Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

1. A 21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció projekt eredményei és kapcsolata a Nemzeti alaptantervhez Kaposi József Budapest, 2012. február 24.

2. TÁMOP 3.1.1 Kiemelt Projekt OFI programelemek Főbb kutatás-fejlesztési területek : (3 pillér - 44 elemi projekttel) • A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek • Az oktatás-irányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek • A tudás-menedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek, az innováció támogatása Projektidőszak: 2009. április 1. – 2012. február 29. Forrás: 1 673 459 175 Ft

3. 6. pillér • A versenyképesség és az esélyteremtés erősítésével a közoktatási intézményi megújulást, valamint a tanulási környezet- és iskolafejlesztést támogató K+F tevékenységek (19 elemi projekt) • Témák: • Oktatás és a munka világa • A társadalmi kohézió irányába ható integrációs törekvések vizsgálata • Kompetencia-alapú tanulásfejlesztés • Az átmenetek kezelése • Tanuló szervezetek és közösségek • Az intézmény és társadalmi környezete • A tanulás virtuális és fizikai környezete • Intézményi fejlesztő beavatkozások

4. 7. pillér • Az oktatásirányítás és az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek (23 projekt) • Témák: • Oktatáspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata • Fejlesztéspolitikai beavatkozások hatásvizsgálata • Az irányítási szintek közti felelősség-megosztás, az irányítás professzionalizálódásának és hatékonyságának vizsgálata • A tényeken alapuló politika-formálás kultúrájának fejlesztése

5. 8. pillér • A tudásmenedzsment rendszerszintű fejlesztését támogató K+F tevékenységek; az innováció támogatása • Témák: • Az oktatásügyi K+F rendszer elemzése és stratégiai fejlesztése • A korszerű tudásmenedzsment és innovációs rendszer elemeinek létrehozása

6. Indikátorok számokban

7. Indikátorok tartalma összefoglaló Tartalmi fókuszok: • tanulási eredményesség; • tanulói továbbhaladás; • oktatásirányítás, iskolafenntartás; • pedagógiai tartalmak, tartalmi szabályozók alkalmazása az intézményekben; • az innováció támogatása. Hasznosítás: • szakpolitika, oktatásirányítás számára tematikus elemzések készítése; • jogszabályalkotás szakmai háttértámogatása; • az adatok nyilvánosságának biztosításával az oktatási rendszer szereplőinek informálása • Jövőbeli fejlesztések, szakpolitikai intézkedések szakmai megalapozása, javaslatok megfogalmazása.

8. Adatbázisok 1. • A nem szakrendszerű oktatás - empirikus kutatási adatbázis • Pályakövetés - 2007-ben szakmát szerzettek kérdőíves vizsgálata • Pedagógiai programelemzés empirikus kutatási adatbázisa • Tanulói szintű idegen nyelvi eredményességi adatbázis • Hazai tankönyvi adatgyűjtemény • Intézményi és tanulói vélemények a beiskolázási és továbbhaladási folyamatok változásairól • Hiányszakmákban tanuló végzős szakiskolások empirikus kutatási adatbázisa • Az idegennyelv-oktatás hatékonyságának vizsgálatára alkalmas adatbázis (nyelvtanulási input és outputváltozókkal)

9. Adatbázisok 2. 9. Együttnevelő általános iskolák vezetői az integrált nevelés megvalósulásáról a fogyatékos tanulók esetében – empirikus kutatási adatbázis 10. BA-szakos hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás adatait tartalmazó adatbázis • Felsőfokú szakképzésben részt vevő tanulók körében végzett adatbázis • Kistérségi iskolafenntartás – irányítási információk • A felsőoktatásban alapképzésben nappali tagozaton tanuló hallgatók körében végzett kérdőíves kutatás , kitüntetetten a tanárképzéssel kapcsolatos orientációi (1200 fős országos minta), empirikus kutatási adatbázis

10. Policy-javaslatok • Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára – Vezetői összefoglaló • Ajánlások a minőségi iskolai infrastruktúra kialakításához • Tankönyvpolitika Magyarországon összefoglaló áttekintés és oktatáspolitikai ajánlások • A 18 éves tankötelezettség teljesítésének alternatívái • A TISZK rendszer továbbfejlesztésének lehetséges módja • Pályakövetés a szakképzésben • Az óvodáztatás meghosszabbodásáról • Az oktatási célú IKT használat fejlesztéspolitikájának differenciálása • A nemzeti alaptanterv implementációjáról • Ajánlások a pedagógusképzés fejlesztéséhez • Az idegennyelv-oktatásról • Regionális tervezés és közoktatás • A kistérségi közoktatás-szervezés tapasztalatai

11. Megjelent kiadványok 1. • Az innováció hálózatai. Az iskolarendszer és az iskolamenedzsment új modelljei • Bánkuti Zsuzsa – Csorba F. László: Átmenet a tantárgyak között. A természettudományos oktatás megújításának lehetőségei   • Fehérvári Anikó: Pillanatképek. Társadalmi partnerek az oktatásirányításban • Forray R. Katalin – Híves Tamás: Oktatás a határok mentén • Györgyi Zoltán: Korlátok között szabadon. Demográfiai folyamatok és helyi oktatáspolitikák • Halász Gábor –Balázs Éva – Fischer Márta – Kovács István Vilmos: Javaslat a nemzeti oktatási innovációs rendszer fejlesztésének stratégiájára • David Hopkins: Minden iskola kiváló iskola. A rendszervezetés lehetőségeinek kiaknázása

12. Megjelent kiadványok 2. • Hunya Márta: IKT mozaik. Kézikönyv pedagógusoknak a számítógép tanórai alkalmazásához • Hunya Márta: Iskolaportrék. Iskolák az IKT-használat tükrében • Imre Anna: Beiskolázás és továbbhaladás. Szabályozás és megvalósulási utak • Innováció a tudásalapú gazdaságban. Az innováció hatásai az oktatásra és a tanulásra • Kerber Zoltán: Sokarcú implementáció. Kompetenciafejlesztő programcsomagok bevezetése a HEFOP 3.1.3 iskolákban • Mayer József: Merre tovább? Az iskolai integráció dilemmái • Mayer József – Kőpatakiné Mészáros Mária: A szavak és a tettek. Sajátos nevelési igényű tanulók a közoktatásban a 21. század első évtizedében Magyarországon • Mártonfi György: Út a munkaerőpiacra – speciális szakiskolákból

13. Megjelent kiadványok 3. • Mártonfi György: Térségi integrált szakképző központok. Adalékok az iskolarendszerű szakképzés intézményrendszerének átalakulásáról • Mártonfi György: A 18 éves korra emelt tankötelezettség teljesülése és (mellék)hatásai • Rapos Nóra – Gaskó Krisztina – Kálmán Orsolya – Mészáros György: Az adaptív-elfogadó iskola koncepciója • Réti Mónika: Kívül-belül jó iskola. Tanító terek • Szabó Mária – Singer Péter – Varga Attila: Tanulás hálózatban. Elméleti összefoglaló és gyakorlati tanácsok az eredményes hálózati tanulás megvalósításához • Az európai polgár kompetenciái. Az implementáció kihívásai és lehetőségei az oktatás világában • Sági Matild: Erők és eredők. A pedagógusok munkaerő-piaci helyzete és szakmai továbbfejlődése: nemzetközi kitekintés és hazai gyakorlat • Török Balázs: Az iskolák lehetséges szerepe az oktatás-politikai döntés-előkészítésben

14. Tudásmenedzsment indikátorok • video.ofi.hu Honlapon működő videófelület, amely lehetővé teszi a konferenciák, előadások közzétételét, bárki számára elérhetően -több mint 100 feltöltött előadás • Infografikai fejlesztés – infografika.ofi.hu Az adatbázisok, elemzések, projektek tartalmának képi megjelenítésére alkalmas eszköz (pilot, 3 elkészült infografika) • Tudás társadalmasítása Az elkészült kutatás-fejlesztési eredmények interaktív disszeminálásaalhonlapokon, közösségi portálokon keresztül (4 alhonlap, 4 közösségi csoport)

15. Képzők képzése • Az elmúlt évtizedek oktatásfejlesztési programjainak tapasztalataira építő, az intézményi változást támogató szakmai környezet fejlesztését támogató, akkreditált képzési program kialakítása, amely alkalmas az e változást támogatni tudó szakemberek (intézményfejlesztési tanácsadók) képzésére. • A fejlesztés részeként megvalósult próbaképzést elvégezte 65 képzési szakember, tudásuk alkalmassá teszi őket a közeljövőben megvalósuló iskolafejlesztési projektekben alkalmazható intézményfejlesztési tanácsadók képzésére.

16. Forrásbevonás Témacsoportok Cél: szintetizálás, szinergiák megteremtése, szakmai szint emelése, disszemináció • Implementáció • Integráció • Intézményvezetés • Tanulási utak • Pedagógusok • Oktatásirányítás Kerettantervi alprojektek • Cél: az új köznevelési törvénynek és a NAT felülvizsgálatnak megfelelő kerettantervi csomagok előkészítése • Szakmai és projekttervek alapján a munka megkezdődött • Szükséges személyi állomány felvételre került • Szükséges szerződések megkötése folyamatos

17. A NATAlapelvek Az oktatás közfeladat: • a közszolgálati garanciát a tanítás tartalmában is érvényesíteni szükséges. A NAT szimbolikus dokumentum: • üzenetértékű a nemzedékek közötti kapcsolat szempontjából, • a laikusokhoz is szól, • alapjai az egységességnek és differenciálásnak, tehetséggondozásnak.

18. A NAT törvényi háttere • Nemzeti alaptanterv biztosítja: • az iskolai nevelés-oktatás tartalmi egységét, • az iskolák közötti átjárhatóságot , • meghatározza az elsajátítandó műveltségtartalmat, • kötelező rendelkezéseket állapít meg az oktatásszervezés körében, • különösen a tanulók heti és napi terhelésének korlátozására.

19. A új Nat főbb elemei A küldetésének újradefiniálása • A nevelés és az értékek hangsúlyozása A kiemelt fejlesztési területek és a kulcskompetenciák kiegészítése • A társadalmi szolidaritás megerősítése Új tantárgyközi ismeretkörök beépítése • A tantárgyközi tudás és képességterületek fejlesztése A közműveltség értelmezése, műveltségtartalmak megjelenítése • Az ismeretek, képességek, attitűdök egységének megteremtése

20. A NAT struktúrája I. Az iskolai nevelő-oktató munka tartalmi szabályozása és szabályozási szintjei • A köznevelés feladata és értékei • Fejlesztési területek – nevelési célok • Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek  • A Nat, a kerettantervek és a helyi szintű szabályozás • A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó szabályok II. Kompetenciafejlesztés, műveltségközvetítés, tudásépítés • A kulcskompetenciák • Műveltségi területek • A Nat műveltségi területeinek felépítése III. A műveltségi területek anyagai • 1-4., 5-8., 9-12 évfolyamokon

21. A köznevelés feladata és értékei Alapvetően a nemzeti műveltség átadása és az egyetemes kultúra közvetítése, a szellemi-érzelmi fogékonyság és az erkölcsi érzék elmélyítése. Feladata továbbá: • a tanuláshoz és a munkához szükséges készségek, képességek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, • a közjóra való törekvés megalapozása, • a nemzeti és társadalmi összetartozás megerősítése.

22. Hangsúlyosabb kiemelt fejlesztési területek • Erkölcsi nevelés • Nemzeti azonosságtudat, hazafias nevelés • Állampolgárságra, demokráciára nevelés • Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése • A testi és lelki egészségre nevelés • A családi életre nevelés • Felelősségvállalás másokért, önkéntesség • Fenntarthatóság, környezettudatosság

23. A köznevelési rendszer egyes feladataira és intézményeire vonatkozó külön szabályok • Az erkölcstan oktatása • A hit- és erkölcstan oktatására vonatkozó szabályok • Egész napos iskola • A mindennapos testnevelés • A mindennapos művészeti nevelés • Az idegennyelv-oktatás • Az óvodai nevelés, valamint az iskolai nevelés- oktatás kapcsolata • A szakiskolai nevelés • A kollégiumi nevelés, valamint az iskolai nevelés-oktatás kapcsolata • Az Arany János Tehetséggondozó Program, az Arany János Kollégiumi Program és az Arany János Kollégiumi-Szakiskolai Program • A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésének-oktatásának elvei • A nemzetiségi nevelés és oktatás elvei

24. A műveltségi területek • Magyar nyelv és irodalom • Idegen nyelvek • Matematika • Ember és társadalom • Ember és természet • Földünk – környezetünk • Művészetek • Informatika • Életvitel és gyakorlat • Testnevelés és sport

25. A műveltségi területekközös kiemelt céljai • a tevékenykedtetés (cselekvő részvétel) (kísérlet, megfigyelés) középpontba állítása; • az informatika alkalmazása; • a szociális kompetenciák sokirányú fejlesztése; • a közösségi élethez, a munka világába való belépéshez szükséges képességek és ismeretek; • az egészséges életmód kialakítása; • az aktív részvétel, öntevékenység és a kreativitás biztosítása; • a médiumok alkotó használata;

26. A műveltségi területekáltalános jellemzői • kiemelten foglalkoznak az információk gyűjtésével és kritikai értelmezésével; • az egyes iskolai fokozatokon ismétlődő szempontok szerint spirálisan bővülő ismereteket tartalmaznak; • nem lezárt rendszerként jelennek meg; • nem a tanórai feldolgozás sorrendjét és szintezését jelenítik meg; • hangsúlyozzák a tudás örömének, a beleélésnek, a személyes véleményalkotásnak és a társas tanulás különböző formáinak tanulásban betöltött fontos szerepét;

27. Véleményezésonline felületen keresztül

28. A kerettanterv előkészületei A projekt négy fókusszal végezte a kerettantervi munkák előkészületeit: • a hazai és nemzetközi tartalmi szabályozás struktúrájának elemzése; • a jelenleg használatos hazai kerettantervek (69 db) elemzése; • a Magyarországon jelenleg érvényes kerettantervek intézményi implementációs gyakorlatának vizsgálata (200 iskola bevonásával); • a 2012-ben készülő kerettantervi munkálatok előkészítése, szakiskolai kerettanterv első változatának monitorozása és a 2. változat elkészítése;

29. Kerettantervi indikátorok • A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő kerettantervi elemzés • A 10 db kerettantervi csomagnak megfelelő implementációs elemzés • A kerettantervek előkészítése (10 csomag) • Általános iskola (alsó és felső tagozat) • Gimnázium (4-, 6-, 8-osztályos) • Szakközépiskola • Szakiskola • Kéttannyelvű iskolák • Nemzetiségi iskolák • SNI • (Felnőttoktatás, Híd-program(ok), további szakiskolai oktatás, szakiskolások érettségire felkészítő középiskolája, nyelvi előkészítő osztály)

30. TÁMOP 3.1.1 – második ütemXXI. századi köznevelés A nevelés–oktatás eredményességének és az oktatásirányítás valamint az iskolarendszer hatékonyságának javítását szolgáló K+F tevékenységek: • Az oktatás tartalmi követelménystandardjainak fejlesztése és implementációjuk támogatása • A pedagógusszakma minőségének fejlesztési támogatása, szaktanácsadói rendszer fejlesztése és működtetése. • A nevelés-oktatás fejlesztése, e területen komplex pilot projektek megvalósítása és a kapcsolódó pályázatok szakmai eredményességének nyomon követése, értékelése • Az oktatásirányítási és a szakmapolitikai döntéshozatal fejlesztési támogatása • Korábbi fejlesztések, programok hatásának vizsgálata és értékelése

31. TÁMOP 3.1.5Pedagógusképzés támogatása Az OFI várható feladatai: • Az OH-val együttműködve a Pedagógus Életpálya modellhez kapcsolódóan a pedagógusok minősítési rendszerének kialakításához szükséges szakmai fejlesztések megvalósítása • A pedagógusképzési, -továbbképzési, valamint a szaktanácsadói rendszer kialakítása, fejlesztése • Pedagógusok fejlesztő célú mentorálása szaktanácsadók közreműködésével • Az új köznevelési törvény és az új tartalmi szabályozóknak megfelelően a továbbképzések tartalmi felülvizsgálata, új képzések fejlesztése, képzői kapacitás biztosítása Főbb indikátorok: • 400 felkészített szaktanácsadó • 15.000 pedagógus formatív értékelésének elvégzése (ezen belül 7000 fő szükséglet felmérése, mentorálása is)

32. Eredményeink elérhetőségei Minden ajándékcsomagban található: • egy könyvismertető az eddig megjelent kötetekről, • valamint egy pendrive, amely tartalmazza a kötetek elektronikus változatát. A kötetek digitális formában elérhetőek az Intézet honlapján – innen közvetlenül is teljes terjedelemben letölthetőek. A könyveket, kérés esetén, elküldjük az Önök által megadott címekre. Köszönöm a figyelmet!