Az egyén vallásosságának fázisai

1. Az egyén vallásosságának fázisai Bevezetés a vallásszociológiába Török Péter nyomán

2. Bevezető megfontolások • „Vallásos vagyok” kifejezés életszakaszonként változik • Egyetlen életszakasz, amelyhez nem kapcsolódik semmilyen rítus Kovács Margit: Párkák (1958) Lakheszisz: osztályrészt adó Klóthó: fonó Atroposz: elháríthatatlan

3. Egyszerűbb társ.: vallási szocializáció = társ-i sz. Vallás elsajátítása cselekvés által Nyugati, összetett társ.: formális, memorizálás Internalizálás (komputeres hittan?, jelentős mások, de Mello: magnó/ ölbe ülés) Egyén identiása – társ-i pozíciók Gyermek családon keresztül, közvetve részesedik a társ-ban Rítusok azonban már itt is jelentősek az identitás kialakulásában: keresztelő, elsőáldozás, bérmálás Felnőttet ismét vallási tev-re ösztönzi Gyermekkor, család és közösség I.

4. Gyermekkor, család és közösség Mormon ordinálás, halottakért való keresztelő

5. Család vallási szocializáció ügynöke, ÉS önmagában egy vallási csoport. „ Az a család, amelyik együtt imádkozik, együtt is marad.” (Imádság inkább kifejezése a kohéziónak: vitatható) Modern családokban egyre kevesebb a szocializációt végző személy (nincs nagyszülő, nagybácsi, testvér, stb). Közösség: identitás másik fő forrása. 5-7 éves kor: vallás ködös, egyfajta családi név. „Nem lehetsz egyszerre protestáns és amerikai.” 7-9 év:jelképek viselése, cselekvésekben (karácsonyfa) merül ki. Kamaszkor: elvont fogalmak kialakulása (hit). Elválás a köz-től, hittől, amelybe szocializálódott, nagyobb szabadság, de problémás lesz a hit és identitás is. Gyermekkor, család, közösség II.

6. Család, közösség mai problémái Egyén hatása közélet befolyásolására min. Közélet nem ad ÉR-t Egyén ezt a magánszfé-rában (család) keresi Család, helyi közösség szintén meggyengült Család, közösség alternatívái Etnikai, vallási csop. visszahúzódik (ámish, hasszidim zsidók – mert mások) Szándékos közösségek (monasztikus, hippi mozgalmak – mások lehessenek) Mai kommunák: privatizáció ünneplése, privatizáció elleni tiltakozás Gyermekkor, család, közösség III.

7. Életfordulóhoz kötött rítusok: társ-i pozíció-ban, életkorban, álla-potban való változások-hoz kötődnek. Fontosak: átmeneti időszakokban a jogok, kötelességek és szerepek bizonytalanok Szakaszai: elkülönülés, marginalitás, aggregáció Elkülönülés: metafórikusan meghal a régi korszaknak. Marginalitás: bizonytalanság kifejezése. Aggregáció: új köz-be való beintegrálódás. Magával hozza a tudást, amely az egyén új szerepéhez szükséges, illetve a jelképeket, amelyeket ott alkalmaznia kell (ruházat). Serdülőkor I.

8. Serdülőkor II. • Modern társ-ban ezeknek a rítusoknak csak gyenge ereje van – s nem csak a profán szférában. - 13 éves – teljes jogú – presbiteriánus változtatási javaslatai „Hát nem aranyos? Elég idősnek képzeli magát …” - felnőttek „deprogramozása” • Azért sincsen jelentősége a kamaszkorhoz kötött rítusnak (KISZ-tag avatás), mert a társ-ban nincs egyértelműen meghatározva, hogy mikor lesz valaki felnőtt. • Egyesek ezért úgy gondolják, hogy maga a kamaszkori lázadás lehet az átmenet jele. • A kamaszkor az identitás krízise is lehet, mert kulturálisan ez nincs megoldva. Ezért ez a lázadás néha vallásos formát is ölthet: elfordulás a szülők hitétől, vagy ellenkezőleg, szupervallásosság.

9. Házasság, szexualitás, gyermekáldás

10. Nők: felnőtté válás Rítus: gazdag, patrisztikus elemek, nő a ffiak tulajdona Hatás: a házasság előtti szexuális életre házasság tartóssága (válás: RK=Prot>Zsidók) Gyermekszám:RK >Prot.> Zsidók Nemi szerep: családban: pelenkázás,családon kívül: feminista mormon bíróság előtt) Házasság, szexualitás, gyermekáldás I.

11. Házasság, szexualitás, gyermekáldás II. • Párhuzam a szexualitás és vallás szimbolizmusában (Énekek éneke, Keresztes Szt. János, Avilai Szt. Teréz) • mindkettőben közvetlenül, személyesen tapasztaljuk meg a hatalmat, ami felébresztheti a kontrolálás, megtisztulás utáni vágyat • A vallás át is irányíthatja a szexuális energiát (szublimáció): sokan azt hiszik, hogy a szexuális energia csökkenti a vallási energiát

12. Középkorúak • Nincs rítus a középkorba lépéskor, pedig ez az időszak krízisekkel teli mind a férfinek, mind a nőnek. (Legfeljebb ők lehetnek a képviselők.) • A középkor sok amerikai számára nagyobb elkötelezettséget, részvételt jelent a vallásban, de nem szükségszerűen azért, mert vallásosabbak lennének, hanem azért, mert a társ-i kapcsolataikban történnek változások. • Ez a vallási közéletbe való nagyobb bekapcsolódás vezethet a vallási elkötelezettség növekedéséhez is.

13. Időskor I. • Időseknek a legfontosabb a vallás? • Vallásosak nem szükségszerűen boldogabbak öregkorban. Miért vallásosabbak? • Utolsó lehetőség (Sammy Davis Jr. – Sátánizmus) • Inkább saját társ-i helyzetükre való reflexió: visszavonulás „közélettől”. Ismét identitás-keresés. • Megpróbálják a munkáról és társ-i aktivitásról átállítani magukat vallási aktivitásra. (Nagy változás, keveseknek sikerül. Miért sikerül a nőknek jobban? Korábbi közéleti pozíció)

14. Időskor II. • Néhány társ. jól elkülönített vallási szerepeket kínál az időseknek. Hindu ffi – kontempláció,felsőbb osztálybéli nők – habisha: rítusok a férje védelméért, menopauza után, amíg meg nem özvegyül) Elképzelés az időről • Modern kor: elfogy. Mit csinálhat a nyugdíjas? (amit fiatalon szeretett volna) Nem ad neki identitást, ÉR-t • Nehéz „időre” meghalni. Orvostudomány „értelmetlennek” tartja a halált, ráadásul elkülönítik a haldoklót mindenkitől, aki támogathatná. • A vallás ÉR-t és méltóságot is ad a halálba indulónak. • A társadalom viszont nem támogatja ebbéli tevékenységében – ezért az öregkort és főleg a halált a félelem lengi körül.

15. „Miként egész életében, ugyanúgy, sőt még inkább halálában, a Társaság minden tagja igyekezzen és törekedjen arra, hogy …embertársaink pedig épüljenek, legalábbis türelme és lelki erőssége példáján …”(Jézus Társaságának Rendalkotmánya, 595§)