1 / 12

A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő

Készítette: Haraszti Boglárka. A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő. Tartalomjegyzék. Matyóföld A Matyókultúra A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő Képek A matyóhímzés rejtélyei. Matyóföld.

celina
Download Presentation

A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Készítette: Haraszti Boglárka A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő

  2. Tartalomjegyzék • Matyóföld • A Matyókultúra • A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő • Képek • A matyóhímzés rejtélyei

  3. Matyóföld • Néprajzilag a Tisza-vidék és a palócság kiterjedésének határvidékén találjuk meg Matyóföldet. • A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán terül el. • Kezdetben, a 19. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezték matyóknak. • A Matyóföld egyedi népművészetéről híres

  4. Matyókultúra • A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. • A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" • A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. • Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi.

  5. Matyókultúra • A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével. • A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". • A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. • Emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek.

  6. Matyókultúra • Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. • Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. • Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. • A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

  7. Matyókultúra • Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. • Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. • Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. • A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.

  8. A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő • A matyó hímzés legjellegzetesebb eleme az úgynevezett matyó rózsa, melynek számtalan formája ismert. • A leghíresebb matyó íróasszony, azaz mintatervező Kisjankó Bori • szülőháza ma már az egyik leglátogatottabb emlékházként funkcionál a jellegzetes Hadas városrészben. • Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja az ősi településszerkezetet megtartó Hadas népi műemlékházakkal, és az azokban tevékenykedő népi iparművészekkel.

  9. Képek

  10. A matyóhímzés rejtélyei • Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket használtak piros és kék, fénytelen pamutfonallal. • A legismertebb motívumok a rózsa, a "cipe" (cipő), a madár (kedvelt volt a kakas motívum), a "macskafark", azaz csigavonal, valamint a körök, bimbók voltak. • A kompozíció tömör, zsúfolt volt: bokorminta, vagy végtelen sor.

  11. A matyóhímzés rejtélyei II. • Később a férfi szűcsök által úgynevezett szűcs hímzéssel készített bőrruhákat díszítő "matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa", tulipános levelek, bimbók használata is hatott a női hímzésre. • A motívumoknak tengelyes (egy tengelyből ágaznak ki a levelek, virágok) • A pamut- és gyapjúfonal mellett tarkább, fényesebb szűcsselyemmel is kezdtek dolgozni, s áttértek a több szín használatára. • Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld, fekete), később még többel.

  12. Köszönöm a figyelmet!

More Related