Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés

1. Személyiségfejlesztés: önismeret és önértékelés Dr. Zsigmond István

2. Tartalom • Személyiségfejlesztés csoportjátékokkal • Az önismeret fejlesztése: külső és belső elemek • SWOT táblázat – az önismeret, valamint a metakognitív tervezés fejlesztéséért • Az önértékelés • pozitív és negatív önértékelésű tanulók jellemzői • az önértékelést csökkentő és növelő módszerek • Az érzelmek kifejezésének fejlesztése (EQ) • Kommunikáció a tanulókkal

3. Az értelem és az érzelem • Kogníció és affekció; megismerés és motiváció, stb. • igen hasznos didaktikus elkülönítés • a kettő együtt kellene történjen • többnyire csak az elsőre törekszünk • pl. lecketervek (vagy az óra elgondolása): csak arra gondolunk, hogyan adjuk le, hogy megértsék – a dicséretet, elmarasztalást nem tervezzük meg, a véletlenre bízzuk

4. Problematika • Az személyiség, önértékelés nevelésének problémái • öngyilkosság, alkoholizmus a magyar társadalomban • vizsgálati eredmények • személyes észrevételek • Megoldás • eddig főként csak elméleti megfontolások • Az előadás végére közelebb kerülünk a következő válaszokhoz • Hogyan fejleszthetjük a gyerekek személyiségét? • Hogyan fejleszthetjük a tanulók önismeretét? • Hogyan alakíthatjuk ki a pozitív énképpel rendelkező személyiség alapjait? • Hogyan fejleszthetjük az Érzelmi Intelligenciát (EQ)? • Hogyan beszéljünk a gyerekekhez?

5. Személyiségfejlesztés • A diákok közötti kommunikációt fejlesztő módszerek • játék a naranccsal • a személy szimbóluma • János azt mondta, hogy....: • egy szó kitalálása: • „Picasso” • bizalom • a földrengés • tükörmozgás • cukorkák • a meglepetés • születési sorrend csak felsőbb osztályokban • pantomim • rajzábrázolás szóban

6. Észrevételek • ezek közösségfejlesztő gyakorlatok • a csoportkohéziót lehet még fejleszteni: ünnepek megtartása (pl. mikulásozás), születésnapok nyilvántartása, stb. segítségével • mikor ajánlott különösen • amikor több „outsider” van az osztályban • amikor általában csökkent a tanulási motiváció • új, kialakulóban levő közösség esetén – az összetartozás-érzés erősítése érdekében

7. Az önismeret fejlesztése: Külső elemek • elemi osztályokban • buzdítsuk önmegfigyelésre a gyerekeket • értékesítsük a gyerek (és kamasz) pozitív értékeit • felsőbb osztályokban • segítsük a gyereket és kamaszt, hogy fedezze fel önmagát • segítsük a fiatalokat, hogy azonosítsák alapvető jellemvonásaikat, temperamentumukat • beszéljük meg a diákokkal azokat a módokat, ahogyan alapvető személyiségvonásaik megnyilvánulnak a meggyőződéseiken, érzelmeikben, viselkedésükben

8. Az önértékelést fejlesztő oktatási módszerek • Aktív módszerek • Kiscsoportos módszerek • Szerepeket adunk a gyerekeknek, és értékeljük a teljesítményt • A tanulók munkáinak kállítása –fontos az aktualizálás! • Az osztályban érvényes szabályok közös megbeszélése • Mesélés a saját hibákról, tapasztalatokról • A gyerekek kérdéseket tesznek fel egymásnak, és válaszolnak ezekre • Nem szabad a gyerek előtt róla beszélni úgy, mintha ő nem volna ott (még más nyelven sem…) • Bizonyosodjunk meg, hogy a tanulók értik az értékelési és osztályozási kritériumokat, és egyet is értenek vele

9. Az önismeret fejlesztése: Belső elemek • elemi osztályokban • a saját gondolatok, érzelmek, viselkedések megfigyelése • az élettörténet visszamenő (retrospektív) elemzése • a vágyak és célok elemzése • a fontos dolgok azonosítása • a személyes értékek elemzése • felsőbb osztályokban • másoktól kapott verbális és nonverbális információk • az egyéni és szociális erőforrások felbecslése • az érdekek azonosítása

10. SWOT módszer • Az önismeretet segítő módszerként is használható • SWOT = strenghts, weaknesses, opportunities, threats (erősségek, gyengeségek, lehetőségek, veszélyek) • kezdetben csak erősségek, gyengeségek • lehet táblázat formájában • lehet alkalmazni bármilyen, hosszabb tevékenység megtervezése előtt (pl. projektmódszer, problémák elemzése) • változatok: a diák magának; négy diák egy másiknak, majd megbeszélik, és jön a következő (pl. kirándulásokon) Önismereti és személyiségfejlődési, valamint tevékenységtervezési módszer egyben

11. A jó önértékelésű tanulók felismerése • A pozitív önértékelésű tanulók • a feladatokat kihívásnak tekintik, belevágnak • kifejezik a negatív és a pozitív érzelmeiket is • támogatják és segítik társaikat, és segítséget kérnek • felelősséget vállalnak • függetlenül viselkednek • büszkék a megvalósításaikra A jó önértékelésű gyerekek jobban ellenállnak a rizikóviselkedéseknek és helyzeteknek (egészségtelen társas kapcsolatok, krízishelyzetek, kudarcok)

12. A negatív önértékelésű tanulók felismerése • A csökkent önértékelésű tanulók • nincsenek megelégedve magukkal, a létformájukkal • elkerülik az új feladatokat, vagy nem oldják meg • nem vállalnak felelősségeket, túl „jók”, tartózkodnak • közömbösnek, rebellisnek tűnnek • úgy érzik, hogy nem szeretik őket, és hogy értéktelenek • másokat hibáztatnak saját kudarcaikért • azt állítják, hogy érzelmileg semlegesek • nem tudnak elviselni egy közepes frusztrációt • könnyen befolyásolhatók

13. Mitől alakul ki a negatív önértékelés? • nem ismerjük el egy érzelem létezését • megmondjuk a gyereknek, hogy mit kellene érezzen • összehasonlítjuk az egyik gyereket a másikkal • mellőzzük, vagy nevetségessé tesszük a gyereket és szarkasztikusak vagyunk • fenyegetünk és büntetéseket használunk az érzelmeikkel kapcsolatban • ha túl gyakran kritizálunk • magas hangon beszélünk a gyerekkel (kiabálás) • a többiek (szülők, tanárok) azt várják, hogy mindig „tökéletes” legyen (túlzott elvárások) – ettől teszik függővé a szeretetet • a gyereknek sok kudarca van az iskolai vagy iskolán kívüli tevékenységekben Az ilyen viselkedés később súlyos pszichikai problémákhoz vezethet (elsősorban szorongás, gátlásosság, beilleszkedési nehézségek)

14. Az önértékelést fejlesztő tényezők - I • idejében tervezzük meg a tevékenységeket • világosan fogalmazzuk meg, mit várunk el a tanulóktól. • a tanulók pozitív vonatkozásaira összpontosítson. Minden alkalmat ki kell használni, hogy dicsérjük, buzdítsuk a gyerekeket, hogy minden jó viselkedésüket, erőfeszítésüket, részsikereiket megerősítsük. • amikor egy tanulóval beszélünk, legyünk biztosak abban, hogy a viselkedésének a pozitív aspektusait és hiányosságait is szóba hozzuk. • ajánljunk fel lehetőségeket és választási lehetőségeket a diákoknak ahányszor csak lehet • ajánljunk fel jutalmakat • hallgassuk meg a gyerekek panaszait • tisztelettel beszélni a gyerekkel, emberként, és ne gyerekként kezelni őt • figyeljünk a gyerekre, és időnként öleljük meg

15. Az önértékelést fejlesztő tényezők - II • a gyerek kompetenciaterületeinek az azonosítása, és minél több siker lehetőség biztosítása • olyan helyzetek teremtése révén, ahol a gyerek megmutathatja erős oldalait, lehetőleg a csoport előtt; • az ön-hasznosság érzésének fejlesztése • olyan helyzetek teremtése, amelyekben a gyereknek megvan a lehetősége, hogy segítsen más személyeken • a szociális, érzelmi, tárgyi és informacionális erőforrások azonosítása • a kommunikációs, valamint a krízishelyzetekkel való megküzdés képességének fejlesztése A felnőttek fontos modellek a gyerekek számára, ezért nagyon nagy a szerpük az önértékelés kialakításában

16. Az érzelmek kifejezésének fejlesztése • az érzelmek „szótára” • az érzelmek „jelszava” • az érzelmek „szobrai” • az érzelmek „képei” • az érzelmek „hangjai” • A 10 kellemes tevékenység

17. A negatív érzelmek kifejezése: tanítsuk, bátorítsuk • ajánlott bátorítani a gyerekeket a saját érzelmek megfelelő módon történő kifejezésére egy biztos, elfogadó környezetben • a gyerekek megtaníthatók, hogy használják a fantáziájukat az érzelmek kifejezésében • meséljünk el a gyerekeknek előzőleg átélt helyzeteket, vagy meséket, hasonlóakat ahhoz, amit ő élt át • a tanárnak meg kell tanítania a diákokat, hogy elfogadják magukat akkor is, amikor el vannak csüggedve, vagy levertek A felnőtt egy modell kell legyen a negatív érzelmek hatékony kezelésében „a jó tanító az osztály ajtaján kívül tudja hagyni a saját érzelmeit”

18. Kommunikációfejlesztés: a felelősség nyelve • Van három komponens: • a viselkedés leírása (pl. „amikor nem telefonálsz haza,”, „amikor csúnyán beszélsz velem”, „amikor nem tartod be a szabályt”) • saját érzelmek kifejezése, mint a másik viselkedésének a következménye („aggódom, hogy mi történik veled..”, „idegesít, amikor...”,”mérges vagyok, amikor...”) • a viselkedés következményeinek megfogalmazása a saját személyünkre nézve („mivel nem tudom, hol lehetnél”, „mivel nem tetszik, ha nem tartjuk be, amiben megegyeztünk”)

19. Példák a hatékony közlésekre • „Gátlást vált ki belőlem (érzelem – mit érzek egy viselkedéssel szemben), amikor a jegyeimről beszélsz a barátaimmal (a viselkedés, ami zavart). Azt fogják hinni rólam, hogy egy hülye vagyok (a viselkedés kihatása rám). • Nem éreztem túl jól magam az utóbbi időben (következmény), mivel kevés időt töltöttünk együtt (viselkedés). Nem vagyok megelégedve (érzés). • Aggódom (érzelem és következmény), mivel nem értesítettél, hogy nem jössz az iskolába (viselkedés)

20. Ha „címkézzük” a viselkedést: negatív hatások • megerősíti a viselkedést – amennyiben egy személy viselkedését gyakran negatívan minősítünk, egy idő után annak a címkézésnek megfelelően fog viselkedni • szerepeket ad a diáknak – ezek a kissé hízelgő szerepek csökkentik a megcímkézett személy esélyeit, „bezárva őt egy szerepbe” • csökkenti a személyi fejlődés lehetőségeit • csökkenti a változtatási motivációt • kedvez az előítéletek kialakulásának

21. Tanulság: ne csak a teljesítményük alapján ítéljük meg a gyerekeket! • vannak olyan esetek, amikor egy tanító diákjai jó eredményeket érnek el (tanulmányi versenyek, olimpiák, felsőbb osztályok, egyetem, stb.) – és az illető tanító elismert • azonban: az iskola szocializációs helyszín, sőt, egyre inkább csak az, vagy túlnyomórészt az • a nevelésnek ez a vonatkozása sokkal fontosabb – a motivációs alapot biztosítja • az indirekt nevelés kérdése • több szakértő szerint ez sokkal hatásosabb – ld. Buda Béla

22. Sose feledjük el, hogy: • Mennyire fontosak vagyunk a gyerek számára: • a tanító akár fontosabb is lehet, mint a szülő (pl. elhanyagoló szülők esetén) • amit mondunk, igen erősen hat a gyerekre: • súlyosbító tényezők: a létszám miatt nem is beszélhetünk eleget hozzájuk (és arányosan sem…)

23. Összefoglalás: Általános alapelvek • Ha csak ennyit jegyzünk meg, már az is hasznos: • sokkal többet dicsérjünk! még az elmarasztalást is dicsérettel kezdjük! • kerüljük az általános kijelentéseket • mindig indokoljunk • ne a személyre, hanem a cselekvésre koncentráljunk

24. Az asszertív kommunikáció fejlesztésének alapelvei • mondj nemet akkor, amikor egy jogod vagy személyes értékedet semmibe veszik • motiváld meg az állításadat, anélkül azonban, hogy ki kellene magyaráznod magad • fejezd ki specifikusan és tisztán a saját véleményedet – kerüld el az általános megfogalmazásokat • figadj el és adjál bókokat! • légy egyenes! • kérj visszajelzést – a értelmezési tévedések megelőzése érdekében • változtasd meg a témát, vagy kerüld el a személyt, amikor nem tudsz asszertíven kommunikálni • tégy megjegyzéseket a másik személy nem megfejelő viselkedésével kapcsolatban egy pozitív megjegyzés kíséretében • a viselkedésre és ne a személyre összpontosíts, amikor egy megjegyzést szeretnél tenni • világíts rá egy viselkedés negatív hatásaira rád nézve • határozd meg a kívánt viselkedést, ajánlj fel alternatívákat a viselkedéssel szemben, amit meg szeretnél változtatni • szeretném, ha többet foglalkoznál ezzel a feladattal (nem: nem elég, ha csak ezt csinálod) • elemezd egy viselkedés költségeit és hasznait