Jogszabály módosítások és az azzal kapcsolatos elvárások, feladatok

1. Jogszabály módosítások és az azzal kapcsolatos elvárások, feladatok Nyíregyháza, 2011. február 15. Ráczné dr. Lehóczky Zsuzsánna (NRSZH)

2. Új jogszabályok • 2010. évi CLXIX. tv. – 2011. évi költségvetés • 315/2010. (XII.27.) Korm. r. - Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat • 331/2010. (XII.27.) Korm. r. – Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalról (NRSZH) • korábbi ORSZI • korábbi FHSZ-ból: akkreditáció, rehabilitáció, szociális feladatok • betegjogi, ellátott jogi, gyermekjogi képviselői rendszer

3. Módosító jogszabályok I.Törvények, kormányrendeletek • 2010. évi CLXXI. törvény : Szt, Gyvt, családok támogatásról, fogyatékos személyek jogáról, magyar jelnyelvről, foglalkoztatás • 357/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet: • 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet – térítési díj • 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet – szoc. foglalkoztatás • 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet - ágazati azonosító • 92/2008. (IV. 23.) Korm. rendelet - alkalmassági vizsgálat • 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet - támogató, közösségi ellátások finanszírozása • 213/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet - nem állami és egyházi fenntartók állami normatív támogatása • 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet - Szmr. (engedélyezés) • 358/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet • a pénzbeli szociális ellátások (62/2006, 63/2006 Korm. r.)

4. Módosító jogszabályok II.miniszteri rendeletek • 21/2010. (XII. 30.) NEFMI r.- 36/2007. (XII. 22.) SZMM r. (gondozási szükséglet, szociális rászorultság vizsgálata) • 22/2010. (XII. 30.) NEFMI r.- 3/2008. (IV. 15.) SZMM r. (szociális módszertani intézmények kijelölése, feladatai, a szociális működési engedélyezési eljárás szakértői díja) • 24/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet feladataival kapcsolatos egyes miniszteri r. módosítása • 25/2010. (XII. 30.) NEFMI r. a NRSZH feladatainak megállapításával összefüggő egyes miniszteri r. mód. • 26/2010. (XII. 30.) NEFMI r. - 1/2000. (I. 7.) SzCsM r. mód • 27/2010. (XII. 30.) NEFMI r. - 9/1999. (XI. 24.) SzCsM r. mód. (igénybevétel)

5. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Szociális feladatai: • a szociális szolgáltatók, intézmények működési engedélyezése, ellenőrzése • a Foglalkoztatási Hivatallal együttműködve a települési önkormányzatok szociális igazgatási feladatai végrehajtásának koordinálása - aktív korúak • a súlyos mozgáskorlátozottak külföldről behozott személygépkocsi, stb. magyarországi forgalomba helyezésének előzetes engedélyezésével, • a szociális foglalkoztatással, támogatás pályáztatása és finanszírozása • a támogató szolgáltatás, a közösségi ellátások, jelzőrendszeres háti segítségnyújtás finanszírozásával, • a működését engedélyező szervek munkájának segítése céljából létrehozott iratminták elektronikus kiadásával, • a központi szociális információs rendszerek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat.

6. Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal Nyilvántartási feladatai: • az Országos Szociálpolitikai, Gyermekvédelmi Szakértői Névjegyzék, • az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék, • a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzék • hivatásos gondnokok nyilvántartása, • szociális regiszter

7. Jelentősebb módosítások (1) Pénzbeli ellátásoknál: az aktív korúak ellátása • Kétszintű az ellátás: rendszeres szociális segély és bérpótló juttatás • Megszűnt a rendelkezésre állási támogatás (mint kifejezés), bérpótló juttatásban részesül, aki nem vonható be a közfoglalkoztatásba (havi 28.500 Ft), • A közcélú foglalkoztatás szervezése nem az önkormányzat feladata – a foglalkoztatási törvény tartalmazza a közfoglalkoztatást (kikerült az Szt-ből), feladatait a munkaügyi szervek látják el (pályáztatás – rövid ideig, és hosszú ideig tartó közfoglalkoztatásra). A szociális intézmények továbbra is alkalmazhatnak közfoglalkoztatásban részesülőket, de pályázati úton kap a foglalkoztató támogatást. Ápolási díj összege nem az Szt-ben szabályozott, évente a költségvetési törvény tartalmazza. 2011-ben 29.500 Ft az alapösszeg

8. Jelentősebb módosítások (2) Szociális szolgáltatások: 1. Nyilvántartási kötelezettség, adatkezelés 2. Az igénybevételi eljárás, megállapodás 3. Térítési díj szabályai 4. Egyházi fenntartó fogalma 5. Képesítési feltételek 6. Működési engedélyezés – szociális hatóság 7. Szakmai program tartalmi elemei www.nrszh.hu „minisztériumi útmutató”

9. 1. Nyilvántartási kötelezettség Szt. 20. §-a változott – a nyilvántartás két részből áll 1. Adatok az ellátást igénylőről (az igény érkezésének napján): • a kérelmező természetes személyazonosító adatai • a kérelmező lakó- és tartózkodási helye, telefonszáma, értesítési címe • a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett stb. • a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat, • a kérelmező törvényes képviselője, hozzátartozójának adatai, • a kérelem előterjesztésének v. a beutaló határozat időpontja, • soron kívüli ellátásra vonatkozó igény, • előgondozásra vonatkozó időpontok, 2. Adatok az igénybevevőről(a szolgáltatás megkezdésekor): • az ellátásban részesülő személy TAJ száma, • az ellátás megkezdésének, megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének módja, oka, • a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok, (a szociális rászorultság) • bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.

10. Nyilvántartás vezetése Egy nyilvántartást kell vezetni, • Megszűnt a várakozókról vezetett nyilvántartás (Ir. 5.sz mell) • nem kötelező sorszámozni, befűzni, hitelesíteni • elektronikusan is vezethető (fontos az adatok tárolása, a módosítások visszakereshetősége – CD-re való kiírás). Ebbe a nyilvántartásba kell felvenni: • A kérelmező adatait. Ez a nyilvántartás a korábbi várólista funkcióját is betölti. • Az ellátást igénybevevő adatait – folytatva a többi adattal az első gondozási naptól, a gondozás megszűnéséig - a szociális rászorultság fennállását csak itt rögzítjük (Ir. 8 sz. megszűnik) Nyilvántartás pontos vezetése és a követhetőség nagyon fontos! Célszerű a korábbi nyilvántartásokat lezárni, és újat nyitni.

11. Eltérések a nyilvántartás vezetésében 1. Egyáltalán nem kell vezetniezt a nyilvántartást: • Családsegítésnél, ha a szakmai tevékenység az első interjú során tett intézkedéssel lezárható, • falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, • népkonyha, utcai szociális munka, szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása 2. Csökkentett adattartalommal: • családsegítés esetén (a „soron kívüli ellátás” részt nem kell vezetni), • étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenv. betegek nappali ellátása, pszichiátriai betegek nappali ellátása: előgondozásra vonatkozóan • nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a kérelmező természetes személyazonosító adatokat és a TAJ számot, • nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítésnél, ha az ellátásban részesülő TAJ számmal nem rendelkezik, ennek tényét kell rögzíteni.

12. 2. Az igénybevételi eljárás folyamata I. • Kérelem: szóban, formai kötöttség nélkül írásban (ez az igénylő döntése, az intézmény nem írhatja elő, hogyan tegye, de összeállíthat egy saját nyomtatványt) - megszűnt a korábbi „A” lap • Orvosi igazolás (R. 1.sz. mell. I. része) Korábbi „B” adatlap, módosításra került, ebbe beépült: • jelzőrendszeresnél az egészségi állapotra vonatkozó igazolás • idősotthonnál a demens állapot igazolás • Jövedelemnyilatkozat (korábbi „C” adatlapok egységesítve) – nettó jövedelem Itt kell jelezni, ha önként vállalja az intézményi td-al azonos személyi td. megfizetését = ekkor már a további részeket nem kell kitölteni, mert nincs jövedelemvizsgálat. Két részből áll: 1. táblázat: kizárólag az ellátott jövedelme (kérelmező személyére) 2. táblázat: kiskorú kérelme esetén kell a családban élőkre vonatkozó nettó jövedelem (külön-külön a családban élő közeli hozzátartozókra – így a család 1 főre eső jövedelmét kell figyelembe venni)

13. Az igénybevételi eljárás folyamata II. • Vagyonnyilatkozat csak tartós bentlakásos ellátás esetén kell, ha nem vállalja a teljes int. td. megfizetését. • Bővült a pénzvagyonnal (készpénz, bankszámla, takarékbetét szerződés) – igazolni kell (pl. bankszámla kivonat) • Ingatlanvagyon (ezt rehabilitációs intézménynél, rehabilitációs lakóotthonnál nem kell kitölteni). - tulajdoni lap másolat nincs előírva (ha kétséges, az int. vezetőnek az ingatlan nyilvántartásban kell megnézni) Nem kell jövedelemnyilatkozat: 1. a térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál(falug. népk. cssk, közösségi, utcai sz. munka, nappali melegedő, éj.mh.) 2. ha a fenntartó döntésealapján térítésmentes a szolgáltatás

14. További lépések A kérelem nyilvántartásba vételéről nem kell írásbeli értesítés - szóban is megtehető, telefonon Kivéve:írásban kell értesíteni, ha az nem került elfogadásra. Elutasítás esetén meg kell jelölni a jogorvoslat benyújtásának helyét, idejét (Szt.94/D.§ ellátási szerződés esetén helyi önk, társuláshoz, aki határozattal dönt) Szociális rászorultság vizsgálata: az intézmény-, szolgálatvezető végzi, nem kell 2 évente felülvizsgálni. • jelzőrendszeres hsg, támogató szolg-nálnem kell felülvizsgálni, ha az állapot végleges, csak akkor, ha az orvosi igazolásban a körülmény határozott ideig áll fenn, a határozott idő leteltével. • jelzőrendszeres hsg-nélegyáltalán nem kell felülvizsgálni, ha egyedül élő, 65 év feletti az ellátott, • nem kell külön igazolást kiállítani a rászorultságról (korábbi 8. sz. mell), annak tényét, vagy hiányát a nyilvántartásban kell rögzíteni (pl. Fot, de a másolatot a személyi anyagba teszi). • ha nem rászoruló, a szolgáltató dönti el, hogy biztosít-e számára ellátást, de állami támogatást nem vehet fel. • az új igazolások beszerzésére 60 nap áll rendelkezésre.

15. Előgondozás • Egyszerűsítés: szóban/írásban tájékoztatás, nincs kötelező írásbeli értesítés az előgondozás időpontjáról. • Nincsenek határidők: szakmai szempontok, igénylő állapota szerint • Egyszerűsített előgondozás: változatlan szabályok • Az előgondozás két szakasza egyszerre elvégezhető: 1. üres férőhelyek, 2. soron kívüli elhelyezés, 3. átmeneti intézményben azonnali férőhelyfoglalás esetén • Az előgondozás I. szakaszában kell átadni: - a megállapodás tervezetét - tájékoztatni a házirendről, illetve - ha indokolt, kezdeményezni az orvosi igazolásban foglaltak felülvizsgálatát • II. szakasz: szóbeli/írásbeli tájékoztatás - a férőhely elfoglalás kezdő időpontjáról, - az elhelyezéssel kapcsolatos egyéb teendőkről.

16. Előgondozás, soron kívüliség • Változott a 2. sz és 3. sz. előgondozási adatlap (nem kötelező rovatok: pl . iskolai végzettség, foglalkozás) • Rendelkezések minden esetben intézményvezetőt nevesítik, de írásban más személyt is felhatalmazhataz előgondozás elvégzésével (nem kell állandó személy sem). • Soron kívüli elhelyezés: az intézményvezető dönt, megszűnik a bizottság. Az igénylő jelzi a szolgáltatás kérelmezésekor, a vezető dönt (de bekapcsolhat szakembert), és ezt rögzíti. - itt sincs írásbeliség (szóban/írásban) Soron kívülieket a működési engedélyben szereplő férőhelyeken felül is fel lehet venni -> 5%-os határon belül, de: - egész évben nem haladhatja meg a 100%-ot, - annak helyére nem, akit már a férőhely elfoglalásról értesítettek

17. Megállapodás (1) • A jogviszony keletkezését megalapozza (Szt. 94.§ (1) bek) Ezek az aktusok alapozzák meg az intézményi jogviszonyt, ekkor válik indokolttá a megállapodás megkötése Pl. bírói ítélet Pontosítás: intézményvezető intézkedése valamint Szt. 94/D. § szerinti megállapodás helyett „kérelemről dönteni jogosult személy” • A megállapodás létrehozza az intézményi jogviszonyt Az ellátott és a szolgáltató/intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és kötelezettségeket rögzíti Pontosítás: 2011-től a szociális ellátást megalapozó valamennyi körülmény esetében megállapodást kell kötni írásban, az ellátás igénybevételének megkezdése előtt (eddig: „megkezdésekor”). • Nem kell megállapodás: népkonyha, családsegítés, falu-tanyagondnok, alacsonyküszöbű ellátás, utcai sz. munka, nappali melegedő, éjjeli menedékhely, 30 napig az átmeneti szálló • A szektorok közötti különbségtétel is megszűnik - a megállapodások tartalma egységessé vált az állami, egyházi, nem állami fenntartónál

18. Megállapodás (2) Megállapodást köt: • Állami fenntartású intézménynél az intézményvezető, • Egyházi, nem állami – a fenntartó, vagy az általa megbízott személy A megállapodás tartalmazza: • az ellátás kezdetének időpontját, • az intézményi ellátás időtartamát (a határozott v. határozatlan időtartam), • az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát, • a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, ha az ellátás térítési díj-fizetési kötelezettséggel jár, • egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét, továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat, • az ellátás megszüntetésének módjait - Fontos! aláírásra való jogosultság (kiskorú esetén a szülő, törvényes képviselő, nagykorú kor. cselekvőképes, v. cselekvőképtelen személy esetén a gondnoka) - Nem kell megküldeni a megállapodást a fenntartónak.

19. 3. Önköltségszámítás változás Szt. 115.§ (1) „intézményi térítési díj a szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás, támogató szolgáltatás és jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén a szolgáltatási önköltség és a szolgáltatás külön jogszabály szerinti állami támogatásának különbözete.” Új szabályozás: az intézményi térítési díj tartalmi összetevői megmaradnak, de az önköltség elemeit szabadon határozhatja meg a fenntartó, és azt év közben egyszer korrigálhatja, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. (Korábban számvitelről szóló tv.) Szabályok: a szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni. A térítésmentesen biztosított szolgáltatásoknál intézményi térítési díjat nem kell megállapítani (nem kell tájékoztatás sem)

20. Térítési díj meghatározása Egységesebb és átláthatóbb módon került meghatározásra az intézményi és a személyi térítési díj számítási módja Meghatározása: - étkeztetés esetén ellátási nap, - házi segítségnyújtás esetén gondozási óra, - jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén ellátási nap, - támogató szolgáltatás esetén szolgálati óra és szállítási km, - nappali ellátás esetén ellátási nap, - bentlakásos intézményi ellátás esetén ellátási nap és hónap

21. Térítési díj szabályrendszere (1) Cél: tartós bentlakásnál a teljes összegű intézményi t.d. megfizetése Első lépés: tájékoztatás Szt.1 17/B.§-ról, vagyis az intézményivel azonos összegű személyi térítési díj megfizetésének lehetőségéről. Ilyenkor a jövedelem-, vagyonvizsgálatot nem kell elvégezni. Ha nem történik ilyen vállalás, akkor az intézményvezető elvégzi a jövedelemvizsgálatot, tartós bentlakásos ellátás esetében a jövedelem- és vagyonvizsgálatot. Fő szabály: az intézményvezetővégzi el a jövedelemvizsgálatot és állapítja meg a személyi térítési díjat valamennyi ellátásban Az ellátás megkezdését megelőzően megvizsgálja az igénylő: • Havi jövedelmét: alapszolgáltatás+átmeneti elhelyezés • Havi jövedelem + jelentős pénzvagyon: rehab.int és rehab. lakóotthon • Havi jövedelem+jelentős pénzvagyon+jelentős ingatlanvagyon: ápolás-gondozást nyújtó intézmény és ápoló-g. lakóotthon

22. Térítési díj szabályrendszere (2) Egyéni jövedelemszámítás – jövedelemnyilatkozat 9/1999. SzCsM 1.sz.mell. II. és III. része • alapszolgáltatásoknál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelme alapján, • bentlakásos ellátás esetében az egyén havi jövedelmét, pénz-, ingatlanvagyonát kell alapul venni Családi jövedelemszámítás: egy esetben maradt fenn: alapszolgáltatásnál kiskorú igénybe vevőnél, ahol nem a szülők, hanem a családban egy főre eső jövedelmet kell figyelembe venni. Megszűnt: • az étkeztetés és a házi segítségnyújtásnál a családi jövedelemszámítás • idősotthoni ellátásnál a jegyző jövedelemvizsgálata • minimális személyi térítési díj már nincs (pl. étkezés esetén 50 Ft/nap volt), mert ha az intézményi térítési díj számítása nem lesz pozitív szám, akkor a térítési díj nulla.

23. Térítési díj szabályrendszere (3) A személyi térítési díj összegét az intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt/ kötelezettet az ellátás igénybevételét megelőzőenírásban tájékoztatja. Értesítésben kell tájékoztatni: • a jövedelem- és vagyonvizsgálat során megállapított jövedelemről, • a jövedelemhányadról, • a személyi td-nak azon részösszegéről, amely a jelentős pénz,- vagy ingatlanvagyonból lesz fedezve. Felülvizsgálatról is ugyanilyen módon kell értesítésben tájékoztatni. Továbbra is megmaradt: • A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi térítési díj összegét! • Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési díjat határozattal is megállapíthatja.

24. Térítési díj megállapítása Szociális alapszolgáltatás személyi térítési díjának megállapításánál a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének, vagy kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelemnek a • 30%-át étkeztetés, 25%-át házi segítségnyújtás, • 30%-át, ha a házi segítségnyújtás mellett étkezést is biztosítanak, illetve támogató szolgáltatás, • 20%-át a kiskorú részére nyújtott támogató szolgáltatás, • 2%-át jelzőrendszeres házi segítségnyújtás esetén Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének • 15%-át a nappali ellátást, 30%-át a nappali ellátást és ott étkezést, • 60%-át az átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Tartós bentlakásosintézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének • 50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést, • 80%-át egyéb tartós elhelyezést nyújtó intézmények esetén. Jelzőrendszeres hsg., támogató szolgáltatásnál a szociálisan nem rászorult személy esetében a térítési díj összegét a fenntartó szabadon állapítja meg.

25. Térítési díj szabályrendszere (4) • 2011. január 1-jével megfelelő nagyságú jövedelem hiányában lehetőség van az intézményi térítési díj és a személyi térítési díj közötti különbözet megfizettetésére • Amennyiben a tartós bentlakásos ellátásban részesülő személy havi jövedelmének mértéke alacsonyabb az intézményi térítési díjnál, a rendelkezésére álló jelentős pénzvagyona, ennek hiányában jelentős ingatlanvagyona is bevonhatóvá válik a személyi térítési díj körébe. • Az új szabályok mellett megmaradnak a százalékos terhelhetőségi korlátok is, • Legfeljebb az ellátott jövedelmének meghatározott százaléka és az intézményi térítési díj közötti különbözet lesz fedezhető a jelentős pénzvagyonból. Pénzvagyon hiányában az ingatlanvagyon is figyelembe vehető. Kivételt jelentenek a rehabilitációs intézmények és a rehabilitációs célú lakóotthonok, itt ingatlanvagyon nem kerül figyelembe vételre, mivel az ellátottak intézményi elhelyezése várhatóan nem végleges.

26. Térítési díj szabályrendszere (5) • Jelentős pénzvagyonnakaz ellátott rendelkezésére álló fizetési számla pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja. (Szt. 117.§ (6) bek) Pl. 100.000 Ft intézményi térítési díj esetében 1.200.000 Ft feletti rész • Jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell tekinteni. (Szt. 117.§ (7) bek) Szt. 117.§ (5) bek: Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az intézményi térítési díj összegét … a személyi térítési díj a jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg. Pl. 28.500 x 40 = 1.140.000 Ft-ot meghaladó rész 96-od része

27. Térítési díjjal kapcsolatos egyéb változások • Szt. 119/A.§ (2) bek: ellátott írásbeli kezdeményezésére ellátotti igények megvalósítása kapcsán az ellátottak vállalhatnak bizonyos költségeket. Pl. szoba átalakítás - jogviszony öt éven belüli megszűnése esetén az arányos részét vissza kell fizetni • Megszűnt a kötelező elő-takarékossági rendszer, de lehet • Kerekítés általános szabályok szerint (2008.évi III. tv.) 5 ill.10 Ft • Távollét szabályai változnak: - 2011. január 1-től a rendszeres hétvégi távollétre is a távollét általános szabályait kell alkalmazni - A jelenléti napok számát úgy kell meghatározni, hogy 30 napból levonjuk a távollét napjainak számát • Hsg.: a gondozási naplót nem kell havonta összesíteni • Változott a térítési díjtörzslap : nyilván kell tartani a pénzvagyont terhelő összeget

28. Szenvedélybetegek alapszolgáltatása • Szenvedélybetegek részére alapszolgáltatási formákban a megállapodás megkötésére vonatkozó szabályok módosultak - 2011.01.01-től a 16. életévüket betöltött segítséget kereső kiskorú személyekönállóan is megállapodást köthetnek a közösségi alapellátás és a szenvedélybetegek nappali intézményi ellátása igénybevételére. - 2010. 12.31.-ig a csak a szülő vagy törvényes képviselője tudtával, mivel a megállapodás érvényességéhez a szülő/törvényes képviselő kellett A fenti módosítással egyidejűleg végrehajtási rendeleti szinten előkészítésre kerül az a szabályozás, mely szerint a kiskorú önálló igénylése esetében a gyermekjóléti szolgálattal háromoldalú megállapodás kerül megkötésre, amellyel a szolgáltatás igénybevételét követő meghatározott időn belül a szülő szolgáltatásba való bevonása jelenik meg mint cél.

29. Rehabilitációs alkalmassági vizsgálat Új szabály: a kábítószerfüggő szenvedélybetegek, a hajléktalan személyek esetében a rehabilitációs intézménybe való bekerülésnek nem feltétele rehabilitációs alkalmassági vizsgálat. A vonatkozó jogszabályok meghatározzák azokat a feltételeket, amelyeknek az intézménybe kerülő személyeknek meg kell felelniük. • A drog-rehabilitációs intézmények mindegyike krónikus rehabilitációs egészségügyi intézmény is egyben, így az egészségügyi ellátások minimumfeltételei (magasabb orvosi és szakápolói létszám) és protokolljai szerint is végzi tevékenységét. • A hajléktalan személyek rehabilitációs intézményeibe olyan személyek érkeznek – főleg más hajléktalan-ellátó intézményekből –, akik a rehabilitációs programban való részvételre alkalmasak és képesek.

30. Önkormányzati társulások szabályai Probléma:A gyakorlatban a társulások esetében problémás a döntéshozatali folyamat: a társulás nem hozhat rendeletet, viszont a helyi önkormányzat ilyen esetekben nem dönthet önállóan. Megoldás:Társulási megállapodásban kijelölt helyi önkormányzat rendeletet alkot: • a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, • azok igénybevételéről, • valamint a fizetendő térítési díjakról. A szociális szolgáltatást a helyi önkormányzat, illetve a társulás más helyi önkormányzattal kötött megállapodás útján is biztosíthatja. Kiegészítésre került azzal, hogy: • a helyi önkormányzat, illetve a társulás nem csak más helyi önkormányzattal, hanem más társulással is köthet megállapodást, • a társulási tanács a felsoroltakról határozatot hoz.

31. A szociális igazgatási bírság Szabályainak törvényi szinten történő megállapítása Differenciálódnak a bírság összegek: • általános szabály: 200 ezer Ft-ig (halmozottan, ismételten) • a működési engedély nélkül > 500 ezer Ft-ig, • jelentési kötelezettség elmulasztása > 50 ezer Ft-ig A módosítás 2011. január 15-én lépett hatályba.

32. Falu és tanyagondnoki ellátás Változott a lakosságszám mértéke: Falugondnok: hatszáz lakosnál kisebb településen működtethető (10%-kal eltérhet a lakosságszám - 660 fő) Tanyagondnok: legalább hetven és legfeljebb négyszáz fős külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen engedélyezhető. • Új szabály, ha a szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely lakosságszáma 10%-ot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a szolgáltatás tovább működtethető - 440fő • Az ellátást igénybevevőkkel nem kell megállapodást kötni • Tevékenységnaplót kell vezetni (alkalmazása kötelező) – 1/2000. (I.7.) SZCsM r. 8. számú melléklete A fenntartó dönthet úgy, hogy nem kell az ellátottak által a naplót aláírni – írásban kell rendelkeznie erről

33. További módosítások 1. (Szt. ) A korlátozó intézkedésre vonatkozó szabályok módosítása [Szt. 94/G. §] • Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelzése szerint nem egyértelmű a korlátozó intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az Eü. törvény viszonya. A módosítással kikerülnek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott kérdéskörök. A közfeladatot ellátó személyek körének pontosítása [Szt. 94/L. §] • Bővül a közfeladatot ellátó személyek köre az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott ápoló , az intézményvezető ápoló, a gondozó és a szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá a falu- és tanyagondnok személyével. - magasabb szintű védelem Érdekképviseleti fórum [Szt. 99§] • kizárólag tartós bentlakásos intézményekben • átmeneti elhelyezést nyújtó intézményeknél nem kötelező – nem életszerű

34. További módosítások 2. (Szt. ) Szociális szakvizsga [Szt. 92/I.§) • Korábban törvényi és a rendelet szabályok között ellenmondás volt, erre tekintettel törvényi szinten mindössze a miniszteri rendeletekre vonatkozó általános hivatkozás kerül rögzítésre. ( a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SZCSM rendelet egyértelműen határozza meg, ki tehet szakvizsgát, az 1/2000. (I. 7.) SZCSM rendelet pedig tartalmazza a szakvizsgára kötelezettek körét) Bázisszállás • 2011. január 1-től megszűnt Oka: hajléktalan ellátó intézményeknek a téli időszakban lehetősége van a férőhelyszám ideiglenes növelésére, emiatt a eredeti céllal létrehozott bázisszállás további fenntartása nem indokolt Bevezetése óta (2008.év január 1-től) nem hoztak létre ilyet

35. Rendeleti szintű további módosítások 1. Gyógyszer,gyógyászati segédeszköz [1/2000. SzCsM r. 52/A.§] - intézmény által viselt gyógyszerek költségeiről való tájékoztatás megszűnt Támogató szolgálat gépkocsi [1/2000. SzCsM r. 39/C.§ (2)] - Pontosítás:legalább egy gépjárműnek kell megfelelni a speciális kritériumnak Betegség típusonkénti gondozási egység - megszűnt Hozzátartozó értesítése elhalálozás esetén [1/2000. SzCsM r. 62.§ (1) c./] - Pontosítás:tv-es képviselő, közeli hozzátartozó helyett a nyilvántartásban rögzített hozzátartozó

36. Rendeleti szintű további módosítások 2. • Tárgyi feltételek enyhítése [1/2000. SzCsM r. 42.§] Fő szabály: max.4 ellátott/szoba; 6 m2/ellátott - kivételesen indokolt helyzetben illetve soron kívüli elhelyezés esetén fel lehet venni ellátottat, de 1./ biztosítani kell a 6 m2/ellátott alapterületet, 2./ napi szinten 105%, éves szinten 100% (60 napon túl műk. mód) • Fogyatékos személyek nappali intézmény ellátotti kör [1/2000. r 81.§] Nem gondozható: - 3 éven aluli, - veszélyeztető magatartást tanúsít - orvosi ellátást, állandó ápolást igényel - Új:az a gyermek, aki gyógypedagógiai nevelésre, oktatásra alkalmas, így felvétele megfelelő nevelési, oktatási intézménybe biztosítható Kivétel: tanítási szünet ideje

37. Rendeleti szintű további módosítások 3. • Gondozási felülvizsgálat [92/2008. (IV.23.) 5.§ (3)] - nem kötelező a felülvizsgálat, csak kérésre kell lefolytatni - Ki kezdeményezheti: ellátott mellett a közeli hozzátartozó is • Gondozási szükséglet megalapozó egyéb körülmény [36/2007. (XII.27.) SZMM r. 4.§ (1)] - Önmagában megalapozza a gondozási szükségletet, ha az ellátást igénykő egyedül él és a 80. életévet betöltötte

38. 4. Egyházi fenntartó fogalma Szt. 4. §. (1) bek. mb) pont- szűkül az egyházi fenntartó fogalma 2011. július 1-től kizárólag a Kormánnyal a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak tartoznak az egyházi fenntartók közé (az így egyházi kiegészítő támogatásban is). Ezek az alábbiak: • Magyarországi Református Egyház, • Magyarországi Evangélikus Egyház, • Magyarországi Baptista Egyház, • Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, • Magyar Katolikus Egyház Újra felállításra kerül az Egyházi Fenntartók Tanácsa - miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerve – összetétele, megalakítása miniszteri rendeletben lesz szabályozva

39. 5. Képesítési feltételek • 2011. január 1-től módosult az 1/2000. (I.7.) SZCsM rendelet képesítési előírásait tartalmazó 3. sz. mellékletIndok: OKJ valamint a felsőoktatási rendszerhez való igazódás • Új elem: megjelölésre kerül a felsőfokú illetve az OKJ képesítési igény %-ban -> ahol nem éri el a 100%-ot, ott az intézményvezető dönt milyen képesítésű szakember vesz fel • Kiegészítő szabályok: - azonosító szám megjelölése, összhangban az OKJ-s jogszabállyal - megengedő rendelkezés: diakónus, okleveles teológus, okleveles pasztorális tanácsadó szakképzettség elfogadható intézményvezetői ill. mentálhigiénés munkakörökben

40. Képesítés hatályai • Rendezésre kerül a korábbi jsz-ok szerinti képesítéssel rendelkezők: a./ teljes mentestés, aki 2010.12.31-én 3. sz. mell. szerinti egyetemi, főiskolai végzettséggel ill. OKJ-s képzettséggel rendelkeznek, függetlenül attól, hogy 2010.12.31-én rendelkeztek-e foglalkoztatási jogviszonnyal Pl. felsőfokú szociális szervező b./ A fenti személyi körön kívül esők közül mentesülnek azok is, akik 2010.12.31-én szociális intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatásban álltak, 2010.12.31-én szakképzettnek minősültek -> addig, ameddig nem váltanak munkahelyet Pl. házi szociális gondozó Ha váltanak, akkor 10 éves határidő Kivétel: öregségi nyugdíj előtt legfeljebb 10 évvel állók

41. 6. Működési engedélyezés változása Jelenleg: 281 városi jegyző, 20 szociális és gyámhivatal 2010. szeptember 1-től ismét megyei közigazgatási hivatalok (főváros + 19 megye) 2011. január 1-től kormányhivatalok szakigazgatási szervei: szociális és gyámhivatalok Szt. módosítás: 2011. július 1-től az SZGYH feladatköre bővül: - valamennyi szociális szolgáltatás működési engedélyezésében és ellenőrzésében első fokon eljárnak. Városi jegyzőnek az iratokat 2011. aug. 31.-ig kell megküldenie az SZGYH-nak, aki: - a működési engedély módosítása során, a következő eljárással egyidejűleg, de - legkésőbb 2012. 12.31-éig az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi az átvett szolgáltatókat, intézményeket. Minden további jogkövetkezményt foganatosíthat (engedélyt visszavon, újat ad ki)

42. SZGYH szervezeti felépítése, feladatai Szakigazgatási szerv, szakmai feladatait a NEFMI irányítja Élén: hivatalvezető (főosztályvezetői besorolással) 1. Szociális és Ellenőrzési Osztály 2. Gyámügyi és Gyermekvédelmi Osztály Feladatai: Gyermekvédelem, gyámügyi igazgatás: - jegyzők, városi gyámhivatalok szakmai irányítása, felügyelet, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - képzések szervezése (ágazati képzések ill. hivatásos gondnokoknak) - koordinációs feladatok, nyilvántartás vezetése Szociális igazgatás:- jegyzők szakmai irányítása, felügyelete, ellenőrzése - működési engedélyezés (elsőfokú valamint másodfokú hatáskör) - városi jegyzők műk. engedélyezési tevékenységének ellenőrzése (4 év) - felügyeli az önk-ok ellátási kötelezettségeit (kötelező feladatok, Sztk) - nyilvántartások vezetése, képzések

43. A működési engedély kiadása (Szmr.) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt kiadja, ha a./ intézmény megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, és b./az egyházi, nem állami fenntartó a kérelem benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül, továbbá c./ a nem állami fenntartású tartós bentlakásos intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan a fenntartó kizárólagos, haszonélvezettel nem terhelt tulajdonában van, v. olyan helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv kizárólagos tulajdonában, illetve vagyonkezelésében van, amellyel a fenntartó a szociális intézmény által nyújtott tartós bentlakásos intézményi ellátásokra legalább a férőhelyek fele tekintetében ellátási szerződést kötött. Formanyomtatványokelektronikus elérhetősége: www.szmm.gov.hu, (www.afsz.hu)www.munka.huszociális hatóságok, szolgáltatást fenntartók menüpont A tanúsítványt minden esetben kap a szolgáltató, intézmény, ezt jól látható helyen ki kell függesztenie (2010. december 31-ig volt a határidő) Működési engedély nélkül működő szolgáltatások: (www.afsz.hu) www.munka.huszociális, gyermekvédelem menüpont!

44. Az ellátási terület fontossága Tartalmilag más az ellátási terület az alapszolgáltatások és a bentlakást nyújtó ellátások esetében. - alapszolgáltatások esetében az ellátás igénybevételének a helyét is jelöli. Szmr.: Az alapszolgáltatás ellátási területe - a falugondnoki és a tanyagondnoki szolgáltatás, valamint a nappali ellátás kivételével - legfeljebb a fővárosra és két - vele szomszédos - kistérségre, vagy négy szomszédos - a fővároson kívüli – kistérségre terjedhet ki, amelyet az ellátást nyújtó székhely és a telephelyek engedélyezése során külön-külön kell vizsgálni. Ellátási területként csak olyan terület határozható meg, ahol a szociális szolgáltató, intézmény a biztosított feltételek alapján az alapszolgáltatást nyújtani tudja. Szmr.: Alapszolgáltatás nyújtása esetén a székhelynek, illetve telephelynek, nyitva álló helyiségeknek, jelzőrendszeres hsg. esetén a szakmai központoknak az alapszolgáltatás ellátási területén, vagy - fővárosban nyújtott utcai szociális munka esetén - a fővárosban kell lennie.

45. A működési engedély módosítása Két esetkör: 1./ Az ok bekövetkezésétől számított egy hónapon belül (Szmr. 7.§ (2) a)Részletes felsorolás: - fenntartó adataiban való változás, - intézmény név,adószám, székhely, telephely változása, - közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás, - ellátási szerződés adataiban való változás, - be nem töltött férőhelyek megszüntetése, hsg esetén ellátható személyek számának, jelző hsg esetén kihelyezett készülékek számának csökkenés, ha intézményi jogviszony megszüntetésével nem jár 2./ Módosítást megelőzően(minden, ami nem tartozik az 1. pontban) - naptári negyedévente 1x Főszabály: Fenntartóváltozás naptári évente 1x (régi és új fenntartónak együttesen kell kérnie.) Módosítási kérelemhez csak a változással összefüggő adatokat kell csatolni, az engedélyező hatóság is csak ezt vizsgálja.

46. Bejelentési kötelezettség Bejelentési kötelezettség: - változást követő 15 napon belül Esetei: a nappali vagy bentlakásos intézményi ellátásba a szociális intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy épületet (épületrészt) vont ki, a nappali vagy bentlakásos intézmény épületén építési engedély-köteles építést, bővítést vagy átalakítást végeztetett, az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben változás következett be, így különösen, ha a szociális szolgáltató, intézmény, telephely vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik, feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé További eset: működési engedély visszavonására irányuló kérelmet alapszolgáltatás esetén legalább 2 hónappal a megszűnés előtt be kell jelenteni (hatóság+ ellátott/törvényes képviselő) - Szmr. 8.§ (3) bek.

47. 2011. évi változások A kormányhivatalok megalakulása miatt a szakigazgatási szervek nevei változtak (Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Hivatal –étkeztetés esetén, kistérségi népegészségügyi intézet- közeü-i körülmények) Ket. határidő változásai: munkanap helyett naptári napok (Pl. 22 munkanap helyett 30 nap) Ellenőrzés: módszertani intézmény szakvéleménye 30 napon belül az ellátottjogi képviselőtől adat, tájékoztatás kérhető legalább 15 napos, de legfeljebb 4 hónapos határidő megjelölésével kell felszólítani a fenntartót a hiányosságok, vagy a jogsértés megszüntetésére ha a NRSZH ellenőriz, a működést engedélyező szerv a soron következő ellenőrzést a Hivatal ellenőrzésétől számított 2 éven belül kell lefolytatni.

48. 7. Szakmai program Célja: meghatározza a jogszabályok, és egyedi sajátosságok alapján a szolgáltató/intézmény szakmai tevékenységét. Lényeg: a megvalósítás (tervezés, előkészítés nem releváns) Fontos a dolgozókkal, ellátottakkal való megismertetés Tartalmi előírásai szűkültek 2011. évtől a szolgáltatás célja, feladata: megvalósítani kíván program konkrét bemutatása, létrejövő kapacitások, a nyújtott szolgáltatás elemek, tevékenységek leírása más intézményekkel történő együttműködés az ellátandó célcsoport jellemzői a feladatellátás szakmai tartalma, módja, a biztosított szolgáltatások formái, köre, rendszeressége, gondozási, fejlesztési feladatok az ellátás igénybevételének módja, a tájékoztatás helyi módja, jogok védelme Ellátási típusoknál (falugondnok, támogató sz.) hatályon kívül helyezték a speciális szabályokat.

49. A szakmai program mellékletei megállapodások tervezete (kivéve népkonyha, családsegítés, utcai szociális munka, alacsonyküszöbű ellátás, általában a hajléktalan-ellátások) szakosított ellátás esetén a házirend tervezete, már működő intézmény esetén a házirend a szervezeti és működési szabályzat, illetve annak tervezete Nem kell csatolni a szolgáltatás bevételeinek, kiadásainak alakulását

50. Köszönöm megtisztelő figyelmüket!