FENNTARTHATÓSÁG , FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

1. FENNTARTHATÓSÁG, FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS

2. Ökológiailábnyom

5. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

6. Népességrobbanás

9. A népesség növekedése 1000-2000-ig 1000-ben 300 millió 1500-ban 500 millió 1804-ben 1 milliárd 1927-ben 2 milliárd (304 év) 1960-ban 3 milliárd (47 év) 1974-ben 4 milliárd (14 év) 1987-ben 5 milliárd (13 év) 1999-ben 6 milliárd (12 év)

10. Erdőterület és népesség a Földön

11. Kína és India • Delhiben és Bombayban 30 millió ember lakik, a kettő együtt eléri az Egyesült Királyság lakóinak számát. • Kínában már 45 olyan város van, mely 1millió fő feletti. • Indiában 35 db 1 millió fő feletti város van, 2026-ra 70 ilyen lesz.

13. Az urbanizáció • 1820-ban London1 millió feletti lélekszámú város • 1900-ban 11, • 195o-ben 75, • 1975-ben 191, • 1985-ben 273 város volt 1 millió felett. • Tokió 2omillió, • Mexikóváros 31millió

14. Kína fogyasztás növekedése • 2005-ben Kína használta fel a világon előállított nyersacél 26 százalékát, a rizs 32 százalékát, a gyapot 37 százalékát. • Kína autóipara: Éves termelése 320 ezerről (1995) 2,6 millióra emelkedett. Kína 2015-re túlszárnyalhatja az évi 8 millió autót előállító Japánt és USA-t. • Kínában 2005-ben 350 millió mobiltelefon-előfizető volt, 1996-ban még 7 millió volt.

15. Kínában a világ édesvízkészletének 8 %-a található, míg a népesség 22 %-a, az ország északi fele kiszáradóban van. • 2004-ben a vízminőség ellenőrzése a Kína nagy folyóiból vett 412 vízminta 58%-a emberi fogyasztásra alkalmatlan. • Indiában a szennyvíz 10%-át tisztítják. • Kína termőföldjeinek 30 %-a elsavasodott. • A világ 20 legszennyezettebb városából 16 Kínában van. • Indiában 4500 ha öntözött terület vált terméketlenné a textilipar szennyvíze miatt.

16. A népességrobbanás és a „túlfogyasztás” következményei • Élelmiszerhiány (minőségi/mennyiségi éhezés) • Anyag- és energiaválság • Környezetterhelés, környezetszennyezés drasztikus megnövekedése • Háborúk

17. Élelmiszerhiány

18. Anyag és energiaválság

19. A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

20. A környezetszennyezés drasztikus megnövekedése

21. Háborúk

25. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK • Népességrobbanás • Biológiai sokféleség csökkenése • Éghajlatváltozás • Ózonréteg elvékonyodása • Víz-, levegő- és talajszennyezés • Környezetegészségügyi problémák • A környezeti problémák következtén előálló társadalmi-, gazdasági problémák

26. Hogyan csökkenthető az ökológiai lábnyom?

27. MIT TEGYÜNK?

28. A MEGOLDÁS Feladat: Ökológiai láblenyomat csökkentése a társadalom, az egyén és a család szintjén Hogyan? Önmérséklet, kevesebb fogyasztás mindenből! Eredmény: Minőségibb élet egy jobb környezetben!

29. TEENDŐK • Közlekedés csökkentése, tömegközlekedés • Energiatakarékosság és energiahatékonyság és ökoépítészet • Megújuló energiaforrások alkalmazása • Víztakarékosság • Hulladékképződés csökkentése, majd megszűntetése • Egészséges és környezetbarát élelmiszerek • Tudatos vásárlás! – Tudatos fogyasztás!

30. Fenntartható fejlődés • A Földet nem nagyapáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. • A fenntartható fejlődés a környezeti erőforrások olyan tartamos, fenntartható hasznosításán alapul, mely nem okoz irreverzibilis változásokat és úgy elégíti ki a jelen generációi szükségleteit, hogy teret hagy a következő generációk számára.

31. Herman Daly „hajója” A hajó (Föld) biztonságos közlekedéséhez két dolog szükséges, hogy ne rakjanak rá a merülési vonal által megengedettnél nagyobb terhet (eltartóképesség) és a terhet megfelelően osszák el a fedélzeten. A teher súlyával – a gazdaság és a természet méreteinek nagyságával – a makroökonómia foglalkozik, míg az elosztásával, azaz az erőforrások hatékony elosztásával, allokációjával a mikroökonómia.

32. Ökológiai közgazdaságtan A gazdaságot a természethez kell közelíteni, mint alrendszert be kell illeszteni a bioszférába. • K. Bouilding: Fogyasztói társadalom kritikája + A környezeti erőforrások reális ára. • E. Schumacher: A kicsi szép(1973).: Nincs létjogosultsága a mindenáron való gazdasági nevekedésnek. A gazdaság egész rendzserét ökológiai alapokra kell helyezni!

33. Környezetgazdaságtani irányzat A piacgazdaságon keresztül lehet a környezeti problémákat kezelni, oly módon, hogy meg kell változtatni, racionális irányba terelni a környezeti erőforrások hasznosítását. Képviselői: J. Cobb, H Daly, W. Nordhaus, J. Rowe, J. Tobin

34. Az irányzatok összegzése Mindkét irányzatban jelen van annak felismerése, hogy a gazdaság pazarlóan bánik a természeti javakkal, veszélybe sodorva ezzel a Föld eltartóképeségét. A természet nem képes semlegesíteni önmaga, a növekedésre koncentráló termelés okozta szennyeződést. A különbség a megoldási javaslatokban van.

35. Zöldülő nemzeti elszámolások A környezeti számvitel nemzetgazdasági elszámolásokat érintő ágát másképpen a természeti erőforrások számvitelének is nevezik. Az általános életszínvonal egy adott országban meglévő szintjének mérésére irányul. Abból a felismerésből indul ki, hogy a hagyományosan e célra használt GDP típusú mutatók nem alkalmasak feladatuk betöltésére. A kritika lényege abban áll, hogy a GDP nem veszi figyelembe sem a jólét nem-gazdasági dimenzióit-így például a levegő vagy általában a környezet minőségét- sem a természeti erőforráskészletekben bekövetkezett változásokat, hanem lényegében a gazdasági tevékenység szintjét mutatja. Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja.

36. GDP • Másképpen szólva a jólét mértékét az áruk monetarizált értékösszegével azonosítja. • Nem tartalmazza a természet által nyújtott szolgáltatásokat, pedig ezek hatnak részben az életminőségre, részben pedig a gazdálkodás költségeire is. • A megelőző célzatú energia- és anyagtakarékos megoldások negatívan befolyásolják a mutató értékét. Ez olyan különös helyzet kialakulásához vezet, hogy a környezeti károk elhárítása, a környezetvédelemre fordított összegek növeleik a GDP-t.

37. Alternatív mutatók • NEW: Nettó gazdasági jóllét • ISEW: Fenntartható Gzdasági Jóllét indexe • GPI: Valódi Fejlődési Mutató • Ökológiai láblenyomat, ökológiai index, ökológiai deficit

38. NEW • NEW: Net Economic Welfare -Nettó Gazdasági Jóllét (W. Nordhaus, J. Tobin (1976)) • GDP- hez hozzáadott tételek: szabadidő, saját munka, otthoni munka stb. • GDP- ből levont tételek: környezetszennyezés, modern urbanizáció ki nem fizetett költségei stb. • Eredmény: Az életminőség tényleges javulása elmarad és egyre inkább elszakad a gazdasági növekedéstől • Az USA-ban már 1960-től erőteljesen mérséklődik NEW növekedése, míg a GDP növekedése 1960-tól ugrásszerűen megnő.

39. ISEW • H. Daly és J. Cobb • ISEW: Index of Sustainable Economic Walfare – Fenntartható Gazdasági Jóllét Indexe • A gazdasági növekedés egy ponton túl jobban növeli a környezeti költségeket, mint a termelést, ezért ahelyett, hogy gazdagítaná elszegényíti a társadalmat. • Az USA-ban 1980, Angliában 1976 óta csökkenést mutat, míg a GDP folyamatosan növekszik. (Egyre többet termelünk és költünk azért, hogy egyre rosszabb nívón tudjunk élni.

40. A RÓMAI KLUB

41. RÓMAI KLUB • Róma -1968, Aurélio Peccei • 10 országból 30 tag, max. 100 fő • Cél: Az emberiség veszélyeztetett helyzetének és világproblematikák feltárása, megoldási javaslatok, jövőképek, problémák, katasztrófák előrejelezése • Szemléletváltás elindítása (A Föld eltartóképessége nem korlátlan!)

42. Ökológiailábnyom

44. Az emberiség ökológiai lábnyoma 30 százalékkal nagyobb, mint amit a természet hosszú távon fenn tud tartani.

45. A Római Klub öt jelentése • Öt jelentés a világ helyzetéről • 1,2,4 jelentés: A Föld természeti környezete, környezeti erőforrásai tartósan biztosítani tudja e a gyors ütemben növekvő népesség ellátását? • 3, 5 jelentés: A világmodell etikai oldala, igazságosabban működő intézmények (3.), emberek közötti szolidaritás erősödése (5.) • 4. jelentés: A tudomány és technika szerepe

46. Az első jelentés (1972) • Donella és Dennis Meadows (1972): A növekedés határai • A Föld csak egy bizonyos határig képes elnyelni a szennyezőanyagokat, megújuló képessége véges és erőforrásai kimerülnek egyszer • Számítógépes modellek alkalmazásával kimutatták, hogy a népesség és a gazdaság növekedése száz éven belül korlátokba fog ütközni. • „Vegyes” fogadtatás, a módszerek kritizálása

47. A első világmodell mutatói Vizsgált időtartam: 1900-1970-2100 • A világ népessége • A nyersanyag készletek • Az egy főre jutó élelmiszerkészletek • Az egy főre jutó ipari szennyezés • A környezet szennyezettségi foka Figyelembe vettek különböző változásokat (99), pl.: munkaerőlétszám, a föld átlagos használati ideje, népsűrűség, szolgáltatások, hektáronkénti terméshozam stb.

48. A első világmodell eredményei • Az 1900-1970 közötti változások vizsgálata: A népességalakulása, az ipari termelés, a nyersanyagfogyasztás exponenciális növekedést mutat. • Az 1970-2100 időszakra 12 modellt dolgoztak ki: 1. Normál (standard) modell 10. Stabilizált modell (népesség-1975) 12. Zéró növekedési modell

49. Standard világmodell • Az ipari termelés és az 1 főre jutó élemiszer-fogyasztás 2000-2010-ig nő, majd a kimerülő nyersanyagok miatt rohamosan csökken • A népesség száma egy ideig még exponenciálisan nő, majd 2050 táján az éhínség, a járványok hatására erőteljesen csökken • 2060 tájékán az ipari termelés gyakorlatilag megszűnik, az élelmiszerelőállítás az 1/5-re, a nyersanyagfelhasználás az 1/20-ra zuhan • A szennyezettségi fok a népességcsökkenés kezdetén jelentősen mérséklődik • 2050-2100 között a népesség tovább csökken, a nyersanyagfelhasználás, az élelmiszertermelés minimális emelkedést mutat (fenntarthatóság ?)

50. Végkövetkeztetés Csak a „zéró növekedési modellek” adnak lehetőséget az emberiségnek a fennmaradáshoz!