Személyiségelméletek

1. Személyiségelméletek

2. Ajánlott irodalom • Allport, G. W. (1998): A személyiség alakulása Kairosz, Budapest • Halász L. – Márton M. (1978): Típustanok és szemé- lyiségvonások Gondolat, Budapest • Jung, C. G. (1994): A lélektani típusok Európa Kiadó, Budapest • Pálhegyi Ferenc (1985): Személyiséglélektani kalauz Tankönyvkiadó, Budapest • Peck, D. – Whitlow, D. (1988): Személyiségelméletek Gondolat, Budapest

3. Személyiségelméletek csoportosítása • Tipológiai megközelítések (Típus: éles határokkal rendelkező, nem folytonos kategória.) • Strukturális megközelítések (A személyiség mint működő szerkezet.) • Személyiségvonások és dimenziók (Vonás: folytonos tagsági kategória; egy dimenzió= egy skála; nem meghatározott, merev kategória .)

4. Tipológiai megközelítések (1) Általános jellemzőik: • olyan alkati és viselkedésbeli jellegzetességeket (mi- nőségi különbségeket) próbálnak megragadni, ame- lyek alapot adnak további sajátosságokkikövetkez- tetéséhez és a várható viselkedés előrejelzéséhez, • az ember veleszületett adottságai határozzák meg a lelki működését és viselkedését; • a pszichikus sajátosságoknakcsaknéhány,igenálta- lános jegyét veszik figyelembe; • a szélsőséges, végleges jellemzőket sűrítik (a felfo- gásszerintazemberekvagycsak az egyik, vagy csak a másik kategóriába tartoznak).

5. Tipológiai megközelítések (2) A különböző tipológiai megközelítések: Hippokratész-Galenosz-féle vérmérsékleti típusok Kretschmer-féle alkati típusok Sheldon alkati tipológiája Pavlov idegrendszeri típusai Jung típustana

6. Hippokratész-Galénosz féle vérmérsékleti típusok

7. Kretschmer-félealkati típusok

8. Sheldon alkati tipológiája

9. A pavlov-i idegrendszeri típusok1  A KIR izgalmi és gátlás folyamatai alapján  A folyamatok mennyire:  erősek vagy gyengék,  mennyire lassan vagy gyorsan terjednek szét,  viszonyuk, dominanciájuk.

10. A pavlov-i idegrendszeri típusok2

11. Jung típustana Általános beállítottsági típusok: extravertált és introvertált típus – tárgyhoz való viszony Funkciótípusok:

12. Strukturális megközelítések (1) Általános jellemzőik:  a személyiséget mint működő szerkezetet fogják fel;  a hangsúlyt annak tanulmányozásra helyezik, hogy a struktúra hogyan biztosítja az egyén pszichikus e-gyensúlyát, a környezethez való alkalmazkodást, a társadalomba való beilleszkedését.

13. Strukturális megközelítések (2) A különböző strukturális megközelítések: A pszichoanalitikus személyiségmodell A személyiség szerkezete Freud szerint A személyiség szerkezete Jung szerint Az interperszonális személyiségmodell A személyiség szerkezete Rogers szerint

14. A személyiség szerkezete Freud szerint 1 Topográfiai/topológiai modell Strukturális modell

15. A személyiség szerkezete Freud szerint 2 lelki struktúra jellemzői

16. A személyiség szerkezete Freud szerint 3 • A személyiség, mint bio-pszicho-szociális jelenség. • A személyiség működése: • a személyiség zárt rendszer – energia-megmaradás törvénye; • az energia eredeti forrása: ösztön-én (ösztön → vágy); • ismétlési kényszer; • libido (énlibidó és tárgyi libidó); • elhárító mechanizmusok. • A személyiség fejlődése – pszichoszexuális fejlődés: • erogén zónák; • integrálatlan szakasz (autoerotikus) → (nárcisztikus szakasz) → integrált szakasz (valódi tárgyszeretet); • szakaszai: orális → anális → fallikus → latencia → genitális.

17. A személyiség szerkezete Jung szerint A személyiség tartományai: • tudatos, • tudattalan (személyes tudattalan és kollektív tudattalan: archetípus). • Az elhárító mechanizmusok nemcsak egyéni, hanem kö- zösségi szinten is működnek (→ árnyék). Valamennyiünknekvanellenkezőneműlelkirésze(anima vagy animus). A személyiség szempontjából lényeges, hogy annak tu- datos részét és a tudatostartalmak tudattalan ellenpárját tudjuk integrálni és feldolgozni.

18. A személyiség szerkezete Rogers szerint A személyiség szerkezete: • énkép (self), • énideál, • organizmus. • A három elem egymáshoz való viszonyának lehetőségei: • az elemek egymáshoz való viszonya rendezett – kongruens → harmonikusan fejlődő személyiség; • az elemek egymáshoz való viszonya rendezetlen – inkongruens → énkép és énideál túlságos eltávolodása (személyiségzavarok forrása; → organizmus és az énkép ellentmondásossága (a személyközi kapcsolatokban jelenik meg).

19. Személyiségvonások és dimenziók (1) Általános jellemzőik: az emberek inkább mennyiségileg, mint minőségileg különböznek egymástól;  a személyek folytonos változók vagy dimenziók mentén külön-böznek egymástól; mégpedig ugyanazon személyiségjellemzők mértékében (mennyiségében) térnek el egymástól;  az egységet, a személyiségvonások integrációját hangsúlyozzák;  a személyiség különféle vonások egyedi mintázatából áll (egyedi-ség);  cél a vonások és a viselkedés közötti kapcsolat megfeleltetése;  az egység felosztási alapja: állandó (invariáns) és változó (variáns) vonások.

20. Személyiségvonások és dimenziók (2) A különböző személyiségvonásokon és dimen- ziókon alapuló megközelítések:  Allport és Odbert elképzelései  Jung extroverzió-introverzió személyiségdimenziói  Cattel megközelítése  Eysenck vonásmodellje  Big Five („Nagy Ötök”)

21. Allport és Odbert-féle lista • Nyelvi kiindulás: a fontosság lexikális krité-riuma • 18 ezer szót gyűjtöttek ki az angol szótárból az emberi tulajdonságok feltérképezésére

22. Az extra- és introverzó természete a vonáselmélet szerint Introvertált Extravertált „Ambivertált”

23. Cattel vonáselmélete1 A vonás (trait): a pszichológiai működés alapvető építőköve, amely az ingereket és válaszokat integrált egységgé fogja össze. 4500 vonásnév  171 tagú tulajdonságlista  35 vonás Faktoranalízis  Másodrendű faktorok (exvia/ invia - szorongás): átfogó választendenciák  Elsőrendű faktorok (16 gyökérvonás): közvetítenek a vo- nások és a másodrendű faktorok közt

24. A Cattel-féle 16 személyiségfaktor Tartózkodó - kifelé nyitott  Konkrét gondolkodású – absztrakt gondolkodású  Érzelmileg labilis – Érzelmileg stabil  Alárendelődő - Domináns  Körültekintő - impulzív  Nonkomform - konformista  Félénk- kockázatvállaló  Önálló - Függőséget igénylő  Bizakodó - Gyanakvó Gyakorlatias - Fantáziadús  Nyílt, természetes - Számító, agyafúrt  Határozott - Aggódó Konzervatív - Kísérletező  Csoporthelyzettől függő – Individualista Fegyelmezetlen - Fegyelmezett Nyugodt - Feszült

25. Eysenck vonásmodellje • Extroverzió – Introverzió (társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség, cselekvőkészség és dominancia) Extrovertáltak: szociábilisak, szeretik a társas összejöveteleket, sok barátjuk van és szüksé- szükségük van az izgalomra; szenzációkeresők és kockázatvállalók, lendületes, aktív embe- erek.  Introvertáltak: csendesek, jobban szeretnek olvasni, mint emberek közé járni; kevés, de kö- közeli barátaik vannak, és általában kerülik az izgalmas dolgokat. • Neuroticizmus (érzelmi labilitás – stabilitás) (a személy milyen könnyen és gyakran borul ki, keseredik el, lesz rosszkedvű, szorongó és levert) Az instabil személyek: kiegyensúlyozatlanok, érzelmeik múlóak, változékonyak, gyakran szorongással küszködnek.  A stabil személyek: kiegyensúlyozottak, optimisták, érzelmeik tartósak. Nyugodt személyek, fegyelmezettek, munkájukat gondosan végzik.  Pszichoticizmus (a magas értéket adó személyek ellenséges, manipulatív, impulzív és szokatlan élményeket kereső viselkedésre hajlamosak, érzelmileg hidegnek tűnnek, empátiás készségük hiányzik; impulzívak és egocentrikusak. Általában nem konvencionálisak, szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat )

26. A szupervonások és a klasszikus típustan összefüggései

27. Big Five („Nagy Ötök”) 1. Általános extraverzió (magabiztosság, impulzusok szabad kifejezése, egyfajta domi- nancia, önbizalom, társaságkedvelés) 2. Kellemesség vagy barátságosság (melegség, szeretetreméltóság, engedelmes szolgálatkészség, gondoskodás, érzelmi támogatás) 3. Lelkiismeretesség (teljesítményre való törekvés vagy egyszerűen akarat, beszabá- lyozottság vagy felelősség) 4. Emocionalitás vagy neuroticizmus (szorongásélmény: aggódó, ideges, feszült stb.)) 5. Intellektus vagy kultúra (értelmesség, gyorsfelfogás,képzeletgazdagság, verbalitás, e- redetiség)