BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS)

1. BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A A A B B B C C DIASOROZATOK A STRATOSZ SZÁMÁRA KIDOLGOZOTT VÁLTOZAT Készült a MAT támogatásával, az FSZH közreműködésével 2009. A DIASOROZAT AZ AZONOS CÍMŰ TANULMÁNY SZERVES RÉSZE

2. "BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN " című, áttekintő tanácsadási vázlat a gyakorló, több éves tapasztalattal rendelkező testületi tagok és vezetők számára került kidolgozásra. A tanácsadás elsősorban azoknak szól, akik személyes tapasztalataikkal, az élet során kialakult személyiségi jegyeikkel készek részt venni egy tudaterősítő, tudatformáló együttgondolkodásban, új módszerek és technikák elsajátításában. A STRATOSZ RENDKÍVÜLI ÚTTÖRŐ MUNKÁT VÁLLAL AZZAL, HOGY A BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBANMEGALAPOZÓ TANULMÁNY KIDOLGOZÁSÁNAK SZERVEZÉSÉRE VÁLLALKOZIK.

3. BESZÉDFELISMERŐ RENDSZERES ALKALMAZÁSA AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKÁBAN (ELŐKÉSZÍTÉS) A B B B B C C C C B. RÉSZ DIÁI DIASOROZAT AZ ÉRDEKKÉPVISELETI BESZÉDFELISMERÉS FŐBB SZAKTERÜLETEI

4. ÁLTALÁNOS ÉRDEKKÉPVISELETI ISMERETEK

5. BEVEZETŐ 1. Az érdekképviseleti folyamat 2. Az érdekképviselet a munkaadói szövetségek munkájában 3. A társadalmi párbeszéd rendszer 4. A munkaadói szövetségek információs tevékenysége, kommunikációja

6. 1. AZ ÉRDEKKÉPVISELET FOLYAMATA

7. A SZÖVETSÉGI ÉRDEKKÉPVISELET ELEMEI • ÉRDEKEGYEZTETÉS • Érdekek felismerése • Érdekek rendszerbe foglalása • ÉRDEK ÉRVÉNYESÍTÉS • Érdekek elismertetése • Lobbizás • ÉRDEKVÉDELEM • Jogi, gazdasági , technológiai védelem

8. AZ ÉRDEK ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSA ÉRDEK : ANYAGI, SZELLEMI, ERKÖLCSI ÉS ÉRZELMI ÉRTÉKEK MEGŐRZÉSE ÉS GYARAPÍTÁSA! EGYÉNI KÖZÖSSÉGI

9. AZ ÉRDEKKÉPVISELET FŐBB SZEREPLŐI ÉS STRUKTÚRÁJA ÉRDEKKÉPVISELETIMUNKA A B b ÉRDEK-KÉPVISELET a ÉRDEK-KÉPVISELET ÉRDEKHORDOZÓK,É-TULAJDONOSOK,É-KÖZÖSSÉGEK ÉRDEKHORDOZÓK,É-TULAJDONOSOK,É-KÖZÖSSÉGEK KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ • KÉPVISELŐK: • VÁLASZTOTTAK • ALKALMAZOTTAK • SZAKÉRTŐK • KÉPVISELŐK: • VÁLASZTOTTAK • ALKALMAZOTTAK • SZAKÉRTŐK • RÉSZTVEVŐK: • TULAJDONOSOK • SZAKÉRTŐK • ALKALMAZOTTAK • RÉSZTVEVŐK : • TULAJDONOSOK • SZAKÉRTŐK • ALKALMAZOTTAK KAPCSOLATOK KOMMUNIKÁCIÓ

10. AZ ÉRDEKKÉPVISELETI MUNKA FŐBB TARTALMI ELEMEI KÉPVISELŐI FELKÉSZÜLÉS,FELKÉSZÍTÉS BEFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG BELSŐ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG KIFELÉ IRÁNYULÓ KÉPVISELŐI TEVÉKENYSÉG • Felmérések • Elemzések • Információ gyűjtés és feldolgozás • Kapcsolatépítés és ápolás • É-megismertetése • É-külső egyeztetése • É- elfogadtatása • É-érvényesítése • É-védelme • Lobbizás • É-felismerés • É-belső egyeztetése FOLYAMATOS KÜLSŐ ÉS BELSŐ KOMMUNIKÁCIÓ

11. 2. AZ ÉRDEKKÉPVISELET A MUNKAADÓI SZÖVETSÉGEK MUNKÁJÁBAN

12. MUNKAADÓIÉRDEKKÉPVISELET FŐ SZÍNTERE FŐ ESZKÖZE TÁRSADALMI PÁRBESZÉDRENDSZER TUDATOSINFORMÁCIÓ-GAZDÁLKODÁS, HATÉKONY KOMMUNIKÁCIÓ

13. MUNKAADÓIÉRDEKKÉPVISELET FŐ SZÍNTERE TÁRSADALMI PÁRBESZÉDRENDSZER

14. 3. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER

15. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RENDSZER ÁLTALÁNOS ÁTTEKINTÉSE VILÁG SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD (ILO) EURÓPAI SZINTŰ TÁRS. PÁRB. NEMZETI SZINTŰ TÁRS.PB. SZEKTORÁLIS TB VÁLLALATI TB REGIONÁLIS TB

16. AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD SZERVEZETI STRUKTÚRÁJA

17. AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD RÉSZTVEVŐI UNICE ETUC CEEP

18. AZ EURÓPAI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD ÁGAZATI STRUKTÚRÁJA ÁGAZATAIPÁRBESZÉDBIZOTTSÁG OLDALAKÁGAZATAI 25BIZOTTSÁG 25ÁGAZAT

19. A TÁRSADALMI PÁRBESZÉD MEGÚJÍTOTT RENDSZERE MAGYARORSZÁGON

20. A NEMZETI SZINTŰ TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB FÓRUMAIMAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS(OÉT) GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS ÁGAZATIBIZOTTSÁGOK NEMZETI ILOTANÁCS

21. AZ ORSZÁGOS ÉRDEKEGYEZTETŐ TANÁCS (OÉT) STRUKTÚRÁJA KORMÁNYZATIOLDAL MUNKAADÓIOLDAL MUNKAVÁLLALÓIOLDAL TITKÁRSÁG SZAKBIZOTTSÁGOK

22. GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS TANÁCS KORMÁNYZATIKÉPVISELŐK MUNKAVÁLLALÓKKÉPVISELŐI MUNKAADÓK KÉPVISELŐI KAMARÁK, BEFEKTETŐK, VÁLLALKOZÓKBANKKÁROKCIVIL SZERVEZŐDÉSEK KÉPVISELŐI

23. AZ EURÓPAI TÁRSADALMI PÁRBESZÉD FŐBB SZINTJEI ÉS JELLEMZŐI TB szintek KIHÍVÁS 4.EU szint3. Nemzeti2. Ágazati 1. Vállalati Társadalmi párbeszéd: Törvényben előírt, szabályozott módon folyik Megbeszélések: nincs kötött forma, nem kötelező Nemzetek TB fejlettségi szintje

24. Az Európai Unió alapvető céljai • Küldetés: „A Tagállamok és polgáraik közötti kapcsolatok koherens módon történő és a szolidaritáson alapuló fejlesztése.” • „Stratégiai” célok: • A gazdasági és társadalmi fejlődés elősegítése • Az EU a szabadság, biztonság és igazságosság területe legyen • Az EU jogrendszer fenntartása és továbbépítése • Az EU-identitás nemzetközi erősítése • Az európai „állampolgárság” bevezetése • Az EU 3 „pillére”: GMU; bel-, és igazságügy; kül-, és biztonságpolitika

25. Az irányítás ciklusai POLITIKA PROGRAMOK PROJEKTEK

26. A közös célok: a „szakpolitikák” („policy”)

27. A KÖZÖSSÉGI JOG A KÖZÖSSÉGI JOG FORRÁSAI: -         ALAPSZERZŐDÉSEK -         RENDELETEK, IRÁNYELVEK, HATÁROZATOK -         NEMZETKÖZI SZERZŐDÉSEK -         EURÓPAI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI JOGSZABÁLYOK ÉS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK RENDELET (REGULATION): IRÁNYELV (DIRECTIVE): DÖNTÉS (DECISION): AJÁNLÁS (RECOMMENDATION), VÉLEMÉNY (OPINION):

28. A legfontosabb EU intézmények • Európai Tanács • Miniszterek Tanácsa (az EU Tanácsa) • Európai Bizottság* SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG * RÉGIÓK BIZOTTSÁGA • Európai Parlament • Európai Bíróság • Számvevőszék • +1: Európa Tanács

29. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓKBIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

30. EURÓPAI TANÁCS ALAPVETŐ IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA ÁLLAM-, ÉS KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE Az EU működését meghatározó végső döntéseket a tagállamok állam-, és kormányfői hozták meg az Európai Tanács keretében, amelynek ülésén a Bizottság elnöke is részt vesz. Ezt követi a ratifikációs folyamat, amely több hónapig is eltarthat. Minden egyes tagállamnak a saját alkotmányos rendje szerint kell a szerződéseket ratifikálnia parlamenti vagy népszavazás útján. A Szerződések csak a ratifikációt követően lépnek életbe.

31. MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE KORMÁNY-TAGOK Az Európai Parlamenttel közösen jogalkotói és költségvetési szerepet lát el. A Tanácsot a tagállamok egy-egy miniszteri szintű képviselője alkotja A Tanács elnöke az Európai Unió soros elnökségét ellátó ország szakminisztere. Minden tagállam hat hónapig tölti be az elnökséget egy előre elfogadott sorrend alapján. (2001-ben Svédország és Belgium, 2002-ben Spanyolország és Dánia.)

32. BIZOTTSÁG EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) A Bizottság felelős a közös politikák (például a közösségi agrárpolitika) végrehajtásáért, a költségvetési adminisztrációért, és a közösségi programok lebonyolításáért. A Bizottság nagymértékben támaszkodik a nemzeti kormányszervekre a közösségi politikák és programok napi lebonyolításában. A Bizottság kollektíven az Európai Parlamentnek tartozik elszámolással, döntéseit egyszerű többséggel hozza.

33. EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK Az Európai Parlament képviseli a tagállamok állampolgárait. Számos területen a Tanáccsal együtt részt vesz a jogalkotásban. A Parlament és a Tanács közösen döntenek a költségvetési kérdésekben. A Parlament a Bizottság működésének demokratikus ellenőrzéséért is felelős.

34. SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG TANÁCSADÁS A Gazdasági és Szociális Bizottság (GSZB) a különböző gazdasági és társadalmi érdekképviseleti szervezetek képviselőiből áll, és egyfajta tanácsadó testületként véleményeket készít az uniós intézmények számára, például a jogalkotási folyamat részeként. Jelenleg 222 tagja van (az ország méretétől függően tagállamonként 6 és 24 között).

35. RÉGIÓKBIZOTTSÁGA TANÁCSADÁS A Régiók Bizottsága konzultatív testület, mely a regionális és helyi önkormányzatok képviselőiből áll, és a régiók érdekeit képviseli európai szinten. Tagjainak száma és tagállamonkénti megoszlása megegyezik a Gazdasági és Szociális Bizottságéval.

36. EURÓPA TANÁCS Az Európa Tanács kormányközi szervezet, melynek bármely európai ország tagjává válhat azzal a feltétellel, hogy elfogadja a jogállamiság elvét, és a joghatósága alatt élő minden személy számára biztosítja az emberi jogokat és az alapvető szabadságokat. ( Jelenleg 44 tagállama van.)

37. AZ EURÓPAI UNIÓ SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE TÖRVÉNYHOZÁSI FELADATOK KORMÁNYZÁSI FELADATOK BIZOTTSÁG BIZOTTSÁG EU TAGORSZÁGOK EURÓPAI TANÁCS EU KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) JAVASLATOK MINISZTEREK TANÁCSA EU TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG RÉGIÓKBIZOTTSÁGA KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS SZÁMVEVŐSZÉK BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK EURÓPA TANÁCS

38. AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNYEINEK SZÉKHELYEI I N T É Z M É N YS Z É K H E L Y EURÓPAI TANÁCSváltozó -mindig az EU soros elnökséget adó országban EURÓPAI PARLAMENTStrasbourg -havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások havi plenáris frakcióülések, költségvetési tárgyalások MINISZTEREK TANÁCSA FŐTITKÁRSÁGBrüsszel,Luxemburg - áprilisi, júniusi és októberi ülések EURÓPAI BIZOTTSÁGBrüsszel ,Luxemburg -  

39. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG SZERVEZETEI ÉS MŰKÖDÉSE AZ EURÓPAI UNIÓ INTÉZMÉNY RENDSZERE ÉS MAGYARORSZÁG BIZOTTSÁG EURÓPAI TANÁCS EK KORMÁNYA (ÁLLAMOK FELETTI SZERV) IRÁNYELVEK MEGHATÁROZÁSA KORMÁNYFÕK + A BIZOTTSÁG ELNÖKE JAVASLATOK TAGOK (A TAGORSZÁGOK KORMÁNYAITÓL FÜGGETLENEK, DE A KORMÁNYOK NEVEZIK KI NÉGY ÉVRE) MINISZTEREK TANÁCSA EK TÖRVÉNYHOZÓ SZERVE DÖNTÉSEK KORMÁNY-TAGOK SZOCIÁLIS ÉS GAZDASÁGI BIZOTTSÁG KÉRDEZÉS, ELLENŐRZÉS, BIZALMATLANSÁGI INDÍTVÁNY KÖLTSÉGVETÉSI HATÁROZATOK, MEGHALLGATÁSOK TANÁCSADÁS BÍRÓSÁG SZERZŐDÉSEK FELETTI „ŐRKÖDÉS” EURÓPAI PARLAMENT TANÁCSADÁS, FELÜLBÍRÁLAT, ELLENŐRZÉS ORSZÁGONKÉNTI VÁLASZTOTT KÉPVISELŐK MAGYARORSZÁGINTÉZMÉNYI RENDSZERE

40. A támogatás alapelvei • Alapelvek: • Koncentráció • Addicionalitás • Partnerség • Programozás • Szubszidiaritás, Transzparencia, Koherencia

41. Előcsatlakozási és Strukturális Alapok • Előcsatlakozási Alapok • Phare • SAPARD • ISPA • Strukturális Alapok • ERDF • ESF • EAGGF-GS • FIFG Kohéziós Alap KÖRNYEZET-VÉDELEM KÖZLEKEDÉSI INFRASTRUKTÚRA

42. Strukturális Alapok rendszere

43. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGI JOG‘NÉGY SZABADSÁGA’ SZEMÉLYEK SZOLGÁLTATÁSOK ÁRUK TŐKE SZABAD ÁRAMLÁSA

44. I.A GLOBALIZÁCIÓ ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI II. A GLOBALIZÁCIÓ JELENLEGI ÉS VÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE 

45. I. ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI A GLOBALIZÁCIÓ 1 MEGHATÁROZÁSA 2 SZAKASZAI 3 INTÉZMÉNY RENDSZERE 4 FŐBB HATÁSAI

46. GLOBALIZÁCIÓ 1 MEGHATÁROZÁSA A GLOBALIZÁCIÓ AZ ORSZÁGOK KÖZÖTT FOLYÓ,VILÁGMÉRETŰ, GYORS, GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ!

47. GLOBALIZÁCIÓ 2 SZAKASZAI * KERESKEDELMI EGYÜTTMŰKÖDÉS* TECHNOLÓGIAI EGYÜTTMŰKÖDÉS* VÁLLALKOZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS* GAZDASÁGI INTEGRÁCIÓ

48. GLOBALIZÁCIÓ 3 INTÉZMÉNYRENDSZERE VILÁGBANKWB NEMZETKÖZI VALUTAALAPIMF VILÁGKERESKEDELMI SZERVEZETWTO GLOBÁLIS CÉGEK

49. GLOBALIZÁCIÓ 4 FŐBB HATÁSAI *KEDVEZŐ HATÁSOK - GAZDASÁGI HATÉKONYSÁG NÖVEKEDÉSE - EGYÜTTMŰKÖDÉSI INFRASTRUKTÚRA ERŐSÖDÉSE - ERŐS KÖZÖS ÉRDEKKÉPVISELET -*KEDVEZŐTLEN HATÁSOK- - GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉG NÖVEKEDÉSE - NEMZETI VÁLLALKOZÁSOK HÁTTÉRBE SZORULÁSA - NEMZETI KONTROL LEHETŐSÉGEINEK CSÖKKENÉSE

50. II. A GLOBALIZÁCIÓ JELENLEGI ÉSVÁRHATÓ HATÁSAI A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉGEKRE KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A KIS- ÉS KÖZEPES VÁLLALATOKRA(KKV)