Download
1 / 12
120 likes | 219 Views
Készítette: Haraszti Boglárka. A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő. Tartalomjegyzék. Matyóföld A Matyókultúra A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő Képek A matyóhímzés rejtélyei. Matyóföld.
E N D
Készítette: Haraszti Boglárka A matyókultúra mint idegenforgalmi vonzerő
Tartalomjegyzék • Matyóföld • A Matyókultúra • A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő • Képek • A matyóhímzés rejtélyei
Matyóföld • Néprajzilag a Tisza-vidék és a palócság kiterjedésének határvidékén találjuk meg Matyóföldet. • A Matyóföld tájegység az Alföld északi részén, Borsod-Abaúj-Zemplén megye határán terül el. • Kezdetben, a 19. század elejétől a Mezőkövesden és környékén lakókat nevezték matyóknak. • A Matyóföld egyedi népművészetéről híres
Matyókultúra • A matyó hímzések az 1896-os Millenniumi Kiállításon tettek szert országos hírnévre. • A szegény paraszti életmód és a cifra ruházkodás kontrasztját fejezte ki a közmondás: "Hadd korogjon, csak ragyogjon!" • A női test alakját kiemelő matyó népviseletet a 19. század végén szívesen öltötték magukra az arisztokrata hölgyek is. • Testhez simuló felsőrész, vállnál megemelt ujj, derékban elálló fodor, hosszú, alul fodros szoknya jellemzi.
Matyókultúra • A férfi viselet jellegzetessége a nagyon bő ujj, gyakran széles hímzéssel, horgolt csipkével. • A matyó hímzésre legjellemzőbb a "matyó rózsa". • A leghíresebb "íróasszony" Kis Jankó Bori volt, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. • Emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek.
Matyókultúra • Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. • Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. • Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. • A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.
Matyókultúra • Mezőkövesden és Debrecenben is jellemző a Matyókultúra. • Mezőkövesd már a népvándorlás korában lakott volt. • Az első magyar település a honfoglalás korában jött létre, de 1275-ben egy egyházi összeírás lakatlan faluként utal rá, feltehetőleg a tatárjárás idején pusztult el. • A 14. századtól a diósgyőri uradalom legdélibb települése. A 15. században már mezővárosként említik.
A matyóhímzés, mint turisztikai vonzerő • A matyó hímzés legjellegzetesebb eleme az úgynevezett matyó rózsa, melynek számtalan formája ismert. • A leghíresebb matyó íróasszony, azaz mintatervező Kisjankó Bori • szülőháza ma már az egyik leglátogatottabb emlékházként funkcionál a jellegzetes Hadas városrészben. • Elődeink örökségét őrzi, ápolja és bemutatja az ősi településszerkezetet megtartó Hadas népi műemlékházakkal, és az azokban tevékenykedő népi iparművészekkel.
A matyóhímzés rejtélyei • Eredetileg egyszerű vászonhímzéseket használtak piros és kék, fénytelen pamutfonallal. • A legismertebb motívumok a rózsa, a "cipe" (cipő), a madár (kedvelt volt a kakas motívum), a "macskafark", azaz csigavonal, valamint a körök, bimbók voltak. • A kompozíció tömör, zsúfolt volt: bokorminta, vagy végtelen sor.
A matyóhímzés rejtélyei II. • Később a férfi szűcsök által úgynevezett szűcs hímzéssel készített bőrruhákat díszítő "matyórózsa", "szívrózsa", "cserfarózsa", tulipános levelek, bimbók használata is hatott a női hímzésre. • A motívumoknak tengelyes (egy tengelyből ágaznak ki a levelek, virágok) • A pamut- és gyapjúfonal mellett tarkább, fényesebb szűcsselyemmel is kezdtek dolgozni, s áttértek a több szín használatára. • Eleinte 5 színnel (piros, kék, sárga, zöld, fekete), később még többel.
