Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel

1. Tehetségkibontakoztatás személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningmódszerrel Oláh Gabriella klinikai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus Nyíregyháza, 2012.

2. Tematika: • Bevezetés • Elméleti háttér, indikáció • A személyiségfejlesztés célja • A csapatépítés célja • A tréning, mint módszer • A személyiségfejlesztő és önismereti tréning gyakorlatai, játékai • A csapatépítő tréning gyakorlatai, játékai • Felhasznált irodalom

3. Bevezetés: • A személyiségfejlesztő - és csapatépítő tréningcsoport a tehetséges gyerekek, serdülők sokoldalú ( pl. érzelmi kifejezőkészség, társas készség, empátia, énkép, önismeret, vezetői készég, jövőorientáltság, assszertivitás, stb.) fejlesztésének a lehetőségét kínálja, a személyiség harmonikus fejlődése, a bennük rejlő értékek, kimagasló képességek kibontakozásának az elősegítése és társadalmi hasznosulása céljából.

4. Elméleti háttér, indikáció: • Négy fő tényező játszik elsődlegesen szerepet a tehetségesek jó teljesítményének akadályozásában. /Gefferth, 2000., id: Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem) • a gyerek önértékelésének irrealitása – vagy alul- vagy túlértékeli önmagát. • problémákat okozhat a tanuló belső érzelmi labilitása. • akadálya lehet a gyerek magas szintű teljesítményénekszociális éretlensége. • az agresszivitás is okozhat problémákat a teljesítményben.

5. Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?” • Az önismeret és a személyiségfejlesztés ugyanannak a dolognak a két oldala, hiszen a személyiségfejlesztő módszerek célja az egészséges emberek önismeretének a fokozása, segítése az önmegértésben (Bagdy, Telkes, 1989, Buda, 1994), valamint célja az egyénérzelmi, és kommunikációs készségeinek, képességeinek fokozása(Buda, 1998)

6. Személyiségfejlesztés célja: „Ki vagyok én?”

7. A tréning által fejleszthető készségek: • önismeret • énkép • érzelmi kifejezőkészség • érzelmi intelligencia • bizalom • önbizalom • empátia • pályaorientáció • kommunikációs készségek stb.

8. A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!”

9. A csapatépítés célja: „mert kell egy csapat!” • Minél több pozitív kapcsolata van a tanulónak diáktársaival, annál kiegyensúlyozottabban fejlődik minden tekintetben. • A gyerek az iskolába kerülvén úgy kerül kapcsolatba társaival, hogy ehhez a keretet a csoport (osztály) adja.

10. Az iskolai osztályfőbb jellemzői • Az iskolai osztály kívülről létrehozott formális egység. A gyerekek nem azért kerültek egy osztályba, mert kedvelik egymást, hanem mert ugyanabba az iskolába jelentkeztek. • Az iskolai tanulás célja jórészt egyéni és nem közös erőfeszítés eredménye. Ez magában hordozza a rivalizálás veszélyét. • Az osztályban a nagy létszám miatt nincs meg a folyamatos közvetlen kommunikáció lehetősége.

11. Az iskolai osztályfőbb jellemzői Sokféle lehetőség „vár” a gyerekre az osztályban a sajátkorúakkal való kapcsolatok szerveződésére, és hogy ezek közül melyik lesz az ő „sorsa”, az nagymértékben múlik az ott működő tanárokon is, és különösen az osztályfőnökön.

12. Az iskolai osztályfőbb jellemzői • - Egy azonban biztos: nehezen képzelhető el a tanuló harmonikus fejlődése, ha a közvetlen környezete (mikrocsoport vagy osztály) nem jelent számára kötődéseket.

13. A tréning által fejleszthető készségek: • együttműködési készség • kommunikációs készségek • önérvényesítés (asszertivitás) • tolerancia • szociális készség • közösségi érzés • önbizalom • érzelmi intelligencia • konfliktuskezelési készség

14. A tréning által fejleszthető készségek: • empátia • vezetői készség • rugalmasság • felelősségvállalás • problémamegoldó készség • stratégiai gondolkodás • szerepvállalás stb.

15. A tréning, mint módszer: • „Megtanulom, • hogyanviselkedem, • mások miként látnak engem, • látom, hogy az én viselkedésem • hogyan befolyásolja őket, • és engem hogyan befolyásolnak • mások.” • Aronson (1980)

16. A tréning, mint módszer jellemzői: • Tapasztalati tanulás • Könnyed, játékos jelleg • Bizalmon alapuló, egymást segítő légkör • Olyan gyakorlatok, amelyek bizonyos élethelyzeteket szimulálnak játékos formában • A csoport elemzi a történteket, levonja a tanulságot • Csoportdinamikai történések zajlanak • Az interakciók hatására megváltozik a csoport, de maga a személy is • Igen hatékony eljárás (Bagdy, Telkes, 1990, Rudas, 2001)

17. A tréningek felépítése • Résztvevők létszáma: kb. 15 fő Szakaszai: „Warmingup” (bemelegítés) • bemutatkozás, • ismerkedés, névtanulás • a csoportkeretek ismertetése (szünetek, titoktartás, visszajelzés stb.) • a csoport aktuális érzelmi állapotának, motiváltságának feltérképezése • elvárások és félelmek tisztázása

18. A tréningek felépítése Munkafázis • a közösen meghatározott célok megvalósítása szituációs játékok, • kérdőívek kitöltése, • páros ill. nagycsoportos gyakorlatok által, ezek megbeszélése, • tanulságok levonása, • visszajelzés adása és fogadása Lezárás • értékelés, • visszajelzés a csoportvezetőnek, egymásnak, • érzelmi leválás, búcsú stb.

19. Csapatépítő tréninggyakorlatok „4 áll” • Mindenki üljön körbe. Magyarázzuk el a játékszabályt, bármely pillanatban 4 személy állhat, és egy ember egyfolytában legfeljebb 10 másodpercig maradhat állva. Az emberek nem kommunikálhatnak egymással, de mindenkinek figyelni kell, és mindenki felelős azért, hogy egyszerre 4 ember áll, se több, se kevesebb. Tippek az irányító számára: Pár percbe telik, amíg a csoport rájön a játék lényegére, utána jó ritmusban fognak felállni, leülni, és együtt dolgozni. Nagyon izgalmas, és jó közérzetet biztosít a csoportban. Megkérdezhetjük a játékosokat, hogy honnan tudták, mikor kell felállni.

20. Csapatépítő tréninggyakorlatok • Hídépítés Két csapattal játszatjuk. Mindkettő azonos alapanyagokat kap (karton, rajzlap, ragasztó, vonalzó, olló, gémkapocs, ceruza, tűzőgép). Az a feladatuk, hogy építsék fel a híd egyik felét. A csapatoknak van egy- egy építésvezetője és egy-egy egyeztető embere. Mindkét csapatnak két alkalommal van joga egyeztetést kérni. Ekkor az egyeztetők elvonulnak és a vezető által mért pontosan 3 percen keresztül módjuk van az egyeztetésre. Az a cél, hogy a két hídfő szállítható legyen és a hídtestek összeérjenek.

21. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • Varázsbolt Elmondjuk, hogy egy kijelölt helyen megnyílt a varázsbolt, ahol minden tulajdonság, képesség kapható, de természetesen nem ingyen. Valamit be kell adni érte, valamiről le kell mondani a vágyott fogalom megszerzéséért (pl. szeretnék vásárolni egy kis türelmet, és beadok érte valamennyit az önzésemből, vagy az időmből).

22. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • „Ez lennék, ha…” • szín, állat, zene, növény, bútor, szám, foglalkozás, földrajzi képződmény, művészeti stílus, ország, közlekedési eszköz, évszak, tánc, játék, stb. lennék? A játékvezető a játékosok életkorának megfelelően választhat a fenti lehetőségekből. Egyszerre csak egy témáról beszélünk. Ha már mindenki sorra került, akkor váltunk témát.

23. Személyiségfejlesztő tréninggyakorlatok • Személyészlelési lista • Ez egy A4-es lap, két sorban felsorolt tulajdonságokkal. A tulajdonságok mellé jeleket kell tenni annak megfelelően, hogy a kitöltő szerint az rá nagyon jellemző (++), jellemző (+), kevésbé jellemző (-), egyáltalán nem jellemző (--). A következő instrukciókat adhatjuk: jelöld be, hogy milyennek tartod magad (énkép), egy másik színnel, hogy milyen szeretnél lenni (énideál), és egy harmadik színnel, hogy milyennek látnak a többiek (szociális én). Esetleg a párok egymásról is kitölthetik. Elsősorban a nagy – két értéket meghaladó – különbségek számával kell foglalkozni, elemezni (az énkép távolsága az énideáltól ill. a szociális éntől).

24. Felhasznált irodalom: • Dr Balogh László: A tehetségesek személyiségének és szociális szférájának fejlesztése, Debreceni Egyetem) • Bagdy, Emőke, Telkes, József (1990)Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest. • Benedek, László (1992)Játék és pszichoterápia. Animula, Budapest. • Bús, Imre (szerk.) (2003)Játékok a személyiség- és közösségfejlesztés szolgálatában. PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd.

25. Felhasznált irodalom: • Hantos Ágnes: Játéktár. Hantos, Á., Jármi, É. (2007) Társas készségek csoportos fejlesztésének lehetőségei gyermek- és lakásotthonokban élő gyermekeknél/fiataloknál című tanulmány segédanyaga • Hatvani, Andrea, E. Varga, Magdolna, Taskó, Tünde (2001)Személyiség és szociálpszichológiai alapismeretek. EKF, Eger. • Nevelést hangsúlyozó, közösségteremtő, személyiségfejlesztő játékok gyűjteménye, (összeállította a nyíregyházi Szent Miklós Görög Katolikus Óvoda és Általános Iskola Tantestülete), Örökségünk Kiadó Bt. 2010 • Rudas, János (2001)Delfi örökösei. Önismereti csoportok –elmélet, módszer, gyakorlatok. Új mandátum, Budapest • Tanári személyiségfejlesztés és attitűdformálás: www.ektf.hu/hefoppalyazat/tanszemfejl/index.hu

26. Köszönöm a figyelmet!