AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2009-ES GOP RENDSZERELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI

1. AZ EURÓPAI SZÁMVEVŐSZÉK 2009-ES GOP RENDSZERELLENŐRZÉSÉNEK TAPASZTALATAI

2. Projektellenőrzést végezhetnek (2009-2011) • Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (audit hatóság) • Állami Számvevőszék • Magyar Államkincstár/Kifizető Hatóság/Igazoló Hatóság (tényfeltárás, ajánlás) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Gazdaságfejlesztési Programok Irányító Hatóság (tényfeltárás, ajánlás) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Regionális Fejlesztés Operatív Programok Irányító Hatósága (tényfeltárás, ajánlás) • Nemzeti Fejlesztési Ügynökség, Belső Ellenőrzési Főosztály • Európai Bizottság, Regionális Politikai Főigazgatóság • Európai Számvevőszék 9. Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

3. I. BEVEZETÉS 2009-ben: • Sok ellenőrző szerv • Nehéz változtatni (merev rendszer) Változások 2010-ben: • Kontrollok időbeli kitolása • Több helyszíni ellenőrzés • A helyszíni ellenőrzés aránya is magasabb lett • Egyre kevésbé kockázatalapú • Az ellenőrző szervek lényegében alig változtak

4. Miért épp az EU ÁSZ-t választjuk az ellenőrző szervek közül? • Megállapításainak hatásai a rendszer egészére kiterjed. • A következő tervezési időszak programjaira kiemelt hatással bír. • Az EP-nek jelent, megállapításait gyakran használják az EP-ben zajló politikai vitákban.

5. A médiában közvetített információk: Egy 2010 novemberében megjelent internetes cikk az alábbiadat tartalmazza: • EU költségvetésének 1/3-át alkotó kohéziós politika tele van hibával • a hibát (error rate) és a csalást egy kalap alá veszi • 35,5 milliárd Euro csalás volt 2009-ben • Lengyelország szinten akarja tartani a kohéziós politikát, de Németország, Hollandia és Nagy-Brittania nem. Forrás: http://euobserver.com/886/31233 Mi a hibaarány a 2009-es GOP EU ÁSZ ellenőrzés példáján?

6. VI. A DAS-források összefüggései Forrás:THE EUROPEAN COURT OF AUDITORS, DEFINITION & TREATMENT OF DAS ERRORS

7. II.MAGYAR EU ÁSZ 2009 GOP RENDSZERELLENŐRZÉS 1. Ellenőrzés célja: A kohéziós politika keretében folyósított kifizetések jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzése, és az irányítási és kontrollrendszerek, valamint a projektek értékelése. 2. Ellenőrzések ideje: 2009. nov. 9. - 2009. nov. 13. 2009. nov. 30. - 2009. dec. 4. 2009. dec. 14. - 2009. dec. 18. 3. 8 projekt került kiválasztásra az ellenőrzés folyamán

8. 1. Vizsgált projekt 4. Vizsgált projektek

9. 2. Vizsgált projekt

10. 3. Vizsgált projekt

11. 4. Vizsgált projekt

12. 5. Vizsgált projekt

13. 6. Vizsgált projekt 7. Vizsgált projekt

14. 8. Vizsgált projekt

15. III. Tapasztalataink • EU szabályainak betartására fektettek nagyobb hangsúlyt  auditori szemmel vizsgálódtak  csak pénzügyi tartalomra voltak kíváncsiak • Műszaki tartalomra minimálisan figyeltek (csak a gépazonosságokat nézték meg, illetve ennek nyilvántartását) • Költségeket, könyvelt elemeket lépésről lépésre vizsgálták át  minden egyes tételt ellenőriztek, több mérleget néztek meg az ellenőrök visszamenőleg • Kértek olyan dokumentációt is, amiket az eljárásrendünk nem tartalmaz, nem kell benyújtania a pályázónak • Csak az útmutatókra támaszkodtak • Hangnem

16. IV. EU ÁSZ jelentésének összegzése 1. Az irányító/igazoló hatóság hiányosan számol be a Bizottságnak. Számítógépes rendszerhiba okozta az eltérést. (2 db hiba) nincs pénzügyi hatása 2. Kontrollmechanizmusban talált hibák(1 db hiba): • A cég tulajdonviszonyának megváltozása ennek be nem jelentése • A végső kedvezményezett köztartozás- mentességről hamis APEH igazolást nyújtott be • Az egyetlen árajánlatot adó cég státusza kétségesnek tűnik • A benyújtott számlákon nem jelölték meg egyértelműen, hogy milyen gépeket vásároltak, illetve a megrendelési szám se lett feltűntetve. 1.A menedzsmentet, és a kontrollmechanizmust (intézményrendszert) ellenőrzik. 1. Az elszámolt kiadás nincs összhangban a nemzeti és uniós jogszabályokkal, tehát nem támogatható. 2. A hiba súlyos, számszerűsíthető hibának minősül. a hiba keletkezése a végső kedvezményezett

17. Error Rate :Olyan százalékban kifejezett mutató, mely megmutatja az ellenőrzés tárgyára jutó hibák arányát. HIBA (db) FORRÁSLEHÍVÁS-TÉTEL (db) Esetünkben: • 8 db forráslehívás tétel • 3 db hiba: 2 db rendszerhiba 1 db irányítói kontrollmechanizmus hiánya 3 db HIBA 8 db FORRÁSLEHÍVÁS-TÉTEL 37,5 %

18. V. Magyarország besorolása a vizsgálat alapján Forrás: COURT OF AUDITORS, ANNUAL REPORT ON THE IMPLEMENTATION OF THE BUDGET

19. Hibakategóriák Rendszer jellegű hibák Adminisztratív hibák Pénzügyi hibák ERROR RATE gyakorlata a GOP példáján • Minden hibatípust egy kategóriába sorolnak a gyakorlatban (Error Rate 37,5%) • Típus szerint kellene őket értékelni, így a GOP Error Rate-je • adminisztratív hibák 37,5% • pénzügyi hibák 0% • Az error rate nem mutatja meg a költségvetési végrehajtási kockázatot.

20. VII. Mi lenne a megfelelő megoldás a valós ERROR RATEkimutatásához? • hibák súlyával súlyozott átlag, vagy • az adminisztratív hibákat ki kéne hagyni, vagy • külön kéne szedni a hibákat, és nem egy kalap alá venni

21. VIII. ? • Önkritikaként megjelenik 2 probléma: 1. Az anyag informális, kiállításának időpontja, illetve a felelőse ismeretlen. 2. Nincs tájékoztatás arról, hogy a megállapításaikat a gyakorlatban, hogy fogják alkalmazni. Forrás: COURTOF AUDITORS,ANNUAL REPORT ON THE IMPLEMENTATION OF THE BUDGET

22. Köszönöm a figyelmet! KÉSZÍTETTE: Dr. Novák Csaba, igazgató Dr. Krasnyánszki Zoltán, osztályvezető Kiss Erzsébet, stratégiai munkatárs