Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások

1. Sokproblémás családok, intenzív családtámogató szolgáltatások

2. Elnevezések • Families of theSlums / A nyomornegyedek családjai (Salvador Minuchin és munkatársai, 1967) • Szakképzetlen családok (Solt Ottilia, 1977) • Folytonos krízisben élő családok (familiesinperpetualcrisis, R. Kagan, S. Schlosberg, 1989) • Sokproblémás családok (multiproblemfamilies, Insoo Kim Berg 1991) • Sokproblémás, sok intézményt foglalkoztató családok (multiagencyfamilies, BasVogelvang, 1993) • Feloldódott családok (dilutedfamilies, Jorge Colapinto, 1995) • A krízisről krízisre élő szegény családok (multicrisispoor, P. Minuchin, J. Colapinto, S. Minuchin, 1998) 

3. Az intenzív családtámogató szolgáltatások nyújtásának módszertani alapelveiEncyclopedia of SocialWork, 1990:976 • Olyan családoknak nyújtják ezeket a szolgáltatásokat, ahol a gyerek azonnali kiemelésének veszélye fennáll. • A szolgáltatások krízis-orientáltak. A segítő a jelzést követően a lehető leghamarabb felkeresi a családot. • A munkatársak rugalmas munkaidővel dolgoznak, és a hét minden napján elérhetőek. • A felvétel és a felmérés során megbizonyosodnak arról, hogy a gyermek nem marad veszélyes helyzetben. • A családtagok egyéninek tekintett problémáival is foglalkoznak, de a beavatkozás fókuszában a család egésze áll. • A segítő a család otthonában találkozik a családtagokkal, látogatásait az érintettek időbeosztásának megfelelően időzíti. Sokféle szolgáltatást nyújtanak az iskolában és a lakóközösségben is. • Konkrét szolgáltatások és terápiás beavatkozások egységéből áll a szolgáltatás (tanácsadás, készségfejlesztés, információk nyújtása, képviselet, stb.) • Minden szociális munkás kis esetszámmal dolgozik. • A beavatkozások rövid ideig, rendszerint maximum 3-6 hónapig tartanak.

4. Intenzív családtámogató program 2009. július 1. – 2010. május 31.RÉV8 , Magdolna Negyed Program II.

5. A program jellemzői • Olyan intenzív segítségnyújtás, mely megakadályozza, hogy a gyereket védelembe kelljen venni, illetve ki kelljen emelni a családból • Olyan gyerekes családoknak szól, akik krízisben vannak • a Magdolna negyedben laknak, • a gyerek(ek)et védelembe vették, vagy • a gyerekekkel foglalkozó intézmények úgy érzik, a családnak átmenetileg sok segítségre van szüksége, de a gyerekek nincsenek védelembe véve • A programban való részvétel a család részéről önkéntes • A szerződésben rögzített időszak leteltével áttekintjük az előrehaladást (család, küldő intézmény), záró konferencia • Ha a helyzet indokolja, a 4-6 hetes intenzív segítség egy alkalommal meghosszabbítható (maximum 4 hét) • A folyamat lezárultával a családot visszairányítjuk elsősorban a küldőhöz, másodsorban a családsegítőhöz, illetve más segítő intézményekhez

6. A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői I. • A szülők élettársi kapcsolatban éltek, sok gyermeket neveltek, az anyák első gyerekeiket fiatal korban szülték. • Csak szociális jövedelmek, állandó szegénység, a felnőttek minden energiáját felemészti az aznap túlélése. A szülők feketemunkával, illetve illegális vagy fél-legális kereskedéssel (lomizástól a drog-kereskedelemig) egészítik ki jövedelmüket • A szülők többsége állami gondozásban nőtt fel, ahol sokszoros hiányokat élt át, nem tehetett szert megfelelő gyermeknevelési, illetve a mindennapi élet megszervezésével kapcsolatos tapasztalatokra, gyakoriak voltak a kötődési nehézségek. Kettősség a gyerekekkel való kapcsolatban; ez visszatükröződött a velük foglalkozó intézményekben. • A nagyobb gyerekek sokszor szülői szerepet töltenek be saját fejlődési szükségleteik feláldozása árán. • A szülők alacsonyan iskolázottak, tanulási nehézségekkel küzdenek, fogyatékossággal, vagy súlyos betegséggel élnek. Az iskolával, oktatási intézményekkel való viszonyban gyakran fordulnak elő konfliktusok.

7. A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői II. • A szülők sokszor emberfeletti feladatokat látnak el a sok gyerek felnevelése során, eközben kiégnek, bezáródnak lakásuk falai közé. • Rossz minőségű, olykor bontásra ítélt, vagy felújíthatatlan házakban, vizes, dohos, kis alapterületű (25-30 nm-es) lakások, fürdőszoba használhatatlan , a falak sokszor javíthatatlanul rosszak, a csótányok gyakorlatilag kiirthatatlanok. Néha 7-8-10 gyerekes családok laknak ilyen lakásban, az újszülöttek kivételével jóformán mindenki egy ágyban, vagy földre terített matracokon alszik. Díjhátralék, szabálytalanul vételezett áram. • A tanítási szünetekben az utcán, folyosón, udvaron zajlik az élet, ami gyakori összeütközéshez vezet a kicsit jobb helyzetű családokkal. • Nincsenek játékok, könyvek, privát terek, íróasztalok/tanulósarkok, minden mindenki szeme láttára történik, nincs elkülönülés lehetősége. Színes tévé, internet – ezek a tárgyak jelentik a társadalomhoz kapcsolódás utolsó láncszemét. • A családok nagy részét hosszú ideje, jól ismerték a gyermekjóléti szolgálat, illetve a gyermekvédelmi iroda munkatársai. Több gyerek volt aktuálisan, vagy korábban védelembe véve. Hosszú évek óta ingadoznak azon a határon, ahol a gyerekek kiemelése bármikor szükségessé váltatott volna, vagy ez már meg is történt korábban.

8. Eset-bemutatásA család szerkezete

9. A családtagok • Az anya sérült születésekor agyi oxigénhiány miatt. Lassan beszél, kevés szót használ. Születésétől állami gondozásban nőtt fel. Első gyerekét 18 évesen szülte, azóta otthon van. Nehézségei vannak a gyerekek gondozásával, irányításával, a háztartás megszervezésével.Azt reméli, hogy az új partnere gondoskodik majd a családról. • A férj/a kislányok apja enyhe értelmi fogyatékossággal él, de jobban boldogul, mint a felesége. Munkanélküli, lomizik. Néha válni akar, máskor azt mondja a születendő gyerekkel kapcsolatban: „Felnevelem, mintha az enyém lenne.” • Az anya élettársa/ a születendő gyerek apja: nem roma, munkanélküli fiatal, nem akar gondoskodni a családról. • Legnagyobb lány: speciális iskolába jár, holott majdnem normális intelligenciával rendelkezik, de a családban nem kapott elegendő, a fejlődését segítő támogatást, az óvoda csak kevéssé tudta kompenzálni a hátrányokat. • A gyerekek elhanyagoltak, gyakran betegek. A szülők a maguk módján gondoskodnak róluk, a gyerekek kötődnek a szülőkhöz. • Az anya nővére, élettársával, valamint nagy testű kutyájukkal a konyhában lakik. A nővér jelentős érzelmi támogatást jelent, de gyakorlatilag felélik a család szociális jövedelmeit.

10. Kezdeti esetkonferencia, az együttműködés első szakasza • Gyermekjóléti szolgálat jelzése: évek óta egyensúlyoznak a kiemelés határán. Nem tudnak az új terhességről, csak a házastársak közötti konfliktusokról. Aggodalmak: a lakás zsúfolt, piszkos, tele van lomokkal; díjhátralék, szabálytalan áramvételezés, a helyi lakásosztály kilakoltatással fenyegeti őket. • A szülőket kérdezték a közeljövőre vonatkozó terveikről. • Megállapodás: intenzív családtámogatás, ezen belül adósságkezelés, a gyerekek részvétele a közösségi ház gyerekprogramjaiban, lakás rendbetétele. • Új problémák megjelenése: kiderül, hogy nem a férj a gyerek apja, a vagyonkezelőtől ultimátumot kapnak: ha az anya nővéréék nem költöznek el, megszűntetik a bérleti szerződésüket; a védőnő kijelenti, hogy a születendő gyereket nem lehet ilyen körülmények közé hazahozni.

11. Második és harmadik esetkonferencia, az együttműködés későbbi szakasza • A szülőket kérdezték, ők mit szeretnének – együtt maradni, a gyerekeket felnevelni, ezért vállalják, hogy elküldik az anya nővérééket. Szolgáltatás meghosszabbítása hat héttel. • Koraszülés, hat hónapra, a baba tüdeje éretlen, hosszabb ideig inkubátorban kell maradnia. Az anya minden nap látogatja. Kezdetben az apa látja el egyedül a lányokat. • Az anya nővéréék még mindig ott laknak – vagyonkezelő ellenőrzése, védőnő látogatása várható. A szülők elszánják magukat, és kiteszik őket, a lakást felkészítik a gyerek érkezésére. • Harmadik esetkonferencia: a kisbaba hazahozható, az intenzív támogatás utolsó szakasza kezdődik. • Az újszülött három hónapos korában hazakerül, a család elég jól megbirkózik a négy gyerek nevelésével. A vér szerinti apa időnként pelenkát vesz, gyógyszert vált ki, stb. • A helyi segítők együttműködésének megszervezése.

12. Összefoglalás • Értékelés: a család új egyensúlyt alakított ki, el tudja látni a gyerekeket, az újszülöttet is beleértve. • Az intenzív támogatást nyújtó szociális munkás sokféle szerepet töltött be. • Az intenzív családtámogatás optimálisan külön keretben zajlik, nem helyi szolgáltatások részeként. • Az első feladat az intenzív szolgáltatások megismertetése. • Intenzív támogatással azok a családok is megmozdulnak, akik hagyományos szolgáltatások mellett évekig elérhetetlennek tűntek. • Határok átjárhatóbbak, nélkülözhetetlen a folyamatos szupervízió, szintén folyamatos elérhetőséggel.