1 / 29

Kötelező irodalom

Kötelező irodalom. Hewstone, M., & Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia . 2. kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó. 1., 5-10. és 12. fejezet Forgács J. (2007). A társas érintkezés pszichológiája . Budapest, Kairosz Kiadó. 1-9. fejezet. A szociálpszichológia fogalma és jelenségszintjei.

cianna
Download Presentation

Kötelező irodalom

An Image/Link below is provided (as is) to download presentation Download Policy: Content on the Website is provided to you AS IS for your information and personal use and may not be sold / licensed / shared on other websites without getting consent from its author. Content is provided to you AS IS for your information and personal use only. Download presentation by click this link. While downloading, if for some reason you are not able to download a presentation, the publisher may have deleted the file from their server. During download, if you can't get a presentation, the file might be deleted by the publisher.

E N D

Presentation Transcript


  1. Kötelező irodalom • Hewstone, M., & Stroebe, W. (2007). Szociálpszichológia. 2. kiadás, Budapest, Akadémiai Kiadó. • 1., 5-10. és 12. fejezet • Forgács J. (2007). A társas érintkezés pszichológiája. Budapest, Kairosz Kiadó. • 1-9. fejezet

  2. A szociálpszichológia fogalma és jelenségszintjei Bevezetés

  3. Péter és Pál kollégiumi szobatársak. Péter éppen moziba készül, amikor Pál megkéri, hogy magyarázza el neki a termodinamika 2. főtételét. • Péter segíteni fog? • r(vonás, viselkedés)=0.3 • Előrejelzési plafonhatás

  4. Szituacionizmus • Kurt Lewin: a társas viselkedés sokkal inkább a társas helyzetre adott válasz, és nem a személyiség függvénye • B=f(P,E)

  5. Muzafer Sherif • Csoportnormák kialakulása (1935) • Személyek úgy tudták pszichofizikai kísérletben vesznek részt • Feladat: nézni a világító pontot (2 másodpercig) • Kérdés: mennyit mozdult el a pont? • „Autokinetikus hatás” • Általában 100 próbát végeztek

  6. Eredmények: egyedüli résztvevők

  7. Eredmények: 3 fős csoportok

  8. További variációk • Beépített ember: a csoport norma könnyen befolyásolható • A csoport norma internalizálódik • Generációkon keresztül megmarad

  9. Sherif következtetése • Kialakul a csoportnorma • Az észlelés szociálisan meghatározott

  10. Solomon Asch • Vizuális észlelési kísérlet • 7-9 személy • Feladat: vonalak hosszának összehasonlítása

  11. Eredmények • A személyek 50-80 %-a legalább egyszer rossz választ adott • És összességében a kritikus próbák több mint harmadában rossz válasz volt

  12. Csoportméret hatása • A csoportnak nem kell túl nagynak lennie • már 3-4 beépített ember is elég • de 2 beépített kevés

  13. Szövetséges hatása • Egyetlen szövetséges is elég a konformitás eltűnéséhez • Ha a szövetséges menetközben csatlakozik a többséghez, megjelenik a konformitás • Ha a szövetséges kimegy a szobából, akkor a hatása megmarad, bár van egy kis emelkedés a rossz válaszok arányában

  14. Szélsőséges válaszok • Ha az egyik beépített ember nagyobbakat téved, mint a többi, akkor csökken a konformitás • Ha nagyon tévesek a válaszok (7 inch), akkor is megjelent a konformitás

  15. Az észlelés szociálisan meghatározott? • A személyek vagy azt gondolták, • hogy mások téves választ adnak • vagy nem akartak magukra maradni véleményükkel

  16. Kísérleti artefaktum? • Stanley Milgram (1961) • felnőttek repülőgép jelzőrendszert teszteltek: hangok magasságát kellett megítélni • ugyanezt az eredményt kapta • Stanley Milgram (et al, 1969) • New York egyik forgalmas utcáján néztek az épület 6. emelete felé a beépített emberek • a járókelők 80 %-a felnézett • ehhez már 5 beépített ember elég volt

  17. Miért befolyásolhatók az emberek? • Deutsch és Gerard (1955) • Információs hatás: • elfogadjuk, hogy mások jól látják a valóságot, és azért van hatás, mert az igazságot akarjuk tudni (Sherif) • Normatív hatás: • alkalmazkodunk, a csoport normái szerint akarunk viselkedni, és nem akarunk attól eltérni, elfogadást és szeretetet akarunk (Asch)

  18. Többség és kisebbség • A társas élet nemcsak alkalmazkodás, a függetlenség is benne van • A személyek egyharmada nem adott konform választ • A többség nem mindig uralja a kisebbséget

  19. Szociálpszichológia meghatározása • Gordon Allport • A szociálpszichológia az a tudomány, amely igyekszik megérteni és megmagyarázni hogyan befolyásolja az egyének gondolatait, érzéseit és viselkedését más emberek valóságos, képzeletbeli vagy implicit jelenléte.

  20. A „hatás vadászat” esetlegesen torzító következményei

  21. A szociálpszichológia viszonya a pszichológia más területeihez

  22. Szociálpszichológia versus személyiséglélektan • A személyiségre alapozó magyarázatok nem teljesek, valójában a helyzet és a személyiség együtt határozza meg a viselkedést • A komplexitása miatt mindkettő külön szakterületet igényel

  23. Szociálpszichológia versusáltalános lélektan • Használja a fogalmi és módszertani apparátust • Az általánosan elfogadott nézet szerint az általános lélektan az alap, a helyzeti tényezők figyelembe vétele csak színesíti a képet • Helyes ez a nézet?

  24. Szociálpszichológia versusáltalános lélektan • Ha az elme a csoportban való élésre szelektálódott, akkor a társakkal való együttélés alapvetően meghatározza az elme működését

  25. A szociálpszichológiai jelenségek szintjei • Intraindividuális szint • Interindividuális szint • Csoport szint

  26. Fiske 5 alapmotívuma • Valahova tartozás: erős és szoros kapcsolatokra vágyunk, az emberek hihetetlenül gyorsan alakítanak ki társas kötelékeket • Megértés: az előrejelzés és a közös jelentés szükséglete • Kontroll: a viselkedés és az eredmények között észlelt megfelelés szükséglete, ha valamit csinálunk, tudjuk mi lesz az eredménye • Énfelnagyítás: önmagunkat értékesnek, nézeteinket helyesnek lássuk • Bizalom: másokat jóindulatúnak látunk, másokat is felnagyítunk, de kisebb mértékben, mint magunkat

  27. Egyén és csoport • Henry Tajfel (1972): Szociális identitás fogalma: a személy csoporttagságából következő viselkedés • Viselkedéses kontinuum • Csoporttagként versus egyénileg viselkedik • Minimális csoport paradigma • John Turner (1986): Szelf-kategorizációs elmélet • Deperszonalizáció folyamata • Amikor az egyén a csoport felcserélhető tagjaként viselkedik, érez, gondolkodik és értékeli önmagát

  28. Deperszonalizációs folyamat • Csoport kohézió • Etnocentrizmus • Kooperáció • Altruizmus • „Érzelmi fertőzés” • Empátia • Kollektív cselekvés • ...

More Related