ante Trumbić létrehozza a Jugoszláv Bizottságot • 1917. július 20.: korfui megállapodás • 1918. október 29.: elszakadás a Monarchiától • 1918. december 1.: megalakul a Szerb – Horvát – Szlovén Királyság
Badoglio-terv • Olaszország célja: az Adriát a beltengerévé tenni Jugoszlávia zavaró ki kell iktatni • Badoglio- terv: kifejezetten Jugoszlávia gyengítésére irányul • Belső ellentétek a délszláv államban: föderáció, vagy Nagy-Szerbia?
Fiume • A londoni szerződés nem adta Olaszországnak, de céljaikhoz meg kell szerezniük • Jugoszláviának gazdasági érdekei miatt kell • Nem szerezhették meg 1919. április 24-én Olaszország kivonul a békekonferenciáról • Közben Nagy-Britannia és Franciaország is elismerik Jugoszláviát
Csehszlovákia megalakulása • 1916: Tomas Masaryk és Eduard Beneš megalakítják a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot • Masaryk chicagói látogatása • Csehszlovákiát mind a négy nagyhatalom elismeri
Csehszlovák – olasz szövetség • Csehszlovákok: „nemes nemzet” • Októberben felmerül egy csehszlovák – olasz szövetség gondolata • Mellette szóló érvek: • „Hátvéd” Jugoszláviával szemben” • Gazdaság, kereskedelem • Ellenérv nincs • Nem valósult meg
Olaszország és Magyarország • Fiume Magyarországé („corpus separatum”) érdeke fűződik hozzá Olaszországnak • Magyarország is riválisa Jugoszláviának lehet vele szövetkezni • Magyarország támogatja Fiume olasz annektálását Olaszország morális támogatást nyújt a békekonferencián
Román – magyar unió • Harrer Ferenc terve • Magyarország unióra lép Romániával, és együtt szövetkeznek Olaszországgal • Olaszországnak kényelmes lenne, mert elvből kénytelen támogatni Románia erdélyi követeléseit ha létrejönne a román – magyar unió, Olaszország nem kerülne két tűz közé Erdély miatt
Olaszország „döntése” • A békekonferencián támogatja a magyarokat • Az olasz határjavaslatok valóban kedvezőbbek (pl. pozsonyi hídfő) • Kétkulacsos politika: igyekezett kedvezni Romániának is (eljutás a Kárpátalján át a lengyelországi Lwówhoz)
Összegzés és források • Az olasz diplomáciát az első világháború után a Jugoszlávia elleni törekvések irányították • Egyszerre több vasat tart a tűzben ambivalens helyzetek a szövetségesei is bizalmatlanokká válnak * • Levéltár • Olasz diplomáciai iratok • Sajtó • Békekonferencia-jegyzőkönyvek • Szakirodalom