Internettel kapcsolatos adatvédelmi kérdések

1. Internettel kapcsolatos adatvédelmi kérdések Szabó Endre Győző Adatvédelmi Biztos Irodája 2003. november 20.

2. Internet: nem jogmentes terület • Nem kivétel az adatvédelmi törvény (1992. évi LXIII. törvény) hatálya alól • Adatvédelem szabályai és alapelvei vonatkoznak rá • Álláspontját az adatvédelmi biztos 2001-ben ajánlásban foglalta össze

3. Internet jellemzői (adatvédelmi szempontból): • Nyilvános, elvileg bárki számára hozzáférhető, nincs tekintettel az országhatárokra • Megkönnyíti a közvéleményt érdeklő közérdekű információk megismerhetőségét • Olyan adatok is elérhetők általa, amelyek egy része nem valós, jogsértő cselekmények elkövetésére is teret enged

4. Két alapfogalom • Személyes adat: a meghatározott természetes személlyel kapcsolatba hozható adat, az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés • Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatok gyűjtése, felvétele és tárolása, feldolgozása, hasznosítása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, törlése, megváltoztatása, további felhasználásának megakadályozása

5. Adatvédelem két nagy területe: • Személyes adatok védelme: ebből a szempontból az Internet veszélyeket hordoz • A közérdekű adatok nyilvánossága felől közelítve pedig nagy lehetőségeket rejt magában

6. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jog helye a jogrendben • Alkotmányban rögzített jog mind a kettő, az alapvető jogok és kötelezettségek között foglalnak helyet • Korlátozására csak törvényben és kivételesen kerülhet sor • Formailag ugyanolyan védelmet élveznek, mint az élethez vagy emberi méltósághoz való jog

7. Az adatkezelés célhoz kötöttségének elve • Személyes adatot kezelni csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet • Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie e célnak

8. Adattovábbítás külföldre • Érintett hozzájárulása, vagy törvényi felhatalmazás szükséges • 2004. jan. 1-jétől: nemzetközi szerződés is lehetővé teheti • 2004. május 1-jétől az EU országaiba irányuló adattovábbítás belföldi adattovábbításnak minősül • Harmadik országok: megfelelő védelmi szint további feltétel lesz

9. Az érintett jogai • Tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről • Kérheti személyes adatainak helyesbítését, törlését • Az adatkezelő köteles a tájékoztatást megadni, azt csak meghatározott esetekben tagadhatja meg. Az elutasított kérelmekről évente köteles tájékoztatni az adatvédelmi biztost

10. Végleges lemondás a személyes adatok védelméről semmis • A Polgári Törvénykönyv szerint: a jogképességet korlátozó jognyilatkozat semmis • Ha az érintett hozzájárul személyes adatainak kezeléséhez, nem veszíti el az előbb bemutatott jogosultságait (kérheti adatai törlését, helyesbítését)

11. Esztergomi „ketchupos bombamerénylet-kísérlet” • Megyei rendőr-főkapitányság ügyészi ellenjegyzéssel kérte az Internet-szolgáltatóktól az előfizetők adatait • Az Internet-hozzáférést biztosító cég távközlési szolgáltatónak minősül, tehát az adatkérés jogszerűnek bizonyult

12. „Felássuk az Újpest pályáját”-ügy • Focifórum hozzászólója nem adta meg adatait • Akaratán kívül rögzíti a szerver a hozzászólás eredetére utaló adatokat • Szerveren tárolt adatok személyes adatoknak minősülnek, kezelésükhöz törvényi felhatalmazásra, vagy az érintett hozzájárulására van szükség

13. Különbség a két eset között • Az első esetben a rendőrség elérési szolgáltatót keresett meg, amely távközlési szolgáltatónak minősül - kezelheti az előfizetők adatait • A tartalomszolgáltató nem távközlési szolgáltató, és mivel a hozzászólók hozzájárulása is hiányzott, az adattovábbítás jogszerűtlen lett volna

14. E-mail cím általában személyes adatnak minősül • Minden olyan esetben, amelyben meghatározott természetes személlyel hozható kapcsolatba • Csak a cég, intézmény nevét tartalmazó e-mail cím nem

15. Spamming • Kéretlen kereskedelmi célú üzenetek küldése ma tilos Magyarországon • Csak azoknak az e-mail címére küldhető spam, akik előzetesen ahhoz hozzájárultak • Tájékoztatni kell a címzettet az üzenet eredetéről, és arról, hogy hol tilthatja meg további reklámok küldését • Nyilvántartást kell vezetni azokról, akik hozzájárultak ahhoz, hogy számukra reklámokat küldjenek

16. Munkahelyi e-mailek • Cég ügyeinek intézésére szolgáló e-mail címek: a munkáltató betekinthet az ezen folytatott levelezésbe • Személyes használatra adott e-mail cím: a munkáltató nem tekinthet be, tartalmát nem ismerheti meg, ahogyan a telefonbeszélgetéseket sem hallgathatja le

17. Web-lapok látogatása • Személyes adat, hogy milyen Web-oldalakat látogat a munkavállaló • Ha a munkáltató nem kötötte ki, hogy csak a munkavégzéshez használható az Internet, nem ellenőrizhetők ezek az adatok • Ha van ilyen tartalmú munkáltatói utasítás, megadottnak tekintendő az érintett hozzájárulása ezen adatok megismeréséhez

18. IP-cím • Akkor minősül személyes adatnak, ha meghatározott természetes személlyel hozható kapcsolatba, vagy ez a kapcsolat helyreállítható

19. Köszönöm a figyelmet! dr. Szabó Endre Győző szaboe@obh.hu