Franciaország Energetikai politika : új kihívások 2020-ra Jean-François Renucci, 2009 . március

1. FranciaországEnergetikai politika: új kihívások 2020-raJean-François Renucci, 2009. március

2. A 2005-ben meghatározott célkitűzések • 4 irány • A nemzeti energetikai függetlenség és az energia ellátás biztonságának garantálása. • A környezet védelme és az üvegházhatás elleni küzdelem megerősítése. • Az energia versenyképes árának garantálása. • A szociális és területi kohézió biztosítása az energia mindenki számára hozzáférhetővé tételével.

3. A 2005-ben meghatározott célkitűzések • Az állam kötelezettségvállalásai • 2015-re a végső energetikai intenzitás éves ütemének 2%-ra csökkentése • Az üvegházhatást okozó gáz kibocsátás évente 3%-kalcsökkentése, ezen kibocsátások negyedére csökkentésének elérésére 2050-ig. • Az energia termelő források diverzifikálása és a megújuló energiahordozók fejlesztése(a belföldi megújuló forrású villamos energia termelésnek 2010 december 31-ig el kellene érnie a 21% határértéket)

4. Az új perspektívák kijelölésére alkalmas általános feltételezések • Nemzetközi környezet (GDP, lakosság, tartalékok, stb...) • Nemzeti gazdasági tevékenység európai összefüggésben: francia GDP: +2,1% évente 2008-2030 időszakára. • Demográfiai növekedés és foglalkoztatás: - 67,2 millió lakos 2030-ban, azaz + 0,4% - 31,6 millió háztartás 2030-ban, azaz +0,9% • 24,3 millió munkahely a szolgáltatásban, hanyatlás az ipari foglalkoztatás terén • Euró és USA dollár árfolyama: 1,25$/euró 2008-2030 időszakában • Energia és CO2 árak (2006. évi konstans euróban és dollárban): - a Brent ára: 70$/BL 2008-2030 időszakában - a Brent ára szerint indexált gázár: 7$/MBTU 2008-2030 időszakában - szén : 80 $/tonna -CO2 kvóta (EU27) : 22euró/tonna CO2 2020-ban és 24 euró 2030-ban ingyenes juttatással.

5. Az energia igénnyel kapcsolatban vizsgált ágazati feltételezések • Az ipar. • A szolgáltatás. • A lakás piac. • A közlekedés, szállítás. • A megújuló energiahordozók. • A villamos energia termelés és felhasználás modellezése. (az idényjellegűség növekedése, a napi amplitúdó alakulása,..).

6. A forgatókönyvek • Egy tendencia jellegű energetikai bázis-forgatókönyv 2020-2030-ra. - A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) kérésére négy évente készül, a világ méretű forgatókönyvek aktualizálására. • A villamos energia, a gáz és a hőenergia terén a több évre szóló beruházási programok lebontják a francia energetikai politika célkitűzéseit. - jelenleg parlamenti jelentések készülnek az Energia/klíma csomag és az 1. francia környezetvédelmi fórum (Grenelle 1) elfogadását követően a célkitűzések aktualizálására.

7. A villamos energia tárgyában: az energia takarékosság elsődlegessége. • Bizonytalanságok 2020 idején: - A kínálat terén • Bizonytalanság az atomerőművek élettartama tekintetében. • A megújuló energiatermelés ütemezési céljainak teljesítése. • A kereslet terén • a villamos energia új felhasználási módjainak fejlesztése. • energia megtakarítási célok elérésének üteme. Az energia ellátás biztonságának garantálása, a CO2 kibocsátás elleni küzdelemés a versenyképesség miatt a kereslet és a kínálat egyensúlyára figyelemmel szükség van (széndioxidot nem fejlesztő termelő eszközökből álló) mozgástér megteremtésére.

8. A villamos energia • A megújuló energiahordozók erőteljes fejlesztése: - 25000 MW szélenergia 2020-ban, 19000 MW szárazföldi és 6000 MW tengeri eredetű megosztásban. - 5400 MW fotovoltaikus napenergia. - 2300 MW biomasszából. - 7 TWh/év + 3000 MW csúcsidőre vonatkozó kapacitás a vízenergia terén. • Az atomenergia: - A jelenlegi erőműpark élettartamának 40 éven túlra meghosszabbítása. - A két EPR erőmű (Flamanville, Penly) üzembe helyezése. - A jelenlegi erőmű park és rendelkezési állási szintjének optimalizálása.

9. A villamos energia • A hőerőműpark: minimális hőerőműpark fenntartása. - A szén Továbbra is fontos Franciaország számára, figyelemmel a hőenergia előállító eszközök diverzifikálási szükségességére. A CO2 lekötés, szállítás és tárolás technológiája határozza majd meg a beruházásokat ebben az ágazatban. - A gáz A számos kombinált ciklusú gázturbina (CCG) projekt lehetővé teszi a legrégibb széntüzelésű erőművek leselejtezésének kompenzálását és az ehhez kötődő CO2 kibocsátás csökkentését. A CCG park alkotja majd az erőműpark igényekhez igazodó mozgásterét. - A tüzelőolaj Az olaj tüzelésű erőművek biztosítják a vízerőművek alternatíváját a csúcs időszaki energia termelés körében. - A kapcsolt villamos energia termelés A kapcsolt villamos- és hőenergia termelés során kiemelt jelentőségű lesz a biomassza igénybevétele.

10. A villamos energia • Franciaországban két sérülékeny területi körzet van: - A PACA régió, a hálózati infrastruktúra elégtelensége miatt. - A Bretagne-i régió, az erőműi infrastruktúra elégtelensége miatt. • Két fejlesztendő területi körzet: - Minden hálózatilag nem összekapcsolt sziget (Guyana, Martinique, Guadeloupe, Saint-Martin, Saint Barthélémy, Mayotte, Réunion, Saint Pierre és Miquelon). - Korzika.

11. A gáz tárgyában: teljes változást megélő piac.Franciaország válaszúthoz érkezett • Az európai gázpiacok integrációja és liberalizációja: az EU fokozódó versenyhelyzetben van az új gázerőforrások megszerzése terén, azok globalizációja miatt. • Nélkülözhetetlenek az erőfeszítések az energetikai hatékonyság és a 2020 táján a földgáz európai importjának stabilizálására módot adó alternatív energiák fejlesztése terén. - A francia földgáz felhasználás 2007-ben 530 TWh volt. - A lakossági és szolgáltató ágazat felhasználása 2020-ra +10TWh-val nőhet (ha a múltbeli tendenciák folytatódnak), illetve 55TWh -85TWh csökkenés tervezhető (a Grenelle környezetvédelmi fórum rendelkezéseinek végrehajtása, felújítások, megújuló energiák, ... esetén) • A hálózati szállítás, a GLP terminálok, a földbeni tárolási potenciális lehetőségek biztonságossá és probléma mentessé tétele terén fejleszteni kell az infrastruktúrákat.

12. A gáz • A termelési infrastruktúra fejlesztése: - Négy metánlefejtő terminál beruházási projektje van folyamatban (27 Gm3). - A meglevő telephelyeken bővítési lehetőségek (14,75 Gm3) + aFOS Tonkin meghosszabbítása. • A szállító hálózat fejlesztése: - Számos beruházás tervezett a szállító kapacitások és a probléma mentes szállítás fejlesztésére (hálózat összekapcsolások és központi hálózatok). 2020-ig potenciálisan több, mint 5000M euró beruházás várható. • A tároló kapacitások fejlesztése: - + 24,2 TWh volumenben (+18%) - + 814 GWhnapátfolyási sebességben ( +32%) - A legtöbb beruházási terv a gazdasági és műszaki kockázatok, a harmadik felek tárolási kapacitás igénybevételét korlátozó szabályozás és az üzemeltetési koncessziók megújítása tanulmányozásának stádiumában van. • Az elosztó hálózatok fejlesztése: - 9200 csatlakozott település, azaz 77%. - A meglevő hálózatok sűrítése, az elszigetelt települések számára a propán szolgáltató hálózatok fejlesztése.

13. A hőenergia terén:ambiciózus, de elérhető célkitűzések • Az összes ágazat (egyéni fafűtés, biomassza, geotermikus energia, hőszivattyú, napenergia, biogáz) potenciális lehetőségét ki kellene aknázni - + 3 Mtep (Kőolaj egyenérték megatonna) 2012/12/31-én - + 10, 1 Mtep 2020-ra • 2008 novemberében egy megújuló energia terv bevezetése: megújuló hőenergia pénzalap, kamatmentes öko-hitel, távhő hálózatot, biomasszát, stb. elősegítő intézkedések - Épület felújítások. - Napenergiából nyert melegvíz megoldások fejlesztése. - Távhő hálózatok bővítése. - A biomassza források mozgósítása tiszteletben tartva az élelmiszer és környezetvédelmi erőforrásokat.

14. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az energetikai Európa és politikájának erőteljes és demokratikus szabályozás révén kézben tartása jelentős tétet képez a demográfiai változás és az energetikai igény fejlődés meghatározta kihívások megválaszolása terén. • A klímaváltozás elleni küzdelemben a FCE-CFDT támogatja Franciaország 2050-re az üvegházhatást okozó gázok (GES) kibocsátásának negyedére csökkentésére és az energia felhasználás 20%-os csökkentését, a megújuló energiák használatának 20%-os növelését, a GES kibocsátás 2020-ra 20% csökkentését tervező európai célkitűzésekhez tetemes hozzájárulásra törekvő céljait.

15. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT magáévá teszi Franciaország a villamos energia mixben a megújuló energiák részarányának növelésére törekvő európai kötelezettségvállalásait. Ez konkrétan a villamos energia mixben az nukleáris hányad csökkentését is jelenti. (80%-ról 60%-ra). • Az FCE-CFDT kedvezően ítéli meg az atomenergiát, ezért is pártolta, a Nukleáris Biztonsági Hatóság (ASN) ellenőrzése feltételével az atomerőművek élettartamának meghosszabbítását. 2020-ra megítélésünk szerint Franciaországban egy második EPR erőmű építése nem felel meg hazánk energetikai igényeinek, hacsak nem akarjuk, hogy Franciaország egy nukleáris szigetté váljon Európában...

16. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT szerint az állami politika feladata, hogy ügyeljen az alap, félig alap, illetve csúcs üzemmódban működő erőművek egyensúlyára, az egyes területeken a túltermelés, más területeken pedig a hiány kialakulásának elkerülésére, amely az ismételten nem megfelelő energetikai mixhez vezetne. • Európai léptékben a hálózat összekapcsolások útján lebonyolított villamos energia kereskedelem lehetőséget ad az igény egyenletesebbé tételére az egyes országok között gyakran eltolódó időszakban észlelt fogyasztási csúcsidőszakok összevonásával. A hálózat összekapcsolások menedzselését be kell építeni a csúcsidőszakokban adta előnyük kihasználására vonatkozó gondolatmenetbe.

17. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT az Európán átívelő villamos hálózatok összekapcsolásának gyors fejlesztését kéri, ami egyébként a jelenlegi gazdasági lassulásra is válasz lehetne. • Az FCE-CFDT az energetika tárgyában hangsúlyosan ki kívánja emelni egyrészt a Grenelle – környezetvédelmi fórum dinamikájába illeszkedés és ennek következtében a klímacsomagban meghatározott EU célkitűzések dinamikája követésének jelentőségét, másrészt a CO2megkötése, szállítása és leválasztása révén a tiszta szén technológiára irányuló valós Kutatási és Fejlesztési politika serkentésének fontosságát.

18. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT szerint a gáz igények perspektívái megerősítik, hogy több paraméter játszik meghatározó szerepet a fogyasztás alakulásában: a Grenelle – környezetvédelmi fórum és az energia/klíma csomag megvalósítása. A szenet kiváltó gáz tüzelésű erőművekben és az új létesítményekben folytatott villamos energia termelésének választása, vagy elvetése. Végül az ár paraméter is elsődleges szerepet kap, továbbá az atomerőművekben folytatott villamos energia termelés újraindítása is. • A Grenelle fórumon tervezett energetikai hatékonyság terén tett erőfeszítések hatására, a CFDT örömére, az igény megtorpanása várható. Ha a Grenelle fórum döntései teljes mértékben megvalósulnak, a lakossági és a szolgáltatási ágazatban a fogyasztás csökkenése következik be(1,5% - 2,5%).

19. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az ismertetett feltételezéseket tekintve úgy tűnhet, a gáz fejlődése elsősorban a kombinált ciklusú gázturbinákban előállított villamos energia termelés útján várható. Az FCE-CFDT szerint célszerűbb lenne a gát közvetlenül fűtésre használni. Ily módon a folytonosan növekvő villamos energia fogyasztási csúcsidőszak minden bizonnyal mérséklődne. • Az FCE-CFDT úgy véli, a piacok megnyitása a probléma mentes áram szállítást célzó és a CCG-khez kötődő csúcserőműi beruházásokat serkent. Az energetikában meghatározott fejlesztési irányok megvalósítása szempontjából kontra-produktívnak bizonyuló túlzott beruházások, illetve a nem optimalizált beruházások elkerüléséhez egy fokozott európai léptékű irányításra lenne szükség. • Ezért a beruházásokat a közérdeket, nem pedig az ágazati vállalkozások érdekeit szem előtt tartva kell megvizsgálni és irányítani.

20. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT meglátása szerint a bolygót érintő éghajlati kihívás és a jelenlegi világszintű fejlesztés tarthatatlan modellje is a termelési és a felhasználási módok erőteljes és gyors megváltoztatása mellett szólnak a szénhidrogének és egyéb alapanyagok előre látható kimerülésének figyelembe vételére. • Mostantól újra kell gondolnunk mind az energia termelési, mind a felhasználási módokat, szükség van továbbá a csekély széndioxid fejlesztésű energia termelő források összességének optimalizálására és új technológiák fejlesztésére is.

21. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT a klímaváltozáshoz kötődő intézkedések miatt áthelyezésre kerülő munkavállalókat érintő átmeneti megoldások kísérő programjai elősegítésére támogatja a csekély széndioxid kibocsátásúgazdálkodáshoz társuló európai korrekciós alap létrehozatalát. • Az FCE-CFDT szerint ismét értelmet kell adni a villamos energia szabályozott díjszabásának. A célkitűzés az energia intelligens és hatékonyabb, a közösség érdekében történő felhasználása a francia polgárok kényelmének csökkentése nélkül. Ez az ország számára a szociális kohézió egyik tétje.

22. Az FCE-CFDT nézőpontja • Az FCE-CFDT meglátása szerint az energetikai kiszolgáltatottság kezelése országunkban a társadalmi igazságosság egyik feltétele. • Franciaországban, épp úgy, mint Európában az energetikai kiszolgáltatottság veszélyes mértékben növekszik. Napjainkban ez a helyzet közel 3 millió francia háztartást érint. Már 2006-ban a legszegényebb háztartások 20%-a energetikai kiadásainak mértéke 2,5-tel magasabb volt, mint a leggazdagabb háztartások 20%-ának ilyen kiadásai.

23. Az FCE-CFDT nézőpontja • A tétekre adandó hatékony válasz az FCE-CFDT megítélése szerint egy megfelelően vonzó díjszabási rendszer bevezetésével elérhető energia igény kiegyenlítésével adható meg: a tarifa jelek hatékony kezelése lehetővé tenné az energetikai hatásosság kiaknázását a határköltségek terén (az utolsó termelt kWh költsége). • Ily módon javasoljuk, hogy a francia villamos rendszer legyen egy igazi, a fenntartható fejlődést szolgáló « Smart Grid » (intelligens hálózat).

24. Az FCE-CFDT nézőpontja • Összefoglalva, az FCE-CFDT véleménye szerint: - Egy ambiciózus energetikai politika kapcsán felvállalandó kihívások az érintett ágazatok munkavállalói és az Európai Uniós polgárok érdekében folytatandó eszmecserék lehetőségét kínálják az európai szociális párbeszédben. - Az energetikai politikának hozzá kell járulnia a növekedésre és a foglalkoztatásra kedvező új ipari dinamikák fejlődéséhez. - A Lisszaboni Stratégia terén a gazdasági, szociális, környezetvédelmi és ipari területeken elérendő célkitűzések kapcsán új fejlesztési irányokat kell meghatározni.