Tanulási zavarok komplex terápiája

1. Tanulási zavarok komplex terápiája Hogyan tanítsunk tanulni?

2. Helyzetelemzés „A tanulási zavar, mint valami járvány, terjed. Lassan minden ötödik diákra ráakasztható ez a diagnózis. Ami néhány évtizeddel ezelőtt még a legtöbbek számára ismeretlen kifejezés volt, az az utóbbi években mindennapossá vált!”

3. Helyzetelemzés Ijesztően hangzott, és sokan szégyellték, titokban tartották. Ma már, mióta egyre több híres emberről kiderül, hogy valamilyen mértékben érintett, néha még némi büszkeség is jár a címkéhez.

4. Helyzetelemzés „A szakemberek sokféle módszert, eljárást, terápiát kidolgoztak a kezelésre. A spártai nevelés hívei azonban állítják, hogy egy két pofon segítene a legtöbbet pl. az olvasási teljesítmény növelésében. Szerintük régebben azért nem volt ennyi disz-pinty, mert a gyerekek elé pontosan meghatározott feladatokat állítottak, s nem volt kibúvó!”

5. Helyzetelemzés Mások elnézőek a tanulási zavart mutatókkal, gyámolítandó, támogatandó fogyatékosokként kezelik őket, sokan felmentésként használják pl. a diszlexiát, a címke mögé bújnak az erőfeszítések elől. Ez sajnos hamar visszaüt, hiszen mindegy miért nem tud valaki teljesítményt felmutatni, a boldogulását a tudás hiánya egész életében akadályozni fogja.

6. ÉRTÉKELÉS A tanulási zavar azonban nem betegség, nem diagnózis, nem dicsőség és nem szégyen. Nem felmentés és nem büntetés.A tanulási zavar sajátos gondolkodás, amely a 20. század vége és a 21. század eleje társadalmi-kulturális hatásai által terjed!

7. A tanulási zavar fogalma • A tanulási zavarok kifejezés, olyan tünetegyüttes összefoglaló elnevezése, amelynek mind meghatározása, mind eredete, de még tünetei is vitatottak. • Szakmai körökben is számos elnevezés használatos:

8. Különböző elnevezések • POS /pszicho-organikus szindróma/ • MCD /minimális cerebrális diszfunkció/ • Szenzoros integrációs zavar • Részképességzavar • Parciális teljesítményzavar • Neurogén tanulási zavar • Szeriális gyengeség • Diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia • Tanulási zavarok

9. Különböző életkorokban eltérő a tanulási zavarok azonosításának és kezelésének területe /+,-2 év/ • 1. Kisgyermekkor 3-6 év Szenzomotoros képességek: testséma, térorientáció, egyensúlyérzék, nagymozgások, finommozgások, észlelés, szerialitás • 2. Iskolai időszak: 7-12 év Nyelvi képességek, iskolai készségek: Fonológiai képességek, vizuális képességek, Szókincs, számolási készség, helyesírás, olvasás • 3. Fiatal és felnőttkor: 12- év Tanulás és tanításmódszertan: Gondolattérkép módszer, vizualizáció, drámapedagógiai módszerek, saját élményre épülő tanítás, jóga

10. A tanulási zavar gyakorisága • Korábban 3 % volt a tanulási zavarokkal küzdők aránya • Globális olvasástanítás módszer következtében megsokszorozódott a számuk • Súlyos tan.zavar aránya 4-5% • 10 % enyhébb probléma- megfelelő tanítási módszerekkel boldogulnak

11. A tanulási zavar elnevezés kialakulása • „learning disability”-tanulási nehézség, képtelenség, zavar újkeletű 1962-ben Samuel Kirk használta először • A jelenség leírása nagyon korán, Berlin 1887 „Dyslexia, eine besondere Art der Wortblindheit” • Magyarországon először Ranschburg Pál /1916/ diszlexia és diszkalkulia tudományos vizsgálata, majd évtizedekig nem foglalkoztak vele

12. A tanulási zavarok meghatározása

13. Az intelligencia és a tanulási zavar • Fontos, hogy az értelmi fogyatékosságtól megkülönböztessük: • Eltérő alkalmazott terápia • Stigma • ÉF: általános és egyenletes elmaradás • TZ: sajátosan, kiegyenlítetlen képességstruktúra • A tanulási zavar értelmi szinttől független tünetegyüttes, minden intelligenciaszinten megjelenhet, de magasabb IQ-övezetekben gyakoribb

14. Tanulási zavar és a tehetség • A TZ-ral küzdő gyermekek magas szinten rendelkeznek olyan tulajdonságokkal, amelyek az alkotó gondolkodáshoz szükségesek • PL.: Einstein-iskolai nehézségek- másként látás- kreativitás- a fizika megreformálása

15. Tanulási zavar és tehetség II. • PICASSO • ÉF? • 10 évesen még nem tudott olvasni, számolni • Sajátos észlelési forma • Testséma eltorzulás a festményein is

16. A tanulási zavarok kutatásának és terápiájának irányzatai Neuropszichológiai elméletek: a tanulási zavar oka a kisebb-nagyobb agysérülés, minimális organikus sérülés Percepciós elméletek: a perceptuo-motoros funkciók zavara, nem megfelelő integrációja /Ayres, Frostig, Syndelar, Affolter/ Pszichológiai elméletek: Kirk, Ranschburg, „homogén gátlás”- érzetek, képzetek egymást annál inkább zavarják, minél hasonlóbbak! • Pszicholingvisztikai elméletek: a háttérben nyelvfejlődési folyamatok rendellenességei Meixner, disz-prevenció is ezen alapokon nyugszik-logopédusok • Behaviorista elméletek: TZ= viselkedési rendellenesség, megoldás a viselkedésterápia, de ez csak tüneti szintű kezelés

17. A tanulási zavar azonosítása • A fogalom nem pontos meghatározottsága nehezíti a diagnosztikát is azt tudjuk, hogy mi nem TZ: • 1. hiányzó oktatási tapasztalat pl.: nem járt iskolába • 2. alacsony intelligenca Pl. életkora 12 év, értelmi kora 8 év, olvasási kora 8 év • 3. Emocionális, motivációs, pszichológiai problémák pl.: szorongás • 4. Érzékszervi zavarok pl.: látás, hallás-problémák • Minden egyéb ok, ami a gyermek tanulásában problémát okoz = TZ

18. TZ diagnosztizálását segítő tesztek • E teszteljárások vagy egy részterületet mérnek, vagy egy képesség-struktúrát, profilt adnak • 1. Bender-teszt: vizuomotoros kordináció, rendezési funkció • 2. Frostig-teszt: vizuális percepció • 3. Gósy Mária: GMP-teszt, nyelvi képességeket • 4. Meixner-tesztek: olvasás, szövegértés, szókincs • 5. Snijders-Omen-féle intelligencia teszt: részképességek kiesésének mérése • 6. MSSST: észlelés, motórium, nyelvi készség • 7. Inizan-féle DPT: beszéd, téri,-időbeli orientáció • 8 Kognitív Profil Teszt/Gyarmathy/általános iskolai, észlelési, emlékezeti funkciók

19. A TZ-ok kezelése • 1. Doman-delacato-féle alapozó terápia: humánspecifikus mozgásfejlődési soragy fejlődése • 2. Ayres terápia: az idegrendszer érettsége és integratív funkciói érzékszervi ingerekkel növelhető • 3. HRG, TSMT: Ayres-módszer és edzéselmélet

20. TZ-ok kezelése II. • 4. Porkolábné-féle fejlesztő program óvodás és kisiskolás korban: tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók fejlesztése • 5. Sindelar-program: óvodás és iskolás rész, fejlesztési területei: figyelem, észlelés, intermodális kódolás, téri orientáció • 6. Gósy-féle beszédmegértést fejlesztő program: Beszédészlelés, beszédmegértés, beszédprodukció fejlesztése a cél

21. TZ-ok kezelése III. • 7. Torda-féle figyelemfejlesztés: képességfejlesztő program figyelmi problémákkal küzdő alsó-tagozatos gyermekeknek • 8. Meixner-módszer: részképessébeli elmaradást mutató gyermekek számára készült speciális olvasástanítási eljárás alapelvei: - fokozatosság elve - hármas asszociáció a betűtanításban/hang-kép- beszédmozgás - Ranschburg-féle homogén gátlás megelőzése - a gondolkodás merevségének elkerülése - pozitív megerősítés, fejlesztő értékelés

22. TZ-ok kialakulása • Szerzett TZ: születés előtt, alatt, vagy után történt enyhe agyi trauma eredményeképpen alakul ki. Álszó kibetűzhető. • Fejlődési TZ: örökletes sajátosság, mély, az álszavakkal nem boldogul

23. Tz és a megváltozott életmód • Öltöztetés, öltözködés könnyebbé vált • Mozgatás, mozgás hiánya • Háztartási munkából, családi tevékenységből kimarad a gyermek • Népi, gyermek, körjátékok hiánya • Felolvasás hiánya • Aktív zenélés hiánya • Audio-vizuális túlterheltség

24. Megváltozott életmód következményei • 1. Testsémazavar és az egyensúly zavara: Pelenkázás, öltöztetés: neurológiai ingerlés Apák keveset vannak otthon: feldobálás

25. Következmények : • 2. Téri orientáció zavara: Nem vesznek részt a gyermekek a házimunkában- helyette TV,PC /ne terheljük a gyermeket/ Takarítás, kerti munka, konyhai munkák: tele téri tájékozódást fejlesztő utasításokkal Fáramászás, társas gyermekjátékok: téri viszonyok gyakorlása

26. Következmények: • 3. Szenzoros integráció zavara: Autóval hordják a gyereket: nincs változatos hang, zaj, fény, árnyék, szag, tapintási inger, távolságok érzékelés Házimunka: mosogatás, főzés, gyúrás, rakodás, díszítés, barkács-, kerti munka- nagy és finommozgások fejlesztése, szemkéz-koordináció Öltözködés: tépőzár, gomb, cipzár Aktív zenélés hiánya: ujjak mozgása, szerialitás- idegrendszeri fejlesztés, szemkéz-kkordináció

27. Következmények: 4. Szeriális gyengeség: Irodalmi élmények vizuálisan kódolva- családokban egyre kevesebb a felolvasás: egymás után jövő információk információk, térbeli, időbeli sorrendiség pl: kisgömböc, répamese 5. Szövegértési nehézségek: olvasás öröme és a képzetalkotási gyengeség. TV jó, de 2x annyit felolvasni!!! Pl. Egy szőke hajó, rövidnadrágos kisfiú térdel egyik lábával a háromkerekű rolleren és csak egy kézzel fogja a kormányt! Ugyanez a helyzet a tananyaggal, óramenettel, felnőttként az előadásokkal is ez lehet. Nem tudja követni!

28. A TZ-ok felismerése

29. Vizsgálatok

30. Fejlesztés I. – Mozgás

31. Fejlesztés II. – Észlelés

32. Fejlesztés III. – Szekvencialitás

33. Megjegyzések • Máté hatás: hiányosságok újabb lemaradást szülnek. „akinek van, annak adatik, akinek nincs… • A kevesebb több… • Globális észlelés pl. arc-pc- analizálás • Mind Map, pók-ábra /egészleges, egy oldalon minden infó, kevesebb olvasás, kevesebb írás, vizuális, átlátást ad, / • A TZ ember a modern világ embere

34. Ahogy kihalnak szakmák, állat és növényfajok, úgy kihalhatnak képességek is. A jobb agyféltekés, félagyú világ, felületes, impulzív embere nem fogja tudni, mit jelent a gondolkodás, hogyan lehet érveket és ellenérveket felsorakoztatni, szempontokat összevetni, logikai műveleteket végezni, az egymást követő információkat rendezni, s így következtetéseket levonni.

35. „Nincs messze a kor, amikor a pszichiátriai diagnosztika rendszerébe bekerülnek azok a furcsa emberek, nehézkes egyének, akik átgondoltan, elemzés és megfelelő következtetések meghozatala után cselekszenek, valamint bizarr viselkedéseik közé tartozik, hogy regényeket olvasnak, kézzel írnak és technikai eszközök nélkül számolnak, sőt legtöbbjük még zenélni is tud!”

36. Köszönöm a figyelmet!