1 / 32

Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez. Kaposi József Budapest, 2012. február 24. TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt OFI programelemek. Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel)

Download Presentation

Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

  2. TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt OFI programelemek Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel) • A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek • Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek • A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29. Forrás: 1 673 459 175 Ft

  3. 6. pillér • A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt) • Témák: • Oktatás és a munka világa • A társadalmi kohézió irányába ható integrációs törekvések vizsgálata • Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés • Az átmenetek kezelése • Tanuló szervezetek és közösségek • Az intézmény és társadalmi környezete • A tanulás virtuális és fizikai környezete • Intézményi fejlesztő beavatkozások

  4. 7. pillér • Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt) • Témák: • Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata • Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata • Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata • A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése

  5. 8. pillér • A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása • Témák: • Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése • A korszerű tudásmenedzsment és innovációs rendszer elemeinek létrehozása

  6. Indikátorok számokban

  7. Indikátorok tartalma összefoglaló Tartalmi fókuszok: • tanulási eredményesség; • tanulói továbbhaladás; • oktatásirányítás, iskolafenntartás; • pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása az intézményekben; • az innováció támogatása. Hasznosítás: • szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus elemzések készítése; • jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása; • az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási rendszer szereplőinek informálása • Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai megalapozása, javaslatok megfogalmazása.

  8. Adatbázisok 1. • A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis • Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves vizsgálata • Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa • Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis • Hazai tankönyvi adatgyűjtemény • Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és továbbhaladási folyamatok változásairól • Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus kutatási adatbázisa • Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal)

  9. Adatbázisok 2. 9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis 10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis • Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis • Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk • A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás , kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis

  10. Policy-javaslatok • Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló • Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához • Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és oktatáspolitikai ajánlások • A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái • A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja • Pályakövetés a szakképzésben • Az óvodáztatás meghosszabbodásáról • Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása • A nemzeti alaptanterv implementációjáról • Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez • Az idegennyelv-oktatásról • Regionális tervezés és közoktatás • A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai

  11. Megjelent kiadványok 1. • Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei • Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei   • Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban • Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén • Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák • Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára • David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

  12. Megjelent kiadványok 2. • Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához • Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében • Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak • Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra • Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban • Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái • Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon • Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból

  13. Megjelent kiadványok 3. • Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról • Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai • Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója • Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek • Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához • Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában • Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat • Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben

  14. Tudásmenedzsment indikátorok • video.ofi.hu Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás • Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.hu Az adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika) • Tudás társadalmasítása Az elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálásaalhonlapokon, közösségi portálokon keresztül (4 alhonlap, 4 közösségi csoport)

  15. Képzők képzése • Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére. • A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.

  16. Forrásbevonás Témacsoportok Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció • Implementáció • Integráció • Intézményvezetés • Tanulási utak • Pedagógusok • Oktatásirányítás Kerettantervi alprojektek • Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése • Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött • Szükséges személyi állomány felvételre került • Szükséges szerződések megkötése folyamatos

  17. A NATAlapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

  18. A NAT törvényi háttere • Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

  19. A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

  20. A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei • Fejlesztési területek – nevelési célok • Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás • A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek • A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai • 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

  21. A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

  22. Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság

  23. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

  24. A műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

  25. A műveltségi területekközös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

  26. A műveltségi területekáltalános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

  27. Véleményezésonline felületen keresztül

  28. A kerettanterv előkészületei A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit: • a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése; • a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése; • a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával); • a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése;

  29. Kerettantervi indikátorok • A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés • A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés • A kerettantervek előkészítése (10 csomag) • Általános iskola (alsó és felső tagozat) • Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) • Szakközépiskola • Szakiskola • Kéttannyelvű iskolák • Nemzetiségi iskolák • SNI • (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás, szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály)

  30. TÁMOP 3.1.1 – második ütemXXI. századi köznevelés A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek: • Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása • A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása, szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. • A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése • Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása • Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése

  31. TÁMOP 3.1.5Pedagógusképzés támogatása Az OFI várható feladatai: • Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása • A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése • Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével • Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása Főbb indikátorok: • 400 felkészített szaktanácsadó • 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)

  32. Eredményeink elérhetőségei Minden ajándékcsomagban található: • egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, • valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek elektronikus változatát. A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek. A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre. Köszönöm a figyelmet!

More Related