120 likes | 291 Views
Finnugor népek népköltészete, irodalma I. Finnugor népek és nyelvek 6. óra. Finn népköltészet. Kalevalai-versmérték/forma Finn- és Orosz-Karjala (utóbbi csak 19. szd-tól) kisfolklór: szólások, találós kérdések mesék, regék, legendák rímes népdalok siratók mitikus versek balladák.
E N D
Finnugor népek népköltészete, irodalma I. Finnugor népek és nyelvek 6. óra
Finn népköltészet • Kalevalai-versmérték/forma • Finn- és Orosz-Karjala (utóbbi csak 19. szd-tól) • kisfolklór: szólások, találós kérdések • mesék, regék, legendák • rímes népdalok • siratók • mitikus versek • balladák
Finn irodalom • 13. szd-tól • Mikael Agricola • 1642 – 1. teljes Biblia-fordítás • svéd nyelvű irodalom • Auróra-kör; Porthan • turkui, majd helsinki romantika;Runeberg • Lönnrot és a Kalevalák • A. Kivi, M. Canth, J. Aho, E. Leino, M. Lassila, V. Linna, E. Sillanpää, J. Linnankoski, P. Haavikko, L. Krohn, A. Paasilinna, T. Janson
Versformák • első szótagi hangsúly, hosszú-rövid korreláció, így időmértékes és ütemhangsúlyos is • kalevalai sor: trochaikus nyolcasok, • de: lehet kétütemű nyolcasként is, nem felező nyolcas • gondolatritmus • alliteráció, ragrímek • asszonánc ritka
Észt népköltészet • mitikus énekek • kozmo/etnogenezis • siratók (menyasszony-, katona-, halott-) • szólás, találós kérdés, ráolvasás, imádság • ritkán balladák • epikus műfajok: mesék, mondák • regék: hit- és történeti regék • 18. szd-ig: regilaul ‘regivers’: rímtelen, erősen alliteráló, sokszor előénekessel
Észt irodalom • 13. szd. szórványok • 1525 – első észt nyelvű könyv • 1739 – első teljes Biblia-fordítás • 19. szd. eleje: esztofil mozgalom – K.J.Peterson • Faehlman, majd Kreutzwald – Kalevipoeg • Eesti Postimees c. lap • 1870 Észt Írók Társasága: J. Hurt, C. R. Jakobson • L. Koidula, K. E. Sööt, J. Tamm, E. Vilde, A. Kitzberg, J. Liiv, G. Suits, A. Tammsaare, M. Under, J. Smuul, D. Vaarandi, A. Valton. J. Kross, J. Kaplinski, A. Kivirähk • Eesti Kultuurkapital
Versformák • mind időmértékes, mind ütemhangsúlyos verselés ehetséges • hangsúly – tagoló vers • időmérték az eredetibb • regilaul • sorvégi rímes népdal, majd strófikus szerkezet • korábban lírai dalok túlsúlya • ma a vezető műnem a líra
Karjalai irodalom • leggazdagabb b-finn folklórkincs • A. Perttunen, L. Paraske • verses hősepika, majd szokásokról/ünnepekről szóló dalok • 13. szd. nyírkéreg emlékek (szórvány) • 1938. Karelia c. lap (majd Punalippu, ’90-től ismét Carelia) • 1940-től ismét irodalmi finn norma • szépirodalom 1920-as évektől • finn és orosz klasszikusok és karjalai folklór az ihlető • „baloldali költészet” • S. Mäkelä, J. Virtanen, O. Johansson, J. Rugojev, N. Laine, V. Sidorova
Izsór irodalom • a finn és karjalai folklórral mutat hasonlóságot • legkedveltebb műfaj: lakodalmi dal • Kalevalai versforma • ’30: kísérlet a latin betűs irodalom kialakítására – sikertelen • tankönyveket adtak ki • ma: írásbeliség nélküli nyelvként
Vepsze irodalom • gazdag folklór • líra: dalok • kis műfajok: közmondások, találós kérdések, ráolvasások • epikus folklór gyér: mesék, mondák • 1930-as évek: megpróbálnak egységes írásbeliséget és irodalmi normát kialakítani, 1938-ban megszüntetik • 20. szd. végén: nemzeti ébredés • V. Jersov
Vót irodalom • erős észt hatás • említés az orosz krónikákban • folklór: dalok és a kis epikus műfajok • D. Tsvetkov: szótár és vót nyelvtan • Paul Ariste (észt) publikálta a vór folklórgyűjteményt • ma írásbeliség nélküli
Lív irodalom • főleg észt (de finn) hatás • sok archaikus elem • 19. sz-tól: írásbeliség • evangéliumfordítások, nyelvkönyvek • 1920-tól fellendülés • Livli c. lap • 1939-ben beszüntették • szépirodalmuk eleinte fordításokban • K. Stalte • U. Kaphberh • ma igen gyenge írásbeliség