530 likes | 999 Views
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika.
E N D
A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika. Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek. Realista építészetEKLEKTIKA Opera, Párizs
Realizmus a festészetben • A realizmus első jelentkezése a festészetben a barbizoni iskola fellépése volt. • A szabályok ellen lázadva a természetbe vonultak. Festészetüket a legapróbb részletekre való törekvés jellemzi. • A realizmusban a festők a modern világot, és életet ábrázolták. • Elvetették a vallási, mitológiai és az allegorikus témákat.
A realizmus szakaszai I. A realizmus kialakulása(az 1820-as, 1830-as évektől az 1850-es, 1860-as évekig)a romantikával együtt az új világábrázolás népszerűsítése a cél II. Az ún. nagyrealizmus(az 1850-es évektől az 1870-es, 1880-as évekig) az új irodalmi irányzatoktól (szimbolizmus, impresszionizmus) elkülönül III.A naturalizmussal versengő, azzal keveredő realizmust - nevezik kritikai realizmusnak (az 1880-as évektől az 1910-es, 1920-as évekig) IV. Az ún. utórealizmus(az 1910-es évektől az 1930-as, 1940-es évekig) kísérlet az avantgárd eszközeinek, tapasztalatainak felhasználására
Realista építészetEKLEKTIKA • A korszakban egy épületet a rendeltetéstől függetlenül bármilyen stílusban lehetett tervezni. • Követelmény: a választott stílusnak való hű megfelelés. • A történeti korokhoz forduló „neo-stílusok” együttese az eklektika. • Közigazgatási, kormányzati és hivatali épületek, színházak, könyvtárak, egyetemek, múzeumok, kórházak, vasszerkezetű pályaudvarok, kereskedelmi csarnokok, fedett üzletutcák épültek. Opera, Párizs
Realista festők Gustave Coubert 1819-1877 Kőtörők (1849)
Realista festők Honore Daumier 1808-1869 Harmadosztály (1860)
Realista festők Jean Francois Millet 1814-1875
Millet: Kalászszedők 1857. Párizs, Louvre
Realista festők Ilja Repin 1844-1930
Repin: Hajóvontatók a Volgán 1873. Szentpétervár, Russzkij Muzej
Jean-Francois Millet: Kalászszedők 1857 realizmus Párizs, Musée d’Orsay
Borsos József: Nemzetőr 1848. Magyar Nemzeti Galéria
Madarász Viktor: Hunyadi László siratása 1859. Magyar Nemzeti Galéria
Székely Bertalan: Egri nők 1867. Magyar Nemzeti Galéria
Barabás Miklós: Bittó Istvánné 1874. Magyar Nemzeti Galéria
Paál László: Út a fontainebleau-i erdőben 1876. Magyar Nemzeti Galéria
Benczúr Gyula: Buda visszafoglalása 1896. Magyar Nemzeti Galéria
Munkácsy Mihály: Tépéscsinálók 1871. Magyar Nemzeti Galéria
Realista szobrászat Jean-Baptiste Carpeaux (1827- 1875) • Francia szobrász, festő és rézkarcoló. • Öt évet töltött Rómában, ahol Bernini hatott rá. • 1861-ben visszatért Párizsba, ahol a királyi udvartól több megrendelést kapott. • Portrékat, szobrokat és mitológiai alakokat mintázott. • Munkássága Auguste Rodin művészetét készítette elő. • Legjelentősebb műve: A tánc – a párizsi opera homlokzatán
Lechner Ödön: Postatakarékpénztár, Budapest, 1899-1901.Otto Wagner: Postatakarékpénztár, Bécs, 1904-06.
Charles Rennie Mackintosh: Glasgow-i Művészeti Iskola, 1897-1899.
Dagmar Adler és Louis Sullivan: Auditorium building, Chicago, 1887-89.
Ch. R. Mackintosh: Akvarell a Glasgow-i Cranston teaszalon dekorációjához, 1897.
Maurice Denis: Múzsák Ferdinand Hodler: A nappal, 1899. és az Éjszaka, 1890.